MÁRIAPÓCS VÁROS ÖNKORMÁNYZAT
KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉTŐL „ M Á S O L A T „
4326. Máriapócs, Kossuth-tér 1. sz.
Telefon száma: 42/554-500.
Telefax száma: 42/554-502.
Ügyirat száma: 2731-9 /2012.
MÁRIAPÓCS VÁROS ÖNKORMÁNYZAT
KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK
18/2012.(XI.29.)
ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE:
Máriapócs Város Önkormányzat vagyonáról
Máriapócs Város Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségi szervek feladat-és hatásköreiről szóló 1991 évi XX. Törvény 138. § (1) bekezdés j) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 18. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,
I. Fejezet
Általános rendelkezések
1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed
a) az önkormányzatra,
b)az önkormányzati vagyon kezelőire, hasznosítóira, használóira,
c) az önkormányzat szerveire.
(2) A rendelet hatálya nem terjed ki a lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére és elidegenítésére.
II. Fejezet
Az önkormányzati vagyon csoportosítása
1. Az önkormányzat törzsvagyona
2. § Az önkormányzat nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősíti az alábbi vagyont:
a) 816 hrsz-ú ingatlan (gyógyfürdő területe
b) 814 hrsz-ú ingatlan (Panzió területe)
c) 815 hrsz-ú ingatlan (Kemping területe)
d) 0100/19 hrsz-ú ingatlan (horgásztó területe)
e) 0101/1 hrsz-ú ingatlan (horgásztó területe)
f) 098/35 hrsz-ú ingatlan (horgásztó területe)
g) 0100/14 hrsz-ú ingatlan (üdülő övezet területe)
h) 0100/5 hrsz-ú ingatlan (üdülő övezet területe)
i) 488/1 hrsz-ú ingatlan (üdülőövezet területe)
j) 487/1 hrsz-ú ingatlan (búcsú vásár területe)
k) 815 hrsz-ú ingatlan (Kemping területe)
l) 490/1 hrsz-ú ingatlan (II János Pál Pápa tér területe)
3. § (1) Az önkormányzat a kötelezően korlátozottan forgalomképes törzsvagyonba sorolt vagyonelemeken túl e vagyoni körbe sorolja az önkormányzati tulajdonú alábbi vagyonelemeket:
a) köztemetők.
b) Máriapócs 26/1 hrsz-ú Önkormányzati épület együttes (régi EÜ központ, önkormányzati lakásokkal)
4. § (1) A korlátozottan forgalomképes vagyonelemek forgalomképességének tartalmát a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény határozza meg.
(2) A 3. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott temetők forgalomképességét korlátozza, hogy a temető céljára használt földterületeket a temetkezési cél fennállásáig, továbbá a temető megszüntetéséig nem lehet elidegeníteni, megterhelni és vállalkozásba, társulásba vinni.
III. fejezet
A vagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlása
2. Tulajdonjog átruházás
5. § (1) Vagyon tulajdonjogát átruházni 500.000,- Ft értékhatár felett csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.
6. § (1) Az üzleti vagyont az alábbiak szerint lehet értékesíteni
a) a képviselő-testület a 300.001,- 500.000,- Ft-ig terjedő értékhatár közé eső vagyon értékesítéséről a megyei lapban való hirdetéssel, a legjobb ajánlattevő javára dönt, a 100.000-500.000,- Ft-ig terjedő értékhatár között a helyben szokásos módon hirdetik meg a vételi ajánlattétel jogát, továbbá
b) a polgármester dönt a 100.000,- Ft értékhatárt el nem érő vagyon értékesítéséről.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott vagyon értékesítésére a 5. § (1) és a 6. § (1) bekezdésben rögzített szabályokat kell alkalmazni.
3. A vagyon vállalkozásba vitele
7. § (1) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonát nem lehet vállalkozásba vinni.
(2) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának vállalkozásba vitelének szabályait a törvény alapján korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyon esetében törvények határozzák meg.
(3) Az önkormányzat e rendelet alapján korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyonát nem lehet vállalkozásba vinni.
4. Vagyonkezelési jog létesítése és átengedése
8.§ (1) Az önkormányzat vagyonkezelői jogot az alábbi vagyonelemekre létesíthet:
a) idősek Otthona
9. § Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának körébe sorolt vagyon vagyonkezelési jogát a forgalomképesség korlátozásának tartalmát meghatározó feltételek figyelembe-vételével lehet átengedni.
10. § (1) A képviselő-testület 1.000.000,- Ft-ot elérő vagyonkezelési jog átengedéséről a megyei lapban való hirdetéssel, a legjobb ajánlattevő javára dönt.
(2) A képviselő-testület (1) bekezdésben meghatározott érték alatti vagyonkezelési jog létesítésére vonatkozó ajánlattétel lehetőségét a helyben szokásos módon hirdetik meg, és dönt a legkedvezőbb ajánlat szerint.
(3) A vagyonkezelési jog értékének meghatározása piaci értéken történik.
(4) A vagyonkezelési szerződés a vagyonkezelés ellenértékeként
a) pénzösszeget vagy
b) pénzben kifejezett értékű tevékenységet vagy más ellenszolgáltatást ír elő.
11. § A vagyonkezelő, mint a vagyonkezelési jog jogosultja köteles a vagyonkezelési jog gyakorlása során betartani a következőket:
a) a vagyonkezelésbe vett vagyont a rendes gazdálkodás szabályainak megfelelően, elvárható gondossággal birtokolni, használni és a vagyon hasznait szedni,
c) a vagyont fenyegető veszélyről és a bekövetkezett kárról értesíteni az önkormányzatot,
d) tűrni a vagyonkezeléssel kapcsolatos ellenőrzéseket, és köteles az ellenőrzésekben közreműködni, az előírt beszámolást teljesíteni.
12. § (1) A vagyonkezelés ellenőrzése az alábbi módon történik:
a) az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (továbbiakban, Áht.)70. § (1) bekezdése b) pontja figyelembe vételével a belső ellenőrzés keretében,
b) a vagyonkezelők éves beszámoltatásával, melynek keretében elkészítik az általuk kezelt vagyonra vonatkozó vagyonkimutatást, és ismertetik a vagyongazdálkodási terv adott időszakra vonatkozó teljesülését,
c) pénzügyi bizottság által végzett eseti ellenőrzéssel.
(2) A vagyonkezelés ellenőrzése során ellenőrizni kell, hogy a vagyonkezelő
a) megőrizte-e a vagyontárgy értékét,
b) gondoskodik az állag megóvásról, a jó karbantartásról,
c) az egyéb vállalt kötelezettségét teljesíti-e.
(3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti ellenőrzéseket az önkormányzat éves ellenőrzési tervében szerepeltetni kell.
5. A haszonélvezeti jog
13.§ (1) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának körébe sorolt vagyonra vonatkozóan haszonélvezeti jogot a forgalomképesség korlátozásának tartalmát meghatározó feltételek figyelembe-vételével lehet alapítani.
(2) Az üzleti vagyon tekintetében a haszonélvezeti jog alapítása az alábbiak szerint történik
a) a képviselő-testület a 300.001,- 500.000,- Ft-ig terjedő értékhatár közé eső haszonélvezeti jog alapításáról a megyei lapban való hirdetéssel, a legjobb ajánlattevő javára dönt, 100.000,- 300.000,- Ft-ig terjedő értékhatár között a helyben szokásos módon hirdetik meg a vételi ajánlattétel jogát, továbbá
b) a polgármester dönt a 100.000,- Ft értékhatárt el nem érő haszonélvezeti jog alapításáról.
(3) A (1) bekezdés szerinti vagyont érintő haszonélvezeti jog átengedése a (2) bekezdés szerinti értékhatárok figyelembe-vételével történik.
6. Hasznosítási jog, használatba adás
14. § (1) A 500.000,- Ft értékhatárt meghaladó hasznosítási jogot versenyeztetéssel lehet átengedni.
(2) A képviselő-testület a 300.001-500.000,- Ft-ig terjedő értékhatár közé eső vagyon hasznosítási jog átengedéséről a megyei lapban való hirdetéssel, a legjobb ajánlattevő javára dönt.
(3) A 100.000,-300.000,- Ft-ig terjedő értékhatár között a képviselő-testület a helyben szokásos módon hirdeti ki a használati, hasznosítási jogra való ajánlattétel jogát.
(4) A képviselő-testület értékhatártól függetlenül dönt az 1 évet meghaladó használati, hasznosítási jog átengedéséről.
15. § A képviselő-testület külön határozatban állapítja meg az egyes ingatlanok hasznosítására vonatkozó bérleti és használati díjakat.
16. § A polgármester dönt a 100.000,- Ft értékhatárt el nem érő használati, hasznosítási jog átengedéséről, ha a bérleti szerződésben meghatározott bérleti időszak az 1 évet nem haladja meg.
17. § (1) Az önkormányzati vagyon használati, hasznosítási jogának ingyenes átengedése – az átengedés időtartamától függetlenül – értékhatár nélkül a képviselő-testület joga.
(2) Az önkormányzati vagyon ingyenesen közfeladat ellátása céljából adható használatba, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben.
7. A pénzeszközök feletti joggyakorlás
18. § (1) Az önkormányzat jogosult az ideiglenesen feleslegessé vált pénzeszközeinek hasznosításra, pénzeszközeinek ideiglenes és végleges átadására.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott jog gyakorlásának részletező szabályait az önkormányzat költségvetési rendelete, és más rendelete határozza meg.
8. Az önkormányzat követeléseiről való lemondás
19. § Az önkormányzat követeléseiről – mint az önkormányzati vagyon részéről – való lemondás jogát
a) a képviselő-testület gyakorolja az adósok, vevők és egyéb követelések vonatkozásában, amennyiben az érintett követelés eléri a 500.000,- Ft összeghatárt,
b) a polgármester gyakorolja
ba) az adósok, vevők és egyéb követelések vonatkozásában, amennyiben az érintett követelés nem éri el az a) pontban meghatározott értékhatárt,
bb) a munkavállalókkal szembeni különféle követelésekről való lemondás jogát értékhatár nélkül.
20. § (1) A 19. § a) pontjában meghatározott követelésről csak akkor lehet lemondani, ha
a) az nem veszélyezteti az önkormányzat likviditását,
b) a követelés érvényesítése érdekében indított eljárás során a követelést részben vagy egészben nem lehet behajtani, és remény sincs a követelés későbbiekben való behajtására,
c) a követelés érvényesítése, behajtása bizonyítottan a követelés összegét meghaladó költségekkel jár,
d) a bíróság bevonásával történő behajtás során – figyelembe véve az a) és b) pontokban foglaltakat – a követelésről való lemondásról bírói egyezség történt,
e) a felszámolási eljárás vagy a csődeljárás során a követelést részben vagy egészben nagy valószínűséggel pénzügyileg nem lehet realizálni, vagy a csődeljárás során – figyelembe véve az a) és b) pontokban foglaltakat – csődegyezségi megállapodást kötöttek,
f) bizonyított, hogy a követeléssel érintett szervet, személyt nem lehet elérni vagy fellelni.
(2) A polgármester az e rendeletben hatáskörébe utalt önkormányzati követelésről való lemondás jogát az (1) bekezdés a) pontját figyelembe véve gyakorolja.
(3) A követelésről való lemondás magában foglalja az egész követelésről való lemondást, valamint a követelés egy részéréről való lemondást.
(4) A követelésekről való lemondás esetében figyelembe kell venni az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (3) bekezdésében meghatározott, a kis összegű követelés értékhatárát el nem érő követelések behajtására vonatkozó rendelkezést.
21.§ Ha az önkormányzat költségvetési rendelete eltérően nem rendelkezik, a követelésről való lemondás joga az önkormányzati költségvetési szervek tekintetében a 19. és 20. §-ban foglaltak szerint történik azzal az eltéréssel, hogy polgármester alatt a költségvetési szerv vezetőjét, az önkormányzat alatt a költségvetési szervet kell érteni.
9. Ellenérték nélkül kapott, felajánlott vagyon
22. § (1) Az önkormányzat számára más személy vagy szerv által ellenérték nélkül juttatott vagyon elfogadásáról a képviselő-testület dönt.
(2) A térítés nélkül kapott vagy felajánlott vagyon elfogadásának feltétele, hogy
a) az önkormányzat tudja teljesíteni az elfogadott vagyonnal kapcsolatos kötelezettségeket,
b) az a) pont szerinti kötelezettség teljesítése likviditási problémát ne okozzon, és ne zavarja az önkormányzati feladatok ellátását.
IV. Fejezet
Vagyonkimutatás és vagyongazdálkodási terv
23. § (1)A vagyonkimutatást adott év december 31-ei fordulónappal kell készíteni.
24. § (1) A vagyonkimutatás az alábbi két fő részből áll
a) I. A mérlegben szereplő eszközök és kötelezettségek részből,
b)II. A mérlegben nem szereplő eszközök és kötelezettségek részből.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott résznek tartalmaznia kell
a) a tárgyi eszközök részletezéseként:
aa) helyi közutakat és műtárgyaikat,
ab) a helyi önkormányzat tulajdonában álló tereket, parkokat,
ac) a helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzetközi kereskedelmi repülőtér a hozzá tartozó légiforgalmi távközlő, rádiónavigációs és fénytechnikai berendezésekkel és eszközökkel, továbbá a légiforgalmi irányító szolgálat elhelyezését szolgáló létesítményekkel együtt,
ad) vizeket és közcélú vízilétesítményeket,
ae) nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyont,
af) műemlékeket,
ag) védett természeti területeket,
ah) kulturális javakat,
ai) korlátozottan forgalomképes intézményeket, középületeket,
aj) közműveket,
ak) temetőt,
b) az a) pont szerinti tételekhez tartozó összes értéket, ezen belül:
ba) a forgalomképtelen törzsvagyon értékét,
bb) a korlátozottan forgalomképes törzsvagyon értékét,
bc) a forgalomképes üzleti vagyon értékét.
25. § (1) Az önkormányzat
a) 3 évre szóló középtávú és
b) 6 évre szóló hosszú távú
vagyongazdálkodási tervet készít.
(2) A középtávú vagyongazdálkodási terv tartalmazza
a) a vagyonkimutatásnak megfelelő szerkezetben a középtávú terv időszakának első és utolsó napján várható vagyon adatokat,
b) az ellátott közfeladatokat, és a közfeladatok ellátását biztosító vagyont. A tervben szerepeltetni kell a terv időszakra tervezett vagyonváltozást.
(3) A hosszút távú vagyongazdálkodási tervnek a (2) bekezdés b) pontja szerinti adatokat kell tartalmaznia.
(4) Az önkormányzatnak biztosítania kell a vagyongazdálkodási tervnek, az önkormányzat gazdasági programjának, valamint az éves költségvetési rendeleteknek az összhangját.
(5) A vagyongazdálkodási tervet az önkormányzati gazdasági program elkészítésekor és felülvizsgálatakor felül kell vizsgálni.
(6) A vagyongazdálkodási tervet az önkormányzat határozattal fogadja el.
V. Fejezet
Eljárási szabályok
26. § (1) A versenytárgyalásnak nyilvánosnak kell lennie.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően zártkörű versenytárgyalást kell tartani, ha a nyilvános tárgyalás az Önkormányzat gazdasági érdekeit sértené, a vagyon értékesítési esélyeit rontaná, értékvesztéssel járna.
(3) A polgármester az átruházott hatáskörében hozott döntéséről a döntést követő képviselő-testületi ülésen köteles beszámolni.
27.§ (1) A vagyon értékének meghatározásakor általában az adott vagyonnak az önkormányzat könyvviteli nyilvántartásában szereplő értékét kell alapul venni.
(2) A vagyon értékesítésekor – beleértve az értékpapírokat is – piaci értékének meghatározása érdekében szakértő bevonása szükséges. Amennyiben a szakértő által meghatározott vagyoni érték magasabb, mint a könyvviteli nyilvántartásokban kimutatott érték, úgy az előbbi értéket kell alapul venni az értékesítéssel kapcsolatos jogok gyakorlásakor.
(3) A gazdasági társaságba történő vagyonbevitel esetében a vagyon piaci értékét szakértő bevonásával kell megállapítani.
(4) A vagyonkezelői, haszonélvezeti, használati vagy hasznosítási jog átengedésekor az ellenérték meghatározása piaci értéken történik. A piaci érték meghatározása érdekében szakértő bevonása szükséges.
28. § Az e rendeletben foglalt előírások teljesítéséről, különös tekintettel a tulajdonosi jogok gyakorlása e rendeletnek való megfelelőségéről – az e témában végrehajtott ellenőrzés megállapításai alapján – a polgármester évente legalább egyszer tájékoztatja a képviselő-testületet.
VI. Fejezet
Záró rendelkezések
29. § E rendelet 2012. december 1. napján lép hatályba.
30. § Az e rendelet szerinti vagyonkimutatást először a 2012. évről szóló zárszámadási rendelethez kell elkészíteni.
31.§ Hatályát veszti az önkormányzat vagyonáról szóló 11/2012.(VIII.16.) önkormányzati rendelet.
M á r i a p ó c s, 2012. november 28.
P a p p Bertalan s.k. Dr. K i s s Béla s.k.
polgármester jegyző
T ó t h Árpád s.k. Miklóssy András Kálmánné s.k.
jkv. hitelesítő jkv. hitelesítő
A másolat hiteles: Szabolcsi Ildikó leíró.
Kihirdetési záradék:
E rendeletet 2012. november 29.-én kihirdettem.
Máriapócs, 2012. november 29. Dr. Kiss Béla
jegyző