MÁRIAPÓCS VÁROS ÖNKORMÁNYZAT
KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉTŐL „ M Á S O L A T „
4326. Máriapócs, Kossuth-tér 1. sz.
Telefon száma: 42/385-015.
Telefax száma: 42/554-000.
Száma: 802-4/2001.
MÁRIAPÓCS VÁROS ÖNKORMÁNYZAT
KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK
10/2001. (IV.04.) KT. számú
R E N D E L E T E:
az állatok tartásáról, az állati hullák megsemmisítéséről és az állatok
védelméről
Máriapócs Város Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított 1990. évi LXV. tv. 16 § (1) bekezdése alapján az állattartás szabályozásáról, az állati hullák megsemmisítéséről, az állatok védelméről a közegészségügyi, állategészségügyi, állatvédelmi és szomszédjogi előírások figyelembevételével az alábbi rendeletet alkotja.
I.
Általános és értelmező rendelkezések
1. §
(1) A rendelet hatálya kiterjed Máriapócs város közigazgatási területén:
a) minden olyan természetes személyre, valamint szervezetre, aki
állatot tart, vagy minden olyan természetes személyre, valamint szervezetre, akinek a tulajdonában (használatában, kezelésben, stb.) lévő ingatlanán állat él,
b) minden olyan ingatlanra, épültre és építményre, ahol közüzemi állattartás folyik.
(2) A rendelet hatálya nem terjed ki:
cirkuszra, állatkiállításra, vágóhídra, engedéllyel működő állatfelvásárló telephelyre, Iósporttelepre, nagy létszámú állattenyésztő és állattartó telepekre, állatkórházra, gyepmesteri telepre, állatkertre, vadaskertre, laboratóriumi kísérleti állattartásra és a fegyveres testületek állattartására.
(3) E rendeletben szabályozott - nem szakhatóság hatáskörébe tartozó - állattartási ügyben első fokon Máriapócs Város Polgármestere, másodfokon Máriapócs Város Képviselő-testülete jár el.
2. §
(1) A rendelet alkalmazása szempontjából gazdasági haszonállatok:
a) nagy állat: ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, bivaly, póniló
b) kis állat: sertés juh, kecske, strucc, baromfi (tyúk, kacsa, liba, pulyka, gyöngyös, galamb) gazdasági célból tartott prémes állat (nutria, nyérc, ezüst-, kékróka, csincsilla, pézsma, hermelin, stb.) nyúl, méh.
(2) Egyéb kedvtelésből tartott állat: eb, macska, díszmadarak, díszhalak, kistestű rágcsálók (szíriai aranyhörcsög, tengeri malac stb.)
(3) Vadállat minden olyan állat, amely a természetben él és szaporodik.
(4) Lakásban tartható állat: eb, macska, kedvtelésből tartott díszmadarak, “díszhalak, kistestű rágcsálók, (szíriai aranyhörcsög, tengeri malac, stb.).
(5) Veszélyes állatnak minősülnek mindazon állatfajok egyedei, amelynek genetikai, biológia tulajdonságaik (méret, testalkat, támadó természet, mérges csípés, marás lehetősége, stb.) révén az embernek életére, testi épségére veszélyt jelenthetnek.
(6) Kisüzemi állattartásnak minősül az, amely az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V. 28.) FM. rendelet 1. sz. függelékében - az állattartó létesítményekre vonatkozó előírások 4. és 5. pontja alapján kis létszámú állattartó telepen folyik (1. sz. melléklet).
(7) Nem minősül állattartásnak a közvetlen fogyasztásra vásárolt 1-2 napig a lakásban, illetve a hozzátartozó metléképületben tartott 2-3 db baromfi.
(8) Állattartás: Az olyan tevékenység, amely állati eredetű termékek előállítására (hús, tej, gyapjú, tojás, stb.) sportcélok elérése, kedvtelésre és egyéb hasznosítás megvalósítására történik. Magába foglalja a tenyésztést, a szaporítást, végtermék előállítást.
(9) Állattartó épület: Közvetlenül az állatok elhelyezésére, védelmére szolgáló létesítmény.
(10) Állattartó telep: Az állattartó épületeken kívül az állattartás egyéb létesítményei is megtalálhatók.
(11) Kutyasétáltatás: közterületen minden ebfajtának - kivéve az ölebet
- az állatnak szájkosárral és pórázon történő vezetése.
(12) Kutyafuttatásnak minősül az állatnak póráz és szájkosár nélküli szabadon engedése az erre kijelölt területeken.
(13) Őrző-védő kutya az, amelyet magán, vagy társas vállalkozásban folytatott őrző-védő szolgálat során alkalmaznak, illetve amelynek ilyen funkcióját az alkalmazó intézmény vezetője igazol.
(14) Vakvezető eb: az az eb, amelyet erre a célra speciálisan kiképeztek és a Vakok és Gyengén Látók Országos Szövetsége igazolvánnyal lát el.
(15) Jelző eb: a halláskárosultak segítségét szolgálja, melynek szükségességét szakorvosi igazolással kell bizonyítani.
(16) Veszélyes eb:
a) A pitbull terrier és e fajta egyedeinek egymással való pároztatásából, továbbá bármely más egyeddel való keresztezéséből származó keveréke.
b) Veszélyesnek kell tekinteni azt az ebet is, amelyet az
Állategészség ügyi Szakhatóság közreműködése alapján
embernek, vagy állatnak - ingerlése nélkül - okozott súlyos
sérülése miatt az önkormányzat jegyzője veszélyesnek
minősít.
II.
Az állattartás általános szabályai
3. §
(1) A város közigazgatási területén a gazdasági haszonállat és egyéb kedvtelésből tartott állat az állategészségügyi, közegészségügyi, építésügyi és környezetvédelmi jogszabályok, valamint 2. sz. mellékletben meghatározott védőtávolságok betartásával és a lakosság nyugalmának zavarása nélkül (zaj, bűz, stb.) tarthatók.
(2) A város közigazgatási területének külterületén - kivéve az erdőművelésű ágú területet - gazdasági haszonállat és egyéb kedvtelésből tartott állat körébe tartozó valamennyi állatfaj tartható:
- az Országos Epítésügyi Szabályzat által szabályozott nagyságú állattartási épületben, ideális létszámig;
- önálló helyrajzi szám alatt nyilvántartott állattartási helyen, amennyiben az Ingatlan területe az 1500 m2-t meghaladja (OÉSZ 44 § (2) bekezdés b. pontja).
- méh az erdő művelésű ingatlanon korlátlanul tartható.
- gazdasági haszonállatok az erdészházak udvarában tarthatóak.
(3) A város közigazgatási területének belterületén - kivéve az intézményi területek, zöld övezetek, parkok, üdülő övezetek, parkolók, közterületek, - a 3. sz. mellékletben meghatározott családi szükségletnek megfelelő gazdasági haszonállatok tarthatók:
a) a nagy gazdasági haszonállatok; továbbá kis gazdasági haszonállatok közül a kecske, juh, sertés, baromfi, nyúl, a IV.es építési övezetekben az alábbi védőtávolságokon kívül tarthatók:
- Közszolgálati és közintézmények, egyéb közcélú létesítmények (víztorony, stb.), intézményi területek, zöld övezetek, parkok, üdülő övezetek, parkolók, közterületek, telekhatárától, továbbá a felszíni vizek és nyílt vízfolyások partvonalától mért 50 méteren túl.
b) méh a IV. es építési övezetekben az alábbi védőtávolságokon kívül tartható:
- Közszolgálati és közintézmények, egyéb közcélú létesítmények (víztorony, stb.), intézményi területek, zöld övezetek, parkok, üdülő övezetek, parkolók, közterületek, telekhatárától, továbbá a felszíni vizek partvonalától mért 150 méteren túl.
- Méhészkedésnél lakott területen, a betelepített kaptárukat bármely szomszédos ingatlan határától - a közvetlenül határos ingatlanok tulajdonosainak hozzájárulásával - 4 méterre, közforgalmi úttól, vasúttól 10 méterre szabad elhelyezni. Többlakásos ház udvarán a méhcsaládok telepítéséhez az ott lakók, valamint a közvetlenül határos ingatlanok tulajdonosainak, illetve használóinak hozzájárulása szükséges. A méhészkedésre egyebekben a mindenkori jogszabályok az irányadóak.
c.) A kis gazdasági haszonállatok közül a prémes állat és strucc egyáltalán nem tartható.
(4) Az övezethatárokat jelölő térképvázlatot Máriapócs Város Önkormányzat Összevont Rendezési terve tartalmazza.
(5) Egyéb kedvtelésből tartott állatok közül díszmadarak, díszhalak, kistestű rágcsálók, a lakásban engedély nélkül tarthatók.
(6) Galambot csak olyan körülmények között szabad tartani, ahol a galambdúc, vagy ketrec megfelelően elhelyezhető. Lakóház (kivéve családi ház, tanya) padlásán, vagy erkélyén galamb tartása tilos. A galambok kiengedését a mezőgazdasági termelés biztonsága érdekében Máriapócs Város Polgármestere meghatározott időre megtitthatja, melyet - a helyben szokásos módon - ki kell hirdetni. A galambtartás a város sűrűn lakott területén csak zárt rendszerű lehet.
(7) Az állatok tartására szolgáló építmények (istálló, ól, ketrec, kifutó stb.) és az ezekhez tartozó kiszolgáló létesítmények (takarmány előkészítő, tároló, trágya és trágyalégyűjtő, stb.) létesítése az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásról szóló 46/1997. (XlI. 29.) KTM rendelet alapján történhet a közegészségügyi, állategészségügyi és környezetvédelmi jogszabályok betartásával.
(8) A város állattartásra alkalmas belterületén bármely engedéllyel, vagy engedély nélkül létesíthető áliattartási épületnek, állatkifutónak, stb. az egyéb épülettől (építménytől) mért védőtávolsága - a szomszédos ingatlanokra is kiterjedően - nem lehet kevesebb a 2. sz. mellékletben meghatározott értéknél.
(9) Az állattartó köteles gondoskodni állatainak megfelelő tartásáról, takarmányozásáról és gondozásáról. Allatai egészségének megóvása érdekében köteles az állategészségügyi rendelkezéseket megtartani és az állatok megbetegedése esetén az állatorvos igénybevételéről gondoskodni.
(10) Az állatok elhelyezésére szolgáló melléképület padozatát könnyen tisztítható, résmentes, megfelelő lejtésű szilárd burkolattal kell ellátni. Az állatok elhelyezésére szolgáló helyiséget naponta legalább egyszer ki kell takarítani, a rovaroktól mentesíteni, és fertőtleníteni, a rágcsálókat rendszeresen irtani kell.
(11) Tilos állatot legeltetni a belterületi közterületen, továbbá külterületen a belterületi határtól mért 100 méteren belül.
(12) Azokon a területeken, ahol az Összevont Rendezési Terv és a szabályozási tervek a terület más célú felhasználását irányozzák elő, a terület átmeneti hasznosításáról az építésügyi hatóság az OÉSZ 9. §-óban foglaltak alapján gondoskodik.
(13) Az egyedi engedélyt vissza kell vonni, illetve az állattartást meg kell tiltani, ha a tartás körülményei előzetes felhívás ellenére sem felelnek meg a szakhatóságok előírásainak, vagy az engedélyezettől nagyobb számú és eltérő fajtájú állatokat tartanak. Az állattartás megtiltása ugyanezen szakhatóságok szakvéleménye alapján történik.
(14) A lebontásra kerülő lakásokból - vagy egyéb okból történő elköltözés esetén - a tulajdonos köteles állatai elhelyezéséről gondoskodni.
(15) Veszélyes állat tartása előzetes hatósági engedélyhez kötött.
a) A természetvédelmi oltalom alatt nem álló, illetőleg a Nemzetközi Természetvédelmi Egyezmény hatálya alá nem tartozó veszélyes állat tartására a jegyző - az állategészségügyi hatóság és a természetvédelem illetékes állami szervének szakhatósági hozzájárulásával - adhat engedélyt.
b) Az engedély kizárólag abban az esetben adható meg, ha a tartás a környezet nyugalmát nem sérti, vagy nem veszélyezteti és az egyed tartási feltételei - ideértve a tartáshoz szükséges szakismereteket is - biztosítottak. Az engedélyben - ha az állat azonosíthatósága megoldható - rendelkezni kell a veszélyes állat azonosíthatóságának módjáról.
c) A természetvédelmi oltalom alatt álló illetőleg a Nemzetközi Természetvédelmi Egyezmény hatálya alá tartozó veszélyes állatok tartását a természetvédelem illetékes állami szerve engedélyezi a jegyző szakhatósági hozzájárulásával.
(16) Az állattartó köteles:
a) A jó gazda gondosságával eljárni az állat fajának, fajtájának élettani szükségletei nek megfelelő életfeltételekről gondoskodni.
b) Az állat életfeltételeinek kialakításánál tekintettel kell lenni korára, nemére és élettani állapotára. Biztosítani kelt az egymásra veszélyt jelentő, egymást nyugtalanító állatok elkülönített tartását.
c) Az állattartónak gondoskodni kell az állatok igényeinek megfelelő rendszeres, de legalább egyszeri ellenőrzéséről.
d) Az állattartó gondoskodni köteles az állat megfelelő és biztonságos elhelyezéséről, szökésének megakadályozásáról.
e) A megkötve tartott, vagy mozgásában egyéb módon korlátozott állata számára is biztosítani kell a zavartalan pihenést és sérülésmentes mozgás lehetőségét.
f) A szabadban tartott állatot védeni kell a kedvezőtlen időjárás káros hatásaitól és természetes ellenségeitől. Az állandóan bezárva tartott állat számára tartója köteles megfelelő mozgásteret biztosító férőhelyről gondoskodni.
g) A gazdasági haszon céljából tartott állat tartása során előnybe kell részesíteni az állatkímélő technológiákat.
(17) Az állatot nem szabad:
a) kínozni,
b) az emberre vagy állatra uszítani, illetőleg állatviadalra idomítani,
c) kényszertakarmányozásra fogni, kivéve az egészségügyi megfontolás esetét
d) kíméletét nem biztosított módon szállítani, elhelyezni,
e) teljesítőképességét felismerhetően meghaladó teljesítményükre kényszeríteni,
f) természetellenes és önpusztító tevékenységre szoktatni,
(18) Tilos az állat fizikai, pszichikai állapotának olyan kipróbáltatása, küzdelemre késztetése egy másik állattal vagy emberrel, amely sérülést, vagy halált okoz (állatviadal). Tilos az állatviadal szervezése, tartása, továbbá az állatviadalra fogadás szervezése, az állatviadalon való közreműködés, részvétel, fogadáskötés.
(19) Az ember környezetében tartott állat, valamint a veszélyes állat tartásával felhagyni tilos! Az állat elűzése, elhagyása, vagy kitétele tilos!
(20) Az állat életét elfogadható ok, vagy körülmény nélkül kioltani nemszabad. Elfogadható oknak vagy körülménynek minősül az élelmezési cél, a prém termelése, az állományszabályozás, a gyógyíthatatlan betegség, sérülés, fertőzésveszély, a kártevők irtása, másként el nem hárítható támadás megakadályozása, a tudományos kutatás.
(21) Az állattartó köteles állattartási tevékenységéről (ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, juh, kecske, sertés, méhcsaládok esetén létszámtól függetlenül, baromfi és nyúlállományok esetén száz egyed felett), a tevékenység megkezdéséről, illetve megszüntetéséről, az állományt, ellátó állatorvost, illetőleg a települési önkormányzat jegyzőjét egyidejűleg tájékoztatni.
(22) Állatpanzió és állatmenhely (továbbiakban: állatotthon) létesítését a jegyző engedélyezi. Az engedélyezési eljárásban az állategészségügyi, közegészségügyi hatóság szakhatóság ként működik közre.
(23) Állatforgalmazási tevékenységet végezni, illetve állatkiállítást, állatbemutatót - ideértve az állattal történő mutatványos tevékenységet is - állatversenyt tartani a jegyző által engedélyezett helyen és időben, az illetékes állategészségügyi szakhatóság hozzájárulásával és felügyelete mellett lehet.
Ill.
Az ebtartás
4. §
(1) A város közigazgatási területén az egylakásos és a többlakásos kertes családi házak udvarán háztartásonként - az eb korától és fajtájától függetlenül - legfeljebb 2 eb - és egyszeri szaporulata 3 hónapos korig - tartható.
(2) Többlakásos épületben, társasházakban és ezek udvarain lakásonként 1 eb - az 4. sz. mellékletben felsorolt ebek kivételével - és egyszeri szaporulata 3 hónapos korig tartható a közvetlen falszomszédok, valamint az alatta és fölötte lakók írásbeli hozzájárulásával. A lakók lakásonként egy szavazattal adnak hozzájárulást, a tartáshoz a lakók 2/3-ának hozzájárulása szükséges. A hozzájárulás megkérése a 2001. április 5. előtt meglévő és nyilvántartásba vett ebekre nem vonatkozik. Ugyancsak nem vonatkozik a hozzájárulás megkérése a vakvezető, illetve jelző eb tartására.
(3) A 4 (1) - (2) bekezdésében meghatározottól nagyobb létszámú eb, indokolt esetben külön engedéllyel az Allami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Városi Szervezete és a Kerületi Főállatorvos szakvéleményének figyelembe vételével tartható.
(4) Veszélyes és veszélyesnek minősített eb kizárólag a jegyző által kiadott engedéllyel, a kormányrendeletben meghatározott feltételek esetén és módon, az állategészségügyi szakhatóság által egyedi azonosítóval ellátva - a pitbull terrier, vagy keveréke -‚ kizárólag ivartalan ítva, háztartásonként csak egy egyede tartható.
5. §
(1) Az ebeket tulajdonosai úgy kötelesek tartani - szükség esetén megkötve, zárt helyen -‚hogy azok elkóborolni, közterületre felügyelet nélkül kijutni ne tudjanak.
(2) A tulajdonos úgy köteles ebét tartani, hogy az más testi épségét, egészségét ne veszélyeztesse, a szomszédos lakók nyugalmát ne zavarja, s anyagi kárt ne okozzon se személynek, se közösségnek. E rendelkezések megsértése esetén a tartás feltételhez köthető, illetve megtiitható.
(3) A telep, ház, lakás bejáratán a harapós kutyára utaló megfelelőfigyelmeztető táblát szembetűnő módon el kell helyezni.
(4) Bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tartani tilos! Az eb tulajdonosának kötelessége gondoskodni arról, hogy az a tartási helyét, illetve az ingatlan határait ne hagyhassa el.
(5) Ebet egynél több lakásos épület erkélyén, folyosóján, balkonján tartani tilos! A közös használatú udvaron ebet a szomszédok beleegyezésével szabad tartani.
6. §
(1) Közterületen, lakóházak folyosóin és lépcsőházaiban az ebet fajtára való megkülönböztetés nélkül (kivéve az ölebet), szájkosárral és pórázzal el kell látni! Ebet csak 14 éves kort betöltött személy sétáltathat!
(2) Veszélyes és veszélyesnek minősített ebet közterületre, csak fémszájkosárral, a kibújást megakadályozó fojtó nyakörvvel, 2 méternél nem hosszabb, nem kihúzható pórázzal, a tartási engedéllyel jogosult felügyeletével szabad kivezetni.
(3) Ebharapás esetén a tulajdonos köteles az ebet hatóságiállatorvoshoz vinni, az eb oltási igazolványát bemutatva megvizsgáltatni és az arról szóló igazolást a sérelmet szenvedett személynek, illetve képviselőjének átadni.
(4) Az eb tulajdonosa, vagy az eb felügyeletével megbízott személy kötelessége gondoskodni arról, hogy az eb a közterületet és a lakóház közös használatú területét, helyiségeit ne szennyezze (gyalogjárda, sétány, park, lépcsőház, stb.). Az e területeken keletkezett szilárd szennyeződéseket köteles haladéktalanul eltávolítani. Ennek érdekében közterületen történő tartózkodás során az eb felügyeletével megbízott személy köteles magánál tartani az e célra rendszeresített és alkalmas eszközöket (zacskó, lapát) és azt ellenőrzés esetén bemutatni.
7. §
(1) Tilos ebet beengedni, illetve bevinni a vendégforgalmat lebonyolító nyilvános helyiségekbe és élelmiszert elárusító üzletekbe.
(2) Az ebet -kivéve a vakvezető kutyát -tilos beengedni, illetve bevinni:
a) oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális intézmények területére, valamint kegyeleti helyre,
b) ügyfélforgalmat lebonyolító középületbe,
c) bölcsődébe, óvodába, diákszállásokra,
d) játszótérre, játszóterek homokozók területére,
e) parkokba, zöldterületekre, nyílt vízfelületre, ahol azt tábla tiltja. A felsoroltak alól kivételt élveznek az őrző, védő, vakvezető, illetve munkakutya feladatot ellátó ebek.
(3) Élelmiszer szállítására szolgáló járművön ebet szállítani tilos!
8. §
Eb tenyészetet Máriapócs város közigazgatási területén csak engedéllyel szabad létesíteni. Az engedély kiadásakor előzetesen ki kell kérni a Kerületi Főállatorvos, az Allami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, valamint a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületének szakvéleményét. Az engedély kártalanítási kötelezettség nélkül visszavonható, ha az engedélyes az érvényben lévő jogszabályi előírásokat és az engedélyben előírt kötelezettségeit megsérti, illetve a jogsértő állapotot felhívás ellenére 15 napon belül nem szünteti meg.
9. §
Az eb tulajdonosa vagy tartója a 3 hónapos kort betöltött ebet nyilvántartásba vétel végett, az elhullást, eltűnést, vagy véglegeselszállítást pedig á nyilvántartásból történő törlés végett 30 napon belül köteles bejelenteni a Polgármesteri Hivatalnál.
10. §
(1) Az eb tulajdonosa, vagy tartója köteles évenként - a 3 hónapos kort elért ebeket 30 napon belül, majd 6 hónapon belül ismételten - a saját költségére hatósági állatorvossal veszettség ellen beoltatni és féregteleníteni.
(2) Az eb tulajdonosa köteles:
a) Az oltást igazoló nyugtát, oltási igazolványt a legközelebbi védőoltásig megőrizni, az ellenőrzésre jogosult hatósági szerveknek felmutatni, az oltási igazolvány elvesztése esetén megfelelő igazolásról gondoskodni, és a Polgármesteri Hivatalhoz az oltás tényét bejelenteni nyilvántartásba vétel végett.
b) Ha az eb nem a tulajdonos állandó lakhelyén részesült veszettség elleni védőoltásban, az oltás megtörténtét az oltási igazolás felmutatásával a lakhely szerinti Polgármesteri Hivatalhoz bejelenteni.
(3) A védőoltás alól elvont ebet, valamint az emberre egészségügyi szempontból veszélyes, vagy az állatállomány egészségét veszélyeztető beteg, vagy betegségre gyanús ebet kártalanítás nélkül el kell altatni.
11. §
(1) Az eb tartásra vonatkozó szabályokat folyamatosan ellenőrizni kell és a szabályok megsértőivel szemben el kell járni. Amennyiben az eb tulajdonosa az előző bekezdésekben foglaltakat megszegi és előzetes írásbeli felhívás ellenére sem tartja be azokat, az eb tartását meg kell tiltani. Az eb eltávolításáról a tulajdonos köteles gondoskodni, ennek elmaradása esetén ezt a feladatot hatósági rendelkezésre a tulajdonos költségére a Polgármesteri Hivatal a helyi állatorvos közreműködésével leöleti.
(2) A gazdátlan kóbor ebek befogásáról, leöléséről, valamint az állati hulla megsemmisítéséről a Polgármesteri Hivatal a helyi állatorvos, valamint a mezőőr útján gondoskodik.
(3) A befogott eb ismertté váló tulajdonosa ellen, az eb elhagyásának szándéka miatt szabálysértési eljárás kezdeményezhető.
IV.
A macskatartás
12. §
(1) Többlakásos, kertes családi házakban és többiakásos társasházakban és udvarain háztartásonként 2 db macska - és egyszeri szaporulata 3 hónapos korig- fajtára való tekintet nélkül tartható.
(2) A köz- és lakóépületekben elszaporodott macskák eltávolításáról az épület tulajdonosa, kezelője köteles gondoskodni.
V.
Állatbetegségek megelőzése és leküzdése
13. §
(1) Minden állattartó köteles a tulajdonában lévő kis és nagy állat minden betegségben történő elhullását a körzeti állatorvosnak bejelenteni és az ezzel kapcsolatos további utasítását betartani.
(2) Az állati hullagyűjtő helyre történő állati hulla beszállítás az állattartófeladata. A szállítást a közegészségügyi előírások betartásával kell elvégezni.
(3) A kisállatok és a lakásban tartható állatok teteme a tulajdonoskertjében is elásható, a szomszédos ingatlan határától mért 5 m es távolságban. Az állati hullát fertőtlenítő szerrel (mész, mésztej) kell leönteni és legalább 1 méter, eb esetén 1,5 méter vastag földréteggel kell befedni.
(4) A kereskedelmi hálózatban az emberi fogyasztásra alkalmatlannak minősített állati eredetű élelmiszereket - amennyiben az eljáró állatorvos úgy rendelkezik - a legközelebbi gyepmesteri telepre kell szállítani. A szállítási költség, valamint a megsemmisítés költsége a kereskedelmi egységet terheli.
(5) A közterületről származó állatok hulláinak a gyepmesteri telepre történő elszállításáról a jegyző gondoskodik.
14. §
Az állattartási rendelet alapján engedélyhez kötött tevékenységek engedélyezését, a nyilvántartások vezetését és ellenőrzését, közterületen történő ellenőrzését a jegyző végzi.
VI.
Végrehajtási, szabálysértési eljárás
15. §
(1) A végrehajtás elrendelése érdekében a polgármester intézkedik az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957 évi IV. törvény VIII. fejezetében foglaltak alapján.
(2) Az állattartás jogerős határozattal történő eltiltása esetén végrehajtás útján - az állat elszállítható, illetve szükség esetén kényszerértékesítése is elrendelhető. A felmerülő költségek az állattartót terhelik.
(3) Amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik, szabálysértéstkövet el és 20.000 Ft-ig terjedő helyszíni bírságga vagy feljelentés esetén 30.000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható, aki a rendeletben foglaltakat megszegi, illetve kötelezettségeit eImulasztja.
(4) Amennyiben a rendeletben meghatározottak megsértése, vagy a mulasztás a szabálysértésekről szóló módosított és kiegészített 1999 évi LXIX. törvényben és a 218/1999 (XII. 28.) Korm. sz. rendeletben foglalt szabálysértés tényállását valósítja meg, úgy a szerint minősül és az ott meghatározottak szerint kell eljárni.
(5) Közterületen történt ismétel szabálysértés esetén a Polgármesteri Hivatal jogosult az ebet elkobozni és leölni.
(6) A szabálysértési eljárás lefolytatása a szabálysértési hatóság hatáskörébe tartozik. A szabálysértési eljárás esetén az állattartás e rendelet szerinti egyéb feltételei is vizsgálhatók.
16. §
Aki tevékenységével, vagy mulasztásával az állatok védelmére és kíméletére vonatkozó jogszabály rendelkezéseit, illetve ezen rendeletben foglaltakat, valamint a hatósági határozat előírásait megsérti magatartásának súlyához, ismétlődéséhez igazodó - állatvédelmi bírságot köteles fizetni. A bírság összege 5.000 Ft-tál 150.000 Ft-ig terjedhet.
Záró rendelkezések
17. §
(1) a) E rendelet 2001. április 5. napján hatályba.
b) E rendelet 3. (3) bekezdésének a) pontja az érintett ingatlanok tulajdonos-változása esetén lép hatályba, az érintett ingatlan tulajdonos-változásáig a védőtávolság mértéke 14 méter.
(2) A hatályba lépéssel egyidejűleg hatályát veszti Máriapócs Nagyközségi Közös Tanács köztisztaság fenntartásáról szóló, 1977. évi I. számú rendeletének X. fejezete, valamint az azt módosító 1982.évi 2. sz. rendelet 1. (6) bekezdésének a), b) pontja.
(3) Az Önkormányzat rendeletében nem szabályozott kérdésekben:
- az állategészségügyről szóló, 1995. év XCI. törvény,
- az egészségügyi szabályzat kiadásáról szóló 41/1 997.N. 28./FM. rendelet, a méhészetről szóló 15/1 969./XI. 06./MÉM rendelet,
- az állam- és közbiztonságról szóló 1996. évi CVIII. törvénnyel módosított 1974. évi XVII. Tvr.,
- a veszélyes és veszélyesnek minősített eb tartásáról és a tartás engedélyezésének szabályairól szóló 35/1997./II. 26./Korm. Sz. rendelet,
- a veszélyes és veszélyesnek minősített eb tartása engedélyezésének díjáról szóló 15/1 997./II. 05./BM. Rendelet,
- az ebek veszélyessé minősítésével összefüggő szakhatósági eljárásról és az ebek egyedi azonosításának díjáról szóló 15/1997./l II. 05./FM. rendelet,
- az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény és végrehajtási rendeleteinek vonatkozó rendelkezései az irányadóak.
(4) E rendelet kihirdetéséről — helyben szokásos módon — a jegyző gondoskodik.
M á r i a p ó c s, 2001. április 04.
P a l ó c z y Lajosné s.k. K i s s Béla s.k.
polgármester jegyző
B u z o g á n y Béla s.k. P a p p Bertalan s.k.
jkv. hitelesítő jkv. hitelesítő
A másolat hiteles: Szabolcsi Ildikó leíró.
1. sz. melléklet
Kisüzemi állattartás
Kisüzemi állattartásnak minősül az olyan kislétszámú állattartó telepen történő állattartás, ahol az elhelyezhető állatok száma állatfajonként
- harminc ló, vagy
- ötven szarvasmarha, vagy
- kétszáz juh, kecske vagy
- száz sertés, vagy
- kettőezer broiler baromfi, vagy
- ötszáz kifejlett baromfi (tyúkfélék, víziszárnyasok, pulyka stb.) vagy
- ötven strucc, vagy
- ötven anyanyúl és szaporulatánál
keresett elhelyezést teszi lehetővé.
E telep állhat egyetlen állattartó épületről is.
2. sz. melléklet
Többiakásos épületben, társasházakban és ezek udvarain az
alábbi fajták nem tarthatók:
Agarak
Bernáthegyi
Bullamsztiff
Dobermann
Dog
Ír farkaskutya
Leoanbergi
Nápolyi masztiff
Rodesisai ridgeback
Rottweiler
Sarpianiani juhász
Óriás schnauzer
Újfun
Berni pásztor
B ri a rd
Kaukázusi juhász
Komondor
Kuvasz
Pireneusi hegyikutya
Vérebek
és keverékei.
