A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL ÉS A SZABÁLYOZÁSI TERVEK ELFOGADÁSÁRÓL

MÁRIAPÓCS VÁROS ÖNKORMÁNYZAT

KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉTŐL                             „ M Á S O L A T ”

4326 Máriapócs, Kossuth tér 1.

Telefon száma: 42/554-500.

Telefax száma: 42/554-502.

Ügyirat száma: 3.345 /2008.

MÁRIAPÓCS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

26/2008.(XII. 23.)

r e n d e l e t e:

a HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL

ÉS A SZABÁLYOZÁSI TERVEK ELFOGADÁSÁRÓL

Máriapócs Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdése szerinti feladatkörében és az 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdése szerinti jogkörében, valamint Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény             7. § (3) bekezdése (Étv.) és az 1999. évi CXV. törvényben foglalt módosítások szerinti felhatalmazás alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében (a települési önkormányzatnak az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket magában foglaló) az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja meg, és elrendeli az alkalmazását.

I. fejezet

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

1. §.

A rendelet hatálya

(1) A Helyi Építési Szabályzat (továbbiakban HÉSZ) területi hatálya kiterjed Máriapócs település egész közigazgatási területére.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, továbbá telket alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ide értve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni csak A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv., Az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban Étv) és az 1999. évi CXV. törvényben foglalt módosítása, valamint az e törvények által meghatározott az Országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet, mely módosításra került a 36/2002. (III.7.) Korm. rendelettel (a továbbiakban OTÉK) előírásai, valamint a 34/2003. munkaszámú településrendezési terv szabályozási tervei (S-1, S-2) és jelen Helyi Építési Szabályzat együttes figyelembe vételével szabad.

(3) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz.

2. §.

A belterületbe vonás szabályai

(1) A Szabályozási Terv a kialakult belterületekhez illeszkedve belterületbe vonást határoz meg az összefüggő rendszert alkotó, beépítésre szánt területek vonatkozásában, illetőleg az azok által közrefogott közterületekre. A belterületbe vonás a Szabályozási Terv szerint beépítésre szánt területen, lakóterület, üdülőterület és kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület fejlesztésének megvalósítása érdekében történhet.

E terület belterületbe vonása a konkrét fejlesztési és építési   igények függvényében egyszerre is végrehajtható.

(2) Új lakóterület csak belterületbe vont területen alakítható ki, legalább tömb méretű területek bevonásával. A belterületbe vonás a beépítés feltétele.

(3) A belterületbe vonás ütemezése a képviselőtestület hatáskörébe tartozik.

3. §.

Építési engedélyezés általános szabályai,

építési engedély kérelem mellékletei

Engedélyhez kötött építési munkák

(1) A képviselőtestület az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységgel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII.29.) KTM rendelet 9. §-ában meghatározott építési munkák körét a műemléki környezettel érintett területekre kiterjedően bővíti, engedélyköteles építési munkákhoz sorolja:

-         építmények felületképzése, színezése a városközpont területén,

-         reklámelhelyezés 1,0 m²-nél kisebb méretű is,

-         térburkolatok létesítése közterületen.

A helyi építészeti védelem alá vont épületeknél felmérési tervdokumentációt kell készíteni, mely tartalmazza az eltérő szintek alaprajzain túl (pince is) az épület jellemző metszeteit, homlokzatait, fedélszékeinek felmérését is. A felmérési terv tartalmazzon fotódokumentációt melyen a védett épület külső és belső értékei is megjelennek.

A felmérési terv egészüljön ki az építészeti értékek  homlokzatképzés belső kialakítás   az épülethez tartozó eredeti kiegészítők részleteire is.

(2) Területi Tervtanácsra kötelezett épületeket e rendelet csak azokra az épületekre terjeszt ki, amelyek a védett településszerkezet határán belülre esnek, bruttó alapterületük meghaladja az              1000 m²-t és típusukat tekintve igazgatási, oktatási, egészségügyi és kereskedelmi célt szolgálnak. Tervtanácsra nem kötelezettek az országos tervpályázaton díjnyertes tervek.

(3) Az építési engedélykérelmekhez a 46/1997. (XII.29.) KTM. rendelet 12. §-án, illetve 17. §-án túlmenően egyéb mellékleteket kell csatolni a városközpont védendő területén: utcaképi terv a két-két szomszédos épület feltüntetésével 1:200 méretarányban.

(4) Tájvédelmi előírásokra vonatkozóan az 1996. évi LIII. tv. 7. §. illetve az 1666/1999. (XI.19.) Korm. rendelet szerint külterületi építési engedélyezési eljárásban a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Igazgatóság szakhatóságként közreműködik. Védett természeti területen a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges az idézett törvény 38. §.-ban rögzített esetekben, míg szakhatósági állásfoglalása a 39. §-ban meghatározott esetekben. Ipari terület engedélyezési eljárásában a 152/1995. (XII.12.) Korm. rendelet rendelkezik a hatásvizsgálat köteles tevékenységekről.

4. §.

Általános építési szabályok

(1) Az építési hatóság a kérelem elbírálása során vizsgálja mindazon szempontokat, melyeket számára a 46/1997. (XII.29.) KTM rendelet kötelezően meghatároz.

(2) Azokon a területeken, ahol a terület felhasználása vagy az építés minősége (övezete) a szabályozási terven jelöltek szerint megváltozik építés (és telekalakítás is) csak a változásnak megfelelően engedélyezhető.

(3) Épület építése csak olyan telken engedélyezhető, amelynek közterületről vagy magánútról gépjárművel közvetlenül történő megközelítése biztosított.

(4) Épület építése csak olyan telken engedélyezhető, ahol az építési hely átlagos terepszintje az építési telek előtti, annak megközelítését biztosító közterület vagy magánút terepszintje alatt max. 0,90 m-rel kezdődik.

(5) Állattartó épület építésének engedélyezési eljárásánál az állattartási önkormányzati rendeletben megfogalmazott külön feltételrendszer meglétét is vizsgálni kell.

(6) Közművesítés

1. A közművesítettség fokozatait az OTÉK 8. §. (2) rögzíti
2. b.)      Közművesítettségi fokozatok:

-                     teljes közművesítettség,

-                     részleges közművesítettség,

-                     hiányos közművesítettség,

-                     közművesítetlen terület.

c.)  Máriapócson a településközpont egész területére teljes közművesítés szükséges, legalább részleges közművesítettség szükséges a beépítésre szánt területekre.

d.) Részleges közművesítésnél zárt rendszerű szennyvíztározó létesítése szükséges, melynek vízzárósági próbáját kötelezően el kell végezni, és a használatbavételi engedély csak a vízzárósági próba megfelelősége esetén adható ki.

e.) Ahol szennyvízcsatorna van az utcában a csatornára való rákötés kötelező, új építés esetén a használatbavételi engedély csak a rákötés után adható ki.

(7) A telekalakítás szabályai:

a.)  Az Étv 23. §., 24. §, valamint a 85/2000 (XI.8.) FVM rendelet a telekalakításról szabályai betartandók.

b.) Minimális telekterületek az övezeti előírásoknak megfelelően a HÉSZ és a szabályozási tervekben kerültek rögzítésre.

c.)  Az egyes építési övezetekben meghatározott kialakítható legkisebb telekméretek minden telekalakítással újonnan kialakított telkek esetében betartandó. A kialakult telek (K) - ha telekalakítás nem történik - beépítése az egyéb övezeti előírásoknak megfelelően engedélyezhető, ha a telkek megközelítése és közműellátása biztosítható és telek-megszűntetési szabályozás nem érinti. Kialakult - az övezeti szabályozásban megadottnál kisebb területű és méretű teleknél a beépítettség mértéke ennél nagyobb az megtartható, de nem növelhető.

d.) Nyúlványos telek: a meglévő nyúlványos telkek a Szabályozási terveknek megfelelően beépíthetők, újabb nyúlványos telkek nem alakíthatók ki.

5. §.

Szabályozási elemek

(1) A szabályozási terv kötelező elemeit a Szabályozási tervek tartalmazzák.

1. II. fejezet

TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK ÖVEZETI SZABÁLYOZÁSA

6. §.

Településszerkezet, területfelhasználás

(1) A település igazgatási területe építési szempontból

Beépítésre szánt területre,

Beépítésre nem szánt területre tagozódik.

(2) A település igazgatási területének beépítésre szánt területei az építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint az alábbi terület felhasználási egységre osztottak.

(A terület felhasználási egységeket, határaikat és jelkulcsaikat a szabályozási terv tartalmazza.)

a.) A település igazgatási területének beépítésre szánt területei:

1. Lakóterületek:

• kisvárosias lakóterületek (Lk)
• kertvárosias lakóterületek (Lke)
• falusias lakóterületek (Lf)

1. Vegyes területek:

• településközpont vegyes területek (Vt)
• központi vegyes területek (Vk)

1. Gazdasági területek:

• ipari gazdasági területek (Gip)
• kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz)

1. Különleges területek:

• temető területek (Kü-t)
• sportterület (Kü-s)
• fürdő terület (Kü-f)
• üzemanyag töltő állomás (Kü-ü)
• rekultiválandó terület (Kü-r)
• kemping területe (Kü-k)

b. A település igazgatási területének beépítésre nem szánt területei:

1. Közlekedési, közmű elhelyezési területek (K, Köp)
2. Zöldterületek:

• közparkok (Kp, Z)

3.    Erdőterületek (E):

• védelmi erdő (Ev),
• gazdasági erdő,
• egészségügyi, szociális, turisztikai erdő,

4.    Mezőgazdasági területek (M):

• kertes mezőgazdasági területek (Mz)
• általános mezőgazdasági területek (M)
• gyepes mezőgazdasági területek (Mgy)
• gyepes (védett) mezőgazdasági területek (Mgy-v)
• ültetvényes mezőgazdasági területek (Mü)

1. Vízgazdálkodással összefüggő területek (V)
2. Közlekedési célú területek (Köp)

7. §.

Épületek, építmények elhelyezésének általános szabályai

(1)             Az egyes terület-felhasználási egységeken belül épületeket és építményeket elhelyezni csak a terület-felhasználási egységek szabályozási tervben jelölt övezeteinek övezeti előírásai, építési övezetek szabályozási előírásai és az OTÉK vonatkozó előírásai szerint szabad.

(2)             Az egyes építési övezetekben az övezeti előírásoknak megfelelően építési telket kell kialakítani.

(3)             A tetőterek beépítése a megengedett maximális építménymagasságok betartásával engedélyezhető, meglévő magastetős épületek tetőtereinek beépítése, és lapos tetős épületek tetőráépítése esetén is. Egy épületen belül csak egy tetőtéri építményszint létesíthető, melyet egy légtérben levő galériaszint kiegészíthet.

(4) Alagsori helyiség, helyiség csoport, pinceszinti helyiség, helyiség csoport létesíthető a max. építménymagasságok betartásával az épületek alatt. A területeken terepszint alatti építmények - az elő-, oldal- és hátsó kertben elhelyezhető melléképítmények kivételével - csak a telkek "építési helyein belül" helyezhetők el. A terepszint alatti építmények, pinceszint létesítésénél figyelembe kell venni a talajvíz szintet.

(5) Építmények közötti legkisebb távolság:

1.  "A", "B", "C" tűzveszélyességi osztályba tartozó építmények OTÉK 36. §. (3) bekezdés szerint.

2.  Az 1. pontban rögzített kialakult állapotokat kivéve az OTÉK           36. §. előírásai érvényesek.

3.  Nem védett területeken belül az alap épület elhelyezéstől – alap esetben az oldalhatáron álló beépítés esetén az építési hely a telekhatárral egybe esik - az alábbi esetekben lehet eltérni, az épület oldalirányú elhelyezésének tekintetében:

Oldalhatáron álló beépítési mód:

a.) Főépületek esetében:

-         Ha a telek szélessége meghaladja a 16 métert, az oldalhatáron álló beépítés maximum 1,0 méter széles csurgótávolság elhagyásával lehetséges.

-         Amennyiben a telek szélessége meghaladja a 19 métert, szabadon álló épület-elhelyezés is lehetséges, a beépítési oldal felőli oldalhatáron legalább az épület mélységében tömör kerítés létesítésének kötelezettségével.

b.) Melléképületek esetében:

-         A kötelező oldalkerti méretek betartása mellett melléképület szabadonállóan is létesíthető a főépület mögött 1,0m-es csurgótávolságra.

4.  A zöldterületi fedettség kötelezően betartandó értékét jelen rendelet összefoglaló övezeti szabályozásának táblázatai határozzák meg.

5. A tároló, gazdasági, állattartó épületek építésénél a következőket is be kell tartani. Amennyiben a lakóépülettel egy épülettömeget képezve összeépül, az építmény és tetőgerinc magasságára vonatkozóan a lakóépület övezeti előírásait kell betartani, azzal a megkötéssel, hogy a lakóépület tényleges építmény-, és gerincmagasságát nem lépheti túl. Különálló tároló, és állattartó épület építménymagassága legfeljebb 3,5 méter, a tetőgerinc magassága pedig maximum 7,0 méter lehet.

6. Az utcavonalra, vagy az attól számított 3,0 méteren belül elhelyezett épületeknél, amennyiben az utcára lakás helyiségei néznek, azok padlóvonala az utca járdaszintje fölött gépkocsitároló vagy előkertben elhelyezett kereskedelmi és szolgáltató épület kivételével legalább 0,8 m magasságban helyezendő el.

7. Előkertek, oldalkertek, hátsókertek szabályozása:

a.)  Előkertek:  

Az előkert méretét a szabályozási terv az utcában kialakult jellemző állapot figyelembevételével határozza meg, kivéve, ahol a szabályozási terv azt külön jelöli.

A szabályozási terven az alábbi jelölések használatosak:

EK= kötelező előkerti méret, szabályozási terv szerinti méretekkel, mely egyben kötelező építési vonal is.

b.) Oldalkertek:

-         Lakóterületen és településközpont vegyes területen belül az oldalkertek mérete minimum 6 méter

-         Amennyiben a telek szélessége és kialakult beépítési viszonyai miatt az épület 6 méteres oldalkerti méretének a betartása esetén nem építhető be és az OTÉK-ban előírt építmények közötti legkisebb távolság nem tartható, akkor a tényleges építménymagasság mértéke határozza meg az oldalkerti méretet, amely azonban nem lehet kevesebb 4,5 méternél.

c.)  Hátsókertek:

-         Lakóterületen és településközpont vegyes területen belül a hátsókertek mérete minimum 6 méter, illetve a kialakult.

-         A hátsókertek megállapítása lakóterületen és településközpont vegyes területen a telekzónák építési határvonalai szerint történik.

8. Az övezeti jelben feltüntetett (K) kialakult jel értelmezése:

-       az adott paramétert - az adott szabályozási keretek között - az építésügyi hatósági eljárás folyamán kell meghatározni az Étv (1997. évi 78. törvény) 18. § (2) bekezdése alapján.

a.) Kialakult legnagyobb beépítettség:

Amennyiben a kialakult beépítettségi mérték nagyobb, mint az övezetben megadott legnagyobb beépítettség mértéke, úgy a kialakult értéket lehet alkalmazni, a meglevő beépítettségi érték tovább nem növelhető.

b.) Kialakult építménymagasság:

A kialakult építménymagasság megtartható, de az tovább nem növelhető.

c.) Kialakult telekterület:

Amennyiben a kialakult telekterület kisebb, mint az övezeti szabályozásban megadott kialakítható legkisebb telekterület, az egyéb övezeti előírások megtartása mellett a telek beépíthető (amennyiben telekmegszüntetési szabályozás nem érinti).                      A telekterülete tovább nem csökkenthető.

III. fejezet

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ELŐÍRÁSAI

8. §.

A lakóterületre vonatkozó általános előírások

(1) A lakóterület elsősorban lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2) A lakóterületen fő és melléképületek helyezhetők el (A fő- és melléképületek fogalom meghatározása az 1. mellékletben található meg)

(3) Valamennyi lakóterületen gondoskodni kell a keletkező szennyvizek, és csapadékvizek elvezetéséről, illetve ártalommentes elhelyezéséről.

A városközpont építési övezeteit az OTÉK 8. § (2) a.) szerinti teljes közművesítéssel kell ellátni. A belterületbe vonással újonnan létesítendő lakóövezeteket legalább az OTÉK 8. §. (2) b.) szerinti részleges közművesítéssel kell ellátni.

(4) Lakóterületeken belül a kertvárosias lakóterületen maximum egy lakóépület építhető, melyben maximum egy rendeltetési egység, míg falusias lakóterületen maximum két lakóépület építhető, melyekben egyenként maximum két rendeltetési - egy lakó-, és egy egyéb funkciójú - egység helyezhető el.

(5)         Máriapócs lakóterületei, sajátos építési használatuk szerint:

-         kisvárosias lakóterületek (Lk)

-         kertvárosias lakóterületek (Lke)

-         falusias lakóterületek (Lf)

(6)         A lakóövezetekben (Lf, Lke övezetekben) létesülő épületeket 35^o-45^o között meghatározott dőlésszögű tetővel kell megvalósítani. Tetőfedő anyagként csak a helyben hagyományos anyagok és színek alkalmazhatók.

9. §.

Kisvárosias lakóterületek

(1) A kisvárosias lakóterület maximum 7,5 m-es építménymagasságú lakóépületek elhelyezésére szolgál.

a.) A kisvárosias lakóterületen elhelyezhető:

-         lakóépület

-         helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület

-         sportépítmény

-         egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület

-         a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület

b.) A kisvárosias lakóterületen kivételesen elhelyezhető, az OTÉK 31. § (2) bekezdése szerint:

-         szálláshely szolgáltató épület

-         igazgatási épület

-         termelő kertészeti építmény,

-         a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró egyéb hatású egyéb gazdasági építmény

c) Az övezetben nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

d) Melléképítmény közül elhelyezhető:

-         Közműbecsatlakozási műtárgy

-         Közműpótló műtárgy

-         Hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal)

-         Kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel)

-         Kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz)

-         Kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor

-         Kerti épített tűzrakóhely

-         Kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m² vízszintes vetülettel

-         Kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő

-         Szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop

(2) Az előkertek mélysége szabályozási terv szerint állapítandó meg.

(3) Az övezet építési telkeinek beépítési mód szerinti szabályozását, legkisebb telekméreteket, legnagyobb beépítettségét, továbbá az építménymagasság mértékét a következő táblázat szerint kell meghatározni:

(K)= kialakult telekviszonyok

10. §. 

Kertvárosias lakóterület

(1)             A kertvárosias lakóterület Máriapócson laza beépítésű, összefüggő nagy kertes lakóterület. A kertvárosias lakóterület több önálló rendeltetési egységet magában foglaló, maximum 6,0 m-es építménymagasságú lakóépületek, elhelyezésére szolgál.

(2)             A kertvárosias lakóterületen elhelyezhető legfeljebb kétlakásos lakóépület, de a műemléki környezeten kívül övezetekben maximum két lakóépületben összesen négy lakás építhető.

a) Az övezetben elhelyezhető:

- legfeljebb négylakásos lakóépület,

- a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület

- egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület

- a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület.

b) Az övezetben kivételesen elhelyezhető az OTÉK 31. §. (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével:

- a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény,

- sportépítmény

- a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény.

c) Az övezetben nem helyezhető el:

- önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

(3) Melléképületek: a HÉSZ 1. melléklete szerintiek építhetők.

(4) Lke jelű övezetben melléképítmények közül elhelyezhető:

-       Közműbecsatlakozási műtárgy

-       Közműpótló műtárgy

-       Hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal)

-       Kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel)

-       Kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz)

-       Kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor

-       Kerti épített tűzrakóhely

-       Kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel

-       Kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő

-       Szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop

(5) Az épületek, építmények üzemeltetése során, az épületen kívüli tevékenység zajszintje nem haladhatja meg az övezetre előírt határértékeket.

(6) Az előkertek szabályozása szabályozási terv szerint.

(7) Az oldalkertek legkisebb szélessége általában az OTÉK 35. §. előírásai szerinti, kivételt képeznek a HÉSZ 7. §. (5) bekezdés            2. pont és 6.b.) pont szerinti esetek.

(8) A hátsókertek mérete a HÉSZ 3/b táblázat szerint számított érték.

(9) A kertvárosias lakóterület építési telkeinek kialakításánál és beépítésénél az alábbi táblázatokban megadott értékeket kell alkalmazni.

(K) = kialakult telekviszonyok

(10)       A Lke lakóterület telkeinek beépíthetősége a telekmérettől függően a 3. sz. táblázat szerint meghatározott. A teljes telekre vonatkozó beépíthetőséget a területrészekre vonatkozó beépíthető területek összege alapján kell meghatározni.

1. 3. TÁBLÁZAT

Telek alapméret és további területek /amelyekre jutó beépítési hányad fokozatosan csökken/

1500 m² fölött további beépíthetőség nem lehetséges.

Az Lke övezet lakótelkeinél a főépület hátsó építési vonalára, melléképület elhelyezésre és a hátsó építési vonalra vonatkozóan a 3.A és 3.B táblázat ad meghatározást. A főépület és melléképület között meghatározott - minimum 6 m-es - sáv beépíthető, de ebben a sávban semmiféle állat tartására szolgáló és műhely funkciójú építmény nem engedélyezhető.

3. A TÁBLÁZAT

Telek alapmélység és a további telekmélység-növekmény /m/, amelyekhez tartozó főépület hátsó beépítési vonal számítható az utcai beépítési vonaltól mérve m-ben/

3. B TÁBLÁZAT

Telek alapmélység és a további telekmélység-növekmény /m/, amelyekhez tartozó melléképületei első/hátsó beépítési vonal számítható az utcai beépítési vonaltól mérve m-ben/

(16)       Átmenő, két párhuzamos utcán beépíthető telekszélességű utcai telekhatárral rendelkező lakótelkeknél 80 m telekmélység felett megengedett mindkét utcafronton lakóépület létesítése. A Lke terület átmenő telkeknél a sávos beépítési jellemzőket fél
telekmélységgel kell figyelembe venni.

(17)       Saroktelkeknél a szabadon álló épület elhelyezés megengedett. Akkor is ha az övezet oldalhatáron álló beépítésű, a telek legalább 19,0 méter széles, a terület nem áll védelem alatt és a kötelező oldalkerti méretek tarthatók.

(18)       Állattartásra szolgáló épületek, helyiségek és melléképítmények építési telken történő elhelyezésénél irányadó védőtávolságokat és más, jelen HÉSZ-ben meghatározottakon túli építési feltételeket az állattartásról szóló helyi önkormányzati rendelet határozza meg. Máriapócs Önkormányzat Állattartási Rendelet megállapításáig a követelményeket az érdekelt szakhatóságok előírása alapján kell meghatározni az OTÉK 36. §. (5) bekezdés módosítása szerint.

(19)       Az utcai kerítéseket épített jelleggel, tömör (falazott) lábazattal és pillérekkel, az épület homlokzatával egységes építészeti megjelenéssel.

-         A kerítésmagassága 1,6-1,8 m közötti (de a csatlakozó kerítésekhez igazodó) értékben határozandó meg.

-         A kerítésmezők kitöltéséhez fa, fém (kovácsoltvas) alkalmazható. Tömör lemezkitöltés nem létesíthető. A kerítés lakóépület előtti szakaszának kitöltő mezői fa vagy fém anyaggal, áttört formában készítendők, míg a kerítés más részein tömöranyagú mezőket kell kialakítani.

-         A kerítés színezéséhez csak a környezethez illeszkedő, helyben hagyományos színek használhatók. (A kitöltő kerítésmezők színei, a fehér, vörös, világos- közép-, sötétbarna, sárga, zöld színek közül választható.)

-         Az utcafronti épület építésével, bővítésével, átalakításával egyidejűleg, az utcai kerítések övezeti előírásoknak való megfelelőségét is biztosítani kell. A szükséges terveket az épület engedélyezési tervdokumentációjának részeként kell benyújtani.

(20)      Az Lke építési övezetben a főépület hátsó építési vonala min. 6,0 m hátsókert betartásával állapítandó meg.

(21)      Az Lke építési övezetben az egyes épületek kialakításánál az alábbi szempontokat szükséges kötelező jelleggel figyelembe venni és az építtető tudomására hozni:

a.)  Építési anyaghasználat:

1. Lábazatképzés:

-          Kő, műkő, tégla vagy egyéb igényes anyag, fém kivételével, illetve kő.

1. Falfelületek:

-          Vakolt, vagy falburkolattal ellátott (tégla, mészhomok tégla, kőburkolat vagy ezek kombinációja) plasztikus, igényes, tagolt homlokzatképzéssel a helyi építési hagyományok szerint

-          Nem alkalmazható fém homlokzatburkolat, eternit jellegű homlokzatburkolat, mázas kerámia burkolat, (csempe) függönyfal szerűen alkalmazott üveg és fémszerkezet.

1. Tető:

-          A tetőfedés anyaga cserép, hódfarkú betoncserép, pala, eternit pala (amennyiben a meglevő környezethez illeszkedik) legyen.

-          A tetőhajlásszög 38 fok és 45 fok között legyen.

-          Nem alkalmazható fém tetőhéjalás (kivételt képez a nem teljes felületen alkalmazott rézlemez, horgany, cink az egyes tetőrészletek kiegészítő     fedéseként), hullámpala, műanyag hullámlemez, műanyag síklemez.

b.) Homlokzati arányrendszer és építészeti térarányok a Bacsóka Pál teljes hossza és a Kossuth utca, temető és belterületi határvonal közötti szakaszára:

1. 1. Térarányok, utcaképek:

-         A homlokzaton a tetőfelületen önálló, álló tetőablak nem építhető, sem egyedi, sem összefogott formában, sem oldalfalakkal, sem tetőhéjalással fedett formában.

-        Helyette a homlokzat egyharmad részét meg nem haladó mértékben a homlokzat részeként megjelenő hangsúlyt adó tetőfelépítmény megjelenhet, akár megszakított, akár végigfutó tetőpárkánnyal.

-        Fekvő tetőablak mind egyedileg, mind sorolva elhelyezhetők.

-         A felsorolt szabályok az épületek udvari és utcai homlokzatára egyaránt vonatkoznak.

1. 2. Szintek szabályozása:

-         Az épület földszinti padlóvonalának magassága az épület körüli járda fölött min. 0,90 m-re kell kezdődjenek.

1. 3. Tetőformák szabályozása:

-         Oldalhatáron álló beépítésű, összetett tetőidomú magastető építendő utcára merőleges jelleggel, melyet a homlokzat szélesség egyharmad részét meg nem haladó mértékben homlokzattal egybeépített tetőfelépítménnyel meg lehet szakítani, oromfallal vagy részleges kontyolással.

11. §.

Falusias lakóterületek

(1)       A falusias lakóterület maximum 4,5 m-es építménymagasságú lakóépületek, mezőgazdasági (üzemi) építmények továbbá a helyi lakosságot ellátó, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények, mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény elhelyezésére szolgál.

a.) A falusias lakóterületen elhelyezhető:

-   lakóépület

-   mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény

-   kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület

-   szálláshely szolgáltató épület

-   egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület

-   A fentiekben felsorolt rendeltetésű épületekhez tartozó kiszolgáló és járulékos létesítmények. (garázs, tároló épület)

-   kézműipari épület

(2)  Melléképületek a HÉSZ 1. melléklet szerint építhetők.

(3)       Az övezetben melléképítmények közül elhelyezhető:

-       Közműbecsatlakozási műtárgy

-       Közműpótló műtárgy

-       Hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal)

-       Kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz)

-       Kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor

-       Kerti épített tűzrakóhely

-       Kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m² vízszintes vetülettel

-       Háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem

-       Kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő

-       Szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop

(4)       Az építmények üzemeltetése során, az épületen kívüli tevékenység zajszintje nem haladhatja meg az övezetre előírt határértékeket.

(5)       Oldalhatáron álló beépítésű övezetben, saroktelken szabadonálló épület elhelyezés is megengedhető, ha a telek legalább 19,0 m széles, ha a terület nem áll védelem alatt, és a kötelező oldalkerti méretek betarthatóak.     Közbenső telken, szabadon álló épület elhelyezés akkor engedélyezhető, ha a telek legalább 20,0 m széles és a szomszédos telkek beépíthetőségét nem korlátozza.

(6) Az oldalkertek legkisebb szélessége általában az OTÉK 35. §. előírásai szerinti, kivételt képeznek a HÉSZ 7. §. (5) és (6) bekezdései szerinti eltérésekkel.

(7) Az előkertek szabályozása szabályozási terv szerint.

(8) Az oldalkertek legkisebb szélessége általában az OTÉK 35. §. előírásai szerinti, kivételt képeznek a HÉSZ 7. §. (5) bekezdés                  2. pont és 6.b.) pont szerinti eltérésekkel.

(9) A falusias lakóterület építési telkeinek kialakításánál és beépítésénél az alábbi táblázatokban megadott értékeket kell alkalmazni:

4. TÁBLÁZAT

(K) = kialakult telekviszonyok

(10)       A teljes telekre vonatkozó beépíthetőséget a területrészekre vonatkozó beépíthető területek összege alapján kell meghatározni.

4/A. TÁBLÁZAT

Megjegyzés: azokban az övezetekben, ahol a megengedett beépítettségi mérték 20 %-os, ott az első oszlopban megadott 30 % helyett 20 %-kal kell számolni!

(11)       A falusias lakóterület lakótelkeinél a főépület hátsó építési vonalára melléképület elhelyezésére és a hátsó építési vonalra vonatkozóan a 4/B. és 4/C. táblázat ad meghatározást. A főépület és a melléképület között meghatározott - minimum 6m-es - sáv beépíthető, de ebben a sávban semmiféle állat tartására szolgáló és műhely funkciójú építmény nem engedélyezhető.

4/B. TÁBLÁZAT

Telek alapmélység és a további telekmélység-növekmény /m/, amelyekhez tartozó főépület hátsó beépítési vonal számítható az utcai beépítési vonaltól mérve m-ben/

4/C TÁBLÁZAT

Telek alapmélység és a további telekmélység-növekmény /m/, amelyekhez tartozó melléképületei első/hátsó beépítési vonal számítható az utcai beépítési vonaltól mérve m-ben/

(12)       Átmenő két párhuzamos utcán beépíthető telekszélességű utcai telekhatárral rendelkező lakótelkeknél 80 m telekmélység felett megengedett mindkét utcafronton lakóépület létesítése. Átmenő telkeknél a sávos beépítési jellemzőket fél telekmélységig kell figyelembe venni.

(13)       Állattartásra szolgáló épületek, helységek és melléképítmények építési telken történő elhelyezésénél irányadó védőtávolságokat és más, jelen HÉSZ-ben meghatározottakon túli építési feltételeket az állattartásról szóló helyi önkormányzati rendelet határozza meg. Máriapócs Önkormányzat Állattartási Rendelet megállapításáig a követelményeket az érdekelt szakhatóságok előírása alapján kell meghatározni az OTÉK 36. §. (5) bekezdés módosítása szerint.

12. §.

Településközpont vegyes terület

(1) A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek valamint sportlétesítmények, elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.

(2) a) Az övezetben elhelyezhető:

-         Lakóépület

-         Igazgatási épület

-         Kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület

-         Egyéb közösségi szórakoztató épület, a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges.

-         Egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület

-         Sportépítmény

-         A fentiekben felsorolt rendeltetésű épületekhez tartozó kiszolgáló és járulékos létesítmények. (Garázs, tároló épület.)

b) Az övezetben kivételesen elhelyezhető az OTÉK 31. §. (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével:

-         Nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény

c) Melléképítmény közül elhelyezhető:

-         Közműbecsatlakozási műtárgy

-         Közműpótló műtárgy

-         Hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal)

-         Kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel)

-         Kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz)

-         Kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor

-         Kerti épített tűzrakóhely

-         Kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m² vízszintes vetülettel

-         Kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő

-         Szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop

d) Az övezetben nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

e) Melléképületek közül - az állattartás céljára szolgáló épületek kivételével – építhető a HÉSZ 1 mellékletben felsoroltakból.

(3) Előkertek szabályozása szabályozási terv szerint. Oldalkertek és hátsókertek szabályozása OTÉK 35. §. szerint, illetve a szabályozási terven jelölt érték, valamint a HÉSZ 7. §. (5) bekezdés 2. pont és 6.b.), c.) pont szerinti kivételek.

(4) A településközpont vegyes terület építési telkeinek kialakításánál és beépítésénél az alábbi táblázatban megadott értékeket kell alkalmazni:

(K) = kialakult telekviszonyok

(5)         Intézmények estén a legkisebb telekterület 1000 m².

13. §.

Központi vegyes területek

(1)             A központi vegyes terület több önálló rendeltetésű egységet magába foglaló, Máriapócson elsősorban központi oktatási épületek elhelyezésére szolgál.

(2)             a) Az övezetben elhelyezhető:

-         Igazgatási épület

-         Kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület

-         Egyéb közösségi szórakoztató épület, a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges.

-         Egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület

-         Sportépítmény

-         A főtevékenységet szolgáló épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások

-         A fentiekben felsorolt rendeltetésű épületekhez tartozó kiszolgáló és járulékos létesítmények. (Garázs, tároló épület.)

b) Az övezetben kivételesen elhelyezhető az OTÉK 31. §. (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével:

-         Nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény

-         Az a) pontban nem szereplő lakások, illetve lakóépületek

c) Melléképítmény közül elhelyezhető:

-         Közműbecsatlakozási műtárgy

-         Közműpótló műtárgy

-         Hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal)

-         Kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel)

-         Kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz)

-         Kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor

-         Kerti épített tűzrakóhely

-         Kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m² vízszintes vetülettel

-         Kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő

-         Szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop

d) Az övezetben nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

e) Melléképületek közül - az állattartás céljára szolgáló épületek kivételével – építhető a HÉSZ 1 mellékletben felsoroltakból.

(3) Az előkertek mélysége az oldalkertek legkisebb szélessége, a hátsókertek legkisebb mélysége az OTÉK 35.§. előírásai szerinti, illetve a szabályozási tervekben meghatározott.

(4) A központi vegyes terület építési telkeinek kialakításánál és beépítésénél az alábbi táblázatban megadott értékeket kell alkalmazni:

(K)= kialakult telekviszonyok

14. §.

Üdülőházas területek

(1) Az üdülőházas területen olyan üdülőépületek, üdülőtáborok és kempingek helyezhetők el, amelyek elhelyezésük, méretük, kialakításuk és felszereltségük, valamint infrastrukturális ellátottságuk alapján az üdülési célú tartózkodásra alkalmasak, és amelyek túlnyomóan változó üdülői kör hosszabb tartózkodására szolgálnak.

(2) Az üdülőházas területek építési telkeinek kialakításánál és beépítésénél az alábbi táblázatban megadott értékeket kell figyelembe venni:

(3)         Három vagy annál több lakóegység szám estén a legkisebb telekterület 1000 m².

(4) Beépítés esetén a teljes közművesítettség kötelező.

15. §.

Hétvégi házas területek

(1)             A hétvégi házas területen legfeljebb egy üdülőegységes üdülő épületek helyezhetők el.

(2)             A hétvégi házas területen megengedhető a terület ellátását szolgáló kereskedelmi, vendéglátó épület építése a terület-felhasználási egység övezeti előírásainak betartásával, valamint sportlétesítmények elhelyezése.

(3)             A hétvégi házas területek építési telkeinek kialakításánál és beépítésénél az alábbi táblázatban megadott értékeket kell figyelembe venni:

(K) = kialakult telekviszonyok

16. §.

Gazdasági területek

(1)     A terv gazdasági területei sajátos használatuk szerint:

a.)  Ipari gazdasági területek

b.) Kereskedelmi szolgáltató terület

(2)     A gazdasági területekre vonatkozóan az OTÉK 19.§. és 20. §. meghatározásai érvényesek.

(3)   Máriapócs város ipari gazdasági területein a lakóterületeket jelentős mértékben zavaró hatású terület nem alakítható ki.

(4)     A gazdasági területeken belül az OTÉK-ban előírt parkolókat csak fásítottan lehet          kialakítani, legalább négy egységenként egy előnevelt (3 éves) őshonos fa telepítésével.

17.§.

Az ipari gazdasági területek

(1)            Máriapócson az ipari gazdasági területek a nem jelentős zavaró hatású ipari gazdasági tevékenységű célú épületek, elhelyezésére szolgál.

(2)            a) Az övezetben elhelyezhető:

-          Ipari, energiaszolgáltatási és a településgazdálkodás építményei

b) Az övezetben kivételesen elhelyezhető az OTÉK 31.§. (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével:

-         Gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások

(3)            Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét továbbá az építhető építménymagasság mértékét a következő táblázat szerint kell meghatározni:

9. TÁBLÁZAT

(K) = kialakult telekviszonyok

(4)            Az előkert mélysége 15 m.

(5)            Védőterületek kialakítását a gazdasági területen belül kell kialakítani.

(6)            Az ipari gazdasági övezetekben az állattartás nem megengedett, kivéve azokban a vegyes használatú mezőgazdasági majorokban, ahol jelenleg az állattartás és az egyéb gazdasági tevékenység együtt van jelen, az állattartás a kialakult helyzetnek megfelelően fenntartható.

18. §.

A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek

(1)             A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

(2)             a) Az övezetben elhelyezhető :

-         Mindenfajta, nem jelentősen zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület

-         A gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások

-         Igazgatási és iroda épület

-         Parkolóház, szerviz

-         Sportépítmény

1. Az övezetben kivételesen elhelyezhető az OTÉK 31.§. (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével:

-         Egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület

-         Egyéb közösségi szórakoztató épület.

(3) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület építési telkeinek kialakításánál és beépítésénél az alábbi táblázatban megadott értékeket kell alkalmazni:

7. TÁBLÁZAT

(K) = kialakult telekviszonyok

(4) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területeken előkertek szabályozása szabályozási terv szerinti, oldalkertek, és hátsókertek szabályozása OTÉK 35. §. szerint, illetve a szabályozási terven jelölt érték.

19. §.

Különleges területek

(1)       Máriapócs különleges területei sajátos használatuk szerint:

a.) működő temető                                  (övezeti jel Kü-t)

b.) kemping területe                                (övezeti jel Kü-k)

c.) sportlétesítmény                                (övezeti jel Kü-s)

d.) fürdő                                                   (övezeti jel Kü-f)

e.) üzemanyag töltő állomás                            (övezeti jel Kü-ü)

f.) rekultiválandó terület                           (övezeti jel Kü-r)

(2)       A különleges területek célja és használatuk fajtája:

1. működő temető (övezeti jel Kü-t) Máriapócs város köztemetője, a temetőben ravatalozó épület helyezkedik el, a terület célja a város temetkezési területének biztosítása a temető parcellázási tervnek megfelelően. A temető használatát temetkezési rendelet szabályozza. A temetőre temető-rendezési tervet kell készíteni a temetőrendelet felülvizsgálatával. A temető területének legalább 30 %-át növényzettel kell beültetni a terület mindenkori üzemeltetőjének.

b.)  sportlétesítmény (övezeti jel Kü-s) Máriapócs város sporttelepe, amely a város rangjának, elvárásainak megfelelő színvonalon alakítandó ki. A sportlétesítmény fejlesztésére kialakítására sportterület fejlesztési tanulmányterv készítendő, amely tartalmazza a létesítményeket, zöldterületi kialakítást, tereprendezést, vízelvezetést.

1. fürdő (övezeti jel Kü-f) a tervezett fürdő területe. A fürdő fejlesztésére fejlesztési tanulmányterv készüljön, amely szabályozza a terület használatát, létesítményeit, a gyógyászati, üdülési hasznosítást.

1. Az övezet üzemanyagtöltő állomás elhelyezésére szolgál. Az övezetben elhelyezhető üzemanyagtöltő állomás, szerviz, továbbá a főépülettel egybeépítve a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások. Továbbá szállásadás céljára is elhelyezhető épület a főépülettől külön, a töltőállomás védőtávolságán kívül.

1. kemping (övezeti jel Kü-k) területein az idegenforgalomhoz kapcsolódó építmények, pihenő, sport, kereskedelmi, vendéglátó, és szolgáltató, szálláshely szolgáltató létesítmények helyezhetők el. Az épületeket szabadonállóan, a terület max. 20 %-os beépítettségével kell elhelyezni, maximum 7,5 méteres építménymagassággal. A terepszint alatti építmények közül pinceszint, az építési helyen belül a beépítési százalékot meg nem haladó mértékben építhető. Önállóan, épület nélkül nem építhető.

(3) A különleges területek építési telkeinek kialakításánál és beépítésénél az alábbi táblázatban megadott értékeket kell figyelembe venni:

10. TÁBLÁZAT

1. IV. fejezet

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

20. §.

Közlekedési és közmű elhelyezési, hírközlési terület

(1) Az övezet az országos és helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozó helyek (parkolók) – a közterületnek nem minősülő telken megvalósulók kivételével -, a járdák és gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közforgalmú vasutak, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál

(2) A közlekedési- és közmű elhelyezési, hírközlési területeket, a nyomvonalas elemek közül az utak szélességét, a közmű-elhelyezési sávokat terv szerint biztosítani kell.

(3) Az utak szabályozási vonallal meghatározott területsávja mentén létesítményt elhelyezni csak a területsáv megtartásával szabad. E területsávot az annak mentén elhelyezni kívánt létesítmény védőtávolsága sem érintheti. A területsávba eső, meglévő építménnyel, közművel, útburkolattal, járdaburkolattal, fasorral stb. (keresztmetszeti elemekkel) kapcsolatos mindennemű tevékenység csak a tervvel összhangban történhet.

(4) A közlekedési területbe a következő közutak tartoznak:

K-2 Országos mellékutak:

4929 sz. út külterületi szakaszán 30 m szabályozási szélesség, belterületi szakaszán min. 22 m szabályozási szélesség, illetve szabályozási terv szerinti érték.

4927 sz. út külterületi szakaszán 30 m szabályozási szélesség, belterületi szakaszán min. 22 m szabályozási szélesség, illetve szabályozási terv szerinti érték.

4928 sz. ök. út belterületen min. 22 m szabályozási szélesség, illetve szabályozási terv szerinti érték.

4911 sz. ök. út külterületen min. 30 m szabályozási szélesség, illetve szabályozási terv szerinti érték.

K-4 Települési gyűjtőutak:

Az S-2 Szabályozási tervek szerint alakítandók ki.

K-5 Útkategóriák alapján az S-2 Szabályozási Tervekben meghatározott lakóutak és kiszolgáló utak, általában 16,0 m, 14,0 m, 12,0 m szabályozási szélességgel alakítandók ki.

A belváros és csatlakozó területeken a városszerkezet védelme érdekében ettől eltérő szélesség is lehetséges, amennyiben az útközlekedési, közmű-elhelyezési funkciói biztosíthatók szabályozási terv szerint.

P - Jelentősebb kapacitású személygépkocsi parkolóhely.

Gyalogút, minimális szélessége 3 m.

Külterületi mezőgazdasági feltáró és összekötő út, minimum 16,0 m szabályozási szélességgel alakítandó ki.

Mezőgazdasági kiszolgáló út, melyek minimális szélessége 12,0 m.

(5) A mezőgazdasági utak építési területszélességének szabályozását az úttengelytől egyenlő mértékben kell végezni. Ez alól kivételek a vasúttal, közcélú csatornával, természeti védettséggel rendelkező területekkel szomszédos utak, ahol a szabályozási szélességet e területek határától kell kimérni.

(6) A közterületeken elhelyezett parkolókat csak fásítottan lehet kialakítani, négy egységenként egy előnevelt (min. 3 éves) környezetbe illő, a környéken őshonos fafaj telepítésével.

(7) Vasúti területek:

a.)  A Nyíregyháza-Mátészalka vasútvonal, valamint a Máriapócsi állomás részére a szabályozási terv szerinti területeket biztosítani kell.

21. §.

Mozgásukban korlátozott emberek igényeit figyelembevevő előírások

(1) A közterületen minden esetben biztosítani szükséges a szintkülönbségek rámpával történő áthidalását. (Gyalogos átkelőhelyeknél döntött szegélysávval)

(2) A tömegközlekedési eszközök megállóinál lehetővé kell tenni megemelt szintekkel és azokat összekötő lejtőkkel, kihelyezett információs táblákkal a kerekesszékkel közlekedő fel- és leszállását a tömegközlekedési járművekre.

(3) Biztosítani szükséges minden parkolóban legalább kettő kerekesszékkel is igénybe vehető (méreteinél nagyobb) gépkocsi parkoló létesítését, melyet kizárólagos használatot biztosító tábla jelezzen.

22. §.

Zöldterületek

(1) A zöldterületek körébe tartozó övezeteket a szabályozási terv tünteti fel.

(2) A közlekedési területen belüli zöldsávokat a közlekedési terv alátámasztó munkarész határozza meg.

(3) A szabályozási terven megjelölt zöldterületi funkció: közpark, Kp övezeti jellel. A szabályozási terv szerinti közpark területen pihenőhely és gyermekjátszótér, növényzet, képzőművészeti alkotások, szökőkút, utca és térbútorok, helyezhető el.

23. §.

Erdőterületek

(1) Az erdőterület erdő céljára szolgáló terület.

(2) A terv erdőterületei rendeltetésük szerint:

a.) Védelmi (védett és védő) erdők:       Ev     övezeti jellel

b.) Gazdasági erdők                                E       övezeti jellel

(3)         Védelmi erdőövezetben épületet elhelyezni nem lehet.

(4)         Gazdasági erdőterületen építményt elhelyezni az OTÉK              28. §. (4) bekezdés szerint lehet.

24. §.

Mezőgazdasági területek

(1) A település területének mezőgazdasági termelést (növénytermelést, állattenyésztést továbbá termékfeldolgozást és tárolást), szolgáló területe.

(2)         A mezőgazdasági területeken az a következő övezetek kerültek kijelölésre:

a.)  Mgy: gyep (rét, legelő) terület

b.) Mgy-v: gyep (rét, legelő) terület - védett

c.)  Mü: gyümölcsös, szőlő terület

d.) M: (döntően) szántó művelésű terület

e.) Mz: zártkert terület

1. M*: (döntően) szántó művelésű terület - védett

a.) Mgy: gyep (rét, legelő) terület:

(1)   Az övezetbe a mezőgazdasági területek azon-viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol a gyep, legelő művelésű területek meghatározó arányban találhatók, ezért főként a legeltetés, állattartás jelenti a fő gazdálkodási tevékenységet. A telekalakítás és építés feltételei a meghatározó tevékenységhez igazodva kerültek meghatározásra.

(2) Az övezetben a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei, valamint ha azt a hatósági előírások az ott folytatott tevékenység védőtávolsága miatt egyébként tiltják meg, a tulajdonos, vagy az ott dolgozók részére lakóépület helyezhető el, ahol az elhelyezésre kerülő kerülő lakóépület számára szolgáló terület nem haladhatja meg, az egyébként beépíthető terület felét.

(3) Épületeket jelen előírás az OTÉK 38. §. (3) figyelembevételével a legalább 3 ha nagyságot elérő területen lehet elhelyezni. Szabadon álló beépítési móddal, maximum 4,5 m építménymagasságú épületekkel, a telekterület maximum 3 %-os beépítésével. Az épületek, tömbösített formában helyezendők el.

b.) Mgy-v : gyep (rét, legelő) terület, a Hortobágyi Nemzeti Park területén:

(1)   A külön jogszabályok alapján védelem alatt álló Nemzeti Park területén területet felhasználni, földrészletet alakítani, a növényi és állati élőhelyeket befolyásoló beavatkozást végrehajtani, építményeket elhelyezni és kialakítani csak a védetté nyilvánító rendelkezés, valamint az érdekeltek és a szakhatóságok előírásai szerint szabad, illetve mindennemű beavatkozással kapcsolatban a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságának engedélyét be kell szerezni.

c.) Mü: ültetvényi terület:

(1)       Az övezetbe azok a mezőgazdasági területek tartoznak, ahol nagykiterjedésű üzemszerű kertgazdálkodást, gyümölcstermesztést folytatnak.

(2)       Az övezetben a telkek max. 3 %-os beépítettségével elhelyezhető 2 gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince). Az építmények maximális építménymagassága 6,0 m, max. gerincmagassága 7,5 m, a padlóvonal max. 0,30 m lehet.

(3) Az övezetben állattartó épületek nem helyezhetők el.

(4) Épületeket elhelyezni a legalább 1,0 ha nagyságot elérő területen, szabadon álló beépítési móddal.

d.) M : döntően szántó művelésű terület:

(1) Az övezetbe a mezőgazdasági területek azon- viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol a szántó művelésű területek meghatározó arányban találhatók, ezért főként a szántóföldi művelés jelenti a fő gazdálkodási tevékenységet. A telekalakítás és építés feltételei a meghatározó tevékenységhez igazodva kerültek meghatározásra.

(2) Az övezetben a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei, valamint ha azt a hatósági előírások az ott folytatott tevékenység védőtávolsága miatt egyébként tiltják meg, a tulajdonos, vagy az ott dolgozók részére lakóépület helyezhető el, ahol az elhelyezésre kerülő lakóépület számára szolgáló terület nem haladhatja meg, az egyébként beépíthető terület felét.

(3) Épületeket elhelyezni a legalább 3,0 ha nagyságot elérő területen, szabadon álló beépítési móddal, maximum 7,5 m építménymagasságú épülettel, a telekterület maximum 3 %-os beépítésével lehet.

e.) Mz: zártkert terület:

(1) Az övezetbe azok a mezőgazdasági területek tartoznak, ahol kertgazdálkodást, túlnyomórészt zöldség-, gyümölcstermesztést folytatnak. Azok a földrészletek, melyeket korábban zártkertnek parcelláztak.

(2) Az övezetben a telkek max. 3 %-os beépítettségével, legalább 3000 m²-es telken elhelyezhető 1 gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince). Az építmények maximális építménymagassága 3,5 m, max. gerincmagassága 5,5 m, a padlóvonal max. 0,30 m lehet.

(3) Az övezetben állattartó épületek nem helyezhetők el.

(4) Növénytermesztés célját szolgáló fóliasátor vagy üvegház (a telekhatártól előírt 1,5 m távolság betartásával) bármely földrészleten elhelyezhető. Az üvegház gerincmagassága maximum 5,0 m lehet.

f.) M*: döntően szántó művelésű terület, a Hortobágyi Nemzeti Park területén:

(1) A külön jogszabályok alapján a védelem alatt álló Nemzeti Park területén területet felhasználni, földrészletet alakítani, a növényi és állati élőhelyeket befolyásoló beavatkozást végrehajtani, építményeket elhelyezni és kialakítani csak a védetté nyilvánító rendelkezés, valamint az érdekeltek és a szakhatóságok előírásai szerint szabad, illetve mindennemű beavatkozással kapcsolatban a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságának engedélyét be kell szerezni.

25.§.

Vízgazdálkodási területek

(1)             A terv vízgazdálkodási területei az OTÉK 30. §.-a alapján közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja (övezeti jel: V)

(2)             Vízügyi érdekből a főcsatornáknál 3-3 m-es, társulati, önkormányzati és üzemi csatornáknál 3-3 m-es parti sáv szabadon hagyandó, beépíteni nem lehet, ott csak rét-legelőművelés folytatható. A töltéseknél a szabadon hagyandó sáv szélessége  10 m a töltéslábtól számítva. A telkeknek e sávra eső részén csak vashuzalháló kerítés létesíthető, beton alap nélkül. A mentett oldalon a töltéslábtól mért 110 m-en belül gödröt, pincét, aknát nyitni, a fedőréteget megrontó és jelentősen gyengítő tevékenységet végezni, létesítményt építeni csak előzetes talajmechanikai szakvélemény alapján a vízügyi igazgatóság külön engedélyével lehet.

26. §.

Tűzrendészeti előírások

(1)             A létesítésre kerülő tűzcsapoknál a tűzoltó gépjárművek részére úgy kell felállási helyet biztosítani, hogy azok mellett legalább egy nyomsávú közlekedési út szabadon maradjon.

(2)             Új létesítmények kialakításával egy időben gondoskodni kell a megváltozott körülményeknek megfelelő oltóvíz mennyiségéről az OTSZ 47. §. (1) bekezdésében meghatározottak szerint, földfeletti tűzcsapokkal.

(3)             A legkedvezőtlenebb helyzetű tűzcsapról 200 mm² kiáramlási keresztmetszetnél a "D" és "E" tűzveszélyességi osztályba tartozó nem mezőgazdasági létesítménynél legalább 200 kPa /2 bar/ kifolyási nyomást kell biztosítani.

(4)             Az ipari terület fejlesztése során gondoskodni kell legalább két nyomsáv szélességű, szilárd burkolattal ellátott közlekedési út kiépítéséről - amely alkalmasnak kell lennie tűzoltó gépjárművek nem rendszeres közlekedésére és működtetésére.

1. V. fejezet

KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI ELŐÍRÁSOK

27. §.

Általános előírások

(1)             A környezetvédelmi előírások

- a levegőtisztaság-védelem,

-         zaj- és rezgésvédelem,

-         föld- és vízvédelem témakörére terjednek ki.

(2)             A környezethasználatot úgy kell megszervezni, hogy:

a.)  a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt              idézze elő

b.) megelőzze a környezetszennyezést,

c.)  kizárja a környezetkárosítást.

(3)             Valamennyi területfelhasználás, létesítés, beavatkozás tervezése során érvényre kell juttatni a környezetvédelem előírásait.

28. §.

Levegőtisztaság-védelmi előírások

(kiterjed a légkör egészére, annak folyamataira

és összetételére valamint a klímára)

(1)             A légszennyezést okozó létesítményeknél meg kell szüntetni a megengedett határértékeket meghaladó kibocsátásokat.

29. §.

Zaj- és rezgés elleni védelem

(1)             A 4928 sz. és 4927 sz. út zajjellemzőire tekintettel az összekötő úton szabályozási vonalától mért 30 m-en belül szálloda, lakóépület létesítése csak zajvédelmi műszaki megoldások alkalmazása mellett engedélyezhető.

30 §.

Természetvédelmi előírások

(1)             A természetközeli állapotú területek felmérése a természetvédelmi törvény alapján megtörtént, a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (továbbiakban: Felügyelőség) adatközlése szerint. A természetközeli állapotú területek védelem alá helyezése az LIII. Tv. 15. §. (2) bekezdés szerint történik.

1. A természetközeli területeken az építési eljárások természetvédelmi kontroll alá kerülnek.
2. A természetközeli területeken - a védettség kihirdetése után - a használati mód és a művelési ág megváltoztatása a Felügyelőség hozzájárulását igényli.

(2)             Általános tájvédelem, természeti területek, élőhelyek védelme:

1. A vízfolyások és tavak természetes és természetközeli állapotú partjai - a vizes élőhelyek védelme érdekében - meg kell őrizni. A vízépítési munkálatok során a természetkímélő megoldásokat kell előnyben részesíteni. A természeti területek hasznosítása során figyelemmel kell lenni az élőhely típusára, a jellemző vadon élő szervezetek fajgazdaságára, a biológiai sokféleség fenntartására. A termőföld hasznosítása, illetve a hasznosításra alkalmatlan területek használata, igénybevétele meliorációs tervek készítése és végrehajtása, egyéb mezőgazdasági tevékenységek folytatása valamint a vízgazdálkodás és a vízrendezés során a természetes és természet közeli állapotú vízfelületeket, nádasokat és más vizes élőhelyeket, valamint a mezőgazdasági termelés számára kedvezőtlen természeti adottságú területek természetes növényállományát meg kell őrizni.

1. Természeti területen a település belterülete kivételével - tilos a természetes és természet közeli állapotú vízfolyások, vizes élőhelyek partvonalától számított 50 m-en, tavak partjától számított 100 m-en belül új épületek, mesterséges létesítmények elhelyezése. A halastavakon a halászati hasznosítást szolgáló létesítmények elhelyezésére a Felügyelőség hozzájárulásával kerülhet sor.
2. A természeti területen a Felügyelőség szakhatósági hozzájárulása szükséges:

-       termőföld más célú hasznosításához, művelés alól kivett terület újra hasznosításához

-       a földtani kutatáshoz és az ásványi nyersanyag kutatására vonatkozó műszaki üzemi terv jóváhagyásához, a bányatelep megállapításához, az ásványi nyersanyag feltárására, kitermelésére, a kitermelés szüneteltetésére, továbbá a bánya bezárására vonatkozó műszaki üzemi tervek és tájrendezési terv jóváhagyásához

-      vizekben a halászati ütemtervek jóváhagyásához

1. VI. fejezet

ORSZÁGOS ÉS HELYI ÉRTÉKVÉDELEM

31. §.

(1)            A HÉSZ 2. sz. mellékletében szereplő országos műemléki védelem alatt álló építészeti értékek, helyi építészeti, természeti, településszerkezeti értékek védelem alá helyezéséről külön helyi értékvédelmi rendelet intézkedik.

(2)            Régészeti értékek: melyek jelenleg is védettséget élveznek a HÉSZ 3. sz. mellékletében szerepelnek. Minden földmunkával járó beruházás előtt a régészeti területeken a szakhatósági engedélyezési eljárást el kell végeztetni a Megyei Múzeum Igazgatósággal.

32. §.

Védett területek építési szabályai

(1) Műemlékek, műemléki környezet, műemléki jelentőségű környezet, helyi jelentőségű értékvédelmi területek sajátos építési szabályai:

a.)  A műemlékileg és helyileg védett területeken a látható módon elhelyezett közművezetékek és berendezések építési engedélyezési eljárása során a műemléki hatóság szakhatósági állásfoglalását ki kell kérni. (Trafóháza, tűzcsapok, akna fedlapok, gázvezetékek bekötései). A műemléki környezetben és helyi jelentőségű értékvédelmi területen a közműveket föld alatt kell elhelyezni, különös tekintettel a légkábelek megszüntetésére.

b.) A burkolt felületek kialakításához kombinált burkolatfelületek is megjelenhetnek (aszfalt, beton, kiselemes beton) abban az esetben, ha a burkolati tervhez a műemléki hatóság a hozzájárulását adja.

c.)  Az utcához, utcaképhez, tömbbelsők belső tereihez tartozó minden utcabútort, mikroarchitektura elemet azok elhelyezése előtt a műemléki hatósággal egyeztetni kell.

d.) Az utcák, terek kialakításához minden esetben közterület rendezési tervet kell készíteni, mely tartalmazza a burkolati terveket, mikroarchitektura zöldfelületi kiviteli terveket, a közterületek elhelyezhető utcabútor jellegű pavilonokat, azok kiviteli és színezési terveit. Csak műemléki környezetbe illő, stílusban nem idegen, hagyományőrző elemek és építmények engedélyezhetők. A közterületi reklámhordozók, hirdetőoszlopok, felirati mezők, világító emblémák is a környezethez illő formában valósulhatnak meg.

e.) A közterület rendezési tervek készítésekor - a védett közterületeken - az alábbi szempontok szerint kell eljárni:

-         A mikroarchitektura elemei és az utcabútorok egy tárgy együttest alkossanak, egyedi tervezésű, iparművészeti minőségű, időtálló kivitelű legyen. A védett területeken el kell kerülni a stíluskeveredést, az épített környezethez és a terek, közterületek karakteréhez nem illő tárgyak elhelyezését.

-         A védett közterületekre került tárgy önmagában is a tér, közterület karakteréhez illeszkedő legyen, összhangban legyen a mikroarchitektura elemeivel és a több tárggyal.

-         A közterületre kihelyezett tárgy együttes utcabútor család terveinek része kell legyen az egyes épületekre elhelyezett feliratok, reklámhordozók arculat terve is.

-         A közterület rendezési terv készítésében községrendezőkön túl szaktervezőket, iparművészeket, zöldterület rendezőket, közműtervezőket is be kell vonni.

1. Az egyes cégek arculattervébe tartozó reklámok, feliratok, emblémák elhelyezésekor különös körültekintéssel kell eljárni és esetenként egyedi megoldások alkalmazását kell előírni. (Egyedi rögzítő szerkezetek, méretkorlátozások) Nem engedélyezhetők nagy, függőleges (világító) reklámfelületek, melyek méretei az 1 métert meghaladják, sem az épület homlokzatára konzolosan elhelyezve, sem az épület homlokzati síkjában. A reklámok és feliratok elhelyezésénél alapelvként szolgáljon az üzleti szempontnak, és az esztétikai szempontoknak az egyensúlya.

(2)             A műemlékvédelmi környezetben és a helyi területi értékvédelmi területeken az egyes épületek kialakításánál (akár az épület egyedileg védett vagy nem) az alábbi szempontokat szükséges kötelező jelleggel figyelembe venni és az építtető tudomására hozni:

c.) Építési anyaghasználat:

1. Lábazatképzés:

-         Kő, műkő, tégla vagy egyéb igényes anyag, fém kivételével, lehetőleg hagyományos, a védett épületekhez igazodó anyaghasználat, illetve kő.

1. Falfelületek:

-         Vakolt, vagy falburkolattal ellátott (tégla, mészhomok tégla, kőburkolat vagy ezek kombinációja) plasztikus, igényes, tagolt homlokzatképzéssel           a helyi építési hagyományok szerint

-         Nem alkalmazható fém homlokzatburkolat, eternit jellegű
homlokzatburkolat, mázas kerámia burkolat, (csempe) függönyfal szerűen alkalmazott üveg és fémszerkezet.

1. Tető:

-               A tetőfedés anyaga cserép, hódfarkú betoncserép, pala, eternit pala (amennyiben a meglevő környezethez illeszkedik) legyen.

-    A tetőhajlásszög 38 fok és 42 fok között legyen.

-         Nem alkalmazható fém tetőhéjalás (kivételt képez a nem teljes felületen alkalmazott rézlemez, horgany, cink az egyes tetőrészletek kiegészítő fedéseként), hullámpala, műanyag hullámlemez, műanyag síklemez, bitumenes zsindely.

-         Ez alól kivétel a Dózsa Gy., Petőfi, Jókai, valamint a Dózsa és Bercsényi utcák közötti újonnan nyitandó utcák, ahol a Fém tetőhéjalás, műanyag hullámlemez, műanyag síklemez, tetőhéjalás alkalmazható

d.) Homlokzati arányrendszer és építészeti térarányok, utcaképek védelme:

1. Térarányok, utcaképek:

-       A homlokzaton a tetőfelületen önálló, álló tetőablak nem építhető, sem egyedi, sem összefogott formában, sem oldalfalakkal, sem tetőhéjalással fedett formában.

-       Helyette a homlokzat egyharmad részét meg nem haladó mértékben a homlokzat részeként megjelenő hangsúlyt adó tetőfelépítmény megjelenhet, akár megszakított, akár végigfutó tetőpárkánnyal.

-       Fekvő tetőablak, mint egyedileg, mind sorolva elhelyezhetők.

-       A felsorolt szabályok a műemléki környezetben az épületek udvari és utcai homlokzatára egyaránt vonatkoznak, a helyi területi értékvédelemmel érintett területeken csak az utcai homlokzatokra.

1. Homlokzati arányrendszer védelme:

-       A műemléki környezetben és helyi területi értékvédelmi területeken az egyes épületek homlokzatain nagy, összefüggő nyílásfelületek nem jelenhetnek meg (szalagablak, erkélysor)

-       A nyílás és falfelületek aránya a műemléki épületekhez és védett értékekhez hasonló arányrendszerrel és tagozati gazdagsággal jelenjen meg, a földszinteken is a portálok esetében.

-       A műemléki környezetben a meglévő épületek párkánymagasságához szükséges igazodni.

-       A meglévő kortörténeti dokumentumok alapján az egyes épületek eredeti homlokzat kialakítása rekonstruálandó legalább jellegében, anyag használatában, tető felépítményeiben.

1. Tetőformák szabályozása:

-       Oldalhatáron álló és oldalhatáron álló beépítésű övezetekben összetett tetőidomú magastető építendő, utcára merőleges jelleggel, az utcaképen belüli jellegnek megfelelően, vagy oromfalas, vagy kontyolással. A hajlított (L alakú) beépítések esetében a tetőforma a zártsorú beépítéseknél megadott szempontok szerint épüljön.

Az egyedi védelem alá tartozó épületek sajátos építési szabályai:

a.)  Az egyedi védelem alá tartozó épületek esetében a műemléki hatósághoz tartozó védett épületekre a műemlékvédelmi jogszabályok vonatkoznak.

b.) A helyi védelem alá tartozó épületek esetében attól függően, hogy műemlékileg védett, vagy helyi területi értékvédelmi környezetben van, kell eljárni. Azonban az építési engedélyezési eljárás során ki kell kötni, hogy az épület (építmény) nem bontható el (csak különleges helyzetben, életveszély esetén).

c.)  A nem védett környezetben levő egyedileg védett épületek esetében a helyi területi értékvédelmi környezet szabályait kell alkalmazni.

d.) Az átalakítás során az épület tömegét, homlokzatát, anyaghasználatát, jellegzetes formai kialakítását, a falfelületek és nyílászárók arányát megváltoztatni nem lehet.

e.) A homlokzati díszítő elemeket (gipszek, tagozatok, mozaikok, festett díszítések, szobrok, egyéb értékek) meg kell őrizni. Meg kell őrizni az eredeti épület-kiegészítőket (korlátok, belső nyílászárók, kapuk).

1. VII. fejezet 

A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI FELADATOK MEGVALÓSÍTÁSÁT BIZTOSÍTÓ SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK

33. §.

(1) Az 1997. évi LXXVIII. törvény 17.§ szerinti, a településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézmények érvényesítése szükséges.

Kisajátítás helyi közút céljára, a területének biztosítására:

1. A 464, 463 és 462-es hrsz-ú telkek szabályozási terv szerinti része
2. 0100/6 és a 0100/4 hrsz-ú telek szabályozási terven jelölt területe
3. A Bercsényi és a Dózsa György utcák között a szabályozási terven jelöltek szerint
4. A Honvéd és a Petőfi Sándor utcák között a szabályozási terven jelöltek szerint
5. A 237 és 238/1-es hrsz-ú telkek a szabályozási terven jelöltek szerint a József Attila utca folytatásaként
6. Az Ady Endre és Névtelen utca között a szabályozási terven jelöltek szerint
7. A Fürdő utca és a Bogáti csatorna mellékága között a szabályozási terven jelöltek szerint

1. VIII. fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

34. §.

(1)   E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(2)   A rendelet a kihirdetés napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg a 15/2005.(VII.08.) rendelet hatályát veszti.

M á r i a p ó c s, 2008. december 15.

P a l ó c z y Lajosné s.k.           K i s s Béla s.k.

polgármester                                  jegyző

T a m á s László s.k.                   K u l a n d a Ferenc s.k.

jkv. hitelesítő                                       jkv. hitelesítő

A másolat hiteles: Szabolcsi Ildikó leíró.

Kihirdetési záradék:

E rendeletet 2008. december 23.-án kihirdettem.

M á r i a p ó c s, 2008. december 23.

K i s s Béla

jegyző