MÁRIAPÓCS VÁROS ÖNKORMÁNYZAT
KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉTŐL „ M Á S O L A T „
4326. Máriapócs, Kossuth-tér 1. sz.
Telefon száma: 42/554-500.
Telefax száma: 42/554-502.
Ügyirat száma: 2.955 /2012.
MÁRIAPÓCS VÁROS ÖNKORMÁNYZAT
KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK
9/2012.(VI.28.)
ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE:
Az önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek bérletére vonatkozó egyes szabályokról
Máriapócs Város Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 138. § (1) bekezdés b) pontjában, továbbá a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Ltv.) 3. § (1) – (2), 19. § (1) – (2) bekezdéseiben kapott felhatalmazása alapján az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek bérletére a következőket r e n d e l i el:
A rendelet célja
1.§ (1) A rendelet célja, hogy a lakástörvénnyel összhangban - a polgári jog alapelveit szem előtt tartva - megteremtse az Önkormányzat tulajdonában lévő lakásokkal és helyiségekkel való eredményes gazdálkodás feltételeit.
(2) A lakások és helyiségek bérlete tekintetében az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Ltv., valamint a Polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni.
A rendelet hatálya
2. § A rendelet hatálya kiterjed Máriapócs Város Önkormányzata tulajdonában lévő valamennyi, 1. számú mellékletben felsorolt lakásra és 2. számú mellékletben szereplő nem lakás céljára szolgáló helyiségre.
Bérbeadói feladatokat ellátó szerv
3.§ (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek vonatkozásában a bérbeadói jogokat és kötelezettségeket a Máriapócs Város Önkormányzat Képviselő-testülete gyakorolja.
(2) A Képviselő – testület határozata alapján a jegyző intézkedik:
a) a kijelölt bérlővel a lakás-, illetve helyiségbérleti szerződés megkötéséről;
b) a bérleti szerződés megszüntetéséről, felmondásáról
c) a jogcím nélküli lakás-, illetve helyiséghasználat megállapításáról;
I. Fejezet
Az önkormányzati lakások bérbeadásának jogcímei
4. § (1) Az önkormányzati lakásokat
a) szolgálati jelleggel
b) lakáspályázat elnyerésének jogcímén
határozott időre lehet bérbeadni.
(2) Máriapócs Város Önkormányzat tulajdonában lévő lakások elsősorban közérdekű feladatokat ellátó személyek elhelyezésére biztosíthatók (szolgálati lakás).
(3) A Képviselő – testület egyedi döntésekkel szolgálati lakásokat önkormányzati bérlakásokká átminősíthet.
Önkormányzati lakások bérbeadása szolgálati jelleggel
5. § (1) Szolgálati jelleggel önkormányzati lakás annak adható bérbe, aki
a) az önkormányzattal, a polgármesteri hivatallal vagy az önkormányzat intézményeivel köztisztviselői, közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszonyban, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll,
b) az önkormányzat érdekében közfeladatot lát el (közbiztonsági, humán egészségügyi, állategészségügyi, oktatási, nevelési, kulturális, sport stb.) és Máriapócs városban lakással nem rendelkezik.
(2) Az önkormányzati lakás szolgálati jelleggel csak meghatározott időre adható bérbe, melyet lejárta esetén a bérlő kérelmére a Képviselő-testület meghosszabbíthat.
A bérleti jogviszony
a) legfeljebb a közszolgálati, közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony, illetve a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony fennállásának időtartamára, vagy
b) Máriapócs város közigazgatási területén lakástulajdon megszerzésének idejéig
ba./ vásárlás esetén a tulajdonjog bejegyzését követő maximum 3 hónapig
bb./ lakásépítés esetén a használatbavételi engedély megadását követő maximum 6 hónapig létesíthető.
(3) A kérelem teljesítésénél előnyt jelent:
a) a munkavállaló hosszabb ideje áll közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyban, illetve munkaviszonyban
b) ha a munkavállaló városunkban való letelepedése a település érdekét szolgálja.
(4) A 5.§ (1) bekezdésében rögzített feltétel megszűnését, illetve a határozott idő elteltét követő 15 napon belül a bérlő köteles az önkormányzati lakást üres, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadó rendelkezésére bocsátani.
Önkormányzati bérlakások bérbeadása pályázati elbírálással
6.§ (1) A feltételeknek megfelelő bérlő hiányában szolgálati jelleggel bérbe nem adható bérlakások bérbeadására a pályázatot a bérbeadó adja ki. A pályázat meghirdetésénél biztosítani kell a nyilvánosságot, ennek érdekében a pályázatot meg kell jelentetni a Máriapócsi Képújságban és ki kell függeszteni a Polgármesteri Hivatal folyosóján lévő hirdető táblán.
(2) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:
a) a bérbeadás jogcímét
b) a meghirdetett önkormányzati lakás műszaki állapotát és egyéb jellemzőit (szobaszám, alapterület, komfortfokozat)
c) a lakbér összegét
d) az önkormányzati lakás megtekintésének lehetőségére vonatkozó tájékoztatást,
e) a pályázat benyújtásának és elbírálásának határidejét,
f) egyéb pályázati feltételeket.
(3) A pályázatokat írásban kell benyújtani.
A pályázatnak tartalmaznia kell a pályázó nyilatkozatát, hogy a kiírt pályázati feltételeket elfogadja.
7. § (1) Önkormányzati bérlakás pályázati alapon történő bérbeadásakor a bérleti szerződést határozott időre, legfeljebb három évre kell megkötni a bérlővel. A határozott idő leteltével a bérlő minden elhelyezési igény nélkül köteles elhagyni a lakást, a vele ott élőkkel együtt.
(2) Önkormányzati bérlakás bérbeadása során előnyt élveznek a 30 év alatti fiatal házasok.
8. § (1) Önkormányzati lakás nem lakás céljára csak kivételesen, egyedi elbírálás alapján, csak különös méltánylást érdemlő esetben, közérdekből adható bérbe.
(2) Lakás nem lakás céljára történő bérbeadásáról az Önkormányzat Képviselő-testülete határozattal dönt.
(3) Az igénylő kérelmének tartalmaznia kell:
a) a lakásban folytatni kívánt tevékenység leírását, helyigényét, kérelme indokoltságát,
b) a lakás esetleges átalakítására vonatkozó elképzeléseket, valamint nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a helyiségek átalakítását, majd - a bérleti jog megszűnésekor - az eredeti állapot visszaállítását saját költségükön vállalják.
(4) Önkormányzati lakás nem lakás céljára határozott időtartamra, legfeljebb 3 év időtartamra adható bérbe, melyet lejárta esetén a bérlő kérelmére a Képviselő -testület meghosszabbíthat.
9.§ (1) Határozott időre bérbeadott önkormányzati lakás bérlőjének halála esetén a bérlő házastársa, gyermeke, befogadott gyermekének gyermeke, továbbá szülője - a felsorolás sorrendje szerint - a határozott idő lejártáig a bérleti jog folytatására jogosult, amennyiben a bérlő a lakásba befogadta és a bérlő halálakor életvitel szerűen a lakásban lakott.
A bérbeadó és a bérlő jogai és kötelezettségei
10. § (1) A bérleti jogviszonyt a bérbeadó és a bérlő írásban foglalt határozott időre, illetve meghatározott feltétel bekövetkeztéig szóló szerződése hozza létre.
(2) A bérbeadó a lakást a bérlő részére leltár szerint, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban adja át. A bérlő az átvételt a leltár aláírásával köteles elismerni.
(3) A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak abban, hogy a lakást a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotúvá és látja el komfortfokozatának megfelelő felszereléssel.
A megállapodást megelőzően a helyszínen rögzíteni kell tételesen az elvégzendő munkálatokat, azok tervezett költségét.
(4) Az (3) bekezdésben meghatározott esetben a munkálatok befejezését követően a bérbeadó köteles a bérlő által írásban bejelentett, igazolt és elismerhető költségeit, a bejelentéstől számított legkésőbb 60 napon belül egy összegben a bérlőnek megfizetni.
A felek megállapodhatnak abban is, hogy a bérlő a kifizetendő összeget nem veszi fel, hanem a bérbeadótól az összegnek egy összegű lakbérbefizetésként való elismerését kéri.
(5) A bérbeadó által el nem ismert munkálatokat a bérlő saját költségén - a bérbeadó és az egyéb szakhatóságok szükséges engedélye beszerzése után - elvégezheti.
11.§ (1) A bérlő köteles gondoskodni a lakás burkolatainak, nyílászáróinak, berendezéseinek a karbantartásáról, felújításáról; a rendeltetésszerű használat mellett indokolttá váló pótlással és cserével kapcsolatos költségek a bérbeadót terhelik.
(2) A rendeltetésszerű használat mellett - az elhasználódás következtében - szükségessé váló főző- és fűtőberendezések, vízmelegítők cseréje a bérbeadó kötelessége.
(3) A (2) bekezdésben megjelölt berendezések javíttatásáról, továbbá a rendeltetésellenes használat miatt szükségessé váló cseréről a bérlő köteles gondoskodni.
(4) A bérlő saját költségén köteles a gáz- és elektromos főző- és fűtőberendezések, vízmelegítők állapotát szakemberekkel megvizsgáltatni szükség szerint, illetve a lakás, egyéb bérleménynek a leltár szerinti átadását megelőzően.
12.§ (1) Ha az épület karbantartásával, felújításával, helyreállításával, átalakításával, bővítésével kapcsolatos munkák csak a bérlő átmeneti kiköltöztetése mellett végezhetők el, az átmeneti lakásról a bérbeadó köteles gondoskodni. A felek ettől eltérően is megállapodhatnak.
(2) A kiürített lakás esetében az (1) bekezdésben megjelölt munkálatok elvégzésének időtartamáig a lakásbérleti jogviszony szünetel, ezen időtartamra bérleti díj nem számítható fel e lakás vonatkozásában.
13.§ (1) A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak, hogy a bérlő a lakást saját költségén átalakítja, korszerűsíti.
(2) Amennyiben az (1) bekezdésben - a bérbeadó hozzájárulásával végzett - beruházás következtében a lakás bérleti díja megváltoztatható lenne, a felek az alábbi feltételek közül választhatnak:
a) A bérbeadó - a bérleti díj változást előidéző - beruházás indokolt és elfogadható költségét a megállapodás megkötésétől számított 30 napon belül a bérlő részére megfizetheti egy összegben.
A felek úgy is megállapodhatnak, hogy a fenti összeget a bérlő nem veszi fel, hanem annak egy összegű bérleti díj befizetéseként való elismerését kéri.
Ezekben az esetekben a kifizetést, vagy a befizetett egyösszegű bérleti díjként való elismerés utolsó hónapját követő hónap 1. napjától az új állapot szerint kell a bérleti díjat megállapítani.
b) A bérlő beruházásának költségeit a bérbeadó nem vállalja át. Ez esetben a bérleti díjat az adott bérlő bérleti jogviszonya fennállásáig - a beruházás előtti - állapot szerint kell meghatározni.
(3) A bérbeadó engedélye nélkül végzett beruházás költségeit a bérbeadó nem vállalhatja át. A bérlő - indokolt esetben az eredeti állapot helyreállítására kötelezhető.
14.§ (1) A szerződés megszűnésekor a bérlő a vele együtt lakó személyekkel együtt köteles 30 napon belül a lakást külön felszólítás, továbbá elhelyezési és térítési igény nélkül elhagyni, a lakást és a lakás berendezéseit leltár szerint rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban visszaadni.
(2) A bérbeadó és a bérlő egymással úgy is megállapodhat, hogy a bérleti jog megszűnésekor a lakást és a lakásberendezéseket a bérbeadó teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá. Ez esetben a bérlő köteles a szükséges munkálatok elvégzésének költségeit megelőlegezni, illetve annak elvégzésekor az esetlegesen jelentkező különbözetet megfizetni.
(3) A megállapodást megelőzően tételesen, a helyszínen rögzíteni kell az elvégzendő munkák körét, várható költségét.
15.§ (1) A bérbeadó a rendeltetésszerű használatot, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését évente egyszer, április hónapban munkaidőben, vagy megegyezés alapján más időpontban előzetes értesítés mellett ellenőrizheti.
(2) A bérbeadó ellenőrzi, hogy a lakáshasználat során betartják-e az Ltv. és e rendelet előírásait, a bérleti szerződésben foglaltakat, különös tekintettel a lakás rendeltetésszerű használatára.
(3) Amennyiben a bérbeadó az ellenőrzés során a bérlő részéről a jogszabályban foglalt vagy a szerződésben vállalt lényeges kötelezettségének megszegését tapasztalja, vele szemben az Ltv. szabályai szerint felmondással élhet.
A bérlőtársi szerződés
16. § (1) Önkormányzati lakásra bérlőtársi szerződés a felek kérelmére csak azokkal köthető, akiket a bérlő a bérbeadó írásbeli hozzájárulása nélkül is befogadhat (házastárs, gyermek - örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermek - jogszerűen befogadott gyermekének az együttlakás ideje alatt született gyermeke, valamint szülője - örökbefogadó, mostoha- és nevelőszülője), továbbá az élettárs.
(2) A szerződés csak akkor köthető meg, ha az igénylő az adott lakásba ténylegesen bejelentkezett, továbbá ott életvitelszerűen, a bérlővel lakik és nincs Máriapócs város területén saját tulajdonú, lakható állapotú lakása.
Befogadáshoz való hozzájárulás
17.§ (1) Az önkormányzati lakásba a bérlő házastársán, gyermekén (örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermekén), jogszerűen befogadott gyermekétől született unokáján, valamint szülőjén (örökbefogadó, mostoha- és nevelőszülőjén) kívül más személyt - az e rendelet tiltó szabályait is figyelembe véve - csak a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával fogadhat be.
(2) A befogadáshoz való hozzájárulást a befogadónak és a befogadást kérőnek együttesen kell írásban kérnie a Képviselő-testülettől.
(3) A bérbeadó a hozzájárulást az alábbi feltételek teljesítése esetén adhatja meg.
a) a kérelem benyújtásakor a bérlőnek a bérbeadóval szemben bérleti díj, vagy egyéb díjtartozása nincs; lakásbérleti jogviszonyát a bérbeadó nem mondta fel, illetve nincs felmondás, vagy a lakáshasználat kapcsán bírósági eljárás folyamatban;
b) az élettárs az élettársi kapcsolat felbontása; valamint az eltartó az eltartási szerződés felbomlása, illetve az eltartott halála esetén vállalja, hogy az azt követő 30 napon belül a bérlakásból - a vele együttélő családtagjaival együtt - kiköltözik, a lakásból kijelentkezik; a hozzájárulást adóval szemben elhelyezési igényt, továbbá a lakásban végzett beruházásai, valamint a lakás elhagyása kapcsán anyagi igényt nem támaszt;
c) a befogadást kérő vállalja, hogy a lakást és közös helyiségeket rendeltetésszerűen használja, a neki- és vele együtt költöző családtagjainak felróható épület- és lakásrészek, berendezések, felszerelések, meghibásodása esetén - ha azt a befogadó nem vállalja - saját költségén kijavíttatja, megsemmisülés, vagy használhatatlanná válás esetén pótolja.
Albérletbe adás
18. § (1) A bérlő a lakást, vagy annak egy részét albérletbe nem adhatja.
A lakbér mértéke, a külön szolgáltatások díja
19.§(1) Önkormányzati lakás bérlése esetén fizetendő lakbér mértéke 2012. július 01. napjától 150,- Ft/m2.
(2) A lakbér mértékét a Képviselő-testület évenként felülvizsgálja és meghatározza a következő évi lakbér összegét.
20.§ (1) A lakás havi lakbére a lakás hasznos alapterülete és az 1 négyzetméterre jutó havi lakbér szorzata (m2xFt/m2). Az így kiszámított havi lakbért a kerekítés szabályai szerint Ft-ra kell megállapítani.
(2) A bérleti díjat előre, minden hónap 15. napjáig kell megfizetni egy összegben.
(3) A bérleti díj nem tartalmazza a közüzemi díjakat (víz - és szennyvízdíj, áram - és gázszolgáltatás díja). Ezen díjakat a bérlők a felszerelt fogyasztásmérők alapján közvetlenül a szolgáltatónak kötelesek fizetni.
21.§ (1) Ha az önkormányzati lakásban olyan személy marad vissza, aki sem az Ltv., sem a jelen rendelet előírásai alapján nem tarthat igényt elhelyezésre, az önkormányzati lakást köteles 15 napon belül elhagyni.
(2) Ha a lakást jogcím nélkül használó lakáselhagyási kötelezettségének nem tesz eleget, a jogcím nélküli használat kezdetétől az önkormányzati lakás elhagyásának megtörténtéig az önkormányzati lakás használatának első két hónapjában az önkormányzati lakásra megállapított lakbér mértékét köteles fizetni, a használati díj két hónap elteltével 50%-kal, további két hónap elteltével az eredeti használati díj a kétszeresére nő. E rendelkezés nem alkalmazható, ha a jogcím nélküli használó másik lakásra tarthat igényt.
II. Fejezet
A nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletének szabályai
22. § (1) A nem lakás céljára szolgáló helyiség bérletére az I. fejezet rendelkezéseit e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Helyiséget elsősorban a lakosság alapellátását szolgáló kiskereskedelmi, szolgáltatási, továbbá irodai, az ezekhez szükséges raktározási, valamint gépkocsi tárolási célokra lehet bérbeadni.
(3) Nem lehet bérbeadni azokat a helyiségeket, amelyek felújításáról, lebontásáról, átalakításáról, korszerűsítésről a Képviselő-testület döntött és az említett munkák megkezdéséig kevesebb, mint hat hónap van hátra.
(4) Azt, hogy az üres helyiséget milyen célra lehet bérbeadni, a Képviselő-testület határozza meg.
(5) Üres helyiségnek minősül az a határozott időre bérbeadott helyiség is, amelyre a bérleti szerződés két hónapon belül megszűnik; ugyanez vonatkozik a határozatlan időre bérbeadott helyiségre is, ha a felek a bérleti szerződést közös megegyezéssel megszüntették, és a bérleti jogviszony megszűnéséig újabb szerződés megkötésére nem kerül sor.
23.§ (1) A helyiséget annak kell bérbeadni, akinek a személyéről a Képviselő-testület egyedi határozatban döntött.
(2) Nem lehet bérbeadni a helyiséget annak a személynek, szervezetnek, gazdasági társaságnak, amelynek az önkormányzattal szemben adó- vagy bérleti díj hátraléka van.
A nem lakás céljára szolgáló helyiség bérlőjének jogai és kötelezettségei
24.§ (1) A bérlő köteles tűrni a helyiségek felújításával, karbantartásával, javításával összefüggő feladatok elvégzését, s annak megvalósulása érdekében a bérbeadóval együttműködni.
(2) A bérlők az (1) bekezdésben rögzített feladatok elvégzésének időtartamára másik helyiségben való elhelyezésre csak akkor tarthatnak igényt, ha a tervezett munkavégzés a 60 napot eléri, vagy meghaladja.
(3) A bérlők a munkálatok elvégzésének időtartama alatt jövedelem-kiesésük miatt az Önkormányzattal szemben kártérítési vagy kártalanítási igényt nem támaszthatnak.
(4) A bérbeadó köteles a bérlőket a részletes tervekkel tájékoztatni az elvégzendő munkálatokról, annak a bérlőt érintő időbeli ütemezéséről, továbbá a 60 napot elérő munkavégzés esetén másik helyiségben való elhelyezési lehetőségéről.
25. § (1) A bérlő köteles a bérbeadónak bejelenteni 15 napon belül
a) ha a helyiség - vagy annak egy része - számára feleslegessé vált és azt a bérbeadó részére visszaadja,
b) tevékenységi körét megváltoztatja, vagy tevékenysége folytatásához szükséges engedélyét (pl. vállalkozói-működési engedély) bevonták, vagy visszaadta, továbbá szakhatóság működésének beszüntetésére kötelezte,
c) az előző bérlő jogutódjaként, vagy tevékenységének folytatójaként a helyiség bérleti jogviszonyát folytatni kívánja,
d) a bérlő ellen felszámolási eljárás indult,
e) ha a bérlő elnevezése megváltozott;
(2) A bérlő 30 nappal korábban köteles a bérbeadónak írásban bejelenteni és hozzájárulást kérni, ha a helyiséget átalakítja, bővíti, vagy ott az épület állagára, esztétikai megjelenésére, továbbá a szomszédos ingatlanokra is kiható beruházást kíván végezni. A bérbeadó hozzájárulása nem helyettesíti a jogszabályok által kötelezően előírt hatósági engedélyek beszerzését.
(3) A bérlő a helyiségben tevékenysége folytatásához - a helyiség állagának rongálása nélkül - a szükséges átalakításokat elvégezheti, a felszereléseket saját költségén elhelyezheti.
A bérleti jogviszony megszűnésekor az - eredeti állapot helyreállításával - e felszerelési eszközöket leszerelheti és elviheti.
26.§ (1) A bérlő a helyiség bérleti jogát másra nem ruházhatja át, nem cserélheti el, a helyiséget másnak albérletbe nem adhatja, a helyiségbe cégtársát nem fogadhatja be.
27.§ (1) A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak abban is, hogy a bérlő a helyiség karbantartási, felújítási, rendbetételi kötelezettségét a bérbeadótól átvállalja.
Ez esetben jegyzőkönyvben kell rögzíteni a helyszíni bejárás alkalmával, hogy konkrétan milyen munkálatok elvégzését, milyen költséggel vállalja magára a bérlő.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt megállapodás létrejötte és a munkálatok elvégzése után a bérlő
a) ráfordításai megtérítését kérheti a bérbeadótól, melynek a bérbeadó az elismert és elfogadható költségei vonatkozásában a bérlő kiadásait - az igazolás és kérelem benyújtása után - legkésőbb 60 napon belül egy összegben köteles megtéríteni.
b) A bérlő kérheti azt is a bérbeadótól, hogy elismert és elfogadható költségeit ne fizesse ki, hanem egy összegű helyiségbérleti díj befizetéseként vegye figyelembe.
28.§. (1) A helyiség bérleti jogviszony megszűnésétől számított 15 napon belül a bérlő köteles a helyiséget tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban, leltár szerint a bérbeadó részére átadni.
(2) Ha a helyiséget jogcím nélkül használó helyiség-elhagyási kötelezettségének nem tesz eleget, a jogcím nélküli használat kezdetétől az önkormányzati helyiség elhagyásának megtörténtéig az önkormányzati helyiség használatának első két hónapjában az önkormányzati helyiségre megállapított helyiségbér mértékét köteles fizetni, a használati díj két hónap elteltével kétszeresére, további két hónap elteltével az eredeti használati díj háromszorosára nő.
Megállapodás a helyiség bérleti díjában
29.§ (1) A helyiség bérleti díját a bérleti szerződés tartalmazza, a bérlő és bérbeadó a helyiségbér összegében szabadon állapodnak meg.
(2) Ha a szerződő felek a bérleti díj mértékének tekintetében nem tudnak megállapodni, a bérleti szerződés nem jön létre.
Az adatvédelemre vonatkozó rendelkezések
30.§ A bérbeadó- jogszabály keretei között- jogosult nyilvántartani és kezelni mindazokat a személyes adatokat, amelyek e rendelet alapján a bérbeadás feltételeinek megállapítása, megtagadása, a bérbeadói hozzájárulásról való döntés érdekében a tudomására jutottak.
Záró rendelkezések
31. § (1) A rendelet 2012. július 01. napján lép hatályba.
(2) Hatályát veszti, az önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek bérletére vonatkozó egyes szabályokról szóló, 11/2011.(VI.09.) rendelet.
M á r i a p ó c s, 2012. június 27.
P a p p Bertalan s.k. Dr. K i s s Béla s.k.
polgármester jegyző
T ó t h Árpád s.k. V i n c z e Tibor s.k.
jkv. hitelesítő jkv. hitelesítő
A másolat hiteles: Szabolcsi Ildikó leíró.
Kihirdetési záradék:
E rendeletet 2012. június 28.-án kihirdettem.
Máriapócs, 2012. június 28.
Dr. Kiss Béla
Jegyző
MÁRIAPÓCS VÁROS ÖNKORMÁNYZAT
P O L G Á R M E S T E R I H I V A T A L Á T Ó L
4326. Máriapócs, Kossuth-tér 1. sz.
Telefon száma: 42/554-500.
Telefax száma: 42/554-502.
Száma: 2955-2 /2012.
Előzetes hatásvizsgálat
Máriapócs Város Önkormányzat Képviselő-testületének az önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek bérletére vonatkozó egyes szabályokról szóló 9/2012.(VI. 28.) rendeletéhez
a.) a tervezett jogszabály valamennyi jelentősnek ítélt hatása
aa.) társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásai:
Máriapócs Város Önkormányzat Képviselő-testülete e rendelet elfogadásával a tulajdonában lévő önkormányzati lakások bérleti díját csökkenti. A lakások több hónapja üresen állnak, bérlővel nem rendelkeznek. Bérlő nélkül a lakás fenntartási költségei az önkormányzatot terhelnék. A bérleti díj jelenlegi formában történő megállapítása is biztosítja a lakások állagának megóvását és fedezik a fenntartás költségeit.
ab.) környezeti és egészségi következményei:
A rendeletben meghatározott bérleti díjjal az önkormányzat részben biztosítani tudja a lakások jelenlegi környezeti és egészségügyi követelményeinek, az egészséges lakhatáshoz való jog biztosítását.
ac.) adminisztratív terheket befolyásoló hatásai:
A rendelet módosítása, tekintettel a lakások csekély számára érdemben az adminisztratív terheket nem növeli. A bérleti szerződés módosítása munkaidőn belül megoldható feladatot jelent az ezzel megbízott köztisztviselő számára.
b.) a jogszabály megalkotásának szükségessége, a jogalkotás elmaradásának várható következményei:
Az önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek bérletére vonatkozó szabályok megalkotását magasabb szintű jogszabályok (törvény, és kormányrendelet) teszi kötelező feladattá. A bérleti díj jelenlegi formában történő megállapítását indokolja a lakáshelyzet kínálatából adódó negatív hatások (túlkínálat, piaci bérleti díjak csökkenése).
A szabályozás elmaradás esetén az önkormányzatnak bevételi kiesése jelentkezik, amellyel a meglévő lakások felújításának, javításának, karbantartásának pozíciói romlanának.
c.) a jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételei:
A rendelet végrehajtásához az önkormányzat megfelelő intézményrendszerrel rendelkezik. A Polgármesteri Hivatal, mint önállóan működő és gazdálkodó szervezeti egység biztosítja a bérleti díjak beszedését, kezelését és könyvelését.
M á r i a p ó c s, 2012. június 27.
P a p p Bertalan s.k. Dr. K i s s Béla s.k.
polgármester jegyző
MÁRIAPÓCS VÁROS ÖNKORMÁNYZAT
P O L G Á R M E S T E R I H I V A T A L Á T Ó L
4326. Máriapócs, Kossuth-tér 1. sz.
Telefon száma: 42/554-500.
Telefax száma: 42/554-502.
Száma: 2955-3 /2012.
I N D O K O L Á S
Máriapócs Város Önkormányzat Képviselő-testületének az önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek bérletére vonatkozó egyes szabályokról szóló 9/2011.(VI.28.) rendeletéhez
1. Társadalmi, gazdasági, szakmai okok és célok, amelyek a javasolt szabályozást szükségessé teszik, továbbá ismerteti a jogi szabályozás várható hatásait:
Máriapócs Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2011. június 09. napján alkotta meg az önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek bérletére vonatkozó egyes szabályokról szóló 11/2011.(VI.09.) rendeletét. Az akkor megalkotott rendeletben a bérleti díj mértéke jelentős mértékben megemelt összegben lett meghatározva, figyelembe véve a korábban kialakult bérleti viszonyokat.
Az azóta eltelt időszakban, a bérlemény üresen állt, az önkormányzatnak a bérleményből bevétele nem származott, a fenntartás költségei az önkormányzatot terhelték.
Az új bérlők személyében a bérleti díj megállapítása vonatkozásában biztosítani látszik a hosszabb távú igénybevétel, mely által biztosított a lakás állagának jelenlegi szinten történő megőrzése, valamint a bérleti díjakból várható bevételek biztosítása.
A díj megállapításánál javasoljuk figyelembe venni a bérlemény jellegét, felszereltségét a helyben kialakult piaci bérleti díjakat. Fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy jelenleg a helyi lakáspiacon túlkínálat van, jelentős mértékben megnövekedett az üresen álló lakások száma, és lényegesen csökkentek a helyben kialakult bérleti díjak. A lakás bérbeadásából származó bevétellel megfelelően biztosítható az aktuális lakásgazdálkodási feladatok végrehajtása.
M á r i a p ó c s, 2012. június 27.
P a p p Bertalan s.k. Dr. K i s s Béla s.k.
polgármester jegyző
