A magyarországi ruszinok őshonosak a Kárpát - medencében. Sorsuk szinte teljes egészében azonos a magyarságéval. A ruszin az egyetlen Kárpát - medencei nép, amely sosem fordult szembe a magyarsággal, hanem mind a Rákóczi mind a Kossuth neve által fémjelzett szabadságharcban együtt harcolt a közös gazdasági és nemzeti érdekekért.
A pócsi ruszinok gyökereit vizsgálva megállapíthatjuk, hogy pócsi ruszinokról 1666-ból olvashatunk először, majd II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc leverése után, a fejedelem hű ruszinjai közül többen Pócson telepedtek le. Egy 1720-as vármegyei összeírás tiszta ruszin közösségnek jelzi a falut. 1920-ig a határok lezárásáig állandó népi, kulturális és társadalmi kapcsolat volt a ruszin területekkel.
Máriapócs Város Ruszin Kisebbségi Önkormányzata 2006. október 16.-án alakult meg.
Az alakuló ülésen a települési kisebbségi önkormányzat testülete a tagjai közül társadalmi megbízású elnököt, az elnök helyettesítésére, munkájának segítésére társadalmi megbízású elnökhelyettest választott.
A Ruszin Kisebbségi Önkormányzattal Máriapócs gazdagodott, egy új kisebbségi közösséggel, amely azóta hatékonyan részt vesz a város társadalmi életében, rendezvényein, véleményt formál a település fejlődését érintő kérdésekben.
A ruszin hagyományok, gazdag kultúrájának megmutatásával is igyekeznek új és üde színfolt lenni Máriapócs, és a térség kulturális életében.
Kárpátaljai ruszinok himnusza
Kárpátalja jó ruszinja,
Mély álmodból ébredj fel!
Szólít már a néped szava:
Tedd szent kötelességed!
Hőn szeretett népem,
Szabadságban éljen!
Nemzetünket ne tiporja
Gaz ellenség vihara,
Ragyogj fel, igazság napja
Végre minden ruszinra!
Arra kérünk, Istenünk,
Éljen boldogan népünk!
Védd meg ruszin népedet,
Adj néki üdvösséget,
Oltalmat és jobb létet!
Olekszander Duhnovics 
Halottas kocsi:
A máriapócsi halottaskocsi megmentése – egy eltűnt világ üzenete
Kevés dolog képes úgy megragadni a múló idő méltóságát, mint egy régi, ünnepi halottaskocsi. Ez a pompás, faragott faelemekkel és üvegberakásokkal díszített, több mint százéves kocsi generációk közös gyásza és közös tisztelete előtt tiszteleg. A máriapócsiak annak idején saját jövedelmükből, egyenként 30 forinttal járultak hozzá, hogy megvásárolják ezt a hintót. Ez nem csupán jármű volt, hanem a végső búcsú méltóságának biztosítéka.
A társadalmi változásokkal, a ravatalozók megjelenésével a kocsi funkcióját vesztette – majd évtizedekre eltűnt. Most, váratlanul, egy romos csűr sarkában újra felbukkant. Az idő vasfoga megtette hatását: a faelemek elkorhadtak, a díszek sérültek, a kerekek menthetetlennek tűnnek. Mégis – ott van benne az a valami, ami túlmutat az anyagi valóságon. Egy közösség arca. Egy korszak tanúja. Egy olyan tárgyi emlék, amelyből már alig maradt az országban.
A felújítás teljes becsült költsége 12 millió forint + áfa. Ebből a famunkákra (beleértve a restaurálást, díszek pótlását, tartósítását) egy nagyvonalú felajánlást kaptunk. Tisztelettel és hálával tartozunk Kulánda Mihálynak a KM Parker Kft.tulajdonos - vezetőjének és minden dolgozójának, hogy fáradhatatlan munkájuknak köszönhetően megújjul a halottas kocsink fa szerkezete. A Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-től nyert támogatásból pedig fel tudtuk újjítani a kocsi kerekeit és futóművét. Az adományok pedig segítettek a szállítási és az alapanyag költségek fedezéséhez. A kocsi végleges elkészülte és ünnepélyes felszentelését 2026 év elejére tevezzük. Ezúton is köszönjük a támogatásokat!
Rákóczi szobor:
II. Rákóczi Ferenc mellszobrának felállítása – a hűség és szabadság közös szimbóluma
A másik kezdeményezésünk a ruszin nemzeti öntudat legnemesebb példája előtt tiszteleg. II. Rákóczi Ferenc a magyar történelem kiemelkedő alakja, aki a ruszin népet „gens fidelissima”-ként, azaz „a leghűségesebb népként” emlegette. A szabadságharcban való részvételük, hűségük és hitük ma is példaértékű.
A máriapócsi kegyhely, a könnyező Mária és a Fejedelem neve összefonódik a történelemben Máriapócs a XVII. században a Rákócziak birtoka volt. A fejedelem jóvoltából telepedtek le ruszin őseink, akik magukkal hozva a görögkatolikus vallásukat, építették az első fatemplomunkat készült el az első könnyező Mária képünk. De elég, ha csak Rákóczi híres 100 pontos kiáltványára utalunk, ahol is a 90.pontjában fájlalja a kegykép Bécsbe vitelét. Ezen kapcsolódások szellemében szeretnénk méltó emléket állítani a Fejedelemnek.
A műalkotás elkészítésére Turi Török Tibor szobrászművészt kértük fel, akinek munkássága országosan elismert.
A szobor avatását, 2026. március 21.-én, a Nagyságos Fejedelem születésének 350. évfordulója alkalmából tervezzük. amelyre várunk mindenkit szeretettel.
Ezúton is köszönjük Magyarország Kormányának és a Bethelen Gábor alapkezelő Zrt támogatását.
Ruszinok a Szigeti Tanyán!
Ruszinok a Szigeti tanyán – 2025. augusztus 4–8.
A nyár egyik legszebb fejezete volt az a tábor, amelyet a Máriapócsi Települési Ruszin Nemzetiségi Önkormányzat szervezett a Máriapócsi Dudás Miklós Általános Iskola
tanulóinak részére. A helyszín a festői szépségű, Petneházán található Szigeti tanya volt, amely kiváló környezetet biztosított a közösségi élményekhez, a ruszin hagyományok játékos
felfedezéséhez és a természet közelségének átéléséhez. A tábort ünnepélyesen Farkas Árpád elnök nyitotta meg, aki háláját fejezte ki a gyermekeknek, pedagógusoknak, segítőknek és támogatóknak.
A hét folyamán a gyerekek számtalan élményben részesültek: horgászat, számháború, kézműves foglalkozások, valamint a hit világát bemutató programok színesítették a napokat.
Különleges alkalom volt, amikor Trella Tibor atya a proszfora készítés titkaiba vezette be a fiatalokat.
A tábor méltó zárásaként ellátogattunk a Vajai várba, ahol II. Rákóczi Ferenc is kétszer megfordult, és a szabadságharc ügyét szervezte.
Köszönjük Magyarország Kormányának a támogatását!
Identitásfejlesztés Máriapócson
Máriapócs, a ruszinok hajdani vallási és kulturális központja
Máriapócs, a ruszinok hajdani vallási, kulturális központja: Máriapócs község Szabolcs megyében, Nyíregyháza-Nyírbátor közötti útvonalon fekszik. Történelmi forrásokból a XIII. században tűnik fel római katolikus faluként, lakói pápai tizedet fizetnek. A reformáció idején kálvinista hitre térnek. E lakosság a török hódoltság idejére megfogyatkozik. A falu elpusztul. A későbbiekben, a XVII. században már a Rákóczi bírtokává válik, aki felvidéki görögkatolikus ruszinokat és magyarokat telepít le. Első templomuk is a Rákóczi-telken épül. A pócsi ruszinokról 1666-ból olvashatunk először, a kálvinista esperes tudtul adja, hogy a Pócson lakó oroszok az ott lakó magyaroktól el akarják foglalni a templomot. Adatok vanna arról is, hogy II. Rákóczi Ferenc fejedelem vezette szabadságharc leverése után a fejedelem hű ruszinjai, „Gens Fidelissima”, közül többen, mivel nem térhettek vissza, Pócson telepedtek le. Egy 1720-as vármegyei összeírás tiszta ruszin közösségnek jelzi a falut. A ruszinok építették az első fatemplomot, ruszin bazilita szerzetesek hozták létre a bazilita rendházat. 1675-ben a falu akkori bírójának a fia, Csigri László fogadalomtételként, a török rabságból való megszabadulás örömére festeti meg az első Mária kegyképet. A parochus öccse az ikonfestő Papp János festi meg a képet és 6 forintot kér érte. Ezt Csigri sokalja és nem fizeti ki. Később egy másik pócsi lakoshoz, Hurta Lőrinchez kerül, aki a templomnak adományozza. Ez a kép 1696 november 4.-től kezdődően, mintegy 17 napig könnyezik. Ez a jelenség, a Nyírség, Szabolcs megye jelentéktelen faluját, nem csak Magyarország hanem azon határain túl is ismerté teszi. Későbbekben a császárné szeszélyének következtében, I. Lipót a kegyképet Bécsbe viteti. II. Rákóczi Ferenc itt is kiáll a faluja és egyben a magyarság mellett, ugyanis az elhíresült, 1704-ben, I. Lipóthoz írt 100 pontból álló kiáltványának, 90. pontjában a kegykép elvitelét sérelmezi és visszaköveteli. Máriapócsnak a bazilita rendháza, a ruszin szerzetes és híres búcsúi révén, 1920-ig a határok lezárásáig a Kárpát-medencei ruszinság és más nemzetiségek kulturális és vallási központja volt. 1819- ben mezővárossá vált, a településnek ekkor 1427 lakosa volt. A teljesség igénye nélkül, így vált Pócs, a magyar görögkatolikus egyház anyabölcsőjéből mára, a görögkatolikus egyházunk védőbástyájává. II. Rákóczi Ferenc mind a magyar nemzetre, mind Máriapócsra, mind a ruszinságra felbecsülhetetlen történelmi hagyatékot hagyott. Nélküle és a ruszinjai nélkül Máriapócs nem is létezne. És egészen biztosan el is tűnt volna a történelem sodrában. Mára ezen történelmi tények feledésbe merültek. Szeretnénk településünkön Rákóczi kultuszát újra éleszteni. Ugyan valamikor volt egy Rákóczi MGTSZ és egy Zrínyi Ilona nevét viselő úttörőcsapatunk, de Rákóczi a településünkre gyakorolt történelmi hagyatékával mára már senki sincs tisztában. A Rákócziak birtokában lévő Pócs későbbiekben Máriapócs könnyező kegyképünk-az eredeti és a másolat, sőt a másolatok története és II. Rákóczi Ferenc életrajzi eseményei közti korreláció, összefüggés a legbensőségesebb és legmisztikusabb az összes Mária kép közül. Szeretnénk iskolás gyermekeink és településünk minden lakójában, ruszinokokban és nem ruszinokban egyaránt, a településünk és nemzetünk iránti büszkeséget ébreszteni! Büszkeséget ébreszteni és kohéziót kovácsolni. Ruszin őseink voltak azok, akik a szabadságharc zászlójának bontásától mindvégig kitartottak a fejedelmünk mellett, akikről az emlékirataiban Gens Fidelissima, azaz a leghűségesebb népeként emlékezik meg Rákóczi. Az elnyert támogatásból kuruc hagyományőrző ruhákat készítettünk, amellyel egyházi és világi ünnepek alkalmából kívánjuk az ünnepségeket még bensőségesebbé tenni!
Köszönjük Magyarország Kormányának a támogatását!
> Ruszin vallási hagyomány ápolása
NKUL-KP-1-2024/1-000080
A 2006-tól minden esztendőben megvalósul a Hagyományőrző Ruszin rendezvényünk, mely a közel negyven éves hagyományokat őrzi meg és adja tovább a fiatalabb generációnak. A napjainkig élő, vallásos eredetű szokásainak bemutatása után hagyományos énekek éneklése valósult meg. Az idei évben élő zenével gitár kísérettel énekeltük el dalainkat, az énekek mellett versek is elhangoztak, melyek lélekben is felkészítenek bennünket az elkövetkező ünnepi időszakra.
> Ruszin karácsonyi kántálás: ruszin karácsonyi vallási hagyomány ápolása
NKUL-KP-1-2023/1-000254
2023-ban is megvalósult a Hagyományőrző Ruszin Karácsonyi rendezvényünk, mely a közel negyven éves hagyományokat őrzi meg és adja tovább a fiatalabb generációnak. A ruszin kántálás bemutatása után hagyományos énekek éneklése mellett várjuk a Kis Jézus megszületését. Az idei évben élő zenéi kísérettel énekeltük el betlehemi dalainkat, versekkel és énekes gitáros zenével kiegészülve. A műsort előadták: Ruszinkó Jánosné, Borsi Sándorné, Bérsi Györgyné, Ruszinkó Tünde, Vona Dóra, Vonáné Pásztor Éva.
A programot a Magyar Kormány támogatta.
> Ruszin karácsonyi kántálás: ruszin karácsonyi vallási hagyomány ápolása
NKUL-KP-1-2022/1-000506
A 2006-tól minden esztendőben megvalósul a Hagyományőrző Ruszin Karácsonyi rendezvényünk, mely a közel negyven éves hagyományokat őrzi meg és adja tovább a fiatalabb generációnak. A kántálás napjainkig élő, vallásos eredetű szokás, a ruszin kántálás bemutatása után hagyományos énekek éneklése mellett várjuk a Kis Jézus megszületését. Az idei évben élő zenével harmónika kísérettel énekeltük el betlehemi dalainkat, a kántálás mellett versek is elhangoztak, melyek lélekben is felkészítenek bennünket a karácsonyra és a kis Jézus születésére.
A rendezvény ideje: 2022.12.10. 17 órától
Helyszíne: Emmánuel Zarándokközpont Máriapócs
> Máriapócs közigazgatási területén lévő út menti keresztek felújítása
Máriapócs Települési Ruszin Nemzetiségi Önkormányzat NEMZ-N-23-0005 számú, Máriapócsi útmenti keresztek felújítására kapott támogatást, melynek összege: 2.000.000 Ft.
"Nemzetiségi hitéletében jelentős szerepet betöltő útmenti keresztek felújítását a Magyarország Kormánya támogatta a Nemzetiközi Eucharisztikus Kongresszus évében 2021."
NKER-KP-1-2021/1-000035
Máriapócson a ruszin vallásnak és a hitélet ápolásának régi hagyománya van, hiszen Nemzeti Kegyhely vagyunk. A 17. században települtek be városunkba görög katolikus ruszinok, nekik köszönhető a görög vallás elterjedése a megyében. A bazilita rendház és ruszin szerzetesek múltunk történelmünk és vallásunk alapja volt régen és ma is. Ezt a vallási hagyományt igyekszik ápolni ma is a ruszin nemzetiség és közösen a görög katolikus egyházzal. Az elmúlt években számos közös projektet valósítottunk meg: Romzsa Tódor és Gojdics Péter mozaikok a kegytemplomban, Szent II. János Pál pápa úti ikon létrehozása. A kiválasztott és pályázatban benyújtott 9 kereszt közül 3-at sikerült felújítania támogatási forrásból, ezek voltak a legrosszabb állapotban és ezek a zarándoklatok alatt leginkább látogatottak, Máriapócsra Ófehértó, Pócspetri, Nyíregyháza és Nyírbátor felől vezető utak mentén találhatóak.
A projekt a Magyar Állam támogatásával valósult meg:
Ezúton mondunk köszönetet Soltész Miklós egyházi és nemzetiségi ügyekért felelős államtitkár úrnak, a Magyar Kormánynak, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt-nek a Máriapócs Település Ruszin Nemzetiségi Önkormányzat részére nyújtott támogatásért. A NEMZ-N-20-0045 támogatásának köszönhetően megvalósult a Szent II. János Pál pápa úti ikon Máriapócson, és a NEMZ-BER-2020-0055 Nemzetiségi Iroda fejújítása.
A NEMZ-KUL-19-0788 Kulturális, hitéleti program a Magyar Kormány, a Miniszterelnökség és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt támogatásával valósult meg.
A Máriapócsi Ruszin Nemzetiségi Táborban egy héten át a képzőművészet, játékok, kézműves foglalkozások, néptánc, nyelvtanulás és nem utolsó sorban finom falatok vártuk a nyári szabadidőben éppen itthon tartózkodó gyermekeket.
A program a Magyar Kormány támogatásával a NEMZ-TAB-19-0050 projekt keretében valósult meg.
