Máriapócs Város településszerkezeti tervének leírás

Máriapócs Város településszerkezeti tervének

leírás

1. fejezet

1.1 Előzmények

A települési szerkezeti terv tervezett terület-felhasználása és szerkezeti elemei a Máriapócs város …………………………. számú határozattal megállapított koncepciójának megfelelően kerültek kialakításra.

A település jövőbeni fejlődését nagymértékben meghatározza a természetvédelmi területek kapcsolata a településsel.

A főbb célokat a …………………………. számú Önkormányzati határozattal jóváhagyott Településfejlesztési koncepció tartalmazza.

• Az új rendezési terv biztosítja a település szerkezeti, terület felhasználási, gazdasági fejlődéséhez és változásához a szabályozási hátteret.

• A megváltozott társadalmi, gazdasági viszonyok, a kiforrottabb régiópolitika együttesen hozzá járultak a terület felhasználás módosításához, átalakításához.

1.2 Magasabb szintű, figyelembe vett tervek

1. Országos Területrendezési Terv: a közigazgatási területre érvényes szerkezeti elemek, az alábbiak:
   • Területfelhasználás: vegyes területfelhasználású térség - 82,39 %
   • Országos ökológiai hálózat: a Máriapócsi főfolyás mindkét oldalán, a Hortobágyi Nemzeti Park ajánlásával egybe esően. (a T-1 szerkezeti terv szerint)
   • Vízminőségvédelmi terület: kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi terület övezete (a T-1 szerkezeti terv szerint)

2. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területrendezési Terve (készülő)

II. fejezet

TERVEZÉSI TERÜLET

2.1 Település térségi elhelyezkedése

Máriapócs Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Közép-Nyírségben, Nyíregyházától keletre, mintegy 34 km távolságra található város.

A település közigazgatási területe:         2209 ha

ebből belterület:           232 ha

A város igazgatási területének szomszédai:

- Északon:                   Ófehértó

- Keleten:                    Nyírgyulaj

- Délkeleten:                Nyírbátor, Nyírbogát

- Délen:                       Kisléta

- Délnyugaton:  Kállósemjén

- Nyugaton:                 Pócspetri

2.2 Közigazgatási határok

A település közigazgatási területének határa nem változik, tehát a külterület határa változatlan vonalvezetésű marad.

Máriapócs belterületének határvonalán korrekciót, belterületbe vonást terveztünk, a távlati fejlesztésekhez szükséges területek, terület-felhasználási változással, az igazgatási területi változásával kerültek kijelölésre a 3.2 fejezet szerint.

A belterületi határ módosítása a szükséges földmérési munkarészek és az illetékes földhivatalnál lefolytatott eljárás után következik be.

2.3 Településszerkezet, települést alakító tényezők

A település szerkezetét befolyásoló elemek a közutak.

-         Közutak: A 4927-es út a belterületet hosszában szeli keresztül. Erre merőlegesen csatlakozik Pócspetri felől a 4928-as út.

-         Vízfelületek: A település keleti oldalán található a Máriapócsi főfolyás

III. fejezet

TERÜLETFELHASZNÁLÁS

Máriapócs város kül- és belterületének terület felhasználását a T-1 összevont terv tartalmazza.

3.1 Beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek

A település építésre szánt meglévő területei:

-         Kisvárosias lakóterület (Szőlő-Béke-Petri utcák között)

-         Kertvárosias lakóterület

-         Falusias lakóterület

-         Központi vegyes (a Kegytemplom tömbje)

-         Településközponti vegyes

-         A vasútállomás környéke – ipari- gazdasági terület besorolású

-         A volt TSZ Major – ipari- gazdasági terület besorolású

Tervezett beépítésre szánt területek:

-         Tervezett ipari-gazdasági terület a 4927-es út mindkét oldalán, a Kislétai elágazástól északra, a 4911-es út északi oldalán

-         Tervezett ipari-gazdasági terület a TSZ Majortól keletre, a bekötő út keleti oldalán.

-         Tervezett üdülőházas terület a Pápa tér és a tervezett kemping területe között

-         Tervezett falusias lakóterület, a Petri út déli oldalán a közigazgatási és a belterület határa között (a vízművel szemben)

-         Tervezett hétvégi házas terület a 098/35 hrsz. alatti tó déli és keleti oldalán.

3.2 Beépítésre szánt területek

Építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint a beépítésre szánt területek a következő terület felhasználási egységek.

3.2.1 Lakóterületek

A település belterületének jelentős hányada lakóépületek elhelyezésére szolgáló lakóterület.

Kisvárosias lakóterület:

Lk jelű lakóterület

A településközponthoz közvetlenül kapcsolódó, kisvárosias jellegű lakó funkciójú épületek elhelyezésére szolgáló terület.

Szintterület-sűrűség: 0,8

Kertvárosias lakóterület

Lke jelű lakóterület

Földszintes, családiházas lakóterület a város északi területein.

Szintterület-sűrűség: 0,4

Falusias lakóterület

Lf jelű lakóterület

Jellemzően nagytelkes, mező- és erdőgazdálkodásra alkalmas területek.

Szintterület-sűrűség: 0,3

3.2.2 Vegyes terület

Településközpont vegyes terület

Vk jelű központi vegyes terület

Máriapócson a Kossuth Lajos tér-Báthori István-Petri utcák által közrezárt területen található. Jellemzően igazgatási, oktatási, egyházi épületek, valamint lakóépületek elhelyezésére szolgál.

Szintterület sűrűség: 1,7

Vt jelű településközponti vegyes terület

Máriapócson a Kossuth Lajos utca és Ady Endre utcák között, valamint az Idősek Otthonának területe.

Szintterület sűrűség: 1,7

3.2.3 Gazdasági terület

Ipari-gazdasági terület

Gip jelű ipari-gazdasági terület

Ebbe a terület-felhasználásba tartoznak a környezetükre nem jelentős mértékű zavaró hatást kifejtő területek.

Szintterület-sűrűség: 1,2

3.2.4 Üdülő terület

Üdülőházas terület

Üü jelű üdülőházas terület

Ebbe a terület-felhasználásba tartoznak a Pápa tér és a tervezett fürdő közötti területek.

Szintterület-sűrűség: 1,0

Hétvégi házas terület

Üh jelű hétvégi házas terület

Ebbe a terület-felhasználásba tartoznak a pihenőtavak mellett kialakított területek.

Szintterület-sűrűség: 0,2

3.2.5 Különleges terület

Azok a területek, amelyek a rajtuk elhelyezkedő építmények különlegessége miatt a fenti területektől eltérő terület-felhasználásúak.

Máriapócson a különleges területek:

Kü-t jelű          Temető területe

Kü-s jelű          Sportpálya területe

Kü-r jelű          Rekultivált terület

Kü-f jelű          Tervezett fürdő területe

Kü-ü jelű         Üzemanyag töltő területe

Kü-k jelű         Kemping területe

A beépítésre szánt területek építési használatának megengedett felső határértékei:

3.3 Beépítésre nem szánt területek

Használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint a beépítésre nem szánt területek a következő terület felhasználási egységek.

3.3.1 Közlekedési és közműterület

Máriapócson a szárazföldi közlekedés útterületen és vasútterületen történik (a 4911. számú, valamint a 4927. és 4928. számú). A települést országos mellékutak érintik, valamint a belterületen országos mellékút halad keresztül, továbbá helyi gyűjtő és lakóutcákon történik a közúti közlekedés. Közlekedési területként jelentős méretű közforgalmú parkolók lettek kijelölve.

A város külterületét a Nyíregyháza-Mátészalka vasútvonal szeli keresztül, melynek területét külön színnel ábrázoltuk. A terven jelöltük a tervezett M3-as autópálya Ófehértói lehajtójához vezető elkerülő út tervezett nyomvonalát.

A vonalas közművezetékeket a közmű alátámasztó szakági munkarész tartalmazza. A T-1 jelű közigazgatási terület szerkezeti tervén ábrázoltuk regionális szempontból meghatározó közműveket. A hírközlés szempontjából meghatározó regionális közműveket is a fenti terven ábrázoltuk.

3.3.2 Zöldterület

Máriapócs zöldterületi rendszerébe azok a közterületek tartoznak, amelyek állandó növényzettel fedettek. Ide soroljuk a közparkokat, díszparkokat, játszótereket.

3.3.3 Erdőterület

Külterületen az Ófehértó felé vezető 4927-es út két oldalán, a Bogáti út déli végénél, a település délnyugati sarka és a közigazgatási határ között, valamint a külterület déli határa mentén elszórva. A gazdasági erdőterületeket E, a védelmi erdősterületeket Ev jellel ábrázoltuk. Továbbá a major, az utak, kisebb vízfolyások melletti erdősávokat, erdőfoltok területeit is jelöltük.

3.3.4 Mezőgazdasági terület

M jelű általános mezőgazdasági terület

Intenzív hasznosítású mezőgazdasági terület. Kiváló termőhelyi adottságú földek, melyeket meg kell őrizni az intenzív, korszerű technológiájú és a környezetvédelem követelményeinek megfelelő termelés számára. Intenzív hasznosítás során a szántóföldi zöldség és növénytermesztés megőrzése, fejlesztése a cél.

Mgy jelű általános, extenzív mezőgazdasági terület

Nem intenzív hasznosítású, jellemzően mezőgazdasági terület.

Mgy-v jelű általános, extenzív mezőgazdasági terület - védett

Nem intenzív hasznosítású, jellemzően mezőgazdasági terület korlátozott hasznosítással.

Mz jelű kertes mezőgazdasági terület

A külterületen található volt zártkertek: Zártkert 1, Zártkert 2

Mü jelű mezőgazdasági ültetvény – gyümölcsös kertek

Külterületi, nagykiterjedésű, egységes szerkezetű, ültetvény rendszer.

3.3.5 Vízgazdálkodási terület

• Máriapócsi főfolyás
• Máriapócsi horgásztavak

3.4 Területfelhasználási változások

Máriapócs igazgatási területén a következő terület-felhasználási változásokat jelöltük a Településfejlesztési koncepcióval összhangban az alábbiak szerint:

• Az Ady Endre utca és a „Névtelen” út között tömbfeltáró jelleggel, a József Attila út meghosszabbításával a tömbön keresztül új telektömbök kerülnek kialakításra.

Terület mérete: 11,7 ha 

• A Monostor köz kiépítése, csatlakozási pontjainak kialakítása a Kossuth térhez és az új kialakítandó közterülethez-közparkhoz.

Terület mérete: n.a 

• Tömbfeltáró út kiépítése a Dózsa György és Bercsényi utcák által közrefogott tömbben.

Terület mérete: 12,6 ha 

• A Pócspetri felé vezető út déli oldalának belterületbe vonása és beépíthetősége.

Terület mérete: 3,2 ha 

• Települési központ fejlesztését tervezzük, a Kossuth tér és környékének tekintetében.

Terület mérete: 11,5 ha 

• Gazdasági, ipari területfejlesztést tervezünk a Nagykálló-Nyírbátor összekötő út és az Ófehértói út csomópontjánál.

Terület mérete: 6,0 ha

• Gazdasági, ipari területfejlesztést tervezünk a Bogáti út keleti oldalán.

Terület mérete: 13,0 ha 

• Üdülő terület kialakítása és fejlesztése céljából a belterületbe vonás történik a Fürdő utca mindkét oldalán.

Terület mérete: 8,4 ha 

• Fürdő és kemping terület kialakítása a Fürdő utca végén.

Terület mérete: 3,4 ha

• Hétvégi házas terület kialakítása a Fürdő utca végén (a tó körül).

Terület mérete: 1,5 ha

3.5 Területelhasználást befolyásoló tényezők

Máriapócs igazgatási területén a tervezett új terület-felhasználást, beépítést az alábbi tényezők befolyásolják:

¨      un. féloldalas beépítések gazdaságos közmű felhasználása – a Petri úton

¨      erdőtársulások tömbszerű elhelyezkedése – a belterülettől északra zárja le a terjeszkedés egyik lehetséges irányát

¨      a távlati terület-felhasználási változással érintett gazdasági területeken – gazdasági tevékenységek fejlődésének területigény biztosítása

¨      műemlékvédelem, helyi értékek védelme, mely növeli a területfelhasználás értékét – a Monostor-köz megnyitásával kialakított építési telkeken; illetve a „Kegytemplom” hatása a Kossuth tér környékére

¨      A külterület déli részén teljes hosszában - 100 m szélességű védősávban - végighaladó szénhidrogén vezeték – kizárja a terület építési célú hasznosítását, folytonos településszerkezet kialakítását

3.6 Infrastruktúra fejlesztése

Közlekedés fejlesztése:

• Úthálózat fejlesztése: Az autópálya lehajtó megnövekedett forgalmának elvezetésére a Keleti elkerülő út kiépítése szükséges, mely a 4927 sz ök út É-i és D-i külterületi bevezető szakaszát köti össze, a Máriapócsi főfolyás K-i oldalán. Az autópálya Nyírbátor felől szintén ezen az úton megközelíthető meg, ezért a 4911 sz útig ki kell építeni a megfelelő kapacitást. Jelenleg a 4927 sz út és a Bogáti út is eléri a 4911 sz utat. A rendezési tervben így helyet kell biztosítani. A 4927 sz. úton Ófehértó felé illetve a 4911 sz út felé a vasútállomáshoz is kerékpárút építése szükséges. Ezeket össze kell kapcsolni a Petri úti kerékpárúttal. A szerkezeti terv, valamint a közlekedésfejlesztési javaslat is tartalmazza a magasabb rangú fejlesztési terveket.

Energia közmű fejlesztése:

-         Elektromos energia ellátás: A belváros területén 4 db újabb TR állomás telepítését javasoljuk a bővítési igények kielégítésére. Egyed nagyobb igényeket külön TR-okkal kielégíteni. Az újonnan kialakítandó utak mentén 0,4 KV-os kábelhálózatot kell telepíteni.

-         Közvilágítás: az ipari területen az igénynek megfelelő ipari világítást kell létesíteni. Az új utcákon a légkábeles 0,4 kV-os hálózat oszlopain energiatakarékos fényforrásokat kell elhelyezni. A meglévő utcai világítás korszerűsítésére az áramszolgáltató programjai szerint történik.

-         Telefonellátás: a Matáv folyamatosan bővíti és korszerűsíti a település telefonhálózatát, melyet ki kell bővíteni az új utcákra és az ipari területekre is. A rádiótelefonos hálózat is jól kiépített melyeket a Westel, a Pannon és a Vodafone tovább korszerűsít.

-         Kábel TV hálózat: városi kábel TV hálózat, városi TV megvalósított, a városi élet és információáramlás megoldott.

Viziközművek fejlesztése:

• Vízellátás: A vízmű kapacitását növelni kell a távlati lakos számnak megfelelően, illetve a szolgáltatott ivóvíz minőségét is javítani kell. Öblítő-tisztítóaknák kialakítása kötelező, mert a hálózat állapota rontja a vízminőséget. A hálózatot, a vízművet és a magas tárolót a tervlapon feltüntettük. Az új lakótömbök, intézményi területek, gazdasági területek feltárásához szükség szerint gerinchálózatot kell bővíteni. A Városban az Önkormányzat kezelésében 1 db hévízkút van.
• Szennyvízcsatornázás: A csatornahálózat kiépítettsége teljes, bővítés csak az új lakótömbök, intézményi területek, gazdasági területek feltárása esetén kell. Az új szakaszok gravitációsan vagy átemelővel kapcsolódhatnak a jelenlegi rendszerhez. A szennyvíztisztító telepre érkező szennyvízmennyiség növekedése miatt, a kapacitást bővíteni szükséges.

3.7 Védett, védelemre tervezett és védő területek

A szerkezeti terv leíró és rajzi munkarésze feltünteti az országos védelem alatt álló, műemlék objektumokat. Ezek védelmek, továbbá a helyi védett és védelemre javasolt objektumok fontos szabályozása a további munkarészekben fog megtörténni.

A település külterületén folyó gazdálkodás a Hortobágyi Nemzeti Park szabályozása alatt áll. A településrendezés során a természetvédelem érdekeit messzemenően figyelembe kell venni. A zöldfelületi rendszer fejlesztésének kapcsán a településen az alábbi célokat kell megvalósítani:

• A zöldterületek kondicionáló, esztétikai és használati értékének növelése
• Az utcai zöldsávokban fasorok telepítése őshonos fajokból
• Utcakép rendezése
• A mezőgazdasági üzemek, a temető megfelelő lehatárolása, fásítása
• A roncsolt felületek rekultivációja
• A település idős fáinak védelme (fás legelők, régi temető területén)