MÁRIAPÓCS VÁROS ÖNKORMÁNYZAT
KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉTŐL „ M Á S O L A T „
4326. Máriapócs, Kossuth-tér 1. sz.
Telefon száma: 42/554-500.
Telefax száma: 42/554-502.
Ügyirat száma: 2731-7 /2012.
Máriapócs Város Önkormányzat
képviselő-testületének
11/2012 (VIII. 16.)
önkormányzati rendelete
Máriapócs Város Önkormányzat vagyonáról
Máriapócs Város Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – figyelembe véve a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 18. § (1) bekezdésében, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében foglaltakat, valamint az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény rendelkezéseit – az alábbi rendeletet alkotja meg az önkormányzat vagyonáról.
I. Fejezet
Általános rendelkezések
1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed
a) az önkormányzatra,
b) az önkormányzati vagyon kezelőire, hasznosítóira, használóira,
c) az önkormányzat szerveire.
(2) A rendelet hatálya nem terjed ki a lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére és elidegenítésére.
2. § E rendelet alkalmazásában vagyon
a) a könyvviteli mérlegben kimutatandó vagyon és
b) az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 44/A. § (3) bekezdésben felsoroltak.
II. Fejezet
Az önkormányzati vagyon csoportosítása
3. § (1) Az önkormányzati vagyon
a) törzsvagyonból, ezen belül
aa) forgalomképtelen törzsvagyonból és
ab) korlátozottan forgalomképes törzsvagyonból, valamint
b) forgalomképes üzleti vagyonból áll.
(2) A forgalomképtelennek besorolt önkormányzati vagyont;
a) nem lehet elidegeníteni,
b) nem lehet megterhelni (kivéve a vagyonkezelői jogot és a jogszabályon alapuló használati vagy szolgalmi jogot),
c) dologi jog nem létesíthető,
d) osztott tulajdon nem létesíthető.
(3) A korlátozottan forgalomképes vagyon felett törvényben vagy e rendeletben meghatározott feltételek szerint lehet rendelkezni.
(4) A forgalomképesnek besorolt önkormányzati vagyontárgy és vagyonrész elidegenítése, megterhelése, vállalkozásba, gazdasági társaságba vitele, valamint egyéb hasznosítása, azaz a tulajdonosi jogok gyakorlása az e rendeletben meghatározottak szerint történik.
1. Az önkormányzat törzsvagyona
4.§ Az önkormányzat törzsvagyona forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes törzsvagyonból áll.
5. § (1) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona
a) a kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonból, és
b) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonból áll.
(2) A kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyon alatt a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény. 5. § (3) bekezdése szerinti vagyont kell érteni.
(3) A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyon alatt a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény. 5. § (4) bekezdése szerinti vagyont kell érteni az alábbiak szerint:
a) a nemzeti vagyonról szóló törvény 2. mellékletében meghatározott vagyonelemek,
b) az e rendeletben nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonnak minősített önkormányzati vagyonelemek.
(4)Az önkormányzat nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősíti az alábbi vagyont:
a) 816 hrsz-ú ingatlan (gyógyfürdő területe
b) 814 hrsz-ú ingatlan (Panzió területe)
c) 815 hrsz-ú ingatlan (Kemping területe)
d) 0100/19 hrsz-ú ingatlan (horgásztó területe)
e) 0101/1 hrsz-ú ingatlan (horgásztó területe)
f) 098/35 hrsz-ú ingatlan (horgásztó területe)
g) 0100/14 hrsz-ú ingatlan (üdülő övezet területe)
h) 0100/5 hrsz-ú ingatlan (üdülő övezet területe)
i) 488/1 hrsz-ú ingatlan (üdülőövezet területe)
j) 487/1 hrsz-ú ingatlan (búcsú vásár területe)
k) 815 hrsz-ú ingatlan (Kemping területe)
l) 490/1 hrsz-ú ingatlan (II János Pál Pápa tér területe)
(5) A (4) bekezdésben szereplő vagyon az a helyi önkormányzat tulajdonában lévő vagyon, melyben önkormányzati tulajdonban történő megőrzése hosszú távon indokolt.
(6) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona körébe tartozik az (1) bekezdésen túl az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 23. § (2) bekezdésében meghatározott levéltári anyag is.
6. § (1) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyona
a) az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvényben korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyonelemekből, valamint
b) az önkormányzat által az a) ponton túl korlátozottan forgalomképes vagyonnak minősített vagyonából áll.
(2) Az önkormányzat az (1) bekezdés b) pontja alapján a kötelezően korlátozottan forgalomképes törzsvagyonba sorolt vagyonelemeken túl e vagyoni körbe sorolja az önkormányzati tulajdonú alábbi vagyonelemeket:
a) köztemetők,
b) közművek - a vízíközművek nélkül, melyek az 1991. évi XXXIII. törvény 20. § (2) bekezdés alapján törvény által már a korlátozottan forgalomképes törzsvagyonba tartozik
7.§ (1) A törvény alapján korlátozottan forgalomképes vagyonelemek forgalomképességének tartalmát az érintett törvény határozza meg.
(2) A 6. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott intézmények, középületek forgalomképességének korlátai az alábbiak;
a) az intézményeket és középületeket az adott intézményi feladat vagy középület esetén a közfeladat ellátásáig nem lehet elidegeníteni, és nem lehet megterhelni,
b) nem lehet elidegeníteni az adott intézményt, középületet akkor sem, ha az intézményi- és a közfeladat ellátása ideiglenesen várhatóan maximum 3 évig szünetel,
c) a használatot és a hasznosítási jogot 1 évnél rövidebb időszakra lehet átruházni.
(3) A 6. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott temetők forgalomképességét korlátozza, hogy a temető céljára használt földterületeket a temetkezési cél fennállásáig, továbbá a temető megszüntetéséig nem lehet elidegeníteni, megterhelni és vállalkozásba, társulásba vinni.
2. Az önkormányzat üzleti vagyona
8. § Az önkormányzat üzleti vagyonát jelenti mindazon vagyon, amely nem tartozik az önkormányzat törzsvagyonába.
III. fejezet
A vagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlása
3. Tulajdonjog átruházás
9.§ (1) Vagyon tulajdonjogát átruházni 500.000,- Ft értékhatár felett csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.
(2) Önkormányzati vagyon tulajdonjogát átruházni
a) természetes személy vagy
b) a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott átlátható szervezet részére lehet.
10.§ (1) Nem lehet értékesíteni az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonának körébe sorolt vagyont.
(2) Az egyes korlátozottan forgalomképes törzsvagyont a forgalomképességre vonatkozó korlátok figyelembevételével lehet értékesíteni.
(3) Az üzleti vagyont az alábbiak szerint lehet értékesíteni
a) a képviselő-testület a 300.001,- 500.000,- Ft-ig terjedő értékhatár közé eső vagyon értékesítéséről a megyei lapban való hirdetéssel, a legjobb ajánlattevő javára dönt, a 100.000-300.000,- Ft-ig terjedő értékhatár között a helyben szokásos módon hirdetik meg a vételi ajánlattétel jogát, továbbá
b) a polgármester dönt a 100.000,- Ft értékhatárt el nem érő vagyon értékesítéséről.
(4) A (2) bekezdésben meghatározott vagyon értékesítésére a 9. § (1) és a 10. § (3) bekezdésben rögzített szabályokat kell alkalmazni.
4. Ingyenes vagyonátruházás
11. § (1) Önkormányzati vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni a nemzeti vagyonról szóló törvény 13. § (3)-(7) bekezdése alapján lehet.
(2) E szabályokat nem kell alkalmazni a pénzvagyonra, valamint a követelésekre és fizetési kötelezettségekre.
5. A vagyon megterhelése
12. § (1) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonát nem lehet megterhelni.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a forgalomképtelen törzsvagyon megterhelhető:
a) vagyonkezelői joggal
b) jogszabályon alapuló használati joggal vagy szolgalommal.
13.§ (1) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának megterhelhetőségét a törvény alapján korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyon esetében törvények határozzák meg.
(2) Az önkormányzat e rendelet alapján korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyonára a 12. § -ban meghatározottakat kell alkalmazni.
14.§ (1) Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyonát meg lehet terhelni.
(2) Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyonának megterhelése – értékhatár nélkül – a képviselő-testület joga.
6. A vagyon vállalkozásba vitele
15. § (1) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonát nem lehet vállalkozásba vinni.
(2) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának vállalkozásba vitelének szabályait a törvény alapján korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyon esetében törvények határozzák meg.
(3) Az önkormányzat e rendelet alapján korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyonát nem lehet vállalkozásba vinni.
16.§ (1) Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyona vállalkozásba vihető.
(2) A vállalkozásba vitelre, a gazdasági társaságban való részvételre a nemzeti vagyonról szóló törvény 8. §-ában meghatározott szabályokat kell alkalmazni.
(3) Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyona feletti (2) bekezdésben meghatározott rendelkezési jogot – értékhatár nélkül – a képviselő-testület gyakorolja.
7. Vagyonkezelési jog létesítése és átengedése
17.§ (1) Vagyonkezelői jogot létesíteni kizárólag a nemzeti vagyonról szóló törvény 3. § (1) bekezdés b) pontjában felsorolt vagyonkezelők részére önkormányzati közfeladat ellátásához kapcsolódva lehet akkor, ha az biztosítja a feladatellátás feltételeinek hatékony biztosítását, a vagyon állagának és értékének megőrzését, védelmét, illetve a vagyon értékét növeli.
(2) Az önkormányzat vagyonkezelői jogot az alábbi vagyonelemekre létesíthet:
a) Idősek Otthona
(3) A vagyonkezelő jog létrejöhet vagyonkezelési szerződéssel vagy kijelöléssel.
(4) Vagyonkezelési szerződés értékhatárra való tekintet nélkül versenyeztetés nélkül köthető.
(5) Az önkormányzat a vagyonkezelési szerződés megkötésekor, az ott részletezett feltételek meghatározásával dönt arról, hogy a vagyonkezelőnek
a) elengedi vagy
b) nem engedi el
a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 109. § (6) bekezdése szerinti kötelezettségét.
18.§ Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának körébe sorolt vagyon vagyonkezelési jogát a forgalomképesség korlátozásának tartalmát meghatározó feltételek figyelembe-vételével lehet átengedni.
19.§ (1) A képviselő-testület dönt a vagyon vagyonkezelési jogának ellenérték fejében történő átengedéséről.
(2) A képviselő-testület 1.000.000,- Ft-ot elérő vagyonkezelési jog átengedéséről a megyei lapban való hirdetéssel, a legjobb ajánlattevő javára dönt.
(3) A képviselő-testület (2) bekezdésben meghatározott érték alatti vagyonkezelési jog létesítésére vonatkozó ajánlattétel lehetőségét a helyben szokásos módon hirdetik meg, és dönt a legkedvezőbb ajánlat szerint.
(4) A vagyonkezelési jog értékének meghatározása piaci értéken történik.
(5) A vagyonkezelési szerződés a vagyonkezelés ellenértékeként
a) pénzösszeget vagy
b) pénzben kifejezett értékű tevékenységet vagy más ellenszolgáltatást ír elő.
20.§ A vagyonkezelő, mint a vagyonkezelési jog jogosultja köteles a vagyonkezelési jog gyakorlása során betartani a következőket:
a) a vagyonkezelésbe vett vagyont a rendes gazdálkodás szabályainak megfelelően, elvárható gondossággal birtokolni, használni és a vagyon hasznait szedni,
b) a vagyont rendeltetésszerűen használni,
c) a vagyont fenyegető veszélyről és a bekövetkezett kárról értesíteni az önkormányzatot,
d) a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 109. § (7) bekezdésében meghatározott kötelezettségének eleget tenni,
e) a vagyonkezelési szerződésben meghatározottakat, és e rendeletben előírt kötelezettségeket teljesíteni,
f) tűrni a vagyonkezeléssel kapcsolatos ellenőrzéseket, és köteles az ellenőrzésekben közreműködni, az előírt beszámolást teljesíteni.
21.§ (1) Vagyonkezelő jogot ingyenes átengedni a következő vagyonkezelőknek lehet:
a) költségvetési szerv vagy önkormányzati intézménynek,
b) önkormányzati társulásnak.
(2) Az önkormányzat az (1) bekezdésben megjelölt vagyonkezelők részére a vagyont ingyenesen a következő közfeladatok esetében adhatja kezelésbe:
a) az óvodai ellátás
b) alapfokú nevelés, oktatás
c) szociális ellátás,
d) közművelődés
e) egészségügyi ellátás
22. § (1) A vagyonkezelés ellenőrzése az alábbi módon történik:
a) az Áht. 70. § (1) bekezdés b) pontja figyelembe vételével a belső ellenőrzés keretében,
b) a vagyonkezelők éves beszámoltatásával, melynek keretében elkészítik az általuk kezelt vagyonra vonatkozó vagyonkimutatást, és ismertetik a vagyongazdálkodási terv adott időszakra vonatkozó teljesülését,
c) pénzügyi bizottság által végzett eseti ellenőrzéssel.
(2) A vagyonkezelés ellenőrzése során ellenőrizni kell, hogy a vagyonkezelő
a) megőrizte-e a vagyontárgy értékét,
b) gondoskodik az állag megóvásról, a jó karbantartásról,
c) az egyéb vállalt kötelezettségét teljesíti-e.
(3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti ellenőrzéseket az önkormányzat éves ellenőrzési tervében szerepeltetni kell.
8. A haszonélvezeti jog
23.§ (1) Vagyon tekintetében haszonélvezeti jogot biztosítani versenyeztetés nélkül lehet.
(2) Nem lehet az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonának körébe sorolt vagyonra haszonélvezeti jogot alapítani - kivéve a jogszabályon alapuló használati jogot vagy szolgalmat.
(3) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának körébe sorolt vagyonra vonatkozóan haszonélvezeti jogot a forgalomképesség korlátozásának tartalmát meghatározó feltételek figyelembe-vételével, valamint a (2) bekezdés figyelembe vételével lehet alapítani.
(4) Az üzleti vagyon tekintetében a haszonélvezeti jog alapítása az alábbiak szerint történik
a) a képviselő-testület a 300.001,- 500.000,- Ft-ig terjedő értékhatár közé eső haszonélvezeti jog alapításáról a megyei lapban való hirdetéssel, a legjobb ajánlattevő javára dönt, 100.000,- 300.000,- Ft-ig terjedő értékhatár között a helyben szokásos módon hirdetik meg a vételi ajánlattétel jogát, továbbá
b) a polgármester dönt a 100.000,- Ft értékhatárt el nem érő haszonélvezeti jog alapításáról.
(5) A (3) bekezdés szerinti vagyont érintő haszonélvezeti jog átengedése a (4) bekezdés szerinti értékhatárok figyelembe-vételével történik.
9. Hasznosítási jog, használatba adás
24.§ (1) Forgalomképtelen önkormányzati törzsvagyon jogszabályon alapuló használati joggal terhelhető csak meg.
(2) A korlátozottan forgalomképes vagyon esetében a hasznosítási jog, és használatba adás tekintetében figyelembe kell venni az adott vagyonelemre előírt forgalomképességi korlátokat.
25.§ (1) A 500.000,-Ft értékhatárt meghaladó hasznosítási jogot versenyeztetéssel lehet átengedni.
(2) A képviselő-testület a 300.001-500.000,- Ft-ig terjedő értékhatár közé eső vagyon hasznosítási jog átengedéséről a megyei lapban való hirdetéssel, a legjobb ajánlattevő javára dönt.
(3) A 100.000,-300.000,- Ft-ig terjedő értékhatár között a képviselő-testület a helyben szokásos módon hirdeti ki a használati, hasznosítási jogra való ajánlattétel jogát.
(4) A képviselő-testület értékhatártól függetlenül dönt az 1 évet meghaladó használati, hasznosítási jog átengedéséről.
26.§ A képviselő-testület külön határozatban állapítja meg az egyes ingatlanok hasznosítására vonatkozó bérleti és használati díjakat.
27.§ A polgármester dönt a 100.000,- Ft értékhatárt el nem érő használati, hasznosítási jog átengedéséről, ha a bérleti szerződésben meghatározott bérleti időszak az 1 évet nem haladja meg.
28.§ (1) Az önkormányzati vagyon használati, hasznosítási jogának ingyenes átengedése – az átengedés időtartamától függetlenül – értékhatár nélkül a képviselő-testület joga.
(2) Az önkormányzati vagyon ingyenesen közfeladat ellátása céljából adható használatba, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben.
10. A helyi önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenységei
29.§ A helyi önkormányzat a kizárólagos gazdasági tevékenységei gyakorlásának jogát a nemzeti vagyonról szóló törvény alapján engedi át. A nemzeti vagyonról szóló törvény alapján gondoskodik az önkormányzat többek között a törzsvagyonában lévő víziközművek létrehozásáról és működtetéséről.
11. A pénzeszközök feletti joggyakorlás
30.§ (1) Az önkormányzat jogosult az ideiglenesen feleslegessé vált pénzeszközeinek hasznosításra, pénzeszközeinek ideiglenes és végleges átadására.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott jog gyakorlásának részletező szabályait az önkormányzat költségvetési rendelete, és más rendelete határozza meg.
12. Az önkormányzat követeléseiről való lemondás
31.§ Az önkormányzat követeléseiről – mint az önkormányzati vagyon részéről – való lemondás jogát
a) a képviselő-testület gyakorolja az adósok, vevők és egyéb követelések vonatkozásában, amennyiben az érintett követelés eléri a 500.000,- Ft összeghatárt,
b) a polgármester gyakorolja
ba) az adósok, vevők és egyéb követelések vonatkozásában, amennyiben az érintett követelés nem éri el az a) pontban meghatározott értékhatárt,
bb) a munkavállalókkal szembeni különféle követelésekről való lemondás jogát értékhatár nélkül.
32.§ (1) A 31. § a) pontjában meghatározott követelésről csak akkor lehet lemondani, ha
a) az nem veszélyezteti az önkormányzat likviditását,
b) a követelés érvényesítése érdekében indított eljárás során a követelést részben vagy egészben nem lehet behajtani, és remény sincs a követelés későbbiekben való behajtására,
c) a követelés érvényesítése, behajtása bizonyítottan a követelés összegét meghaladó költségekkel jár,
d) a bíróság bevonásával történő behajtás során – figyelembe véve az a) és b) pontokban foglaltakat – a követelésről való lemondásról bírói egyezség történt,
e) a felszámolási eljárás vagy a csődeljárás során a követelést részben vagy egészben nagy valószínűséggel pénzügyileg nem lehet realizálni, vagy a csődeljárás során – figyelembe véve az a) és b) pontokban foglaltakat – csődegyezségi megállapodást kötöttek,
f) bizonyított, hogy a követeléssel érintett szervet, személyt nem lehet elérni vagy fellelni.
(2) A polgármester az e rendeletben hatáskörébe utalt önkormányzati követelésről való lemondás jogát az (1) bekezdés a) pontját figyelembe véve gyakorolja.
(3) A követelésről való lemondás magában foglalja az egész követelésről való lemondást, valamint a követelés egy részéréről való lemondást.
(4) A követelésekről való lemondás esetében figyelembe kell venni az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (3) bekezdésében meghatározott, a kis összegű követelés értékhatárát el nem érő követelések behajtására vonatkozó rendelkezést.
33.§ Ha az önkormányzat költségvetési rendelete eltérően nem rendelkezik, a követelésről való lemondás joga az önkormányzati költségvetési szervek tekintetében a 31. és 32. §-ban foglaltak szerint történik azzal az eltéréssel, hogy polgármester alatt a költségvetési szerv vezetőjét, az önkormányzat alatt a költségvetési szervet kell érteni.
13. Hitelfelvétel és -törlesztés, kötvénykibocsátás, beruházás és felújítás, lízing
34.§ (1) Az önkormányzatnak van lehetősége hitelfelvételre és kötvénykibocsátásra.
A hitel felvételével, a meglévő hitelek törlesztésével, valamint a kötvénykibocsátással kapcsolatos rendelkezéseket az önkormányzat költségvetési rendelete állapítja meg.
(2) Az önkormányzat a költségvetési rendeletében dönt arról, hogy milyen beruházásokat, felújításokat valósít meg, és rendelkezik azok pénzügyi fedezetéről.
(3) Az önkormányzat lízingszerződés kötéséről a költségvetési rendeletében dönt.
14. Ellenérték nélkül kapott, felajánlott vagyon
35.§ (1) Az önkormányzat számára más személy vagy szerv által ellenérték nélkül juttatott vagyon elfogadásáról a képviselő-testület dönt.
(2) A térítés nélkül kapott vagy felajánlott vagyon elfogadásának feltétele, hogy
a) az önkormányzat tudja teljesíteni az elfogadott vagyonnal kapcsolatos kötelezettségeket,
b) az a) pont szerinti kötelezettség teljesítése likviditási problémát ne okozzon, és ne zavarja az önkormányzati feladatok ellátását.
IV. Fejezet
Vagyonkimutatás és vagyongazdálkodási terv
36.§ (1) Az önkormányzat vagyonállapotát vagyonkimutatásban kell kimutatni az éves zárszámadáshoz kapcsolódóan.
(2) A vagyonkimutatást adott év december 31-ei fordulónappal kell készíteni.
37.§ (1) A vagyonkimutatás az alábbi két fő részből áll
a) I. A mérlegben szereplő eszközök és kötelezettségek részből,
b)II. A mérlegben nem szereplő eszközök és kötelezettségek részből.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott résznek tartalmaznia kell
a) az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Kormányrendelet 1. számú mellékletében felsorolt római számmal jelzett eszköz és forráscsoportokat,
b) az a) pontban meghatározottak részletezéseként arab számmal jelzett tételeket:
ba) a tárgyi eszközöknél,
bb) a befektetett pénzügyi eszközöknél,
c) a ba) pontban meghatározottak további részletezéseként:
ca) helyi közutakat és műtárgyaikat,
cb) a helyi önkormányzat tulajdonában álló tereket, parkokat,
cc) a helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzetközi kereskedelmi repülőtér a hozzá tartozó légiforgalmi távközlő, rádiónavigációs és fénytechnikai berendezésekkel és eszközökkel, továbbá a légiforgalmi irányító szolgálat elhelyezését szolgáló létesítményekkel együtt,
cd) vizeket és közcélú vízilétesítményeket,
ce) nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyont,
cf) műemlékeket,
cg) védett természeti területeket,
ch) kulturális javakat,
ci) korlátozottan forgalomképes intézményeket, középületeket,
cj) közműveket,
ck) temetőt,
d) az a)–c) pont szerinti tételekhez tartozó összes értéket, ezen belül:
da) a forgalomképtelen törzsvagyon értékét,
db) a korlátozottan forgalomképes törzsvagyon értékét,
dc) a forgalomképes üzleti vagyon értékét.
(3) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott résznek tartalmaznia kell az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Kormányrendelet 44/A. § (3) bekezdésében felsoroltakat
a) forgalomképtelen törzsvagyon,
b) korlátozottan forgalomképes törzsvagyon,
c) forgalomképes üzleti vagyon részletezésben.
38. § (1) Az önkormányzat
a) 3 évre szóló középtávú és
b) 6 évre szóló hosszú távú vagyongazdálkodási tervet készít.
(2) A középtávú vagyongazdálkodási terv tartalmazza
a) a vagyonkimutatásnak megfelelő szerkezetben a középtávú terv időszakának első és utolsó napján várható vagyon adatokat,
b) az ellátott közfeladatokat, és a közfeladatok ellátását biztosító vagyont. A tervben szerepeltetni kell a terv időszakra tervezett vagyonváltozást.
(3) A hosszút távú vagyongazdálkodási tervnek a (2) bekezdés b) pontja szerinti adatokat kell tartalmaznia.
(4) Az önkormányzatnak biztosítania kell a vagyongazdálkodási tervnek, az önkormányzat gazdasági programjának, valamint az éves költségvetési rendeleteknek az összhangját.
(5) A vagyongazdálkodási tervet az önkormányzati gazdasági program elkészítésekor és felülvizsgálatakor felül kell vizsgálni.
(6) A vagyongazdálkodási tervet az önkormányzat határozattal fogadja el.
V. Fejezet
Eljárási szabályok
39.§ (1) A versenytárgyalásnak nyilvánosnak kell lennie.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően zártkörű versenytárgyalást kell tartani, ha a nyilvános tárgyalás az Önkormányzat gazdasági érdekeit sértené, a vagyon értékesítési esélyeit rontaná, értékvesztéssel járna.
(3) A polgármester az átruházott hatáskörében hozott döntéséről a döntést követő képviselő-testületi ülésen köteles beszámolni.
40.§ Az önkormányzat a versenyeztetés értékhatárát központi költségvetésben meghatározott értékhatárt alkalmazza.
41.§ (1) A vagyon értékének meghatározásakor általában az adott vagyonnak az önkormányzat könyvviteli nyilvántartásában szereplő értékét kell alapul venni.
(2) A vagyon értékesítésekor – beleértve az értékpapírokat is – piaci értékének meghatározása érdekében szakértő bevonása szükséges. Amennyiben a szakértő által meghatározott vagyoni érték magasabb, mint a könyvviteli nyilvántartásokban kimutatott érték, úgy az előbbi értéket kell alapul venni az értékesítéssel kapcsolatos jogok gyakorlásakor.
(3) A gazdasági társaságba történő vagyonbevitel esetében a vagyon piaci értékét szakértő bevonásával kell megállapítani.
(4) A vagyonkezelői, haszonélvezeti, használati vagy hasznosítási jog átengedésekor az ellenérték meghatározása piaci értéken történik. A piaci érték meghatározása érdekében szakértő bevonása szükséges.
42.§ Az e rendeletben foglalt előírások teljesítéséről, különös tekintettel a tulajdonosi jogok gyakorlása e rendeletnek való megfelelőségéről – az e témában végrehajtott ellenőrzés megállapításai alapján – a polgármester évente legalább egyszer tájékoztatja a képviselő-testületet.
VI. Fejezet
Záró rendelkezések
43.§ E rendelet 2012. szeptember 1. napján lép hatályba.
44.§ Az e rendelet szerinti vagyonkimutatást először a 2012. évről szóló zárszámadási rendelethez kell elkészíteni.
45.§ Hatályát veszti az önkormányzat vagyonáról szóló 25/2008.(XII. 23.) önkormányzati rendelet.
M á r i a p ó c s, 2012. augusztus 15.
P a p p Bertalan s.k. Dr. K i s s Béla s.k.
polgármester jegyző
Dr. Királyházi Csaba s.k. Miklóssy András Kálmánné s.k.
jkv. hitelesítő jkv. hitelesítő
A másolat hiteles: Szabolcsi Ildikó leíró.
Kihirdetési záradék:
E rendeletet 2012. augusztus 16.-án kihirdettem.
Máriapócs, 2012. augusztus 16. Dr. Kiss Béla
jegyző
MÁRIAPÓCS VÁROS ÖNKORMÁNYZAT
POLGÁRMESTERI HIVATALA
4326. Máriapócs, Kossuth-tér 1. sz.
Telefon száma: 42/554-500.
Telefax száma: 42/554-502.
Ügyirat száma: 2731-4 /2012.
I N D O K O L Á S:
Máriapócs Város Önkormányzat Képviselő-testületének a Máriapócs Város Önkormányzat vagyonáról szóló ……….. sz. rendeletéhez
1. Előzetes hatásvizsgálat
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. §-a alapján, mint a fenti jogszabály előkészítője az alábbi előzetes hatásvizsgálatot végeztem el a szabályozás várható következményeiről, melyről most tájékoztatom a képviselő-testületet.
A tervezett jogszabály hatásai:
a) társadalmi, gazdasági, költségvetési hatás:
- társadalmi hatása: nem jelentős, közvetett, mivel a vagyonrendelet határozza meg azon vagyonelemekkel való gazdálkodás rendjét, melyek alapját, tárgyi feltételeit képezik a közfeladatok ellátásának,
- gazdasági hatása: közép- és hosszútávon jelentős, mivel meghatározza a vagyonnal való gazdálkodás legfontosabb szabályait,
- költségvetési hatása: jelentéktelen, közvetlenül nincs.
b) környezeti és egészségi következmények:
- nincsenek,
c) adminisztratív terheket befolyásoló hatások:
- a rendelet meghatározza a közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási terv tartalmát, mely többletmunkát jelent, de a feladat a jelenlegi apparátussal ellátható.
A jogszabály megalkotásának szükségessége, a jogalkotás elmaradásának várható következményei:
- a rendelet megalkotása kötelező,
- a rendelet elmaradásának következménye: törvényességi észrevétel lehet.
A jogszabály alkalmazásához szükséges feltételek:
- a személyi feltétel: rendelkezésre áll.
- szervezeti feltétel: rendelkezésre áll.
- tárgyi feltétel: rendelkezésre áll.
- pénzügyi feltétel: rendelkezésre áll.
2. Indoklás
A vagyonról szóló helyi rendelet megalkotásának céljai a következők:
- segítse az önkormányzatot a tulajdonosi jogainak gyakorlásában,
- hozzájáruljon az önkormányzati tulajdon védelméhez,
- a vagyonkimutatás-készítésre való kötelezéssel biztosítsa az önkormányzat vagyonában bekövetkező változások áttekinthetőségét,
- a vagyongazdálkodási terv készítési kötelezettség tartalmi előírásával biztosítsa a vagyongazdálkodás megfelelő tervezettségét, valamint
- segítse az egyes tulajdonosi jogosítványok gyakorlásának értékhatár és döntési szint szerinti, ésszerű megosztását.
A rendeletnek nincs európai uniós joggal kapcsolatos összehangolási és egyeztetési vonatkozása.
3. Véleményeztetés
A rendelet tervezetet véleményeztetési kötelezettség terheli. A tervezetet a Máriapócs Város Önkormányzat Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság véleményezte. A véleményét melléklet tartalmazza.
M á r i a p ó c s , 2012. augusztus 10.
P.H.
P a p p Bertalan s.k. Dr. K i s s Béla s.k.
polgármester jegyző
MÁRIAPÓCS VÁROS ÖNKORMÁNYZAT
POLGÁRMESTERI HIVATALA
4326. Máriapócs, Kossuth-tér 1. sz.
Telefon száma: 42/554-500.
Telefax száma: 42/554-502.
Ügyirat száma: 2731-6 /2012.
I N D O K O L Á S:
Máriapócs Város Önkormányzat Képviselő-testületének a Máriapócs Város Önkormányzat vagyonáról szóló ……….. sz. rendeletéhez
- 1. Társadalmi, gazdasági, szakmai okok és célok, amelyek a javasolt szabályozást szükségessé teszik, továbbá ismerteti a jogi szabályozás várható hatásait:
Az önkormányzat a vagyonáról szóló rendeletét:
- az Alaptörvény 32. cikk. (2) bekezdésében,
- a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdésében
foglaltak alapján alkotja meg.
A helyi rendelet megalkotásakor figyelembe-vételre került:
- a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény,
- a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi LXXXIV. törvény
- az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében foglaltak, valamint
- az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény egyes rendelkezései.
Az önkormányzat vagyonáról szóló rendelet:
- segíti az önkormányzatot a tulajdonosi jogainak gyakorlásában,
- hozzájárul az önkormányzati tulajdon védelméhez,
- a vagyonkimutatás-készítésre való kötelezéssel biztosítja az önkormányzat vagyonában bekövetkező változások áttekinthetőségét,
- a vagyongazdálkodási terv készítési kötelezettség előírásával biztosítja a vagyongazdálkodás megfelelő tervezettségét, valamint
- segíti az egyes tulajdonosi jogosítványok gyakorlásának értékhatár és döntési szint szerinti, ésszerű megosztását.
A korábbi rendelet újraszabályozását a jelentős jogszabályváltozás indokolta, melyek alapján a rendeletet meglévő rendelkezéseit módosítani kellett, új szabályozási elemekkel ki kellett egészíteni.
A rendelet tartalmára vonatkozó jogszabályi kötelezések:
- nemzeti vagyonról szóló törvény:
- 5. § (4) és 18. § (1) bekezdés, melyek alapján a kiemelt jelentőségű nemzeti vagyont kell meghatározni a helyi önkormányzat vonatkozásában,
- 9. § (1) bekezdés, amely előírja a vagyongazdálkodási terv készítési kötelezettséget, s a rendelet ezért meghatározza, e terv készítésére vonatkozó helyi szabályokat,
- a törvény új vagyoni csoport és alcsoport nevet vezet be, melyhez a helyi rendeletben is igazodni kell,
- a Magyarország helyi önkormányzatairól szól törvény 109. § (4), (6) bekezdése, valamint a 143. § (4) bekezdés i) pontja határozza meg az önkormányzat feladatát, miszerint a helyi önkormányzat rendeletben határozza meg:
- azon vagyonelemeket, amelyekre a helyi önkormányzat vagyonkezelői jogot létesíthet,
- a vagyonkezelői jog megszerzésének szabályait,
- a vagyonkezelői jog ellenértékét,
- az ingyenes vagyonkezelői jog átengedés szabályait,
- a vagyonkezelői jog gyakorlásának rendjét,
- a vagyonkezelés ellenőrzésének szabályait.
- az államháztartásról szóló törvény a 97. § (2) bekezdésben rögzíti, hogy követelésről lemondani csak törvényben vagy helyi önkormányzati rendeletben meghatározott esetekben és módon lehet, ezért a helyi rendelet szabályozza a követelésekről való lemondás témakörét.
Indoklás az I. Fejezethez
Általános rendelkezések
A rendelet hatályának kiterjesztésekor meghatározásra kerül:
- az önkormányzat, mivel a rendelet tekintetében, mint tulajdonos jelenik meg,
- az önkormányzati vagyon kezelői, hasznosítói és használói, akiknek vonatkozásában a rendelet kötelezettségeket állapít, illetve állapíthat meg,
- az önkormányzat szervei, azaz a képviselő-testület, a bizottság, a polgármester. A képviselő-testület önkormányzati tulajdonosi jog gyakorlója, amely e jogot a rendeletben meghatározottak alapján átengedheti bizottságra, polgármesterre. A rendelet a pénzügyi bizottságnak egyéb jogosítványt is meghatározhat.
A rendelet a vagyon fogalmi körében figyelembe veszi azt, hogy:
a) az önkormányzat vagyonának esetében a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 106. § (2) bekezdése kimondja, hogy:
„106. § (2) A helyi önkormányzat vagyona a tulajdonából és a helyi önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati célok megvalósítását szolgálják.”,
b) a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi törvény:
- a nemzeti vagyon egyik elemeként azonosítja a helyi önkormányzatok vagyonát /1. §/,
- és a törvény nem terjed ki a pénzvagyonra, a követelésekre és a fizetési kötelezettségre /2. § /.
c) az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 52. § (1) bekezdés j) pontja alapján vagyon az ingatlan, az ingó és a vagyoni értékű jog,
d) az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Kormányrendelet 44/A. §-a a következőket írja elő, azaz:
„44/A. § (1) A helyi önkormányzat képviselő-testülete, illetve az országos nemzetiségi önkormányzat közgyűlése részére a zárszámadáshoz csatolt vagyonkimutatás az önkormányzat és intézményei saját vagyonának adatait (eszközeit és kötelezettségeit) mutatja be.
(2) A vagyonkimutatás felépítése az 1. számú melléklet alapján legalább a római számmal jelzett eszköz-, illetve forráscsoportonkénti - kivéve a tárgyi eszköz, illetve a befektetett pénzügyi eszközcsoportok esetében, ahol a könyvviteli mérleg arab számmal jelzett tételei szerinti - tagolásban tartalmazza az önkormányzat vagyonát törzsvagyon [a forgalomképtelen (a kizárólagos, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű) és korlátozottan forgalomképes], illetve üzleti vagyon bontásban. A vagyonkimutatás további részletezését, tételes alábontását az erre vonatkozó önkormányzati rendelet szabályozza.
(3) A vagyonkimutatás a könyvviteli mérlegben szereplő eszközökön és kötelezettségeken kívül tartalmazza:
- a „0”-ra leírt, de használatban lévő, illetve használaton kívüli eszközök állományát,
- az önkormányzatok tulajdonában lévő, a jogszabály alapján érték nélkül nyilvántartott eszközök állományát (a szakmai nyilvántartásokban szereplő képzőművészeti alkotásokat, régészeti leleteket, kép- és hangarchívumokat, gyűjteményeket, kulturális javakat),
- a mérlegben értékkel nem szereplő kötelezettségeket, ideértve a kezesség-, illetve garanciavállalással kapcsolatos függő kötelezettségeket.”
A fentiek alapján az önkormányzati rendelet hatálya a vagyon legtágabb értelmezési körét veszi át.
A rendelet – figyelembe véve az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 1. § (8) bekezdését – a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek tekintetében nem terjed ki a bérletre és elidegenítésre, mivel ezen témakört az önkormányzat külön rendeletben szabályozza.
Indoklás a II. Fejezethez
Az önkormányzati vagyon csoportosítása
A vagyon csoportosításánál a rendelet a nemzeti vagyonról szóló törvény 5. §-át vette figyelembe.
Az önkormányzati vagyon a vagyon rendeltetése és forgalomképessége alapján kerül csoportosításra.
A vagyoncsoportok ennek megfelelően:
- a törzsvagyon és
- az üzleti vagyon.
A vagyon forgalomképesség szerinti csoportosítása szorosan kapcsolódik a fenti csoportosításhoz. Forgalomképesség szempontjából a vagyon lehet:
- forgalomképtelen,
- korlátozottan forgalomképes, valamint
- forgalomképes.
A nemzeti vagyonról szóló törvény 3. §-a fogalmi meghatározásai között szerepelnek a következő fogalmak:
- forgalomképtelen nemzeti vagyon: az a nemzeti vagyon, amely nem idegeníthető el, vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló használati jog vagy szolgalom kivételével nem terhelhető meg, azon dologi jog vagy osztott tulajdon nem létesíthető,
- korlátozottan forgalomképes vagyon: az állam vagy a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló dolgok közé és a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonba nem tartozó azon nemzeti vagyon, amelyről törvényben, illetve - a helyi önkormányzat tulajdonában álló vagyon esetében - törvényben vagy a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint lehet rendelkezni,
- nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon: az állami vagy a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló dolgok közé nem tartozó azon nemzeti vagyon, amelynek az állami tulajdonban, illetve a helyi önkormányzat tulajdonában történő megőrzése hosszú távon indokolt.
A forgalomképtelennek besorolt vagyontárgy sajátossága, hogy gyakorlatilag nem kerülhet ki az önkormányzat vagyoni köréből – hacsak nem semmisül meg.
Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyontárgyai közé sorolt vagyonelemek forgalomképesek ugyan, de forgalomképességük különböző korlátozás alá esik.
Az önkormányzat forgalomképes vagyontárgyai "szabadon", de a képviselő-testület döntésétől függően lehetnek tárgyai a vagyonnal kapcsolatos szerződéseknek. A forgalomban való részvételükre központi jogszabály korlátozásokat nem állapít meg.
1. Az önkormányzat törzsvagyona
Az önkormányzat törzsvagyon sajátossága, hogy közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgálja. /Lásd nemzeti vagyonról szóló tv. 5. § (2) bekezdés./
Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona
1. Az önkormányzat a forgalomképtelen törzsvagyonát a nemzeti vagyonról szóló törvény 5. § (2) bekezdés a-b) pontjai határozzák meg.
Forgalomképtelen törzsvagyon az a vagyon, amelyet
a) a nemzeti vagyonról szóló törvény által kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonnak minősített.
E vagyonelemeket az 5. § (3) bekezdés határozza meg a következők szerint:
- a helyi közutak és műtárgyaik,
- a helyi önkormányzat tulajdonában álló terek, parkok,
- a helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzetközi kereskedelmi repülőtér, a hozzá tartozó légiforgalmi távközlő, rádiónavigációs és fénytechnikai berendezésekkel és eszközökkel, továbbá a légiforgalmi irányító szolgálat elhelyezését szolgáló létesítményekkel együtt, valamint
- a helyi önkormányzati tulajdonban álló - külön törvény rendelkezése alapján részére átadott - vizek, közcélú vízilétesítmények, ide nem értve a vízi közműveket.
b) törvény vagy a helyi önkormányzat rendelete nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősít
E vagyonelemeket az 5. § (4) bekezdés határozza meg a következők szerint:
- a nemzeti vagyonról szóló törvény 2. mellékletében meghatározott vagyon, valamint
- törvényben vagy a helyi önkormányzati rendeletben ekként meghatározott helyi önkormányzat tulajdonában álló vagyonelem.
Az önkormányzat képviselő-testületének nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak kell minősíteni azt a vagyont, amely nem tartozik a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló dolgok közé, de a helyi önkormányzat tulajdonában történő megőrzése hosszú távon indokolt.
A rendelet tervezet a következő középületek, intézményeket jelöli meg:
a) 816 hrsz-ú ingatlan (gyógyfürdő területe
b) 814 hrsz-ú ingatlan (Panzió területe)
c) 815 hrsz-ú ingatlan (Kemping területe)
d) 0100/19 hrsz-ú ingatlan (horgásztó területe)
e) 0101/1 hrsz-ú ingatlan (horgásztó területe)
f) 098/35 hrsz-ú ingatlan (horgásztó területe)
g) 0100/14 hrsz-ú ingatlan (üdülő övezet területe)
h) 0100/5 hrsz-ú ingatlan (üdülő övezet területe)
i) 488/1 hrsz-ú ingatlan (üdülőövezet területe)
j) 487/1 hrsz-ú ingatlan (búcsú vásár területe)
k) 815 hrsz-ú ingatlan (Kemping területe)
l) 490/1 hrsz-ú ingatlan (II János Pál Pápa tér területe)
2. Forgalomképtelen törzsvagyon körébe tartozó vagyont határoz meg az előzőeken túl az 1991. évi XXXIII. törvény is, melynek 23. §-a kimondja, hogy:
„23. § (1) Az önkormányzatok és intézményeik, illetve közüzemeik, valamint jogelődjeik levéltári anyagának tulajdonjogára a levéltári jogszabályok az irányadók.
(2) Az (1) bekezdésben említett szervek, továbbá a nem központi állami szervek működésével kapcsolatban keletkezett, rendeltetésszerűen azok irattáraiba tartozó levéltári anyag forgalomképtelen. E levéltári anyag megyei, fővárosi levéltárban történő elhelyezése a tulajdonjogot nem érinti.”
Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona tehát a következő:
- a helyi közutak és műtárgyaik,
- a helyi önkormányzat tulajdonában álló terek, parkok,
- a helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzetközi kereskedelmi repülőtér, a hozzá tartozó légiforgalmi távközlő, rádiónavigációs és fénytechnikai berendezésekkel és eszközökkel, továbbá a légiforgalmi irányító szolgálat elhelyezését szolgáló létesítményekkel együtt, valamint
- a helyi önkormányzati tulajdonban álló - külön törvény rendelkezése alapján részére átadott - vizek, közcélú vízilétesítmények, ide nem értve a vízi közműveket.
- a nemzeti vagyonról szóló törvény 2. mellékletében meghatározott kiemelt jelentőségi nemzeti vagyon, valamint
- törvényben vagy a helyi önkormányzati rendeletben kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősített helyi önkormányzat tulajdonában álló vagyonelem:
a) 816 hrsz-ú ingatlan (gyógyfürdő területe)
b) 814 hrsz-ú ingatlan (Panzió területe)
c) 815 hrsz-ú ingatlan (Kemping területe)
d) 0100/19 hrsz-ú ingatlan (horgásztó területe)
e) 0101/1 hrsz-ú ingatlan (horgásztó területe)
f) 098/35 hrsz-ú ingatlan (horgásztó területe)
g) 0100/14 hrsz-ú ingatlan (üdülő övezet területe)
h) 0100/5 hrsz-ú ingatlan (üdülő övezet területe)
i) 488/1 hrsz-ú ingatlan (üdülőövezet területe)
j) 487/1 hrsz-ú ingatlan (búcsú vásár területe)
k) 815 hrsz-ú ingatlan (Kemping területe)
l) 490/1 hrsz-ú ingatlan (II János Pál Pápa tér területe)
- a levéltári anyag.
Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona
Korábban a helyi önkormányzatokról szóló törvény 79. § (2) bekezdés b) pontja rögzítette, hogy mely vagyonelemeket kell korlátozottan forgalomképes törzsvagyon körébe sorolni:
„79. § (2) b) korlátozottan forgalomképesek a közművek, intézmények és középületek, további a helyi önkormányzat által meghatározott ingatlanok és ingók.....”,
Az előbbi rendelkezés hatályon kívül helyezésre került, így a képviselő-testület az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonát egyrészről a jogszabályok, másrészről saját döntése alapján határozhatja meg.
Jogszabály alapján legalább korlátozottan forgalomképes besorolást kell adni az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény rendelkezései alapján az alábbi vagyonelemeknek:
- a műemlékek
„3. § (4) Az önkormányzat tulajdonába kerülő műemlék épület korlátozottan forgalomképes. Elidegenítéséhez, megterheléséhez, kezelői joga átruházásához, használati vagy bérleti joga gazdasági társaságba való beviteléhez a kultúráért felelős miniszter hozzájárulása is szükséges.”
- védett természeti terület
„7. § (4) Az önkormányzat tulajdonába kerülő védett természeti terület korlátozottan forgalomképes. Elidegenítéséhez, kezelői vagy használati jogának átadásához a természetvédelemért felelős miniszter engedélye is szükséges.”
- víziközművek
„20. § (2) A víziközművek az önkormányzati törzsvagyon körébe tartoznak, és korlátozottan forgalomképesek, csak közszolgáltatási célra hasznosíthatók.”
- kulturális javak
„22. § (6) Az önkormányzat tulajdonában lévő kulturális javak korlátozottan forgalomképes; elidegenítéséhez a kultúráért felelős miniszter hozzájárulása szükséges.”
A képviselő-testület a fentieken túlmenően egyes vagyonelemeket saját belátása szerint – a kötelezően forgalomképtelen törzsvagyonon kívül – besorolhat a korlátozottan forgalomképes törzsvagyon körébe. A rendelettervezet az alábbiakat sorolja ide:
a) középületek, és intézmények közül:
aa) .........................................................................................................................
ab) .........................................................................................................................
ac) ..........................................................................................................................
b) köztemetők.
A besorolás előtt feltárásra kerültek azok az okok, amelyek előidézik az adott vagyonelem forgalomban való részvételének korlátozását.
A korlátozottan forgalomképesség tartalmát minden esetben rögzíteni kell. A jogszabály az általa meghatározott vagyoni körre megad egyfajta korlátozást, feltételrendszert, amit a képviselő-testület tovább szigoríthat. Mivel a képviselő-testületnek az általa besorolt vagyonelemekre maga kell, hogy meghatározza a vagyontárgy forgalomban való részvételére vonatkozó korlátokat, feltételeket, a rendelettervezet a középületekre és intézményekre, valamint a temetőre vonatkozóan tartalmazza ezen korlátokat.
A korlátokat a rendelet tartalmazza a képviselő-testület számára javasolt kiegészítésekkel.
Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon:
- műemlék,
- védett természeti terület,
- víziközmű,
- kulturális javak,
- önkormányzat által korlátozottan forgalomképtelennek minősített vagyon:
- egyes középületek, intézmények,
- általában a közmű, tehát a viziközműn kívüli egyéb közművek is,
- köztemetők.
2. Az önkormányzat üzleti vagyona
A nemzeti vagyonról szóló törvény 3. § (1) bekezdés 18. pontja kimondja, hogy „üzleti vagyon: a nemzeti vagyon azon része, amely nem tartozik a törzsvagyonba”.
Ezen vagyoni kör más irányú meghatározása nehéz, a felsorolás a vagyon összetettsége miatt nagyon bonyolult lenne, ezért alakult ki a fenti meghatározási forma a szakirodalomban is.
Indoklás a III. Fejezethez
A vagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlása
A rendelettervezet III. Fejezete tartalmazza a vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának technikai menetét, az egyes jogosítványokat.
A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 107. §-a szerint a helyi önkormányzatot - törvényben meghatározott eltérésekkel - megilletik mindazon jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik és terhelik. A tulajdonost megillető jogokat a képviselő-testület gyakorolja.
Az önkormányzat tulajdonosi jog gyakorlását alapvetően meghatározza:
- a nemzeti vagyonról szóló törvény, és az e törvényben hivatkozott törvények, valamint
- a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény.
A képviselő-testület a tulajdonost megillető jogait átruházhatja. Az átruházás előnye, hogy a képviselő-testület mentesül olyan döntések alól, melynek meghozatala nem olyan nagy horderejű, és közvetlen beavatkozást, döntést igényelne. (A rendelettervezet a polgármestert ruházza fel egyes tulajdonosi jogok gyakorlásával.)
A rendelettervezet tartalmazza valamennyi tulajdonosi joggal kapcsolatos döntési jogosítványt, azaz:
a) a tulajdonjog átruházást,
b) az ingyenes vagyonátruházást,
c) a vagyon megterhelését,
d) a vagyon vállalkozásba vitelét,
e) a vagyonkezelési jog létesítését és átengedését,
f) a haszonélvezeti jogot,
g) a hasznosítási jogot, használatba adást,
h) a helyi önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenységeinek gyakorlását,
i) a pénzeszközök feletti joggyakorlást,
j) a követelésről való lemondást,
k) a hitelfelvételt és -törlesztést, kötvénykibocsátást, beruházást és felújítást, lízinget,
l) az ellenérték nélkül kapott, illetve felajánlott vagyon elfogadását.
3. Tulajdonjog átruházás
A nemzeti vagyonról szóló törvény 13. § (1) bekezdése kimondja, hogy:
- a helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon tekintetében törvényben vagy a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott értékhatár feletti nemzeti vagyon tulajdonjogát átruházni - ha törvény kivételt nem tesz - csak versenyeztetés útján, az összességében a legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.
A versenytárgyalás útján való vagyonértékesítés értékhatárának kikötése kötelező. Az értékhatár meghatározásánál figyelembe kell venni a költségvetési törvényben meghatározott értékhatárt, a 25 millió forintot. Ennél az értékhatárnál a képviselő-testület kisebb összeget is meghatározhat.
Az önkormányzat vagyonának nagyságára való tekintettel ezen összeget a tervezet 500.000,- Ft-ban határozza meg.
4. Ingyenes vagyonátruházás
Önkormányzati vagyon tulajdonjogának ingyenes átruházására vonatkozó szabályait a nemzeti vagyonról szóló törvény 13. § (3)-(7) bekezdései tartalmazzák. Ennek értelmében az önkormányzati vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni csak törvényben meghatározott esetekben és módon lehet.
Fontos azonban, hogy a tilalom csak a nemzeti vagyonról szóló törvény által meghatározott vagyonra terjed ki, azaz e rendelkezéseket nem kell alkalmazni a hivatkozott törvény 2. §-ában meghatározott vagyonelemekre.
A helyi rendelet e tárgykört - a korábbi vagyonrendelettel ellentétben - részletesen nem szabályozza.
5. A vagyon megterhelése
A vagyon megterhelésével kapcsolatosa főbb szabályokat a nemzeti vagyonról szóló törvény határozza meg.
A forgalomképtelen nemzeti vagyon esetében kizárja a megterhelés lehetőségét, csupán vagyonkezelői jog, és jogszabályon alapuló használati jog vagy szolgalom létesítése lehetséges.
A nem önkormányzat által saját hatáskörben korlátozottan forgalomképes vagyonnak sorolt vagyonok esetében a vagyon megterhelésének korlátait jogszabályok határozzák meg.
A vagyon megterhelésére a jogot nem célszerű átruházni a képviselő-testületnek, mivel az jelentős vagyonmozgási – csökkenési – következményekkel járhat.
6. A vagyon vállalkozásba vitele
Az önkormányzat saját vállalkozást nem folytat.
Az önkormányzat azonban az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény rendelkezései szerint részt vehet vállalkozásban. A vállalkozásban való részvétel a különböző gazdasági társaságban – jogszabály alapján – szerzett részesedésre és az azzal kapcsolatos jogokra terjed ki.
A nemzeti vagyonról szóló törvény 8. §-a szabályozza a gazdasági társaságban való részvétel szabályait.
Fontos, hogy az önkormányzat képviselő-testülete a részesedéseivel kapcsolatos döntés jogát – a döntések súlya, valamint a közösségi érdek miatt – ne ruházza át.
7. Vagyonkezelési jog
A vagyonkezelési jog olyan jog, amely magában foglalja:
- a vagyontárgy birtoklásának,
- használatának és
- a hasznok szedésének jogát.
A vagyon kezelésével összefüggő alapvető szabályokat a nemzeti vagyonról szóló törvény 11. § (1), (3)-(9) bekezdése rögzíti.
A vagyonkezeléssel kapcsolatos legfontosabb szabályok:
- a vagyonkezelői jog vagyonkezelési szerződéssel jön létre,
- a vagyonkezelési szerződés meghatározott vagyonkezelőkkel köthető,
- a szerződéshez nem szükséges versenyeztetés,
- a vagyonkezelőt megilletik a tulajdonos jogai, és terhelik a tulajdonos kötelezettségei azzal, hogy a vagyont nem idegenítheti el, továbbá használati joggal, szolgalommal vagy más dologi joggal nem terhelheti meg, biztosítékul nem adhatja, valamint a vagyonkezelői jogot harmadik személyre nem ruházhatja át és nem terhelheti meg.
A vagyonkezelő joggal kapcsolatos további szabályokat állapít meg a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 109. §-a is.
A 109. § (4) bekezdése kimondja, hogy a képviselő-testületnek rendeletében kell meghatározni a következőket:
- vagyonkezelői jog ellenértéke,
- az ingyenes átengedés szabályait,
- a vagyonkezelői jog gyakorlásának szabályait,
- a vagyonkezelés ellenőrzésének szabályait.
A hivatkozott törvény 143. § (4) bekezdésében meghatározott felhatalmazó rendelkezései között a helyi önkormányzat képviselő-testületét felhatalmazza arra, hogy rendeletben határozza meg: „azokat a vagyonelemeket, amelyekre a helyi önkormányzat vagyonkezelői jogot létesíthet, továbbá a vagyonkezelői jog megszerzésének, gyakorlásának, valamint a vagyonkezelés ellenőrzésének szabályait”.
A rendeletben nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a helyi önkormányzatokról szóló törvény 89. § (2) bekezdése alapján: „Az intézmény a támogatást és a saját bevételeit önállóan használja fel, a használatában lévő ingatlanokat és ingókat - alapfeladata sérelme nélkül - bevételei növelésére fordíthatja”.
A vagyonkezelői jog létesítése
A vagyonkezelési jogot létesíteni a nemzeti vagyonról szóló törvény által meghatározott 3. § (1) bekezdés 19. pontja szerinti vagyonkezelő részére lehet.
Annak figyelembevételével, hogy vagyonkezelői jog közfeladat ellátására történhet, a rendeletben meghatározásra kerültek azok a vagyonelemek, melyekre vagyonkezelési jog létesíthető.
Közfeladat alatt a nemzeti vagyonról szóló törvény 3. § (1) bekezdés 7. pontja szerint meghatározott feladatokat kell érteni, azaz:
„közfeladat: jogszabályban meghatározott állami vagy önkormányzati feladat, amit az arra kötelezett közérdekből, jogszabályban meghatározott követelményeknek és feltételeknek megfelelve végez, ideértve a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátását, továbbá az állam nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeiből adódó közérdekű feladatokat, valamint e feladatok ellátásához szükséges infrastruktúra biztosítását is.”
A közszolgáltatások körébe a helyi önkormányzatokról szóló törvény 8. § (1) bekezdése alapján a következők tartoznak: települési önkormányzat esetén:
„A települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen: a településfejlesztés, a településrendezés, az épített és természeti környezet védelme, a lakásgazdálkodás, a vízrendezés és vízelvezetés, csatornázás, köztemető fenntartása, a helyi közutak és közterületek fenntartása, a helyi közutakon, a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elöl el nem zárt magánutakon, valamint tereken, parkokban és egyéb közterületeken közúti járművel történő várakozás (parkolás) biztosítása, helyi tömegközlekedés, a köztisztaság és településtisztaság biztosítása; gondoskodás a helyi tűzvédelemről, közbiztonság helyi feladatairól; közreműködés a helyi energiaszolgáltatásban, a foglalkoztatás megoldásában; az óvodáról, az alapfokú nevelésről, oktatásról, az egészségügyi, a szociális ellátásáról, valamint a gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodás; a közösségi tér biztosítása; közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység, sport támogatása; a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének biztosítása; az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése.”
A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 109. § (6) bekezdése kimondja, hogy
- a vagyonkezelő a vagyon felújításáról, pótlólagos beruházásáról legalább a vagyon eszközök elszámolt értékcsökkenésének megfelelő mértékben köteles gondoskodni és e célokra az értékcsökkenésnek megfelelő mértékben tartalékot képezni,
- az önkormányzat az általa megkötött vagyonkezelési szerződésben meghatározott feltételek mellett meghatározott mértékben elengedheti az előbbi kötelezettségének teljesítését.
A rendelet úgy rendelkezik, hogy e kötelezettségek elengedéséről, illetve el nem engedéséről a vagyonkezelési szerződés megkötésekor a képviselő-testület dönt.
A vagyonkezelői jog ellenértéke
A vagyonkezelő jog értékének meghatározására a rendelet a piaci értéket határozza meg.
A vagyonkezelői jog gyakorlásának szabályai
A rendeletben meghatározásra kerülnek a vagyonkezelési jog gyakorlásának szabályai. A szabályok megismétlésének elkerülése érdekében a rendelet egyes esetekben csak hivatkozik más jogszabályokban meghatározott kötelezettségekre.
A joggyakorlás szabályai között ugyanakkor a rendelet garanciális szabályokat fektet le, amely biztosítja a vagyon megőrzését, védelmét.
Az ingyenes átengedés szabályai
A helyi rendelet az itt meghatározott vagyonkezelői körből határozza meg azokat, amelyek vonatkozásában lehetővé teszi az ingyenes átengedést. (Ez azt jelenti, hogy a rendelet tovább szűkíti azt a kört, melyek tekintetében lehetséges a vagyonkezelői jog átengedése.)
Az átengedést a helyi rendelet nem csak vagyonkezelőhöz, hanem meghatározott közfeladatokhoz is köti. A rendeletben meghatározott feladatok csak javaslatok, attól a képviselő-testület saját belátása szerint eltérhet.
A vagyonkezelés ellenőrzésének szabályai
Az Áht. 70. § (1) bekezdés b) pontja kimondja, hogy az irányító szerv belső ellenőrzést végezhet a saját vagy az irányítása, felügyelete alá tartozó költségvetési szerv használatába, vagyonkezelésébe adott nemzeti vagyonnal való gazdálkodás tekintetében.
A vagyonkezelés megfelelő mederben tartása érdekében a helyi rendelet
- a vagyonkezelő számára beszámoltatási, tájékoztatási kötelezettséget ír elő, illetve
- rögzíti a pénzügyi bizottság eseti ellenőrzésének jogát.
Az érintett ellenőrzések a belső ellenőrzés keretében az ellenőrzési tervben kerülnek rögzítésre.
A rendelet meghatározza, hogy az ellenőrzések során mit kell elsősorban ellenőrizni.
8. Haszonélvezeti jog
A vagyonnal összefüggő haszonélvezeti jog alapítására vonatkozó fontosabb előírásokat a nemzeti vagyonról szóló törvény 11. § (2)-(4) bekezdése határozza meg.
A haszonélvezeti jog alapítására vonatkozó legfontosabb szabályok
- haszonélvezeti jogot keletkeztető szerződést kell kötni,
- a haszonélvezeti szerződés meghatározott vagyonkezelőkkel köthető,
- a szerződéshez nem szükséges versenyeztetés.
9. Hasznosítási jog, használatba adás
A nemzeti vagyonról szóló törvény a 3. § (1) bekezdés 4. pontjában rögzíti a hasznosítás fogalmát, amely a következő:
„Hasznosítás: a nemzeti vagyon bármely - a tulajdonjog átruházását nem eredményező - módon, jogcímen történő átadása, átengedése, ide nem értve:
- a vagyonkezelésbe adást, valamint
- a haszonélvezeti jog alapítását.”
A nemzeti vagyonról szóló törvény 3. § (1) bekezdés 3. pontja alapján a forgalomképtelen nemzeti vagyon csak jogszabályon alapuló használati joggal terhelhető meg.
A vagyonnal összefüggő hasznosításra vonatkozó fontosabb előírásokat a nemzeti vagyonról szóló törvény 11. § (10)-(13) bekezdése határozza meg, amelyek alapján:
- a hasznosításra szerződést kell kötni,
- a hasznosításra vonatkozó szerződés kötésekor figyelembe kell venni a törvényben meghatározott tartalmi követelményeket.
A törvény 11. § (13) bekezdése határozza meg, hogy az önkormányzati vagyon ingyenes kizárólag közfeladat ellátása céljából adható használatba, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben.
Az önkormányzat esetében a képviselő-testület a bérleti szerződések megkötésével kapcsolatos jogokat és az értékhatárokat az értékesítésnél rögzítettek szerint határozza meg.
A rendeletben nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy helyi önkormányzatokról szóló törvény 89. § (2) bekezdése alapján: „Az intézmény a támogatást és a saját bevételeit önállóan használja fel, a használatában lévő ingatlanokat és ingókat - alapfeladata sérelme nélkül - bevételei növelésére fordíthatja”.
10. A helyi önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenységei
gyakorlásának átengedése
A nemzeti vagyonról szóló törvény rendelkezik az önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenységének gyakorlása átengedésének lehetőségéről.
A törvény alapján a helyi önkormányzat a víziközmű létesítmények létrehozásáról és működtetéséről az alábbiak szerint gondoskodhat:
a) koncessziós szerződés kötéssel,
b) koncessziós szerződés nélkül
ba) olyan gazdálkodó szervezet létrehozásával, amelyben kizárólagos részesedéssel rendelkezik - ide nem értve a munkavállalói résztulajdont,
bb) az állam és az önkormányzat együttesen olyan gazdálkodó szervet hoz létre, amelyben kizárólagos közös részesedéssel rendelkezik - ide nem értve a munkavállalói résztulajdont.
11. A pénzeszközök feletti joggyakorlás
Az önkormányzat rendelkezik pénzeszközökkel, melyekkel szabadon gazdálkodik. A pénzvagyon feletti gazdálkodás nem esik a nemzeti vagyonról szóló törvény hatálya alá.
12. Az önkormányzat követeléseiről való lemondás
Az államháztartási törvény 97. § (2) bekezdése alapján a helyi önkormányzat, valamint az általuk irányított költségvetési szervek követeléséről lemondani csak
- törvényben, vagy
- helyi önkormányzati rendeletben
meghatározott esetekben és módon lehet.
Az összeghatárokat, a körülményeket azonban a képviselő-testület saját maga, szabadon határozza meg. A tervezet csupán a célszerűség alapján kialakított javaslatot tartalmazza.
13. A hitelfelvétel és -törlesztés, kötvénykibocsátás, lízing
A fentiek szabályozására azért van szükség, mert bármikor előfordulhatnak a költségvetési gazdálkodás során. Hatást gyakorolhatnak mind pozitív, mind negatív irányban az önkormányzat vagyonára, de a vagyon szerkezetében és a vagyon csoportjaiban is jelentős változásokat okozhatnak.
A tervezet szintén csak célszerűségi javaslatot tartalmaz.
14. Ellenérték nélkül kapott, felajánlott vagyon
E témakör szabályozására azért van szükség, hogy az önkormányzat az így kapott vagyon miatt ne kerüljön hátrányos helyzetbe, és mindig mérlegelésre kerüljön a felajánlott vagyon átvételével kapcsolatos kötelezettségek mértéke, annak vállalhatósága.
Indoklás a IV. Fejezethez
Vagyonkimutatás és vagyongazdálkodási terv
Vagyonkimutatás
A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 110. § (2) bekezdése kimondja, hogy:
„Az önkormányzati törzsvagyont a többi vagyontárgytól elkülönítve kell nyilvántartani. Az éves zárszámadáshoz a vagyonállapotról vagyonkimutatást kell készíteni.”
A rendelettervezet e fejezete tartalmazza a vagyonkimutatás készítésének kötelezettségét, melyet az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 44/A. §-a ír elő. (A hivatkozott jogszabályrészt az előterjesztés 2-3. oldala tartalmazza.)
A hivatkozott jogszabály alapján a helyi önkormányzat képviselő-testülete a zárszámadáshoz csatolja a vagyonkimutatást, amely az önkormányzat és intézményei összevont adatait tartalmazza.
A vagyonkimutatás felépítésére vonatkozóan szintén a hivatkozott jogszabály ad iránymutatást, illetve ad felhatalmazást arra, hogy a vagyonkimutatás további részletezését, tételes alábontását az erre vonatkozó önkormányzati rendelet szabályozza.
Vagyongazdálkodási terv
A nemzeti vagyonról szóló törvény 9. § (1) bekezdése alapján az önkormányzat közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási terv készítésére köteles.
A törvény e terv tartalmára vonatkozóan nem tartalmaz előírást, így ennek tartalmát az önkormányzat szabadon határozhatja meg.
Indoklás a V. Fejezethez
Eljárási szabályok
A versenyeztetési szabályok tekintetében figyelembe kell venni, hogy a versenyeztetési értékhatár a központi költségvetéséről szóló törvényben kerül meghatározásra. Ez 2012-ben a 2011. évi CLXXXVIII. törvény 68. §-a alapján 25 millió forint.
A rendelet ennél alacsonyabb értékhatárt nem határoz meg, hanem elfogadja a központi értékhatárt. A rendelettervezet e fejezetén belül külön szakasz foglalkozik a vagyonértékelési szabályokkal. Ez azért fontos, mert a vagyongazdálkodás szempontjából nem mindig a könyvvitelben megjelenő könyv szerinti értéket kell alapul venni, mivel az egyes esetekben jelentős mértékben eltér az adott vagyontárgy tényleges piaci értékétől. Azért, hogy a vagyongazdálkodás során az önkormányzat érdeke minél jobban érvényesüljön, szükség lehet arra, hogy a vagyontárgyak a piaci értéken kerüljenek be a forgalomba (értékesítés, apport, bérlet). A piaci érték meghatározásához szakértőt kell bevonni.
Indoklás a VI. Fejezethez
Záró rendelkezések
A rendelettervezet hatálybalépését a kihirdetést követő hónap első napjára célszerű kitűzni azért, hogy legyen idő a rendeletben foglaltakra való felkészülésre.
M á r i a p ó c s, 2012. augusztus 10.
P a p p Bertalan s.k. Dr. K i s s Béla s.k.
polgármester jegyző
