Település: Máriapócs
Megye: Szabolcs - Szatmár - Bereg megye
Irányítószám: 4326
Telefon körzetszáma: 42
Lakosok száma: 2178
Település rangja: Város
Polgármesteri hivatal címe: Máriapócs, Kossuth tér 1. sz.
Polgármesteri hivatal telefonszáma: 42/554-501, Fax.:42/554-502
Polgármesteri hivatal e-mail címe: mariapocs@mariapocs.hu
GPS koordináták: 47.879 / 22.0258
Elhelyezkedés
Az Európa-szerte ismert település a három országgal határos Szabolcs - Szatmár - Bereg megye déli részén, a fővárostól, Budapesttől 280 km-re, a megyeszékhelytől, Nyíregyházától 30 km-re található.
A vasúton és közúton egyaránt jól megközelíthető, kitűnő infrastruktúrával ellátott kisváros kettőezer-háromszáz lelket számlál. Műemléki hangulatú központjával, rendezett, virágos utcáival, valamint különböző szolgáltatásaival és nagy vendégszeretettel várja a Nyírségbe látogatókat.
A Település története
A Pócs a Paulus (Pál) név magyar származéka. A nyelvészek következtetése szerint Pócs a megye első településcsoportjához tartozhatott. A név Mária előtagja a 18. században csapódott hozzá és a községben lévő Mária-kegyhelyre utal.
Pócs nevét az oklevelek 1280-ban említik először, birtokosai ezidőtájt a Hont-Pázmány nemzetség tagjai lehettek, akik a település birtokjogáért pereskedtek. 1300-as évek elején a Gutkeled nemzetség birtokaként említik.
1354 táján az Ecsedi vár birtokai közé tartozott. Az 1600-as években a Báthory család tagjainak birtokaként szerepel.
A későbbiekben a Királyi család tagjai és a Rákóczi család is birtokosa volt Pócsnak. 1724-ben gróf Károlyi Sándor és a Sennyei család szerzett itt részbirtokot.Máriapócsot 1816-ban vásártartási joggal felruházott mezővárosnak nyilvánították, mely rangját 1872-ig megtartotta.
1696-ban templomában könnyező Szűz Mária kép hozta meg Pócs hírnevét.
A település országos és nemzetközi vonzását a XVIII. század elejétől búcsújáró hellyé válása alakította ki. Ezért központi szerepe van a méltóságot parancsoló díszes barokk kegytemplomnak, a "basilica minor"-nak, melyet a kegykép számára és a felélénkülő búcsújárás szolgálatára 1731 és 1749 között építettek, mai neve a Szent Mihály-templom.
Máriapócs hírnevét a bazilikában lévő Szűz Mária kegykép többszöri könnyezése hozta meg. Építészeti értéknek tekinthető a kegytemplom szomszédságában fehérlő gótikus eredetű római katolikus templom is.
A bazilita szerzetesek 1749-ben telepedtek le a helységben és építettek rendházat.A monostor a görög katolikus művelődés és iskoláztatás központjává vált.
Szabolcs vármegye első tanítóképzője egy évszázadon keresztül képzett kántortanítókat. Máriapócs az 1950-es évekig jelentős vallási központ volt, azonban az utóbbi években fejlődött ugrásszerűen, 1993-ban pedig visszanyerte városi rangját.
Emlékezetes napja a településnek 1991. augusztus 18-a, II. János Pál pápa máriapócsi zarándoklata.
A százezreknek megtartott és az egész keresztény világnak közvetített pápai mise messze elvitte a búcsújáróhely hírét.
2005. december 3-án Dr. Erdő Péter bíboros kihírdette: Máriapócs a Nemzet szentélye címet kapta.
Majd 2012.május 17.-én új templomot szenteltek Máriapócson.
Az épület annak az egykor a településen állt ruszin stílusú fatemplomnak az utódja, amely otthont adott az 1696-os és 1715-ös könnyezéseknek. A templom az új barokk épület állítása idején semmisülhetett meg.
A fatemplom szentélyében a könnyező ikon egy korai másolata is helyet kapott, míg az ikonosztáz képei az Istenszülő-ikon stílusának megfelelően készültek el.
Nevezetességei:
Máriapócs világszerte ismert Mária-kegyhely; a hírnevét a görög katolikus máriapócsi kegytemplomnak köszönheti.
Nevezetessége még a Bazilita Gyűjtemény, a gótikus eredetű római katolikus templom (a kistemplom), a szabadidőparkban található horgásztavak, a technikai sportágnak, a rallycrossnak a hazai fellegvára a RabócsiRing, a kegyhely legújabb épített értéke a ruszin stílusban épült fatemplom, és az országban harmadikként elkészült Házaspárok útja.
E Mária-kegyhely templomaival, a Szent Bazil rendi szerzetesek és nővérek rendházaival, a Zarándokházával, valamint a többi látványosságaival, olyan sajátosságokkal, és környezettel bír, amelyek a nyugodt, elmélyült ájtatosságnak, a hit gyakorlásának kedveznek.
Lakossága:
2001-ben a város lakosságának 96%-a magyar, 4%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát. Lakosainak száma 2277 fő, ebből helyben foglakoztatott 1240 fő.
Testvértelepülés
Mezőpetri
Mezőpetri Romániában, Szatmár megye délnyugati részén terül el, Nagykárolytól 12 km-re, a Nagy- várad-Szatmárnémeti országút mentén.
Az 1612 főnyi lakosság sváb, magyar, román és roma etnikumú. Többségük magyar anyanyelvű, svábul már csak az idősebbek beszélnek.
A falu központjában megtekinthető a sváb tájház. A kiállított tárgyak a sváb-magyar együttélésről is vallanak.
Máriapóccsal a kapcsolatfelvétel a Teleházon keresztül történt. Romániában is beindult a Teleház mozgalom, és Mezőpetri elsőszámú vezetői, valamint a Teleház szervezői tapasztalatszerzés, információgyűjtés céljából felvették a kapcsolatot az Iránytű Gazdaságfejlesztő Klubbal és meglátogatták az egyesület által működtetett Máriapócsi és Pócspetri Teleházakat.
Máriapócs város és a teleház vezetői is viszonozták a látogatást a Mezőpetri Teleház megnyitásakor, illetve azt követően több alkalommal részt vettek/vesznek a megrendezésre kerülő különféle eseményeken.
2003 nyarán és 2004-ben is Lázin Csaba mezőpetri festőművész is részt vett a HungariCum VendégHázban, a Határok Nélkül Nemzetközi alkotótáboron, mezőpetri gyerekeknek pedig az Iránytű Gazdaságfejlesztő Klub rendezte kézműves és zenei nyári tábor jelentett felejthetetlen emlékeket.
A táborok zárására, a kiállítás megnyitására népes küldöttség érkezett testvértelepülésünkről, és megízlelhettük a díjnyertes és messze földön híres házi sütésű kenyerüket is.
