Szociális ellátásokról, 12/2012.(VIII.16.)

MÁRIAPÓCS VÁROS ÖNKORMÁNYZAT

KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉTŐL „ M Á S O L A T „

4326. Máriapócs, Kossuth-tér 1. sz.

Telefon száma: 42/554-500.

Telefax száma: 42/554-502.

Ügyirat száma: /2012.

MÁRIAPÓCS VÁROS ÖNKORMÁNYZAT

KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

12/2012.(VIII.16.)

ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE:

A SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOKRÓL

Máriapócs Város Önkormányzat Képviselő-testülete az 1. alcím tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 19. § (2) bekezdésében,

a 2. alcím tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: a szociális ellátásokról és szociális igazgatásról szóló törvény)10.§ (1) bekezdésében és 32. § (1) és (2) bekezdésében,

a 3. alcím tekintetében az a szociális ellátásokról és szociális igazgatásról szóló törvény 10.§ (1) bekezdésében és 132. § (4) bekezdés a)-c) pontjában,

a 4. alcím tekintetében a szociális ellátásokról és szociális igazgatásról szóló törvény.25. § (3) bekezdés b) pontja, 32.§(1) és (3) bekezdése, valamint (9) bekezdése, 45.§ (1) bekezdése, 46.§ (1) bekezdése, 132.§ (4) bekezdés a) –c) pontjában kapott felhatalmazása alapján, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (4) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el.

1. Általános rendelkezések

1. § A Képviselő-testület e rendeletben meghatározott feltételek szerint

a) az átmeneti segéllyel,

b) a temetési segéllyel kapcsolatos hatásköreit a polgármesterre átruházza. A polgármester az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről a képviselő-testület soron következő ülésén beszámol.

2.§ (1) Az ellátások megállapítása iránti kérelmeket az ellátás formájának megfelelő nyomtatvány kitöltésével a Polgármesteri Hivatal Szociális Irodájánál kell benyújtani.

(2) Ha a szociális ellátásokról és szociális igazgatásról szóló törvény másképp nem rendelkezik, a jövedelem számításánál irányadó időszak a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél az egy hónapot, egyéb jövedelmeknél eddig az egy évet nem haladhatja meg.

a) Azon kérelmezők, illetve családtagjaik, akik egyéni vagy társas vállalkozók, szabadfoglalkozásúak, őstermelők a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban elért jövedelmük azon részét, mely az adóbevallással lezárt évben keletkezett a Nemzeti Adó- és Vám Hivatal által kiadott igazolással, a fennmaradó időarányos részt a havi nettó átlag jövedelmére vonatkozó könyvelő által kiállított igazolással, ennek hiányában nyilatkozatával kötelesek igazolni.

b) Azon kérelmezők, illetve családtagjaik, akik adómentes bevétellel rendelkező mezőgazdasági őstermelők a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban elért nettó jövedelmüket nyilatkozatukkal, valamint az őstermelői igazolvány és betétlap másolatával kötelesek igazolni.

c) A nem havi rendszerességgel szerzett jövedelmet az érintetteknek a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban kapott jövedelem egyhavi átlagára vonatkozó nyilatkozatával kell igazolniuk.

d) A Nyugdíjfolyósítási Igazgatóság által folyósított ellátások esetén az ellátás utolsó havi szelvényét, valamint a kérelem benyújtásának évében az igazgatóság által megküldött tájékoztató egyszerű másolatát kell benyújtani.

(3) Megállapított ellátások folyósítása:

A lakásfenntartási támogatás megállapítást követő 5 napjáig számlára postai utalással,
Átmeneti segély, temetési segély a jogosultság megállapítását követő 10 napon belül pénztárból, külön kérésre postai utalással történik.

3.§(1) A meghatározott feltételek hiányában vagy jogszabály megsértésével nyújtott pénzbeli vagy természetbeni ellátást meg kell szüntetni, az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőt, pedig kötelezni kell a pénzbeli szociális ellátás visszafizetésére.

A megtérítendő összeget és a kamat összegét a képviselő-terület méltányosságból elengedheti vagy csökkentheti, illetve legfeljebb 12 havi részletfizetési kedvezményt biztosíthat amennyiben a visszafizetésre kötelezett személy családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át.

3. Foglalkoztatást helyettesítő támogatás

4.§(1)Az a személy, akinek az aktívkorúak ellátásának való jogosultságát megállapították – az Szt. 37.§-ban foglaltak szerinti kivétellel és a (2) bekezdésben meghatározott feltételek teljesítése esetén – foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult.

(2) A foglalkoztatást helyettesítő támogatásra a kérelem benyújtója és az ellátás jogosultja akkor jogosult, ha a lakókörnyezete rendezettségének biztosítására vonatkozó feltételek teljesítésére kötelezettséget vállal.

(3) A lakókörnyezet rendezettségének biztosítása körében az alábbi feltételeket kell teljesíteni:

a) az ingatlanon lévő ház rendeltetésszerű használatára, így különösen a lakás folyamatos tisztán tartására, vizes helyiség és illemhely rendszeres takarítására, fertőtlenítésére,

b) az udvart és a hozzátartozó kertet megművelni, vagy legalább gyommentesíteni,

c) az ingatlanon nem található rendezetlenül hagyott háztartási szemét,

d) köteles a járdát tisztát tartani, téli időben a hó eltakarításáról gondoskodni,

e) köteles gondoskodni az ingatlan előtti nyílt csapadék víz elvezető árok tisztántartásáról.

4. Rendszeres szociális segély

5.§ (1) Az aktív korúak ellátásra jogosult személy az Szt.37.§ (1) bekezdés

a-c) pontjában meghatározott eseteken kívül, kérelem alapján rendszeres szociális segélyre jogosult, ha az aktív korúak ellátására való jogosultság kezdő napján vagy a bérpótló juttatás folyósításának időtartama alatt akinek:

a) egészségkárosodása 40% ( orvosi szakvélemény alapján )

b) folyamatos pszichiátriai kezelés alatt áll (orvosi szakvélemény alapján)

c) közfoglalkoztatásra irányuló munkaviszonyt azért nem létesített, mert a munkaköri alkalmassági vizsgálaton 12 hónapon belül legalább két alkalommal „ nem alkalmas „ minősítést kapott.

(2) A rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására megállapításának és folyósításának feltétele, hogy kérelmező Nyírbátor és Vonzáskörzete Többcélú Kistérségi Társulás Kistérségi Szociális és Pedagógiai Központ (4300 Nyírbátor, Édesanyák u. 3.) integrált szociális intézménnyel (továbbiakban: Kistérségi Szociális és Pedagógiai Központ; telephelye:4326 Máriapócs, Kossuth u. 32-44.) együttműködik.

(3) A rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személy köteles:

a rendszeres szociális segélyre való jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül megjelenni az együttműködésre kijelölt szervnél nyilvántartásba vétel céljából,
együttműködni az együttműködésre kijelölt szervvel a beilleszkedést segítő program elkészítésében,
a nyilvántartásba vételtől számított 30 napon belül a beilleszkedést segítő programban való részvételről szóló írásos megállapodást megkötni,
köteles a folyamatos kapcsolattartásra és az együttműködés fenntartására az együttműködésre kijelölt szerv által meghatározott feltételek szerint, valamint köteles a megállapodásban foglalt időközönként az együttműködésre kijelölt szervnél megjelenni.

5. Átmeneti segély

6.§ (1) Átmeneti segélyben részesülhet az, aki létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, és családjukban az egy főre eső havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedül élő esetén 200%-át.

(2) Rendkívüli élethelyzetnek minősül:

balesethez kapcsolódó rendkívüli kiadás – halálest, súlyos sérülés- okirat, kórházi zárójelentés másolat alapján,
a kérelmező sérelmére elkövetett bűncselekmény rendőrség igazolása alapján,
előre nem látható és el nem hárítható külső ok – szélvihar, tűzkár, felhőszakadás,- kapcsán bekövetkezett esemény, tűzoltóság más szakhatóság igazolása alapján,
rendszeres pénzellátás megszüntetését követően átmenetileg jövedelem nélkül marad, az ellátás megszüntetéséről szóló határozat alapján,
Egészségbiztosítási Pénztár által nem vagy csak részben támogatott gyógyászati segédeszköz értéke meghaladja a 30 000,- Ft-ot, a gyógyászati segédeszközről szóló eredeti számla alapján
10 napnál hosszabb ideig tartó kórházi ellátás esetén a kórház által kiállított igazolás alapján.

Átmeneti segély összege:

a (2) bekezdés a) –b) pontja alapján 20 000,-Ft,

a (2) bekezdés c) pontja alapján 50 000,-Ft,

a (2) bekezdés d) pontja alapján 15 000,-Ft,

a (2) bekezdés e) pontja alapján 10 000,-Ft,

a (2) bekezdés f) pontja alapján 5 000,-Ft.

A polgármester 2) bekezdésben meghatározott feltételektől méltányosságból eltérhet, amennyiben az átmeneti segély kifizetésének elmulasztása olyan krízis helyzetet eredményez, amely a kérelmező és családja létfenntartását veszélyezteti. A kérelmezőnek a krízis helyzetet köteles dokumentumokkal igazolni.

Átmeneti segélyt igényelni az 1. mellékletét szerinti nyomtatványon, a 2. melléklet szerinti jövedelemnyilatkozat benyújtásával lehet.

6. Lakásfenntartási támogatás

7.§ (1) Helyi lakásfenntartásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre számított havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 260%-át nem haladja meg, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona, feltéve, hogy a lakásfenntartás elismert havi költsége a háztartás havi összjövedelmének 30%-át eléri.

(2) Helyi lakásfenntartási támogatás esetén elismert lakásnagyság:

ha a háztartásban egy személy lakik 55 nm
ha a háztartásban két személy lakik 65 nm
ha a háztartásban három személy lakik 75 nm
ha a háztartásban négy személy lakik 85 nm
ha a háztartásban négy személynél több személy lakik a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 nm, de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.

A helyi lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege a lakásfenntartás elismert havi költségének 10%-a 100 Ft-ra kerekítve, de nem lehet kevesebb 2 500,-Ft-nál.

A döntésre jogosult egyénileg állapítja meg, hogy a támogatást természetben a közüzemi szolgáltatónak, (EON, TIGÁZ, Önkormányzati Víz és Csatornamű) vagy kérelmezőnek folyósítja.

(5) Helyi lakásfenntartási támogatás esetében az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség megegyezik a normatív lakásfenntartási támogatásnál alkalmazott törvény által meghatározott költség összegével.

(6) Lakásfenntartási támogatást igényelni 1. melléklet szerinti nyomtatványon, a 2. melléklet szerinti vagyonnyilatkozat és a 3. melléklet szerinti vagyon nyilatkozat csatolásával és a lakás nagyságának hitelt érdemlő módon történő igazolásával, ennek hiányában a kérelmező büntető jogi felelőssége tudatában nyilatkozik a lakás nagyságáról.

(7) A támogatást a lakás tulajdonosa, haszonélvezője, bérlője, albérlője igényelheti.

(8) A kérelmet folyamatosan lehet benyújtani.

7. Temetési segély

8.§ (1) Az önkormányzat képviselő-testülete temetési segélyt nyújt annak a személynek jövedelemvizsgálat nélkül, aki meghalt személy eltemettetéséről gondoskodik.

(2) A temetési segély formája:

a) pénzbeli,

b) természetbeni.

(3) temetési segély összege: 25.000 Ft. (huszonöt-ezer forint)

(4) A temetési segélyt igényelni e rendelet 1. és 2. melléklet szerinti nyomtatványon lehet.

8. Köztemetés

9.§ (1) A polgármester köztemetés esetén kérelemre mentesíti a terhére megállapítható köztemetési költségek megfizetése alól azt az eltemettetésre köteles személyt, akinek családjában ez egy főre számított jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülállók esetében annak 150%-át nem haladja meg és vagyona sem neki, sem családtagjának nincs, továbbá ha az elhunyt személy után hagyatéki vagyon nem maradt, vagy az nem olyan mértékű, amely a köztemetés költségeit fedezné.

(2) Köztemetést igényelni e rendelet 1. 2. 3. melléklet szerinti nyomtatványon lehet.

9. Közgyógyellátás

10.§ (1) Közgyógyellátásra jogosult az a személy, akinek a családjában az egy főre számított havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedül élő esetében annak 200%-át, továbbá

(2) a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át eléri.

10. Záró rendelkezések

11. § (1) Ez a rendelet 2012. szeptember 1. napján lép hatályba.

(2) Hatályát veszti A szociális ellátásokról szóló 15/2011.(VIII.18.) önkormányzati rendelet.

M á r i a p ó c s, 2012. augusztus 15.

P a p p Bertalan s.k. Dr. K i s s Béla s.k.

polgármester jegyző

Dr. Királyházi Csaba s.k. Miklóssy András Kálmánné s.k.

jkv. hitelesítő jkv. hitelesítő

A másolat hiteles: Szabolcsi Ildikó leíró.

Kihirdetési záradék:

E rendeletet 2012. augusztus 16.-án kihirdettem.

Máriapócs, 2012. augusztus 16. Dr. Kiss Béla

jegyző

Előzetes hatásvizsgálat

Máriapócs Város Önkormányzat Képviselő-testületének A szociális ellátásokról szóló, 15/2011.(VIII.18.) önkormányzati rendelet módosításáról

a.) a tervezett jogszabály valamennyi jelentősnek ítélt hatása

aa.) társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásai:

A rendelet megalkotásával biztosítja Máriapócs Város Önkormányzat Képviselő-testülete A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 50. § (3) bekezdésében meghatározott szabályozási kötelezettségét.

ab.) környezeti és egészségi következményei:

A közgyógyellátás szabályozása a szociálisan nehéz helyzetben lévők, valamint rendszeres gyógyszerköltséggel rendelkezők helyzetén kíván könnyíteni.

ac.) adminisztratív terheket befolyásoló hatásai:

Az önkormányzati rendeletben szabályozott közgyógyellátásra jogosultság és

jogosultak adminisztrációs feladatai jelentős többletterhet nem okoznak.

b.) a jogszabály megalkotásának szükségessége, a jogalkotás elmaradásának várható következményei:

Magasabb szintű jogszabályok rendelkezésével való összhang biztosítása.

c.) a jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételei:

A rendelet-tervezet nem jár a feltételek módosításával, a rendelet-tervezet

végrehajtása nincs kihatással személyi, tárgyi és pénzügyi feltételekre.

M á r i a p ó c s, 2012. augusztus 7.

Papp Bertalan s.k. Dr. Kiss Béla s.k.

polgármester jegyző

1. melléklet A szociális ellátásokról szóló, …/2012.(VIII.15.) önkormányzati rendelethez

MÁRIAPÓCS VÁROS ÖNKORMÁNYZAT

POLGÁRMESTERI HIVATAL

4326 MÁRIAPÓCS, KOSSUTH TÉR 1.

K É R E L E M

Alulírott ____________________________an::____________________________

Szül.hely, idő______________________________________________________

Máriapócs,________________________________út_______________szám alatti lakos

Ø átmeneti segélyt*
Ø temetési segély*
Ø köztemetés* megállapítása iránt.

A segélykérés részletes indoklása

___________________________________________________________________

___________________________________________________________________

___________________________________________________________________

___________________________________________________________________

Máriapócs,…………………………….

………………………………….

Kérelmező

A*-gal jelzett szöveg aláhúzandó.

2. melléklet A szociális ellátásokról szóló,/2012. (VIII:15.) önkormányzati rendelethez

JÖVEDELEM NYILATKOZAT

/A nyilatkozat keltezésétől számított megelőző

1 hónap tényadatait kell rögzíteni/

SZEMÉLYI ADATOK:

Az ellátást igénylő neve/leányk.név,sz.helye,év,hó,nap,anyjaneve/állampolgársága,

Bevándorolt, menekült ________________________________________________

Az ellátást igénylő állandó lakcíme:_______________________________________
3. Az ellátást igénylő ideiglenes lakcíme: ____________________________________

Ha az ellátást igénylő nem cselekvőképes, a törvényes képviselő neve, /szül.helye,

év,hó,nap, anyja neve/:_________________________________________________

___________________________________________________________________

A törvényes képviselő állandó lakcíme: ____________________________________

____________________________________________________________________

Az igénylővel közös háztartásban élő közeli hozzátartozók száma: _____________fő.

Az igénylővel közös háztartásban élő tartósan beteg, illetőleg testi vagy értelmi

fogyatékos gyerekek száma: _____________fő.

8. A 6. pontban szereplő közeli hozzátartozók neve, /szül.helye,év,hó,nap,anyja neve/:

a./ _________________________________________________________________

b./ _________________________________________________________________

c./ _________________________________________________________________

d./ _________________________________________________________________

e./ _________________________________________________________________

f./ _________________________________________________________________

g./ _________________________________________________________________

9. A család egy főre jutó jövedelmének kiszámításánál figyelembe vehető személyek

száma: ________________fő.

A jövedelmek típusai	Kérelmező jövedelme	Közeli hozzátartozók jövedelme						Összesen:
A jövedelmek típusai	Kérelmező jövedelme	a.	b.	c.	d.	e.	f.	Összesen:
1.Munkaviszonyból,munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból származó jövedelem és táppénz
2.Társas és egyéni vállalkozásból származó jövedelem
3. Ingatlan,ingó vagyontárgyak értékesítéséből, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem
4. Nyugell., egyéb nyugdíjsz. Ellátások
5.A gyermek ellátásához és gond.kapcsolódó támogatások/GYES,GYED GYET, családi pótl, Gy.tartásdíj stb../
6. Önkormányzat és munkaügyi szervek által foly. rendszer. pénzbeli ellátás/ munkanélk.járadék, r.szoc.j., r.szoc. és gyermekvéd.támog.,jövedelempótló tám./
7.Föld bérbe adásából,őstermelői tevékenységből származó jövedelem
8.Ösztöndíj,értékpapírból származó jöv.kis összegű kif. , stb.
9. Összes bruttó jöv
10. Személyi jöv.adó vagy előleg összege
11. Egészségb. és nyugdíjjárulék összege
12.Munkavállalói jár.
13.A család havi nettó jövedelme összesen

Egy főre jutó havi családi nettó jövedelem: ________________Ft/hó.

Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a NYILATKOZATBAN közölt adatok a valóságnak megfelelnek. Tudomásul veszem, hogy a NYILATKOZATban közölt adatok valódiságát a Szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993.évi III.tv. 10.§.(2) bek. Alapján az Önkormányzat a fővárosi, a megyei APEH utján ellenőrizheti.

Kelt,___________________________

_________________________

aláírás

3. melléklet A szociális ellátásokról szóló, ..2012.(VIII.15.) önkormányzati rendelethez

VAGYONNYILATKOZAT

1 Személyi adatatok

Neve:………………………………………………………………………………………………

Születési név:…………………………………………………………………………………………………

Anyja neve:………………………………………………………………….…………………………….

Születési hely, idő…………………………………………………………………………………………….

Lakóhelye, ……………………………………………………………………………………………………

Tartózkodási helye……………………………………………………………………………………………..

5.Törvényes képviselő neve:………………………………………………………………………………….

II.A kérelmező és a vele együttélő közeli hozzátartozójának vagyona

A. Ingatlanok

1.Lakástulajdon és lakótelek-tulajdon( vagy állandó, illetvetartós használat): címe:……………………………város/közsé……………………………………….út/utca…………..…..hsz, alapterülete……………m2. tulajdoni hányad………………….. a szerzés ideje………..………év.

Becsült forgalmi érték*………………………….Ft. Egy főre jutó forgalmi érték:*…………………

2 Üdülőtulajdon és üdülőtelek-tulajdon(vagy állandó, illetve tartós használat)címe:…………………város/község………………………………….út/utca………………sz, alapterülete………………………m2 tulajdoni hányad:……………………………….a szerzés ideje………….év. Becsült forgalmi érték*………………………..Ft. Egy főre jutó forgalmi érték*……………………………….Ft.

3. Egyéb nem lakás céljára szolgáló épület-(épületrész)-tulajdon (vagy állandó használat) megnevezése (zártkerti építmény, műhely üzlet, műterem, rendelő, garázs stb…………………………………címe………………………………….város/község……………………………………………………út/utca……………………………….hsz,alapterület:……………………m2 tulajdoni hányad:……………………………….a szerzés ideje:…………………..év. Becsült forgalmi érték*……………………….Ft. Egy főre jutó forgalmi érték**……………………………….Ft.

4.Termőföld tulajdon (vagy állandó használat) címe………………város,község:.…………………út/utca…………..hsz.alapterülete:………………m2. tulajdoni hányad…………………..a szerzés ideje…………………év. Becsült forgalmi érték*:………………………Ft.

Egy főre jutó forgalmi érték**:……………………………….Ft.

II. Egyéb vagyontárgyak

1. Gépjármű

személygépkocsi……………………………….típus………………………………rendszám,
szerzés ideje:………………….Becsült forgalmi érték:**………………………Ft

Kijelentem, hogy a fenti adatok a valóságnak megfelelnek. Hozzájárulok a nyilatkozatban szereplő adatoknak a szociális igazgatási eljárásban történő felhasználásához, kezeléséhez.

Máriapócs,………………év……………………………..hó…………nap.

……………………………………….

aláírás

Megjegyzés: Ha a kérelmező vagy közeli hozzátartozója bármely vagyontárgyból egynél többel rendelkezik, akkor a vagyonnyilatkozat megfelelő pontját a vagyontárgyak számával egyezően kell kitölteni.

* Becsült forgalmi értékként az ingatlannak a településen szokásos forgalmi értékét kell feltüntetni.

** Becsült forgalmi értékként a jármű, illetve termelő és munkaeszköz kora és állapota szerinti értéket kell feltüntetni.

4. melléklet A szociális ellátásokról szóló../2012.(VIII.15.) önkormányzati rendelethez

N Y I L A T K O Z A T

Bérpótló juttatás megállapításához

Tudomásul veszem, hogy

-a bérpótló juttatásra való jogosultság megállapításának, folyósításának a kérelmező/ jogosult által életvitelszerűen lakott ingatlan rendben tartása.

-a jegyző jogosult a bérpótló juttatásra való jogosultság feltételeként előírt, a lakókörnyezet rendezettségének biztosítására vonatkozó kötelezettség teljesítését a jogosultság megállapítását megelőzően és a megállapítást követően is bármikor ellenőrizheti a kérelmező / bérpótló juttatásra jogosult személy lakóhelyén

Máriapócs, 20……….hó……….nap

……………………………………….

kérelmező

T Á J É K O Z T A T Ó

Az aktív korúak ellátást kérelmező személy a bérpótló juttatásra való jogosultság feltételeként köteles az általa lakot ingatlan rendben tartására, így

b) az udvart és a hozzátartozó kertet megművelni, vagy legalább gyommentesíteni,

c) az ingatlanon nem található rendezetlenül hagyott háztartási szemét,

d) köteles a járdát tisztát tartani, téli időben a hó eltakarításáról gondoskodni,

e) köteles gondoskodni az ingatlan előtti nyílt csapadék víz elvezető árok tisztántartásáról,

5. melléklet A szociális ellátásokról szóló, .../2012. (VIII.15.) önkormányzati rendelethez

K É R E L E M

Rendszeres szociális segély megállapításához

/55 évet be nem töltött állástalan személy esetén/

A rendszeres szociális segélyre való jogosultság megállapításának jogcíme, hogy a kérelmező

/ megfelelő aláhúzandó/

a) egészségkárosodásának mértéke legalább 40%-os
b) folyamatos pszichiátriai kezelés alatt áll
c) munkaköri alkalmassági vizsgálaton 12 hónapon belül legalább 2 alkalommal „” nem alkalmas” minősítést kapott.

Hozzájárulok a kérelemben szereplő adatoknak a szociális igazgatási eljárás során történő felhasználásához.

Máriapócs,……………………….hó…………….nap

…………………………….

kérelmező aláírása

A kérelemhez csatolandó dokumentum:

1, az a) pontban meghatározott esetben a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal Szakértői Bizottságának a legalább 40%-os mértékű egészségkárosodásról készült érvényes és hatályos szakvélemény vagy szakhatósági állásfoglalás,

2) a b) pontban meghatározott esetben a szakorvos által kiállított igazolás, a folyamatos pszichiátriai kezelésről,

3) a legalább két alkalommal kiállított „nem alkalmas” minősítésről szóló igazolás.

I N D O K O L Á S

Társadalmi, gazdasági, szakmai okok és célok, amelyek a javasolt szabályozást szükségessé teszik, továbbá ismerteti a jogi szabályozás várható hatásait:

Általános indokolás

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szabályozza a közgyógyellátás részletes szabályait, amely előírja, hogy önkormányzati rendeletben is szabályozni kell 50 § (3) bekezdése szerint a szociálisan rászorult személyek vonatkozásában a jogosultsági feltételeket.

Részletes indokolás

A rendelet 15. §-a szabályozza a Képviselő-testület által nyújtott közgyógyellátás feltételeit, amelynek szabályozásánál figyelembe vételre került az érintettek köre, valamint az önkormányzat pénzügyi terhelhetősége.

Az önkormányzati rendeletben szabályozott közgyógyellátás azokat a szociálisan rászorultakkal bővíti a kérelmezők körét, akinek a jövedelme öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegénél magasabb, de nem haladja meg annak 150%-át, egyedülálló esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át meghaladja, de nem haladja meg annak 200 %-át, feltéve, ha a gyógyszerköltsége eléri a havi 7125 Ft-ot.

Máriapócs, 2012. augusztus 7.

Papp Bertalan s.k. Dr. Kiss Béla s.k.

polgármester jegyző

Vagyonrendelet, 11/2012 (VIII. 16.)

MÁRIAPÓCS VÁROS ÖNKORMÁNYZAT

KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉTŐL „ M Á S O L A T „

4326. Máriapócs, Kossuth-tér 1. sz.

Telefon száma: 42/554-500.

Telefax száma: 42/554-502.

Ügyirat száma: 2731-7 /2012.

Máriapócs Város Önkormányzat

képviselő-testületének

11/2012 (VIII. 16.)

önkormányzati rendelete

Máriapócs Város Önkormányzat vagyonáról

Máriapócs Város Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – figyelembe véve a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 18. § (1) bekezdésében, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében foglaltakat, valamint az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény rendelkezéseit – az alábbi rendeletet alkotja meg az önkormányzat vagyonáról.

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed

a) az önkormányzatra,

b) az önkormányzati vagyon kezelőire, hasznosítóira, használóira,

c) az önkormányzat szerveire.

(2) A rendelet hatálya nem terjed ki a lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére és elidegenítésére.

2. § E rendelet alkalmazásában vagyon

a) a könyvviteli mérlegben kimutatandó vagyon és

b) az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 44/A. § (3) bekezdésben felsoroltak.

II. Fejezet

Az önkormányzati vagyon csoportosítása

3. § (1) Az önkormányzati vagyon

a) törzsvagyonból, ezen belül

aa) forgalomképtelen törzsvagyonból és

ab) korlátozottan forgalomképes törzsvagyonból, valamint

b) forgalomképes üzleti vagyonból áll.

(2) A forgalomképtelennek besorolt önkormányzati vagyont;

a) nem lehet elidegeníteni,

b) nem lehet megterhelni (kivéve a vagyonkezelői jogot és a jogszabályon alapuló használati vagy szolgalmi jogot),

c) dologi jog nem létesíthető,

d) osztott tulajdon nem létesíthető.

(3) A korlátozottan forgalomképes vagyon felett törvényben vagy e rendeletben meghatározott feltételek szerint lehet rendelkezni.

(4) A forgalomképesnek besorolt önkormányzati vagyontárgy és vagyonrész elidegenítése, megterhelése, vállalkozásba, gazdasági társaságba vitele, valamint egyéb hasznosítása, azaz a tulajdonosi jogok gyakorlása az e rendeletben meghatározottak szerint történik.

1. Az önkormányzat törzsvagyona

4.§ Az önkormányzat törzsvagyona forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes törzsvagyonból áll.

5. § (1) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona

a) a kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonból, és

b) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonból áll.

(2) A kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyon alatt a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény. 5. § (3) bekezdése szerinti vagyont kell érteni.

(3) A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyon alatt a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény. 5. § (4) bekezdése szerinti vagyont kell érteni az alábbiak szerint:

a) a nemzeti vagyonról szóló törvény 2. mellékletében meghatározott vagyonelemek,

b) az e rendeletben nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonnak minősített önkormányzati vagyonelemek.

(4)Az önkormányzat nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősíti az alábbi vagyont:

a) 816 hrsz-ú ingatlan (gyógyfürdő területe

b) 814 hrsz-ú ingatlan (Panzió területe)

c) 815 hrsz-ú ingatlan (Kemping területe)

d) 0100/19 hrsz-ú ingatlan (horgásztó területe)

e) 0101/1 hrsz-ú ingatlan (horgásztó területe)

f) 098/35 hrsz-ú ingatlan (horgásztó területe)

g) 0100/14 hrsz-ú ingatlan (üdülő övezet területe)

h) 0100/5 hrsz-ú ingatlan (üdülő övezet területe)

i) 488/1 hrsz-ú ingatlan (üdülőövezet területe)

j) 487/1 hrsz-ú ingatlan (búcsú vásár területe)

k) 815 hrsz-ú ingatlan (Kemping területe)

l) 490/1 hrsz-ú ingatlan (II János Pál Pápa tér területe)

(5) A (4) bekezdésben szereplő vagyon az a helyi önkormányzat tulajdonában lévő vagyon, melyben önkormányzati tulajdonban történő megőrzése hosszú távon indokolt.

(6) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona körébe tartozik az (1) bekezdésen túl az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 23. § (2) bekezdésében meghatározott levéltári anyag is.

6. § (1) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyona

a) az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvényben korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyonelemekből, valamint

b) az önkormányzat által az a) ponton túl korlátozottan forgalomképes vagyonnak minősített vagyonából áll.

(2) Az önkormányzat az (1) bekezdés b) pontja alapján a kötelezően korlátozottan forgalomképes törzsvagyonba sorolt vagyonelemeken túl e vagyoni körbe sorolja az önkormányzati tulajdonú alábbi vagyonelemeket:

a) köztemetők,

b) közművek - a vízíközművek nélkül, melyek az 1991. évi XXXIII. törvény 20. § (2) bekezdés alapján törvény által már a korlátozottan forgalomképes törzsvagyonba tartozik

7.§ (1) A törvény alapján korlátozottan forgalomképes vagyonelemek forgalomképességének tartalmát az érintett törvény határozza meg.

(2) A 6. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott intézmények, középületek forgalomképességének korlátai az alábbiak;

a) az intézményeket és középületeket az adott intézményi feladat vagy középület esetén a közfeladat ellátásáig nem lehet elidegeníteni, és nem lehet megterhelni,

b) nem lehet elidegeníteni az adott intézményt, középületet akkor sem, ha az intézményi- és a közfeladat ellátása ideiglenesen várhatóan maximum 3 évig szünetel,

c) a használatot és a hasznosítási jogot 1 évnél rövidebb időszakra lehet átruházni.

(3) A 6. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott temetők forgalomképességét korlátozza, hogy a temető céljára használt földterületeket a temetkezési cél fennállásáig, továbbá a temető megszüntetéséig nem lehet elidegeníteni, megterhelni és vállalkozásba, társulásba vinni.

2. Az önkormányzat üzleti vagyona

8. § Az önkormányzat üzleti vagyonát jelenti mindazon vagyon, amely nem tartozik az önkormányzat törzsvagyonába.

III. fejezet

A vagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlása

3. Tulajdonjog átruházás

9.§ (1) Vagyon tulajdonjogát átruházni 500.000,- Ft értékhatár felett csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.

(2) Önkormányzati vagyon tulajdonjogát átruházni

a) természetes személy vagy

b) a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott átlátható szervezet részére lehet.

10.§ (1) Nem lehet értékesíteni az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonának körébe sorolt vagyont.

(2) Az egyes korlátozottan forgalomképes törzsvagyont a forgalomképességre vonatkozó korlátok figyelembevételével lehet értékesíteni.

(3) Az üzleti vagyont az alábbiak szerint lehet értékesíteni

a) a képviselő-testület a 300.001,- 500.000,- Ft-ig terjedő értékhatár közé eső vagyon értékesítéséről a megyei lapban való hirdetéssel, a legjobb ajánlattevő javára dönt, a 100.000-300.000,- Ft-ig terjedő értékhatár között a helyben szokásos módon hirdetik meg a vételi ajánlattétel jogát, továbbá

b) a polgármester dönt a 100.000,- Ft értékhatárt el nem érő vagyon értékesítéséről.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott vagyon értékesítésére a 9. § (1) és a 10. § (3) bekezdésben rögzített szabályokat kell alkalmazni.

4. Ingyenes vagyonátruházás

11. § (1) Önkormányzati vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni a nemzeti vagyonról szóló törvény 13. § (3)-(7) bekezdése alapján lehet.

(2) E szabályokat nem kell alkalmazni a pénzvagyonra, valamint a követelésekre és fizetési kötelezettségekre.

5. A vagyon megterhelése

12. § (1) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonát nem lehet megterhelni.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a forgalomképtelen törzsvagyon megterhelhető:

a) vagyonkezelői joggal

b) jogszabályon alapuló használati joggal vagy szolgalommal.

13.§ (1) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának megterhelhetőségét a törvény alapján korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyon esetében törvények határozzák meg.

(2) Az önkormányzat e rendelet alapján korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyonára a 12. § -ban meghatározottakat kell alkalmazni.

14.§ (1) Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyonát meg lehet terhelni.

(2) Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyonának megterhelése – értékhatár nélkül – a képviselő-testület joga.

6. A vagyon vállalkozásba vitele

15. § (1) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonát nem lehet vállalkozásba vinni.

(2) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának vállalkozásba vitelének szabályait a törvény alapján korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyon esetében törvények határozzák meg.

(3) Az önkormányzat e rendelet alapján korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyonát nem lehet vállalkozásba vinni.

16.§ (1) Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyona vállalkozásba vihető.

(2) A vállalkozásba vitelre, a gazdasági társaságban való részvételre a nemzeti vagyonról szóló törvény 8. §-ában meghatározott szabályokat kell alkalmazni.

(3) Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyona feletti (2) bekezdésben meghatározott rendelkezési jogot – értékhatár nélkül – a képviselő-testület gyakorolja.

7. Vagyonkezelési jog létesítése és átengedése

17.§ (1) Vagyonkezelői jogot létesíteni kizárólag a nemzeti vagyonról szóló törvény 3. § (1) bekezdés b) pontjában felsorolt vagyonkezelők részére önkormányzati közfeladat ellátásához kapcsolódva lehet akkor, ha az biztosítja a feladatellátás feltételeinek hatékony biztosítását, a vagyon állagának és értékének megőrzését, védelmét, illetve a vagyon értékét növeli.

(2) Az önkormányzat vagyonkezelői jogot az alábbi vagyonelemekre létesíthet:

a) Idősek Otthona

(3) A vagyonkezelő jog létrejöhet vagyonkezelési szerződéssel vagy kijelöléssel.

(4) Vagyonkezelési szerződés értékhatárra való tekintet nélkül versenyeztetés nélkül köthető.

(5) Az önkormányzat a vagyonkezelési szerződés megkötésekor, az ott részletezett feltételek meghatározásával dönt arról, hogy a vagyonkezelőnek

a) elengedi vagy

b) nem engedi el

a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 109. § (6) bekezdése szerinti kötelezettségét.

18.§ Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának körébe sorolt vagyon vagyonkezelési jogát a forgalomképesség korlátozásának tartalmát meghatározó feltételek figyelembe-vételével lehet átengedni.

19.§ (1) A képviselő-testület dönt a vagyon vagyonkezelési jogának ellenérték fejében történő átengedéséről.

(2) A képviselő-testület 1.000.000,- Ft-ot elérő vagyonkezelési jog átengedéséről a megyei lapban való hirdetéssel, a legjobb ajánlattevő javára dönt.

(3) A képviselő-testület (2) bekezdésben meghatározott érték alatti vagyonkezelési jog létesítésére vonatkozó ajánlattétel lehetőségét a helyben szokásos módon hirdetik meg, és dönt a legkedvezőbb ajánlat szerint.

(4) A vagyonkezelési jog értékének meghatározása piaci értéken történik.

(5) A vagyonkezelési szerződés a vagyonkezelés ellenértékeként

a) pénzösszeget vagy

b) pénzben kifejezett értékű tevékenységet vagy más ellenszolgáltatást ír elő.

20.§ A vagyonkezelő, mint a vagyonkezelési jog jogosultja köteles a vagyonkezelési jog gyakorlása során betartani a következőket:

a) a vagyonkezelésbe vett vagyont a rendes gazdálkodás szabályainak megfelelően, elvárható gondossággal birtokolni, használni és a vagyon hasznait szedni,

b) a vagyont rendeltetésszerűen használni,

c) a vagyont fenyegető veszélyről és a bekövetkezett kárról értesíteni az önkormányzatot,

d) a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 109. § (7) bekezdésében meghatározott kötelezettségének eleget tenni,

e) a vagyonkezelési szerződésben meghatározottakat, és e rendeletben előírt kötelezettségeket teljesíteni,

f) tűrni a vagyonkezeléssel kapcsolatos ellenőrzéseket, és köteles az ellenőrzésekben közreműködni, az előírt beszámolást teljesíteni.

21.§ (1) Vagyonkezelő jogot ingyenes átengedni a következő vagyonkezelőknek lehet:

a) költségvetési szerv vagy önkormányzati intézménynek,

b) önkormányzati társulásnak.

(2) Az önkormányzat az (1) bekezdésben megjelölt vagyonkezelők részére a vagyont ingyenesen a következő közfeladatok esetében adhatja kezelésbe:

a) az óvodai ellátás

b) alapfokú nevelés, oktatás

c) szociális ellátás,

d) közművelődés

e) egészségügyi ellátás

22. § (1) A vagyonkezelés ellenőrzése az alábbi módon történik:

a) az Áht. 70. § (1) bekezdés b) pontja figyelembe vételével a belső ellenőrzés keretében,

b) a vagyonkezelők éves beszámoltatásával, melynek keretében elkészítik az általuk kezelt vagyonra vonatkozó vagyonkimutatást, és ismertetik a vagyongazdálkodási terv adott időszakra vonatkozó teljesülését,

c) pénzügyi bizottság által végzett eseti ellenőrzéssel.

(2) A vagyonkezelés ellenőrzése során ellenőrizni kell, hogy a vagyonkezelő

a) megőrizte-e a vagyontárgy értékét,

b) gondoskodik az állag megóvásról, a jó karbantartásról,

c) az egyéb vállalt kötelezettségét teljesíti-e.

(3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti ellenőrzéseket az önkormányzat éves ellenőrzési tervében szerepeltetni kell.

8. A haszonélvezeti jog

23.§ (1) Vagyon tekintetében haszonélvezeti jogot biztosítani versenyeztetés nélkül lehet.

(2) Nem lehet az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonának körébe sorolt vagyonra haszonélvezeti jogot alapítani - kivéve a jogszabályon alapuló használati jogot vagy szolgalmat.

(3) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának körébe sorolt vagyonra vonatkozóan haszonélvezeti jogot a forgalomképesség korlátozásának tartalmát meghatározó feltételek figyelembe-vételével, valamint a (2) bekezdés figyelembe vételével lehet alapítani.

(4) Az üzleti vagyon tekintetében a haszonélvezeti jog alapítása az alábbiak szerint történik

a) a képviselő-testület a 300.001,- 500.000,- Ft-ig terjedő értékhatár közé eső haszonélvezeti jog alapításáról a megyei lapban való hirdetéssel, a legjobb ajánlattevő javára dönt, 100.000,- 300.000,- Ft-ig terjedő értékhatár között a helyben szokásos módon hirdetik meg a vételi ajánlattétel jogát, továbbá

b) a polgármester dönt a 100.000,- Ft értékhatárt el nem érő haszonélvezeti jog alapításáról.

(5) A (3) bekezdés szerinti vagyont érintő haszonélvezeti jog átengedése a (4) bekezdés szerinti értékhatárok figyelembe-vételével történik.

9. Hasznosítási jog, használatba adás

24.§ (1) Forgalomképtelen önkormányzati törzsvagyon jogszabályon alapuló használati joggal terhelhető csak meg.

(2) A korlátozottan forgalomképes vagyon esetében a hasznosítási jog, és használatba adás tekintetében figyelembe kell venni az adott vagyonelemre előírt forgalomképességi korlátokat.

25.§ (1) A 500.000,-Ft értékhatárt meghaladó hasznosítási jogot versenyeztetéssel lehet átengedni.

(2) A képviselő-testület a 300.001-500.000,- Ft-ig terjedő értékhatár közé eső vagyon hasznosítási jog átengedéséről a megyei lapban való hirdetéssel, a legjobb ajánlattevő javára dönt.

(3) A 100.000,-300.000,- Ft-ig terjedő értékhatár között a képviselő-testület a helyben szokásos módon hirdeti ki a használati, hasznosítási jogra való ajánlattétel jogát.

(4) A képviselő-testület értékhatártól függetlenül dönt az 1 évet meghaladó használati, hasznosítási jog átengedéséről.

26.§ A képviselő-testület külön határozatban állapítja meg az egyes ingatlanok hasznosítására vonatkozó bérleti és használati díjakat.

27.§ A polgármester dönt a 100.000,- Ft értékhatárt el nem érő használati, hasznosítási jog átengedéséről, ha a bérleti szerződésben meghatározott bérleti időszak az 1 évet nem haladja meg.

28.§ (1) Az önkormányzati vagyon használati, hasznosítási jogának ingyenes átengedése – az átengedés időtartamától függetlenül – értékhatár nélkül a képviselő-testület joga.

(2) Az önkormányzati vagyon ingyenesen közfeladat ellátása céljából adható használatba, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben.

10. A helyi önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenységei

29.§ A helyi önkormányzat a kizárólagos gazdasági tevékenységei gyakorlásának jogát a nemzeti vagyonról szóló törvény alapján engedi át. A nemzeti vagyonról szóló törvény alapján gondoskodik az önkormányzat többek között a törzsvagyonában lévő víziközművek létrehozásáról és működtetéséről.

11. A pénzeszközök feletti joggyakorlás

30.§ (1) Az önkormányzat jogosult az ideiglenesen feleslegessé vált pénzeszközeinek hasznosításra, pénzeszközeinek ideiglenes és végleges átadására.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott jog gyakorlásának részletező szabályait az önkormányzat költségvetési rendelete, és más rendelete határozza meg.

12. Az önkormányzat követeléseiről való lemondás

31.§ Az önkormányzat követeléseiről – mint az önkormányzati vagyon részéről – való lemondás jogát

a) a képviselő-testület gyakorolja az adósok, vevők és egyéb követelések vonatkozásában, amennyiben az érintett követelés eléri a 500.000,- Ft összeghatárt,

b) a polgármester gyakorolja

ba) az adósok, vevők és egyéb követelések vonatkozásában, amennyiben az érintett követelés nem éri el az a) pontban meghatározott értékhatárt,

bb) a munkavállalókkal szembeni különféle követelésekről való lemondás jogát értékhatár nélkül.

32.§ (1) A 31. § a) pontjában meghatározott követelésről csak akkor lehet lemondani, ha

a) az nem veszélyezteti az önkormányzat likviditását,

b) a követelés érvényesítése érdekében indított eljárás során a követelést részben vagy egészben nem lehet behajtani, és remény sincs a követelés későbbiekben való behajtására,

c) a követelés érvényesítése, behajtása bizonyítottan a követelés összegét meghaladó költségekkel jár,

d) a bíróság bevonásával történő behajtás során – figyelembe véve az a) és b) pontokban foglaltakat – a követelésről való lemondásról bírói egyezség történt,

e) a felszámolási eljárás vagy a csődeljárás során a követelést részben vagy egészben nagy valószínűséggel pénzügyileg nem lehet realizálni, vagy a csődeljárás során – figyelembe véve az a) és b) pontokban foglaltakat – csődegyezségi megállapodást kötöttek,

f) bizonyított, hogy a követeléssel érintett szervet, személyt nem lehet elérni vagy fellelni.

(2) A polgármester az e rendeletben hatáskörébe utalt önkormányzati követelésről való lemondás jogát az (1) bekezdés a) pontját figyelembe véve gyakorolja.

(3) A követelésről való lemondás magában foglalja az egész követelésről való lemondást, valamint a követelés egy részéréről való lemondást.

(4) A követelésekről való lemondás esetében figyelembe kell venni az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (3) bekezdésében meghatározott, a kis összegű követelés értékhatárát el nem érő követelések behajtására vonatkozó rendelkezést.

33.§ Ha az önkormányzat költségvetési rendelete eltérően nem rendelkezik, a követelésről való lemondás joga az önkormányzati költségvetési szervek tekintetében a 31. és 32. §-ban foglaltak szerint történik azzal az eltéréssel, hogy polgármester alatt a költségvetési szerv vezetőjét, az önkormányzat alatt a költségvetési szervet kell érteni.

13. Hitelfelvétel és -törlesztés, kötvénykibocsátás, beruházás és felújítás, lízing

34.§ (1) Az önkormányzatnak van lehetősége hitelfelvételre és kötvénykibocsátásra.

A hitel felvételével, a meglévő hitelek törlesztésével, valamint a kötvénykibocsátással kapcsolatos rendelkezéseket az önkormányzat költségvetési rendelete állapítja meg.

(2) Az önkormányzat a költségvetési rendeletében dönt arról, hogy milyen beruházásokat, felújításokat valósít meg, és rendelkezik azok pénzügyi fedezetéről.

(3) Az önkormányzat lízingszerződés kötéséről a költségvetési rendeletében dönt.

14. Ellenérték nélkül kapott, felajánlott vagyon

35.§ (1) Az önkormányzat számára más személy vagy szerv által ellenérték nélkül juttatott vagyon elfogadásáról a képviselő-testület dönt.

(2) A térítés nélkül kapott vagy felajánlott vagyon elfogadásának feltétele, hogy

a) az önkormányzat tudja teljesíteni az elfogadott vagyonnal kapcsolatos kötelezettségeket,

b) az a) pont szerinti kötelezettség teljesítése likviditási problémát ne okozzon, és ne zavarja az önkormányzati feladatok ellátását.

IV. Fejezet

Vagyonkimutatás és vagyongazdálkodási terv

36.§ (1) Az önkormányzat vagyonállapotát vagyonkimutatásban kell kimutatni az éves zárszámadáshoz kapcsolódóan.

(2) A vagyonkimutatást adott év december 31-ei fordulónappal kell készíteni.

37.§ (1) A vagyonkimutatás az alábbi két fő részből áll

a) I. A mérlegben szereplő eszközök és kötelezettségek részből,

b)II. A mérlegben nem szereplő eszközök és kötelezettségek részből.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott résznek tartalmaznia kell

a) az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Kormányrendelet 1. számú mellékletében felsorolt római számmal jelzett eszköz és forráscsoportokat,

b) az a) pontban meghatározottak részletezéseként arab számmal jelzett tételeket:

ba) a tárgyi eszközöknél,

bb) a befektetett pénzügyi eszközöknél,

c) a ba) pontban meghatározottak további részletezéseként:

ca) helyi közutakat és műtárgyaikat,

cb) a helyi önkormányzat tulajdonában álló tereket, parkokat,

cc) a helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzetközi kereskedelmi repülőtér a hozzá tartozó légiforgalmi távközlő, rádiónavigációs és fénytechnikai berendezésekkel és eszközökkel, továbbá a légiforgalmi irányító szolgálat elhelyezését szolgáló létesítményekkel együtt,

cd) vizeket és közcélú vízilétesítményeket,

ce) nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyont,

cf) műemlékeket,

cg) védett természeti területeket,

ch) kulturális javakat,

ci) korlátozottan forgalomképes intézményeket, középületeket,

cj) közműveket,

ck) temetőt,

d) az a)–c) pont szerinti tételekhez tartozó összes értéket, ezen belül:

da) a forgalomképtelen törzsvagyon értékét,

db) a korlátozottan forgalomképes törzsvagyon értékét,

dc) a forgalomképes üzleti vagyon értékét.

(3) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott résznek tartalmaznia kell az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Kormányrendelet 44/A. § (3) bekezdésében felsoroltakat

a) forgalomképtelen törzsvagyon,

b) korlátozottan forgalomképes törzsvagyon,

c) forgalomképes üzleti vagyon részletezésben.

38. § (1) Az önkormányzat

a) 3 évre szóló középtávú és

b) 6 évre szóló hosszú távú vagyongazdálkodási tervet készít.

(2) A középtávú vagyongazdálkodási terv tartalmazza

a) a vagyonkimutatásnak megfelelő szerkezetben a középtávú terv időszakának első és utolsó napján várható vagyon adatokat,

b) az ellátott közfeladatokat, és a közfeladatok ellátását biztosító vagyont. A tervben szerepeltetni kell a terv időszakra tervezett vagyonváltozást.

(3) A hosszút távú vagyongazdálkodási tervnek a (2) bekezdés b) pontja szerinti adatokat kell tartalmaznia.

(4) Az önkormányzatnak biztosítania kell a vagyongazdálkodási tervnek, az önkormányzat gazdasági programjának, valamint az éves költségvetési rendeleteknek az összhangját.

(5) A vagyongazdálkodási tervet az önkormányzati gazdasági program elkészítésekor és felülvizsgálatakor felül kell vizsgálni.

(6) A vagyongazdálkodási tervet az önkormányzat határozattal fogadja el.

V. Fejezet

Eljárási szabályok

39.§ (1) A versenytárgyalásnak nyilvánosnak kell lennie.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően zártkörű versenytárgyalást kell tartani, ha a nyilvános tárgyalás az Önkormányzat gazdasági érdekeit sértené, a vagyon értékesítési esélyeit rontaná, értékvesztéssel járna.

(3) A polgármester az átruházott hatáskörében hozott döntéséről a döntést követő képviselő-testületi ülésen köteles beszámolni.

40.§ Az önkormányzat a versenyeztetés értékhatárát központi költségvetésben meghatározott értékhatárt alkalmazza.

41.§ (1) A vagyon értékének meghatározásakor általában az adott vagyonnak az önkormányzat könyvviteli nyilvántartásában szereplő értékét kell alapul venni.

(2) A vagyon értékesítésekor – beleértve az értékpapírokat is – piaci értékének meghatározása érdekében szakértő bevonása szükséges. Amennyiben a szakértő által meghatározott vagyoni érték magasabb, mint a könyvviteli nyilvántartásokban kimutatott érték, úgy az előbbi értéket kell alapul venni az értékesítéssel kapcsolatos jogok gyakorlásakor.

(3) A gazdasági társaságba történő vagyonbevitel esetében a vagyon piaci értékét szakértő bevonásával kell megállapítani.

(4) A vagyonkezelői, haszonélvezeti, használati vagy hasznosítási jog átengedésekor az ellenérték meghatározása piaci értéken történik. A piaci érték meghatározása érdekében szakértő bevonása szükséges.

42.§ Az e rendeletben foglalt előírások teljesítéséről, különös tekintettel a tulajdonosi jogok gyakorlása e rendeletnek való megfelelőségéről – az e témában végrehajtott ellenőrzés megállapításai alapján – a polgármester évente legalább egyszer tájékoztatja a képviselő-testületet.

VI. Fejezet

Záró rendelkezések

43.§ E rendelet 2012. szeptember 1. napján lép hatályba.

44.§ Az e rendelet szerinti vagyonkimutatást először a 2012. évről szóló zárszámadási rendelethez kell elkészíteni.

45.§ Hatályát veszti az önkormányzat vagyonáról szóló 25/2008.(XII. 23.) önkormányzati rendelet.

M á r i a p ó c s, 2012. augusztus 15.

P a p p Bertalan s.k. Dr. K i s s Béla s.k.

polgármester jegyző

Dr. Királyházi Csaba s.k. Miklóssy András Kálmánné s.k.

jkv. hitelesítő jkv. hitelesítő

A másolat hiteles: Szabolcsi Ildikó leíró.

Kihirdetési záradék:

E rendeletet 2012. augusztus 16.-án kihirdettem.

Máriapócs, 2012. augusztus 16. Dr. Kiss Béla

jegyző

MÁRIAPÓCS VÁROS ÖNKORMÁNYZAT

POLGÁRMESTERI HIVATALA

4326. Máriapócs, Kossuth-tér 1. sz.

Telefon száma: 42/554-500.

Telefax száma: 42/554-502.

Ügyirat száma: 2731-4 /2012.

I N D O K O L Á S:

Máriapócs Város Önkormányzat Képviselő-testületének a Máriapócs Város Önkormányzat vagyonáról szóló ……….. sz. rendeletéhez

1. Előzetes hatásvizsgálat

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. §-a alapján, mint a fenti jogszabály előkészítője az alábbi előzetes hatásvizsgálatot végeztem el a szabályozás várható következményeiről, melyről most tájékoztatom a képviselő-testületet.

A tervezett jogszabály hatásai:

a) társadalmi, gazdasági, költségvetési hatás:

- társadalmi hatása: nem jelentős, közvetett, mivel a vagyonrendelet határozza meg azon vagyonelemekkel való gazdálkodás rendjét, melyek alapját, tárgyi feltételeit képezik a közfeladatok ellátásának,

- gazdasági hatása: közép- és hosszútávon jelentős, mivel meghatározza a vagyonnal való gazdálkodás legfontosabb szabályait,

- költségvetési hatása: jelentéktelen, közvetlenül nincs.

b) környezeti és egészségi következmények:

- nincsenek,

c) adminisztratív terheket befolyásoló hatások:

- a rendelet meghatározza a közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási terv tartalmát, mely többletmunkát jelent, de a feladat a jelenlegi apparátussal ellátható.

A jogszabály megalkotásának szükségessége, a jogalkotás elmaradásának várható következményei:

- a rendelet megalkotása kötelező,

- a rendelet elmaradásának következménye: törvényességi észrevétel lehet.

A jogszabály alkalmazásához szükséges feltételek:

- a személyi feltétel: rendelkezésre áll.

- szervezeti feltétel: rendelkezésre áll.

- tárgyi feltétel: rendelkezésre áll.

- pénzügyi feltétel: rendelkezésre áll.

2. Indoklás

A vagyonról szóló helyi rendelet megalkotásának céljai a következők:

- segítse az önkormányzatot a tulajdonosi jogainak gyakorlásában,

- hozzájáruljon az önkormányzati tulajdon védelméhez,

- a vagyonkimutatás-készítésre való kötelezéssel biztosítsa az önkormányzat vagyonában bekövetkező változások áttekinthetőségét,

- a vagyongazdálkodási terv készítési kötelezettség tartalmi előírásával biztosítsa a vagyongazdálkodás megfelelő tervezettségét, valamint

- segítse az egyes tulajdonosi jogosítványok gyakorlásának értékhatár és döntési szint szerinti, ésszerű megosztását.

A rendeletnek nincs európai uniós joggal kapcsolatos összehangolási és egyeztetési vonatkozása.

3. Véleményeztetés

A rendelet tervezetet véleményeztetési kötelezettség terheli. A tervezetet a Máriapócs Város Önkormányzat Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság véleményezte. A véleményét melléklet tartalmazza.

M á r i a p ó c s , 2012. augusztus 10.

P.H.

P a p p Bertalan s.k. Dr. K i s s Béla s.k.

polgármester jegyző

MÁRIAPÓCS VÁROS ÖNKORMÁNYZAT

POLGÁRMESTERI HIVATALA

4326. Máriapócs, Kossuth-tér 1. sz.

Telefon száma: 42/554-500.

Telefax száma: 42/554-502.

Ügyirat száma: 2731-6 /2012.

I N D O K O L Á S:

Máriapócs Város Önkormányzat Képviselő-testületének a Máriapócs Város Önkormányzat vagyonáról szóló ……….. sz. rendeletéhez

1. Társadalmi, gazdasági, szakmai okok és célok, amelyek a javasolt szabályozást szükségessé teszik, továbbá ismerteti a jogi szabályozás várható hatásait:

Az önkormányzat a vagyonáról szóló rendeletét:

- az Alaptörvény 32. cikk. (2) bekezdésében,

- a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdésében

foglaltak alapján alkotja meg.

A helyi rendelet megalkotásakor figyelembe-vételre került:

- a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény,

- a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi LXXXIV. törvény

- az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében foglaltak, valamint

- az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény egyes rendelkezései.

Az önkormányzat vagyonáról szóló rendelet:

- segíti az önkormányzatot a tulajdonosi jogainak gyakorlásában,

- hozzájárul az önkormányzati tulajdon védelméhez,

- a vagyonkimutatás-készítésre való kötelezéssel biztosítja az önkormányzat vagyonában bekövetkező változások áttekinthetőségét,

- a vagyongazdálkodási terv készítési kötelezettség előírásával biztosítja a vagyongazdálkodás megfelelő tervezettségét, valamint

- segíti az egyes tulajdonosi jogosítványok gyakorlásának értékhatár és döntési szint szerinti, ésszerű megosztását.

A korábbi rendelet újraszabályozását a jelentős jogszabályváltozás indokolta, melyek alapján a rendeletet meglévő rendelkezéseit módosítani kellett, új szabályozási elemekkel ki kellett egészíteni.

A rendelet tartalmára vonatkozó jogszabályi kötelezések:

- nemzeti vagyonról szóló törvény:

- 5. § (4) és 18. § (1) bekezdés, melyek alapján a kiemelt jelentőségű nemzeti vagyont kell meghatározni a helyi önkormányzat vonatkozásában,

- 9. § (1) bekezdés, amely előírja a vagyongazdálkodási terv készítési kötelezettséget, s a rendelet ezért meghatározza, e terv készítésére vonatkozó helyi szabályokat,

- a törvény új vagyoni csoport és alcsoport nevet vezet be, melyhez a helyi rendeletben is igazodni kell,

- a Magyarország helyi önkormányzatairól szól törvény 109. § (4), (6) bekezdése, valamint a 143. § (4) bekezdés i) pontja határozza meg az önkormányzat feladatát, miszerint a helyi önkormányzat rendeletben határozza meg:

- azon vagyonelemeket, amelyekre a helyi önkormányzat vagyonkezelői jogot létesíthet,

- a vagyonkezelői jog megszerzésének szabályait,

- a vagyonkezelői jog ellenértékét,

- az ingyenes vagyonkezelői jog átengedés szabályait,

- a vagyonkezelői jog gyakorlásának rendjét,

- a vagyonkezelés ellenőrzésének szabályait.

- az államháztartásról szóló törvény a 97. § (2) bekezdésben rögzíti, hogy követelésről lemondani csak törvényben vagy helyi önkormányzati rendeletben meghatározott esetekben és módon lehet, ezért a helyi rendelet szabályozza a követelésekről való lemondás témakörét.

Indoklás az I. Fejezethez

Általános rendelkezések

A rendelet hatályának kiterjesztésekor meghatározásra kerül:

- az önkormányzat, mivel a rendelet tekintetében, mint tulajdonos jelenik meg,

- az önkormányzati vagyon kezelői, hasznosítói és használói, akiknek vonatkozásában a rendelet kötelezettségeket állapít, illetve állapíthat meg,

- az önkormányzat szervei, azaz a képviselő-testület, a bizottság, a polgármester. A képviselő-testület önkormányzati tulajdonosi jog gyakorlója, amely e jogot a rendeletben meghatározottak alapján átengedheti bizottságra, polgármesterre. A rendelet a pénzügyi bizottságnak egyéb jogosítványt is meghatározhat.

A rendelet a vagyon fogalmi körében figyelembe veszi azt, hogy:

a) az önkormányzat vagyonának esetében a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 106. § (2) bekezdése kimondja, hogy:

„106. § (2) A helyi önkormányzat vagyona a tulajdonából és a helyi önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati célok megvalósítását szolgálják.”,

b) a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi törvény:

- a nemzeti vagyon egyik elemeként azonosítja a helyi önkormányzatok vagyonát /1. §/,

- és a törvény nem terjed ki a pénzvagyonra, a követelésekre és a fizetési kötelezettségre /2. § /.

c) az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 52. § (1) bekezdés j) pontja alapján vagyon az ingatlan, az ingó és a vagyoni értékű jog,

d) az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Kormányrendelet 44/A. §-a a következőket írja elő, azaz:

„44/A. § (1) A helyi önkormányzat képviselő-testülete, illetve az országos nemzetiségi önkormányzat közgyűlése részére a zárszámadáshoz csatolt vagyonkimutatás az önkormányzat és intézményei saját vagyonának adatait (eszközeit és kötelezettségeit) mutatja be.

(2) A vagyonkimutatás felépítése az 1. számú melléklet alapján legalább a római számmal jelzett eszköz-, illetve forráscsoportonkénti - kivéve a tárgyi eszköz, illetve a befektetett pénzügyi eszközcsoportok esetében, ahol a könyvviteli mérleg arab számmal jelzett tételei szerinti - tagolásban tartalmazza az önkormányzat vagyonát törzsvagyon [a forgalomképtelen (a kizárólagos, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű) és korlátozottan forgalomképes], illetve üzleti vagyon bontásban. A vagyonkimutatás további részletezését, tételes alábontását az erre vonatkozó önkormányzati rendelet szabályozza.

(3) A vagyonkimutatás a könyvviteli mérlegben szereplő eszközökön és kötelezettségeken kívül tartalmazza:

- a „0”-ra leírt, de használatban lévő, illetve használaton kívüli eszközök állományát,

- az önkormányzatok tulajdonában lévő, a jogszabály alapján érték nélkül nyilvántartott eszközök állományát (a szakmai nyilvántartásokban szereplő képzőművészeti alkotásokat, régészeti leleteket, kép- és hangarchívumokat, gyűjteményeket, kulturális javakat),

- a mérlegben értékkel nem szereplő kötelezettségeket, ideértve a kezesség-, illetve garanciavállalással kapcsolatos függő kötelezettségeket.”

A fentiek alapján az önkormányzati rendelet hatálya a vagyon legtágabb értelmezési körét veszi át.

A rendelet – figyelembe véve az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 1. § (8) bekezdését – a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek tekintetében nem terjed ki a bérletre és elidegenítésre, mivel ezen témakört az önkormányzat külön rendeletben szabályozza.

Indoklás a II. Fejezethez

Az önkormányzati vagyon csoportosítása

A vagyon csoportosításánál a rendelet a nemzeti vagyonról szóló törvény 5. §-át vette figyelembe.

Az önkormányzati vagyon a vagyon rendeltetése és forgalomképessége alapján kerül csoportosításra.

A vagyoncsoportok ennek megfelelően:

- a törzsvagyon és

- az üzleti vagyon.

A vagyon forgalomképesség szerinti csoportosítása szorosan kapcsolódik a fenti csoportosításhoz. Forgalomképesség szempontjából a vagyon lehet:

- forgalomképtelen,

- korlátozottan forgalomképes, valamint

- forgalomképes.

A nemzeti vagyonról szóló törvény 3. §-a fogalmi meghatározásai között szerepelnek a következő fogalmak:

- forgalomképtelen nemzeti vagyon: az a nemzeti vagyon, amely nem idegeníthető el, vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló használati jog vagy szolgalom kivételével nem terhelhető meg, azon dologi jog vagy osztott tulajdon nem létesíthető,

- korlátozottan forgalomképes vagyon: az állam vagy a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló dolgok közé és a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonba nem tartozó azon nemzeti vagyon, amelyről törvényben, illetve - a helyi önkormányzat tulajdonában álló vagyon esetében - törvényben vagy a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint lehet rendelkezni,

- nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon: az állami vagy a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló dolgok közé nem tartozó azon nemzeti vagyon, amelynek az állami tulajdonban, illetve a helyi önkormányzat tulajdonában történő megőrzése hosszú távon indokolt.

A forgalomképtelennek besorolt vagyontárgy sajátossága, hogy gyakorlatilag nem kerülhet ki az önkormányzat vagyoni köréből – hacsak nem semmisül meg.

Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyontárgyai közé sorolt vagyonelemek forgalomképesek ugyan, de forgalomképességük különböző korlátozás alá esik.

Az önkormányzat forgalomképes vagyontárgyai "szabadon", de a képviselő-testület döntésétől függően lehetnek tárgyai a vagyonnal kapcsolatos szerződéseknek. A forgalomban való részvételükre központi jogszabály korlátozásokat nem állapít meg.

1. Az önkormányzat törzsvagyona

Az önkormányzat törzsvagyon sajátossága, hogy közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgálja. /Lásd nemzeti vagyonról szóló tv. 5. § (2) bekezdés./

Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona

1. Az önkormányzat a forgalomképtelen törzsvagyonát a nemzeti vagyonról szóló törvény 5. § (2) bekezdés a-b) pontjai határozzák meg.

Forgalomképtelen törzsvagyon az a vagyon, amelyet

a) a nemzeti vagyonról szóló törvény által kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonnak minősített.

E vagyonelemeket az 5. § (3) bekezdés határozza meg a következők szerint:

- a helyi közutak és műtárgyaik,

- a helyi önkormányzat tulajdonában álló terek, parkok,

- a helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzetközi kereskedelmi repülőtér, a hozzá tartozó légiforgalmi távközlő, rádiónavigációs és fénytechnikai berendezésekkel és eszközökkel, továbbá a légiforgalmi irányító szolgálat elhelyezését szolgáló létesítményekkel együtt, valamint

- a helyi önkormányzati tulajdonban álló - külön törvény rendelkezése alapján részére átadott - vizek, közcélú vízilétesítmények, ide nem értve a vízi közműveket.

b) törvény vagy a helyi önkormányzat rendelete nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősít

E vagyonelemeket az 5. § (4) bekezdés határozza meg a következők szerint:

- a nemzeti vagyonról szóló törvény 2. mellékletében meghatározott vagyon, valamint

- törvényben vagy a helyi önkormányzati rendeletben ekként meghatározott helyi önkormányzat tulajdonában álló vagyonelem.

Az önkormányzat képviselő-testületének nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak kell minősíteni azt a vagyont, amely nem tartozik a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló dolgok közé, de a helyi önkormányzat tulajdonában történő megőrzése hosszú távon indokolt.

A rendelet tervezet a következő középületek, intézményeket jelöli meg:

a) 816 hrsz-ú ingatlan (gyógyfürdő területe

b) 814 hrsz-ú ingatlan (Panzió területe)

c) 815 hrsz-ú ingatlan (Kemping területe)

d) 0100/19 hrsz-ú ingatlan (horgásztó területe)

e) 0101/1 hrsz-ú ingatlan (horgásztó területe)

f) 098/35 hrsz-ú ingatlan (horgásztó területe)

g) 0100/14 hrsz-ú ingatlan (üdülő övezet területe)

h) 0100/5 hrsz-ú ingatlan (üdülő övezet területe)

i) 488/1 hrsz-ú ingatlan (üdülőövezet területe)

j) 487/1 hrsz-ú ingatlan (búcsú vásár területe)

k) 815 hrsz-ú ingatlan (Kemping területe)

l) 490/1 hrsz-ú ingatlan (II János Pál Pápa tér területe)

2. Forgalomképtelen törzsvagyon körébe tartozó vagyont határoz meg az előzőeken túl az 1991. évi XXXIII. törvény is, melynek 23. §-a kimondja, hogy:

„23. § (1) Az önkormányzatok és intézményeik, illetve közüzemeik, valamint jogelődjeik levéltári anyagának tulajdonjogára a levéltári jogszabályok az irányadók.

(2) Az (1) bekezdésben említett szervek, továbbá a nem központi állami szervek működésével kapcsolatban keletkezett, rendeltetésszerűen azok irattáraiba tartozó levéltári anyag forgalomképtelen. E levéltári anyag megyei, fővárosi levéltárban történő elhelyezése a tulajdonjogot nem érinti.”

Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona tehát a következő:

- a helyi közutak és műtárgyaik,

- a helyi önkormányzat tulajdonában álló terek, parkok,

- a helyi önkormányzati tulajdonban álló - külön törvény rendelkezése alapján részére átadott - vizek, közcélú vízilétesítmények, ide nem értve a vízi közműveket.

- a nemzeti vagyonról szóló törvény 2. mellékletében meghatározott kiemelt jelentőségi nemzeti vagyon, valamint

- törvényben vagy a helyi önkormányzati rendeletben kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősített helyi önkormányzat tulajdonában álló vagyonelem:

a) 816 hrsz-ú ingatlan (gyógyfürdő területe)

b) 814 hrsz-ú ingatlan (Panzió területe)

c) 815 hrsz-ú ingatlan (Kemping területe)

d) 0100/19 hrsz-ú ingatlan (horgásztó területe)

e) 0101/1 hrsz-ú ingatlan (horgásztó területe)

f) 098/35 hrsz-ú ingatlan (horgásztó területe)

g) 0100/14 hrsz-ú ingatlan (üdülő övezet területe)

h) 0100/5 hrsz-ú ingatlan (üdülő övezet területe)

i) 488/1 hrsz-ú ingatlan (üdülőövezet területe)

j) 487/1 hrsz-ú ingatlan (búcsú vásár területe)

k) 815 hrsz-ú ingatlan (Kemping területe)

l) 490/1 hrsz-ú ingatlan (II János Pál Pápa tér területe)

- a levéltári anyag.

Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona

Korábban a helyi önkormányzatokról szóló törvény 79. § (2) bekezdés b) pontja rögzítette, hogy mely vagyonelemeket kell korlátozottan forgalomképes törzsvagyon körébe sorolni:

„79. § (2) b) korlátozottan forgalomképesek a közművek, intézmények és középületek, további a helyi önkormányzat által meghatározott ingatlanok és ingók.....”,

Az előbbi rendelkezés hatályon kívül helyezésre került, így a képviselő-testület az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonát egyrészről a jogszabályok, másrészről saját döntése alapján határozhatja meg.

Jogszabály alapján legalább korlátozottan forgalomképes besorolást kell adni az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény rendelkezései alapján az alábbi vagyonelemeknek:

- a műemlékek

„3. § (4) Az önkormányzat tulajdonába kerülő műemlék épület korlátozottan forgalomképes. Elidegenítéséhez, megterheléséhez, kezelői joga átruházásához, használati vagy bérleti joga gazdasági társaságba való beviteléhez a kultúráért felelős miniszter hozzájárulása is szükséges.”

- védett természeti terület

„7. § (4) Az önkormányzat tulajdonába kerülő védett természeti terület korlátozottan forgalomképes. Elidegenítéséhez, kezelői vagy használati jogának átadásához a természetvédelemért felelős miniszter engedélye is szükséges.”

- víziközművek

„20. § (2) A víziközművek az önkormányzati törzsvagyon körébe tartoznak, és korlátozottan forgalomképesek, csak közszolgáltatási célra hasznosíthatók.”

- kulturális javak

„22. § (6) Az önkormányzat tulajdonában lévő kulturális javak korlátozottan forgalomképes; elidegenítéséhez a kultúráért felelős miniszter hozzájárulása szükséges.”

A képviselő-testület a fentieken túlmenően egyes vagyonelemeket saját belátása szerint – a kötelezően forgalomképtelen törzsvagyonon kívül – besorolhat a korlátozottan forgalomképes törzsvagyon körébe. A rendelettervezet az alábbiakat sorolja ide:

a) középületek, és intézmények közül:

aa) .........................................................................................................................

ab) .........................................................................................................................

ac) ..........................................................................................................................

b) köztemetők.

A besorolás előtt feltárásra kerültek azok az okok, amelyek előidézik az adott vagyonelem forgalomban való részvételének korlátozását.

A korlátozottan forgalomképesség tartalmát minden esetben rögzíteni kell. A jogszabály az általa meghatározott vagyoni körre megad egyfajta korlátozást, feltételrendszert, amit a képviselő-testület tovább szigoríthat. Mivel a képviselő-testületnek az általa besorolt vagyonelemekre maga kell, hogy meghatározza a vagyontárgy forgalomban való részvételére vonatkozó korlátokat, feltételeket, a rendelettervezet a középületekre és intézményekre, valamint a temetőre vonatkozóan tartalmazza ezen korlátokat.

A korlátokat a rendelet tartalmazza a képviselő-testület számára javasolt kiegészítésekkel.

Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon:

- műemlék,

- védett természeti terület,

- víziközmű,

- kulturális javak,

- önkormányzat által korlátozottan forgalomképtelennek minősített vagyon:

- egyes középületek, intézmények,

- általában a közmű, tehát a viziközműn kívüli egyéb közművek is,

- köztemetők.

2. Az önkormányzat üzleti vagyona

A nemzeti vagyonról szóló törvény 3. § (1) bekezdés 18. pontja kimondja, hogy „üzleti vagyon: a nemzeti vagyon azon része, amely nem tartozik a törzsvagyonba”.

Ezen vagyoni kör más irányú meghatározása nehéz, a felsorolás a vagyon összetettsége miatt nagyon bonyolult lenne, ezért alakult ki a fenti meghatározási forma a szakirodalomban is.

Indoklás a III. Fejezethez

A vagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlása

A rendelettervezet III. Fejezete tartalmazza a vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának technikai menetét, az egyes jogosítványokat.

A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 107. §-a szerint a helyi önkormányzatot - törvényben meghatározott eltérésekkel - megilletik mindazon jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik és terhelik. A tulajdonost megillető jogokat a képviselő-testület gyakorolja.

Az önkormányzat tulajdonosi jog gyakorlását alapvetően meghatározza:

- a nemzeti vagyonról szóló törvény, és az e törvényben hivatkozott törvények, valamint

- a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény.

A képviselő-testület a tulajdonost megillető jogait átruházhatja. Az átruházás előnye, hogy a képviselő-testület mentesül olyan döntések alól, melynek meghozatala nem olyan nagy horderejű, és közvetlen beavatkozást, döntést igényelne. (A rendelettervezet a polgármestert ruházza fel egyes tulajdonosi jogok gyakorlásával.)

A rendelettervezet tartalmazza valamennyi tulajdonosi joggal kapcsolatos döntési jogosítványt, azaz:

a) a tulajdonjog átruházást,

b) az ingyenes vagyonátruházást,

c) a vagyon megterhelését,

d) a vagyon vállalkozásba vitelét,

e) a vagyonkezelési jog létesítését és átengedését,

f) a haszonélvezeti jogot,

g) a hasznosítási jogot, használatba adást,

h) a helyi önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenységeinek gyakorlását,

i) a pénzeszközök feletti joggyakorlást,

j) a követelésről való lemondást,

k) a hitelfelvételt és -törlesztést, kötvénykibocsátást, beruházást és felújítást, lízinget,

l) az ellenérték nélkül kapott, illetve felajánlott vagyon elfogadását.

3. Tulajdonjog átruházás

A nemzeti vagyonról szóló törvény 13. § (1) bekezdése kimondja, hogy:

- a helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon tekintetében törvényben vagy a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott értékhatár feletti nemzeti vagyon tulajdonjogát átruházni - ha törvény kivételt nem tesz - csak versenyeztetés útján, az összességében a legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.

A versenytárgyalás útján való vagyonértékesítés értékhatárának kikötése kötelező. Az értékhatár meghatározásánál figyelembe kell venni a költségvetési törvényben meghatározott értékhatárt, a 25 millió forintot. Ennél az értékhatárnál a képviselő-testület kisebb összeget is meghatározhat.

Az önkormányzat vagyonának nagyságára való tekintettel ezen összeget a tervezet 500.000,- Ft-ban határozza meg.

4. Ingyenes vagyonátruházás

Önkormányzati vagyon tulajdonjogának ingyenes átruházására vonatkozó szabályait a nemzeti vagyonról szóló törvény 13. § (3)-(7) bekezdései tartalmazzák. Ennek értelmében az önkormányzati vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni csak törvényben meghatározott esetekben és módon lehet.

Fontos azonban, hogy a tilalom csak a nemzeti vagyonról szóló törvény által meghatározott vagyonra terjed ki, azaz e rendelkezéseket nem kell alkalmazni a hivatkozott törvény 2. §-ában meghatározott vagyonelemekre.

A helyi rendelet e tárgykört - a korábbi vagyonrendelettel ellentétben - részletesen nem szabályozza.

5. A vagyon megterhelése

A vagyon megterhelésével kapcsolatosa főbb szabályokat a nemzeti vagyonról szóló törvény határozza meg.

A forgalomképtelen nemzeti vagyon esetében kizárja a megterhelés lehetőségét, csupán vagyonkezelői jog, és jogszabályon alapuló használati jog vagy szolgalom létesítése lehetséges.

A nem önkormányzat által saját hatáskörben korlátozottan forgalomképes vagyonnak sorolt vagyonok esetében a vagyon megterhelésének korlátait jogszabályok határozzák meg.

A vagyon megterhelésére a jogot nem célszerű átruházni a képviselő-testületnek, mivel az jelentős vagyonmozgási – csökkenési – következményekkel járhat.

6. A vagyon vállalkozásba vitele

Az önkormányzat saját vállalkozást nem folytat.

Az önkormányzat azonban az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény rendelkezései szerint részt vehet vállalkozásban. A vállalkozásban való részvétel a különböző gazdasági társaságban – jogszabály alapján – szerzett részesedésre és az azzal kapcsolatos jogokra terjed ki.

A nemzeti vagyonról szóló törvény 8. §-a szabályozza a gazdasági társaságban való részvétel szabályait.

Fontos, hogy az önkormányzat képviselő-testülete a részesedéseivel kapcsolatos döntés jogát – a döntések súlya, valamint a közösségi érdek miatt – ne ruházza át.

7. Vagyonkezelési jog

A vagyonkezelési jog olyan jog, amely magában foglalja:

- a vagyontárgy birtoklásának,

- használatának és

- a hasznok szedésének jogát.

A vagyon kezelésével összefüggő alapvető szabályokat a nemzeti vagyonról szóló törvény 11. § (1), (3)-(9) bekezdése rögzíti.

A vagyonkezeléssel kapcsolatos legfontosabb szabályok:

- a vagyonkezelői jog vagyonkezelési szerződéssel jön létre,

- a vagyonkezelési szerződés meghatározott vagyonkezelőkkel köthető,

- a szerződéshez nem szükséges versenyeztetés,

- a vagyonkezelőt megilletik a tulajdonos jogai, és terhelik a tulajdonos kötelezettségei azzal, hogy a vagyont nem idegenítheti el, továbbá használati joggal, szolgalommal vagy más dologi joggal nem terhelheti meg, biztosítékul nem adhatja, valamint a vagyonkezelői jogot harmadik személyre nem ruházhatja át és nem terhelheti meg.

A vagyonkezelő joggal kapcsolatos további szabályokat állapít meg a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 109. §-a is.

A 109. § (4) bekezdése kimondja, hogy a képviselő-testületnek rendeletében kell meghatározni a következőket:

- vagyonkezelői jog ellenértéke,

- az ingyenes átengedés szabályait,

- a vagyonkezelői jog gyakorlásának szabályait,

- a vagyonkezelés ellenőrzésének szabályait.

A hivatkozott törvény 143. § (4) bekezdésében meghatározott felhatalmazó rendelkezései között a helyi önkormányzat képviselő-testületét felhatalmazza arra, hogy rendeletben határozza meg: „azokat a vagyonelemeket, amelyekre a helyi önkormányzat vagyonkezelői jogot létesíthet, továbbá a vagyonkezelői jog megszerzésének, gyakorlásának, valamint a vagyonkezelés ellenőrzésének szabályait”.

A rendeletben nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a helyi önkormányzatokról szóló törvény 89. § (2) bekezdése alapján: „Az intézmény a támogatást és a saját bevételeit önállóan használja fel, a használatában lévő ingatlanokat és ingókat - alapfeladata sérelme nélkül - bevételei növelésére fordíthatja”.

A vagyonkezelői jog létesítése

A vagyonkezelési jogot létesíteni a nemzeti vagyonról szóló törvény által meghatározott 3. § (1) bekezdés 19. pontja szerinti vagyonkezelő részére lehet.

Annak figyelembevételével, hogy vagyonkezelői jog közfeladat ellátására történhet, a rendeletben meghatározásra kerültek azok a vagyonelemek, melyekre vagyonkezelési jog létesíthető.

Közfeladat alatt a nemzeti vagyonról szóló törvény 3. § (1) bekezdés 7. pontja szerint meghatározott feladatokat kell érteni, azaz:

„közfeladat: jogszabályban meghatározott állami vagy önkormányzati feladat, amit az arra kötelezett közérdekből, jogszabályban meghatározott követelményeknek és feltételeknek megfelelve végez, ideértve a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátását, továbbá az állam nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeiből adódó közérdekű feladatokat, valamint e feladatok ellátásához szükséges infrastruktúra biztosítását is.”

A közszolgáltatások körébe a helyi önkormányzatokról szóló törvény 8. § (1) bekezdése alapján a következők tartoznak: települési önkormányzat esetén:

„A települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen: a településfejlesztés, a településrendezés, az épített és természeti környezet védelme, a lakásgazdálkodás, a vízrendezés és vízelvezetés, csatornázás, köztemető fenntartása, a helyi közutak és közterületek fenntartása, a helyi közutakon, a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elöl el nem zárt magánutakon, valamint tereken, parkokban és egyéb közterületeken közúti járművel történő várakozás (parkolás) biztosítása, helyi tömegközlekedés, a köztisztaság és településtisztaság biztosítása; gondoskodás a helyi tűzvédelemről, közbiztonság helyi feladatairól; közreműködés a helyi energiaszolgáltatásban, a foglalkoztatás megoldásában; az óvodáról, az alapfokú nevelésről, oktatásról, az egészségügyi, a szociális ellátásáról, valamint a gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodás; a közösségi tér biztosítása; közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység, sport támogatása; a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének biztosítása; az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése.”

A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 109. § (6) bekezdése kimondja, hogy

- a vagyonkezelő a vagyon felújításáról, pótlólagos beruházásáról legalább a vagyon eszközök elszámolt értékcsökkenésének megfelelő mértékben köteles gondoskodni és e célokra az értékcsökkenésnek megfelelő mértékben tartalékot képezni,

- az önkormányzat az általa megkötött vagyonkezelési szerződésben meghatározott feltételek mellett meghatározott mértékben elengedheti az előbbi kötelezettségének teljesítését.

A rendelet úgy rendelkezik, hogy e kötelezettségek elengedéséről, illetve el nem engedéséről a vagyonkezelési szerződés megkötésekor a képviselő-testület dönt.

A vagyonkezelői jog ellenértéke

A vagyonkezelő jog értékének meghatározására a rendelet a piaci értéket határozza meg.

A vagyonkezelői jog gyakorlásának szabályai

A rendeletben meghatározásra kerülnek a vagyonkezelési jog gyakorlásának szabályai. A szabályok megismétlésének elkerülése érdekében a rendelet egyes esetekben csak hivatkozik más jogszabályokban meghatározott kötelezettségekre.

A joggyakorlás szabályai között ugyanakkor a rendelet garanciális szabályokat fektet le, amely biztosítja a vagyon megőrzését, védelmét.

Az ingyenes átengedés szabályai

A helyi rendelet az itt meghatározott vagyonkezelői körből határozza meg azokat, amelyek vonatkozásában lehetővé teszi az ingyenes átengedést. (Ez azt jelenti, hogy a rendelet tovább szűkíti azt a kört, melyek tekintetében lehetséges a vagyonkezelői jog átengedése.)

Az átengedést a helyi rendelet nem csak vagyonkezelőhöz, hanem meghatározott közfeladatokhoz is köti. A rendeletben meghatározott feladatok csak javaslatok, attól a képviselő-testület saját belátása szerint eltérhet.

A vagyonkezelés ellenőrzésének szabályai

Az Áht. 70. § (1) bekezdés b) pontja kimondja, hogy az irányító szerv belső ellenőrzést végezhet a saját vagy az irányítása, felügyelete alá tartozó költségvetési szerv használatába, vagyonkezelésébe adott nemzeti vagyonnal való gazdálkodás tekintetében.

A vagyonkezelés megfelelő mederben tartása érdekében a helyi rendelet

- a vagyonkezelő számára beszámoltatási, tájékoztatási kötelezettséget ír elő, illetve

- rögzíti a pénzügyi bizottság eseti ellenőrzésének jogát.

Az érintett ellenőrzések a belső ellenőrzés keretében az ellenőrzési tervben kerülnek rögzítésre.

A rendelet meghatározza, hogy az ellenőrzések során mit kell elsősorban ellenőrizni.

8. Haszonélvezeti jog

A vagyonnal összefüggő haszonélvezeti jog alapítására vonatkozó fontosabb előírásokat a nemzeti vagyonról szóló törvény 11. § (2)-(4) bekezdése határozza meg.

A haszonélvezeti jog alapítására vonatkozó legfontosabb szabályok

- haszonélvezeti jogot keletkeztető szerződést kell kötni,

- a haszonélvezeti szerződés meghatározott vagyonkezelőkkel köthető,

- a szerződéshez nem szükséges versenyeztetés.

9. Hasznosítási jog, használatba adás

A nemzeti vagyonról szóló törvény a 3. § (1) bekezdés 4. pontjában rögzíti a hasznosítás fogalmát, amely a következő:

„Hasznosítás: a nemzeti vagyon bármely - a tulajdonjog átruházását nem eredményező - módon, jogcímen történő átadása, átengedése, ide nem értve:

- a vagyonkezelésbe adást, valamint

- a haszonélvezeti jog alapítását.”

A nemzeti vagyonról szóló törvény 3. § (1) bekezdés 3. pontja alapján a forgalomképtelen nemzeti vagyon csak jogszabályon alapuló használati joggal terhelhető meg.

A vagyonnal összefüggő hasznosításra vonatkozó fontosabb előírásokat a nemzeti vagyonról szóló törvény 11. § (10)-(13) bekezdése határozza meg, amelyek alapján:

- a hasznosításra szerződést kell kötni,

- a hasznosításra vonatkozó szerződés kötésekor figyelembe kell venni a törvényben meghatározott tartalmi követelményeket.

A törvény 11. § (13) bekezdése határozza meg, hogy az önkormányzati vagyon ingyenes kizárólag közfeladat ellátása céljából adható használatba, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben.

Az önkormányzat esetében a képviselő-testület a bérleti szerződések megkötésével kapcsolatos jogokat és az értékhatárokat az értékesítésnél rögzítettek szerint határozza meg.

A rendeletben nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy helyi önkormányzatokról szóló törvény 89. § (2) bekezdése alapján: „Az intézmény a támogatást és a saját bevételeit önállóan használja fel, a használatában lévő ingatlanokat és ingókat - alapfeladata sérelme nélkül - bevételei növelésére fordíthatja”.

10. A helyi önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenységei

gyakorlásának átengedése

A nemzeti vagyonról szóló törvény rendelkezik az önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenységének gyakorlása átengedésének lehetőségéről.

A törvény alapján a helyi önkormányzat a víziközmű létesítmények létrehozásáról és működtetéséről az alábbiak szerint gondoskodhat:

a) koncessziós szerződés kötéssel,

b) koncessziós szerződés nélkül

ba) olyan gazdálkodó szervezet létrehozásával, amelyben kizárólagos részesedéssel rendelkezik - ide nem értve a munkavállalói résztulajdont,

bb) az állam és az önkormányzat együttesen olyan gazdálkodó szervet hoz létre, amelyben kizárólagos közös részesedéssel rendelkezik - ide nem értve a munkavállalói résztulajdont.

11. A pénzeszközök feletti joggyakorlás

Az önkormányzat rendelkezik pénzeszközökkel, melyekkel szabadon gazdálkodik. A pénzvagyon feletti gazdálkodás nem esik a nemzeti vagyonról szóló törvény hatálya alá.

12. Az önkormányzat követeléseiről való lemondás

Az államháztartási törvény 97. § (2) bekezdése alapján a helyi önkormányzat, valamint az általuk irányított költségvetési szervek követeléséről lemondani csak

- törvényben, vagy

- helyi önkormányzati rendeletben

meghatározott esetekben és módon lehet.

Az összeghatárokat, a körülményeket azonban a képviselő-testület saját maga, szabadon határozza meg. A tervezet csupán a célszerűség alapján kialakított javaslatot tartalmazza.

13. A hitelfelvétel és -törlesztés, kötvénykibocsátás, lízing

A fentiek szabályozására azért van szükség, mert bármikor előfordulhatnak a költségvetési gazdálkodás során. Hatást gyakorolhatnak mind pozitív, mind negatív irányban az önkormányzat vagyonára, de a vagyon szerkezetében és a vagyon csoportjaiban is jelentős változásokat okozhatnak.

A tervezet szintén csak célszerűségi javaslatot tartalmaz.

14. Ellenérték nélkül kapott, felajánlott vagyon

E témakör szabályozására azért van szükség, hogy az önkormányzat az így kapott vagyon miatt ne kerüljön hátrányos helyzetbe, és mindig mérlegelésre kerüljön a felajánlott vagyon átvételével kapcsolatos kötelezettségek mértéke, annak vállalhatósága.

Indoklás a IV. Fejezethez

Vagyonkimutatás és vagyongazdálkodási terv

Vagyonkimutatás

A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 110. § (2) bekezdése kimondja, hogy:

„Az önkormányzati törzsvagyont a többi vagyontárgytól elkülönítve kell nyilvántartani. Az éves zárszámadáshoz a vagyonállapotról vagyonkimutatást kell készíteni.”

A rendelettervezet e fejezete tartalmazza a vagyonkimutatás készítésének kötelezettségét, melyet az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 44/A. §-a ír elő. (A hivatkozott jogszabályrészt az előterjesztés 2-3. oldala tartalmazza.)

A hivatkozott jogszabály alapján a helyi önkormányzat képviselő-testülete a zárszámadáshoz csatolja a vagyonkimutatást, amely az önkormányzat és intézményei összevont adatait tartalmazza.

A vagyonkimutatás felépítésére vonatkozóan szintén a hivatkozott jogszabály ad iránymutatást, illetve ad felhatalmazást arra, hogy a vagyonkimutatás további részletezését, tételes alábontását az erre vonatkozó önkormányzati rendelet szabályozza.

Vagyongazdálkodási terv

A nemzeti vagyonról szóló törvény 9. § (1) bekezdése alapján az önkormányzat közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási terv készítésére köteles.

A törvény e terv tartalmára vonatkozóan nem tartalmaz előírást, így ennek tartalmát az önkormányzat szabadon határozhatja meg.

Indoklás a V. Fejezethez

Eljárási szabályok

A versenyeztetési szabályok tekintetében figyelembe kell venni, hogy a versenyeztetési értékhatár a központi költségvetéséről szóló törvényben kerül meghatározásra. Ez 2012-ben a 2011. évi CLXXXVIII. törvény 68. §-a alapján 25 millió forint.

A rendelet ennél alacsonyabb értékhatárt nem határoz meg, hanem elfogadja a központi értékhatárt. A rendelettervezet e fejezetén belül külön szakasz foglalkozik a vagyonértékelési szabályokkal. Ez azért fontos, mert a vagyongazdálkodás szempontjából nem mindig a könyvvitelben megjelenő könyv szerinti értéket kell alapul venni, mivel az egyes esetekben jelentős mértékben eltér az adott vagyontárgy tényleges piaci értékétől. Azért, hogy a vagyongazdálkodás során az önkormányzat érdeke minél jobban érvényesüljön, szükség lehet arra, hogy a vagyontárgyak a piaci értéken kerüljenek be a forgalomba (értékesítés, apport, bérlet). A piaci érték meghatározásához szakértőt kell bevonni.

Indoklás a VI. Fejezethez

Záró rendelkezések

A rendelettervezet hatálybalépését a kihirdetést követő hónap első napjára célszerű kitűzni azért, hogy legyen idő a rendeletben foglaltakra való felkészülésre.

M á r i a p ó c s, 2012. augusztus 10.

P a p p Bertalan s.k. Dr. K i s s Béla s.k.

polgármester jegyző

Várakozási területek használata, 14/2012. (VIII.16.)

MÁRIAPÓCS VÁROS ÖNKORMÁNYZAT

KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉTŐL „ M Á S O L A T „

4326. Máriapócs, Kossuth-tér 1. sz.

Telefon száma: 42/554-500.

Telefax száma: 42/554-502.

Ügyirat száma: 3112-4 /2012.

MÁRIAPÓCS VÁROS ÖNKORMÁNYZAT

KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

14/2012. (VIII.16.)

ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE:

A várakozási terület használatának és kezelésének szabályozásáról szóló, /2012. (VIII. 15.) rendelet-tervezete

A várakozó helyek használatának és üzemeltetésének szabályozásáról szóló, a 16/2011.(VIII.18.)rendelet módosításáról

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. tv. 15/A. § (1) a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján forgalomszervezési és a lakott területeknek a közúti közlekedés károsító hatásaitól történő fokozott védelme érdekében a következő rendeli el:

(1)a) A rendelet időbeli hatálya a Máriapócsi Nemzeti Kegyhely által kiadott Búcsúrendben felsorolt búcsúrendezvények napjaira 6⁰⁰-15⁰⁰ óráig terjed ki.

b) A Búcsúrend a rendelet 6. sz. függeléke.

A ,,P” betűvel jelzett búcsúrendezvényen a parkolás biztosítása a Pápa téren, Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános és Alapfokú Művészeti Iskola udvarán, Máriapócsi Napköziotthonos Óvoda udvarán.

(2) A rendelet tárgyi hatálya kiterjed valamennyi, (1) bekezdésben meghatározott területen várakozó közúti járműre, kivéve:

a./ a megkülönböztető fény- és hangjelzéssel felszerelt járműveket;

b./ közrend és közbiztonság védelmében szolgálatot teljesítő, jelzés nélküli járműveket;

c./ a mozgásában korlátozott személyszállítására szolgáló gépjárművet, amennyiben a szállított személy rendelkezik a mozgásában korlátozottak parkolási igazolvánnyal, és az a 4.§ (2) bekezdésében meghatározott módon kerül elhelyezésre a gépjárműben;

d./ a tulajdonos külön engedélyével rendelkező járművek, amelyet a 4.§ (2) bekezdésében meghatározott módon kerül elhelyezésre a gépjárműben.

(3) A várakozóhelyen kereskedelmi, vagy szolgáltató tevékenység az üzemeltető külön engedélyével végezhető.

(4) Autóbusz várakozóhelyként kizárólagosan kijelölt hely: Pápa-tér.

2. §

(1) A kijelölt várakozóhelyek felsorolását, jelen rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza.

A várakozó helyeken az üzemeltetőnek tájékoztató táblát kell elhelyeznie.

A tájékoztató táblán fel kell tüntetni:

a./ az adott helyen várakozók díjfizetési kötelezettségét;

b./ a díjfizetési kötelezettség időbeli hatályát;

c./ a várakozási díj összegét;

d./ a várakozási díj megfizetésének módját;

e./ az üzemeltető nevét, címét;

f./ a „nem őrzött” parkolóra utalást.

(2) A kijelölt várakozó helyeken várakozni az üzemeltetési idő alatt csak jelen rendelet szabályai szerint szabad.

(3) Üzemeltetési időn kívül a várakozó helyeken nem kell várakozási díjat fizetni.

(4) A várakozási helyeket Máriapócs Város közigazgatási határain belül a az 1. számú mellékletben megnevezett 2. 3. pontjában 3.,4. számú mellékletet képező megállapodásban megnevezett szervezetek, az 1. számú melléklet 2. és 4. pontjában meghatározott közterületen az 5. számú melléklettet képező megállapodásban megnevezett szervezetek, mint (a továbbiakban: üzemeltető) üzemeltetik.

(5) A kezelő gondoskodik különösen:

- az üzemeltetési idő tartama alatt a parkolójegy árusításáról,

- a közlekedési és tájékoztató táblák kihelyezéséről,

- a parkolási rend megszervezéséről,

- e rendeletben rögzített szabályok betartásának ellenőrzéséről,

(6) A tulajdonos gondoskodik különösen:

- az egységes parkolójegy beszerzéséről,

- a tájékoztató táblák elkészíttetéséről.

- a várakozó terület tisztántartásáról,

- illemhely (mobil WC) biztosításáról, tisztántartásáról.

3.§

(1) A várakozási helyek várakozási célú használatáért a várakozási díjak mértékét a rendelet 2. sz. melléklete tartalmazza.

(2) A várakozási díjat a tervezett várakozás időtartamára előre kell megfizetni.

4. §

(1) A várakozási helyek használatát a helyszínen megvásárolt jeggyel lehet igénybe venni.

(2) A megváltott jegyet, díjmentességet igazoló engedélyt a gépjárműben az első szélvédő mögött kívülről jól látható módon kell elhelyezni akként, hogy annak érvényességéről az ellenőrzést végző személy megbizonyosodhasson.

5. §

(1) A várakozó helyek szabályszerű igénybevételét és a várakozási díj megfizetését a kezelő által megbízott üzemeltetési időben bármikor jogosult ellenőrizni.

(2) Jogosulatlan használatnak minősül a parkolóhely igénybevétele, ha a jármű vezetője

a./ várakozó helyen érvényes jegy nélkül várakozik;

b./ érvényes jegyét, vagy a mozgáskorlátozottság igazolására szolgáló engedélyt nem a szélvédő mögött és ellenőrizhető módon helyezi el a gépjárművön;

c./ az előre megfizetett várakozási idő letelte után 15 percen túl a várakozási helyet továbbra is használja;

d./ mozgáskorlátozottság igazolására szolgáló engedélyt (továbbiakban engedély) nem a kedvezményre jogosult érdekében használja fel, az engedély érvényességének időtartama lejárt, az engedély teljes mértékben nem ellenőrizhető.

7.§

Ha a jármű díjfizetési kötelezettség alá eső várakozási területen díjfizetés nélkül várakozik, vagy a kifizetett várakozási időt 15 perccel túllépi, várakozási esetenként egy órai várakozási díjat, továbbá pótdíjat kell fizetni a közúti közlekedésről szóló, 1988. évi I. törvény 15/C. §-ában és 15/D. §-ában szabályozott módon.

8. §

(1) Jelen rendelet 2012. október 1. napjától hatályos.

(2) A rendelet 3. sz, 4. számú, és 5. számú melléklete 2012. augusztus 18. napján lép hatályba.

(3) 2012. szeptember 31. nappal hatályát veszti Máriapócs Város Önkormányzat Képviselő-testületének a Várakozó helyek használatának és üzemeltetésének szabályozásáról szóló 16/2011.(VIII.18.) önkormányzati rendelet.

M á r i a p ó c s, 2012. augusztus 15.

P a p p Bertalan s.k. Dr. K i s s Béla s.k.

polgármester jegyző

Dr. Királyházi Csaba s.k. Miklóssy András Kálmánné s.k.

jkv. hitelesítő jkv. hitelesítő

A másolat hiteles: Szabolcsi Ildikó leíró.

Kihirdetési záradék:

E rendeletet 2012. augusztus 16.-án kihirdettem.

Máriapócs, 2012. augusztus 16. Dr. Kiss Béla

jegyző

Ügyirat száma: 3.112 -2 /2012.

Előzetes hatásvizsgálat

A várakozási terület használatának és kezelésének szabályozásáról szóló, /2012. (VIII. 15.) rendelet-tervezete A várakozó helyek használatának és üzemeltetésének szabályozásáról szóló, a 16/2011.(VIII.18.)rendelet módosításáról

a.) a tervezett jogszabály valamennyi jelentősnek ítélt hatása

aa.) társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásai:

A rendelet megalkotásával biztosítja Máriapócs Város Önkormányzat Képviselő-testülete részére a helyi közutakon, a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánúton, valamint tereken, parkokban és egyéb közterületeken forgalomszervezési, valamint a lakott területeket, különösen a műemléki és védett területek a közúti közlekedés károsító hatásaitól történő védelme céljából a törvényben meghatározott keretek között - kijelölhet olyan várakozási terület, amelynek a járművel történő, várakozási célú használatáért várakozási díjat kell fizetni.

A rendeletben meghatározott díjak biztosítják a forgalomszervezéshez, a kijelölt várokozó területek tisztántartásához, valamint higiéniás feltételek biztosításához szükséges forrásokat.

ab.) környezeti és egészségi következményei:

A rendelet biztosítja, hogy a településen biztonságos közlekedés, a védett műemléki területek közúti közlekedés károsító hatásaitól történő védelmét, a rendezett várakozás feltételeinek biztosítását.

A rendeletnek környezetre káros hatása nincs.

ac.) adminisztratív terheket befolyásoló hatásai:

A rendelet végrehajtásához szükséges adminisztratív állomány a Képviselő-testület hivatalában és az önkormányzattal együttműködő civilszervezetek tagjaival rendelkezésre áll.

A végrehajtás során jelentkező újabb adminisztratív terhet jelenthet a pótdíj és díjtartozás beszedése.

b.) a jogszabály megalkotásának szükségessége, a jogalkotás elmaradásának várható következményei:

A közúti közlekedés szabályairól szóló, 1988. évi I. törvény szabályozza a várakozó területe és várakozási díj részletes szabályait. Az önkormányzati rendelet ennek megfelelő szabályozása, illetve módosítása szükségszerű.

c.) a jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételei:

A rendelet végrehajtásához az önkormányzat a civil szervezetekkel megkötött megállapodással a forgalomszervezési feladatokat, az adminisztratív jellegű feladatokat, valamint pénzügyi, számviteli és egyéb nyilvántartási feladatokat a hivatal pénzügyi és vagyongazdálkodási csoportja látja el.

M á r i a p ó c s, 2012. augusztus 9.

Papp Bertalan s.k.

polgármester

1.sz. melléklet

Várakozási területek felsorolása:

Pápa-tér

2. Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános és Alapfokú Művészeti Iskola udvara

3. Máriapócsi Napköziotthonos Óvoda udvara

2.sz. melléklet

Várakozási díjtételek:

Pápa-téren

2. Általános és Alapfokú Művészeti Iskola udvarán

3. Máriapócsi Napközi Otthonos Óvoda udvarán a fizető parkolók díjtételei:

személygépkocsi: 150Ft/óra

autóbusz: 500 Ft/óra

3. sz. melléklet

MEGÁLLAPODÁS

Amely létrejött egyrészről:

Máriapócsi Gyermekekért Alapítvány (4326 Máriapócs, Kossuth tér 10. számlaszáma: 68200059-10503645), mint kezelő, valamint

Máriapócs Város Önkormányzat (4326 Máriapócs, Kossuth tér 1. ), mint tulajdonos között az alábbiak szerint:

1. A felek rögzítik, hogy Máriapócs Város Önkormányzat Képviselő-testületének A várakozási terület használatának és kezelésének szabályozásáról szóló, ---/2012. (VIII. 15.) rendelet 1. számú melléklet 2. pontjában meghatározott várakozási területen a 2. számú melléklet szerinti várakozási díjtételek szerint a kezelői feladatokat Máriapócs Város Önkormányzat megbízásából a Máriapócsi Gyermekekért Alapítvány látja el.

2. A beszedett parkolási díj összegével az Alapítvány által megbízott személy a búcsúrendezvényt követő három munkanapon belül elszámol a Máriapócs Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Pénzügy és -vagyongazdálkodás szervezeti egysége felé. A közvetlen költségek levonását követően a nettó bevételt minden hónap 10. napjáig a fenntartó az Alapítvány számlaszámára támogatásként átutalja.

3. A parkolási díj összegével az üzemeltető szabadon rendelkezik.

4. A megállapodásban foglaltakat a felek tudomásul veszik, aszerint járnak el.

5. A megállapodást 2014. december 31. napig, határozott időre szól.

6. A megállapodásban foglaltak megszegése esetén, az azonnal felmondható.

7. A felek jelen megállapodást elolvasták, azt, mint akaratukkal mindenben egyezőt jóváhagyólag aláírták.

M á r i a p ó c s, 2012.augusztus 15.

Papp Bertalan Páldi Orsolya

Máriapócs Város Önkormányzat Máriapócsi Gyermekekért

Polgármestere Alapítvány Elnöke

4.sz. melléklet

MEGÁLLAPODÁS

Amely létrejött egyrészről:

Máriapócsi Óvodás Gyermekekért Alapítvány (4326 Máriapócs, Kossuth tér 12. számlaszáma: 68200059-10000551), mint kezelő valamint

Máriapócs Város Önkormányzat (4326 Máriapócs, Kossuth tér 1. ), mint tulajdonos között az alábbiak szerint:

1. A felek rögzítik, hogy a Máriapócs Város Önkormányzat Képviselő-testületének A várakozási terület használatának és kezelésének szabályozásáról szóló, ---/2012. (VIII. 15.) rendelet 1. számú melléklet 3. számú pontjában meghatározott várakozási területen a 2. számú melléklet szerinti várakozási díjtételek szerint a kezelői feladatok a Máriapócs Város Önkormányzat megbízásából Máriapócsi Óvodás Gyermekekért Alapítvány látja el.

2. A beszedett várakozási díj összegével az Alapítvány által megbízott személy a búcsúrendezvényt követő három munkanapon belül elszámol a Máriapócs Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Pénzügy és -vagyongazdálkodás szervezeti egysége felé. A tulajdonos a közvetlen költségek levonását követően a nettó bevételt minden hónap 10. napjáig az Alapítvány számlaszámára támogatásként átutalja.

3. A várakozási díj összegével a kezelő szabadon rendelkezik.

4. A megállapodást 2014. december 31. napig, határozott időre szól.

5. A megállapodásban foglaltak megszegése esetén az azonnal felmondható.

6. A megállapodásban foglaltakat a felek tudomásul veszik, aszerint járnak el.

7. A felek jelen megállapodást elolvasták, azt, mint akaratukkal mindenben egyezőt jóváhagyólag aláírták.

M á r i a p ó c s, 2012. augusztus 15.

Papp Bertalan Hajdu Mihályné

Máriapócs Város Önkormányzat Máriapócsi Óvodás Gyermekekért

Polgármestere Alapítvány Kuratóriumának

Elnöke

5.sz. melléklet

MEGÁLLAPODÁS

Amely létrejött egyrészről:

Máriapócs Város alábbi civilszervezetei

Máriapócsi Polgárőrség, Máriapócs, Kossuth tér 1.

(Elnöke: Lőrincz Péter

szsz.: 68200059-10000056 Nyírbélteki Takarékszövetkezet Máriapócsi Kirendeltsége

Máriapócsi Ifjúsági Egyesület, Máriapócs, Báthory u. 25.

(Elnöke: Dr. Lazók Attila

szsz.: 6800059-10000472 Nyírbélteki Takarékszövetkezet Máriapócsi Kirendeltsége

Labdarugó Sportegyesület, Máriapócs, Kossuth tér 1.

(Elnöke: Papp Zoltán

szsz.: 68200059-10500051 Nyírbélteki Takarékszövetkezet Máriapócsi Kirendeltsége

Máriapócsi Horgász Egyesület, Máriapócs, Bogáti u. 25.

Máriapócsi Horgász Egyesület, Máriapócs, Bogáti u. 25.

(Elnöke: Tóth Árpád

szsz.: 68200059- 10001631 Nyírbélteki Takarékszövetkezet Máriapócsi Kirendeltsége

Vigyázzunk Egymásra Egyesület, Máriapócs, Báthori u. 25.

(Elnöke: Balázs Csabáné

szsz.: 6820059-10004579 Nyírbélteki Takarékszövetkezet Máriapócsi Kirendeltsége

Máriapócsért Alapítvány, Máriapócs, Kossuth tér 1.

(Elnöke: Papp Bertalan

szsz.: 11744003-20130109 OTP Bank Nyrt.)

mint kezelő valamint,

Máriapócs Város Önkormányzat (4326 Máriapócs, Kossuth tér 1. ), mint tulajdonos között az alábbiak szerint:

1. A felek rögzítik, hogy a Máriapócs Város Önkormányzat Képviselő-testületének A várakozási terület használatának és kezelésének szabályozásáról szóló, ---/2012. (VIII. 15.) rendelet rendeletében meghatározott 1. számú mellékletének 1. pontjában meghatározott várakozási területen a 2. számú melléklet szerinti várakozási díjtételek szerint a kezelői feladatok Máriapócs Város Önkormányzat megbízásából a feltüntetett Máriapócsi civilszervezetek látják el.

2. A beszedett várakozási díj összegével a jelen civilszervezetek által megbízott személy a búcsúrendezvényt követő három munkanapon belül elszámol a Máriapócs Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Pénzügy és -vagyongazdálkodás szervezeti egysége felé.

3. A tulajdonos a nettó bevételt a tárgyhót követő hónap 10. napjáig a civilszervezetek közötti megállapodás alapján támogatásként utalja át a megadott számlaszámokra.

A beszedett várakozási díj

20%-a a Labdarúgó Sportegyesületet,
20%-a a Máriapócsi Horgász Egyesület,
20%-a a Máriapócsi Polgárőrséget,
10%-a a Máriapócsi Ifjúsági Egyesületet
10%-a a Vigyázzunk Egymásra Egyesületet
20 %-a Máriapócsért Alapítványt illeti meg.

4. A várakozási díj összegével a kezeléssel megbízott civilszervezet szabadon rendelkezik.

5. A megállapodást 2014. december 31. napig, határozott időre szól

6. A megállapodásban foglaltakat a felek tudomásul veszik, aszerint járnak el.

7. A felek jelen megállapodást elolvasták, azt, mint akaratukkal mindenben egyezőt jóváhagyólag aláírták.

M á r i a p ó c s, 2012. augusztus 9.

Tóth Árpád Dr. Lazók Attila

Máriapócsi Horgász Egyesület Máriapócsi Ifjúsági

Elnöke Egyesület Elnöke

Sitku Béla Lőrincz Péter

Máriapócsi Máriapócsi Polgárőrség

Sportegyesület Elnöke Elnöke

Balázs Csabáné Papp Bertalan

Vigyázzunk Egymásra Egyesület Máriapócs Város Önkormányzat Polgármestere

Ügyirat száma: 3.112 -3/2012.

I N D O K O L Á S

Társadalmi, gazdasági, szakmai okok és célok, amelyek a javasolt szabályozást szükségessé teszik, továbbá ismerteti a jogi szabályozás várható hatásait:

Máriapócs Város Önkormányzat, mint a Máriapócsi Nemzeti Kegytemplom városa, feladatai közé tartozik a városba érkező zarándokok, vendégek, látogatók fogadása, és itt tartózkodásuk idejére a rendezett és biztonságos várakozás lehetővé tétele.

A forgalmi rend szabályozásánál különös figyelmet kell fordítani a gyalogos forgalom biztonságára és zavartalanságára. Fokozottan védeni kell a közúti forgalomban résztvevő gyermekeket, időskorúakat, valamint a mozgáskorlátozottakat és egyéb testi fogyatékosokat.

Az önkormányzat a máriapócsi civilszervezetekkel együttműködve biztosítja a helyi közutakon, a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánúton, valamint tereken, parkokban és egyéb közterületeken forgalomszervezési, valamint a lakott területeket, különösen a műemléki és védett területek a közúti közlekedés károsító hatásaitól történő védelme céljából a törvényben meghatározott keretek között - kijelölt várakozási terület zavartalan kezelését.

E rendelet biztosítja a várakozási területek forgalomszervezéséhez, higiéniás feltételeihez, a területek tisztántartásához szükséges forrásokat.

A helyi önkormányzatok Képviselő-testületeinek az alábbi jogszabály alapján alkotta meg rendeletét: A közúti közlekedés szabályairól szóló, 1988. évi I. törvény.

A rendelet módosítását indokolja, hogy a rendelet mellékletében foglalt civilszervezet közötti megállapodás időtartamát meg kell határozni, valamint a közúti közlekedésről szóló törvényben is részletes szabályozásra került a forgalomszabályozás, amellyel történő összehangolása jogszabály-módosítási kötelezettséget jelent.

M á r i a p ó c s, 2012. augusztus 9.

Papp Bertalan s.k.

polgármester

2012 évi költségvetés módosítás,10/2012. (VIII.16.)

MÁRIAPÓCS VÁROS ÖNKORMÁNYZAT

KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉTŐL „ M Á S O L A T „

4326. Máriapócs, Kossuth-tér 1. sz.

Telefon száma: 42/554-500.

Telefax száma: 42/554-502.

Ügyirat száma: /2012.

MÁRIAPÓCS VÁROS ÖNKORMÁNYZAT

KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

10/2012. (VIII.16.)

ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

az önkormányzat 2012. évi költségvetés módosításáról

1. § A Máriapócs Város Önkormányzat Képviselő-testülete a (a továbbiakban: Képviselő-testület) az önkormányzat

bevételi főösszegét 494 820 ezer forintban

kiadási főösszegét 590 197 ezer forintban

hiányát 85 377 ezer forintban

állapítja meg.

Az önkormányzat összevont bevételek és kiadások módosítását az egyes számú melléklet tartalmazza.

2. § A módosított költségvetés részletezése

Az 1. §-ban megállapított bevételek és kiadások önkormányzati, továbbá költségvetési szervenkénti megoszlását a 2. - 2.3 mellékletek szerint határozza meg.

3. § A rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.

A rendelet többi része változatlan marad.

A rendelet kihirdetéséről helyben szokásos módon a jegyző gondoskodik.

M á r i a p ó c s, 2012. augusztus 15.

P a p p Bertalan s.k. Dr. K i s s Béla s.k.

polgármester jegyző

Dr. Királyházi Csaba s.k. Miklóssy András Kálmánné s.k.

jkv. hitelesítő jkv. hitelesítő

A másolat hiteles: Szabolcsi Ildikó leíró.

Kihirdetési záradék:

E rendeletet 2012. augusztus 16.-án kihirdettem.

Máriapócs, 2012. augusztus 16. Dr. Kiss Béla

jegyző

MÁRIAPÓCS VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT

4326. Máriapócs, Kossuth-tér 1. sz.

Telefon száma: 42/554-500.

Telefax száma: 42/554-502.

Tisztelt Pénzügyi Bizottság!

A 2012. évi költségvetés elfogadását követően az alábbi pályázatok bekerültek benyújtásra

és támogatásra, melyhez a saját erő biztosítása miatt a költségvetés módosítása indokolt.

TÁMOP 1.1.2-11/1. Projekt 2012. 05. 02 – 2013. 02. 01. ( 1 fő )

Támogatás: 576. 267

Saját erő: 246.880 ( 6 hóra )

274.320 2012. 11. 12. havi bér+ jár, mely 100 %-ban az Önkormányzatot

terheli, mivel 2013. 02. 01-ig továbbfoglalkoztatási kötelezettség

van.

Össz.: 521.200

Mindössz.: 1.097.467

Bér: 864.187

Járulék: 233.280

Össz.: 1.097.467

Hosszabb időtartartamú közfoglalkoztatás : 2012. 07. 01 – 2012. 11. 30. ( 1 fő )

Támogatás: 244.480

Saját erő: 61.120

Össz.: 305.600

Bér: 269.250

Járulék: 36.350

Össz.: 305.600

Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás: 2012. 08. 01 – 2012. 11. 30. ( 3 fő )

Támogatás: 586.752

Saját erő: 146.688

Össz.: 733.440

Bér: 646.200

Járulék: 87.240

Össz.: 733.440

A pályázatokhoz a szükséges saját erő összege összesen: 729.008 Ft.

M á r i a p ó c s , 2012. 08. 01.

Tóth Jánosné

ügyfélszolgálati ügyintéző

MÁRIAPÓCS VÁROS ÖNKORMÁNYZAT

POLGÁRMESTERI HIVATALA

4326 Máriapócs, Kossuth tér 1.

Telefon száma: 42/554-500

Telefax: száma: 42/554-502

Száma: 1076-18. /2012.

T Á J É K O Z T A T Ó

A 2012. évi költségvetési rendelet módosításáról

Tisztelt Képviselő-testület!

A Képviselő-testület az 5/2012. (III. 8.) rendeletével alkotta meg az Önkormányzat költségvetését.

A Képviselő-testület jóváhagyott költségvetésének jelenlegi módosítását a pályázati pénzeszközök, központi elszámolások indokolják.

Máriapócs Önkormányzat költségvetésének módosítása:

BEVÉTELEK:

Az Idősek Otthona üzemeltetésre átadásakor a közüzemi mérők leolvasásra kerültek. Az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt megállapította, hogy az intézményben fogyasztásmérő meghibásodásából eredően az óra duplán mér. Kérelemmel fordultunk az E.ON Energia Mérési Osztályhoz, hogy az Önkormányzatnak kiszámlázott téves fogyasztásra vonatkozóan a számlákat helyesbítsék. A helyesbítő számlák alapján az E.ON 2009. 10. 14-től 2011. 12. 31-ig összesen 9.579.632,-Ft összeget utalt vissza. Az intézmény 2004. március 15. napjától üzemel, ezért erre az időszakra a számlázással kapcsolatban kifogásolással élünk. Az eljárás lefolytatására Dr. Spisák Béla ügyvédet bíztuk meg.

Az önkormányzat intézményi működési bevétele 9.580 e/Ft összeggel nő, mely a forráshiányt csökkenti.

Az Idősek Otthona intézmény önkormányzati körön kívüli feladat átadás-átvételből adódó változásokból eredően a normatív állami támogatás lemondásra került. Az intézmény normatív állami támogatása az eredeti költségvetésben tartalékba volt helyezve. A lemondás elfogadásával a normatív hozzájárulások, valamint a tartalékalap 51.672 e/Ft összeggel csökken.

A normatív állami hozzájárulások és támogatások 2012. évi április felülvizsgálata során a Napköziotthonos Óvoda szociális juttatások, egyéb szolgáltatások jogcímen (ingyenes gyermekétkeztetés) 1.428 e/Ft összeget lemondott. Az Óvoda költségvetésében a normatív állami támogatása az eredeti költségvetésben szintén tartalékba volt helyezve. A lemondás elfogadásával a normatív hozzájárulások, valamint a tartalékalap 1.428 e/Ft összeggel csökken.

A Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről szóló 2011. évi CLXXXVIII. törvény 6. mellékletének 2. pontjában szabályozott „Önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok támogatása” jogcímre benyújtott rendkívüli támogatást a Belügyminisztérium 10 677 e/Ft összegben hagyta jóvá.

A támogatás a kötelező feladatellátáshoz kapcsolódóan a működési hiányt csökkenti.

A Belügyminisztérium BMÖGF/20-3/2012 számú leiratában a nyári gyermekétkeztetéshez 3.326 e/Ft összegű támogatást biztosított. A támogatás a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás keretében kerül felhasználásra.

Az Oktatási Minisztérium „képességkibontakoztató, integrációs felkészítéshez” az Általános Iskolának 1.360 e/Ft összeget, az Óvodának 576 e/Ft összeget biztosított. „Pedagógusok kiegészítő illetményére felhasználható támogatási keret az Általános Iskolának 1.275 e/Ft, az Óvodának 416 e/Ft.

Az NKA Közművelődési Szakmai Kollégiuma a Művelődési Ház által benyújtott pályázatára „Csöpp Színház Mese-magból színházi virág gyermekelőadás létrehozására” 200 e/Ft-ot biztosított. Az intézménynek könyvtári érdekeltségnövelő támogatás összege 76 e/Ft, mely könyvvásárlásra fordítható.

Támogatások, kiegészítések összességében 35.194 e/Ft-tal csökkennek.

A közcélúak foglalkoztatására év közben benyújtott pályázatokra a 2.137 e/Ft összegű költséget figyelembe véve a támogatás mértéke 1.407 e/Ft. A kiadás a városgazdálkodás szakfeladaton személyi juttatás 1780 e/Ft-tal, a járulékok 357 e/Ft összeggel növekszik. A 730 e/Ft összegű sajátrész fedezete a 2011. évi zárszámadás keretében elszámolt 3.560 e/Ft normatív támogatásból kerül átcsoportosításra. A kiutalt normatív támogatás különbözete 2.830 e/Ft az Állami Számvevőszék V-3122-18/2012. Számú V0560153 vizsgálati jelentésben meghozott megállapításokra a Képviselő-testület által jóváhagyott intézkedési-tervet is figyelembe véve tartalékalapot képez.

Támogatásértékű bevételek összesen 4.967 e/Ft-tal nőnek.

A bevételek a fenti módosításokat figyelembe véve összesen 20.647 e/Ft összeggel csökkennek.

KIADÁSOK

A működési kiadások között szerepel a közcélú foglalkoztatottak személyi juttatása 2.137 e/Ft, járulékai 730 e/Ft összegben. A közvilágítás szakfeladaton a lámpatestek kikapcsolásával az évi elszámolást követően 3.000 e/Ft került visszautalásra, mely a forráshiányt csökkenti.

Az ellátottak pénzbeli ellátásait növeli a nyári gyermekétkeztetésre nyújtott támogatás 3.326 e/Ft összegben.

A működési kiadások 2.463 e/Ft-tal nőnek.

A tartalékalapot csökkenti a bevételek között is kimutatott Idősek Otthona feladatellátásából adódó normatív támogás lemondása, valamint a Napköziotthonos Óvoda ingyenes étkeztetés miatti lemondás, összesen 53.100 e/Ft összegben. Növeli a tartalékalapot a 2011. évi normatív támogatás 2.830 e/Ft összegben.

A tartalékok összessen 50.270 e/Ft-tal csökkennek.

A kiadások összesen 43.904 e/Ft összeggel csökkennek.

Tisztelt Képviselő-testület!

Az eredeti 108.634 e/Ft összegű forráshiányt csökkenti:

- Önhiki támogatás 10.677 e/Ft

- E.ON visszautalása Id.Otthona 9.580 e/Ft

- E.ON közvilágításból eredő megtakarítás 3.000 e/Ft.

Összesen: 23.257 e/Ft.

A módosított forráshiány összesen: 85.377 e/Ft.

Tisztelt Képviselő-testület!

Az intézmények jóváhagyott költségvetése az alábbiak szerint módosulnak.

Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános és Alapfokú Művészeti Iskola:

Az Oktatási Minisztériumhoz benyújtott pályázat alapján képességkibontakoztató, integrációs felkészítéshez 1.360 e/Ft, pedagógusok kiegészítő illetményére 1.275 e/Ft került finanszírozásra.

A Wekerle Sándor Alapítványhoz benyújtott útravaló program keretében az intézmény 410 e/Ft összegű támogatásban részesült. Az elnyert ösztöndíj a mentoroknak, illetve a hátrányos helyzetű gyerekeknek elszámolásra került.

Az intézmény költségvetése összesen 3.045 e/Ft összeggel növekedett.

Napköziotthonos Óvoda:

Az Oktatási Minisztériumhoz benyújtott pályázat alapján képességkibontakoztató, integrációs felkészítéshez 576 e/Ft, pedagógusok kiegészítő illetményére 416 e/Ft került finanszírozásra.

Az intézmény költségvetése összesen 992 e/Ft összeggel növekedett.

Művelődési Ház és Városi Könyvtár:

Az intézmény költségvetését növeli az alábbi elnyert pályázatok

- Csöpp Színház Mese-magból színházi virág gyermekelőadás létrehozása 200 e/Ft

- 3 ország színjátszói találkozója 400 e/Ft

- V. Határtalan Színjátszó Fesztivál megrendezésére 390 e/Ft

- Városi Könyvtár TIOP-1.2.3./11/1-2012-0149 pályázat Könyvtári szolgáltatások összehangolt infrastruktúra-fejlesztése - „Tudásdepó-Espressz” 7.984 e/Ft.

- Könyvtári érdekeltségnövelő támogatás könyvvásárlásra 76 e/Ft.

Az intézmény költségvetése összesen 9.050 e/Ft összeggel növekedett.

Tisztelt Képviselő-testület!

Tisztelettel kérem a költségvetés módosítással kapcsolatos véleményüket, javaslataikat megtenni, és a rendelet módosítást elfogadni szíveskedjenek.

Máriapócs, 2012. augusztus 8.

P a p p Bertalan s. k.

polgármester

Szociális célú tüzifa juttatása 19/2012.(XII.20.)

MÁRIAPÓCS VÁROS ÖNKORMÁNYZAT

KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉTŐL „ M Á S O L A T „

4326. Máriapócs, Kossuth-tér 1. sz.

Telefon száma: 42/554-500.

Telefax száma: 42/554-502.

Ügyirat száma: /2012.

MÁRIAPÓCS VÁROS ÖNKORMÁNYZAT

KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

19/2012.(XII.20.)

ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE:

A szociális célú tűzifa juttatásáról

Máriapócs Város Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Sztv.) 1. § (2) bekezdésében, az 1. § tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CLV. törvény 19. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések

1.§. Máriapócs Város Önkormányzat Képviselő-testülete szociális célú tűzifa juttatásával kapcsolatos hatáskörét a polgármesterre ruházza át. A polgármester az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről a képviselő-testület soron következő ülésén beszámol.

2.§ (1) A szociális tűzifa igénylésére vonatkozó kérelmet az e rendeletben meghatározottak szerint az 1. melléklet szerinti formanyomtatvány kitöltésével a Polgármesteri Hivatal Szociális Irodájában kell benyújtani.

(2) E rendelet alkalmazásában a fogalmak meghatározásánál a Sztv. értelmező rendelkezéseit kell alkalmazni,

(3) Jövedelem számításánál a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél a kérelem benyújtását megelőző egy hónapot, egyéb jövedelmeknél a megelőző egy évet kell tekinteni.

3.§ (1) Az önkormányzat térítésmentesen tűzifát biztosít 1 köbméter erejéig azon szociálisan rászoruló személynek, aki Máriapócson bejelentett állandó, vagy tartózkodási helyén életvitelszerűen él, és a háztartás egy fogyasztási egységre jutó havi nettó jövedelme a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegét nem éri el, és a (2) bekezdésében felsoroltak közül legalább 2 feltételnek egyidejűleg megfelel.

(2) A támogatás egyéb feltételeként a kérelmező

a) aktív korú munkanélküli,

b) időskorúak járadékában részesül,

c) lakásfenntartási támogatásban részesül,

d) egyedülálló, egyedül élő,

e) jövedelme (saját hibájából is) nincs

f) hagyományos fűtési móddal rendelkezik, vagy

h) fatüzelésre alkalmas fűtőberendezéssel rendelkezik.

(3) Szociális tűzifajuttatásban ugyanazon lakásra egy jogosult kaphat természetbeni támogatást, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

4.§ A térítésmentes szociális célú tűzifára irányuló kérelem benyújtására nyitva álló határidő 2013. január 14., az önkormányzat rendelkezésére álló 120 köbméter mennyiségű tűzifa készlet erejéig.

5.§ A jogosultság és a kérelemben foglaltak valódiságának ellenőrzésére az eljárás során a Nyírbátor és Vonzáskörzete Többcélú Kistérségi Társulás Szociális és Pedagógiai Központ Máriapócsi telephely családgondozója által környezettanulmány végezhető.

6.§ A jogosultság megállapítása a kérelmek érkezési sorrendjében történik.

7.§ Amennyiben a jogosult az e rendelet alapján részére biztosított tűzifát értékesíti, köteles az ingyenesen biztosított tűzifa értékét a 14 000,-Ft+ ÁFA, valamint a kiszállítás költségét visszafizetni.

2. Záró rendelkezések

8. § E rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba és 2013. március 31-én hatályát veszti.

M á r i a p ó c s, 2012. december 19.

P a p p Bertalan s.k. Dr. K i s s Béla s.k.

polgármester jegyző

V i n c z e Tibor s.k. Dr. Királyházi Csaba s.k.

jkv. hitelesítő jkv. hitelesítő

A másolat hiteles: Szabolcsi Ildikó leíró.

Kihirdetési záradék:

E rendeletet 2012. december 20.-án kihirdettem.

Máriapócs, 2012. december 20.

Dr. Kiss Béla

jegyző

1.melléklet a A szociális célú tűzifa juttatásáról szóló /2012. (XII.19.) önkormányzati

KÉRELEM
Szociális célú tűzifa támogatás megállapításához

I. Személyi adatok

1. A kérelmező személyre vonatkozó adatok:

Neve:....................................................................................................................................

Születési neve: ......................................................................................................................

Anyja neve: ..........................................................................................................................

Születés helye, ideje: .............................................................................................................

Lakóhely: ………………….irányítószám………...................................................... település

....................................utca/út/tér ............ házszám .......... épület/lépcsőház ........ emelet, ajtó

Tartózkodási hely: ……………………... irányítószám ............................................. település ....................................utca/út/tér ........... házszám ......... épület/lépcsőház ........... emelet, ajtó

Társadalombiztosítási Azonosító Jele: c c c c c c c c c

Telefonszám (nem kötelező megadni): ....................................................................................

2. Kérelmezővel közös háztartásában élők száma: ………… fő

3. Kérelmező háztartásában élők személyi adatai:

Név	Születési helye, ideje	Anyja neve

4. Kijelentem, hogy a kérelem benyújtásának időpontjában a háztartásom táblázatban feltüntetett tagjai között van olyan személy:

- aki aktív korúak ellátásában, akkor e személyek száma ............ fő

- időskorúak járadékában részesülő, akkor a személyek száma,

- aki gyermekét egyedülállóként neveli; ha igen, akkor e személyek száma .......... fő

- lakásfenntartási támogatásban részesülő / nem részesülő,

- hagyományos fűtési móddal rendelkezem / nem rendelkezem,

- fatüzelésre alkalmas fűtőberendezéssel rendelkezem / nem rendelkezem

/ a megfelelőt kérem aláhúzni/

Jövedelmi adatok

A kérelmező, valamint a vele közös háztartásban élő személyeknek a havi jövedelme forintban:

	A.	B.	C.
	A jövedelem típusa	Kérelmező	A kérelmezővel közös háztartásban élő további személyek
1.	Munkaviszonyból és más foglalkoztatási jogviszonyból származó ebből: közfoglalkoztatásból származó
2.	Társas és egyéni vállalkozásból, őstermelői, illetve szellemi és más önálló tevékenységből származó
3.	Táppénz, gyermekgondozási támogatások
4.	Nyugellátás és egyéb nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások
5.	Önkormányzat és munkaügyi szervek által folyósított ellátások
6.	Egyéb jövedelem
7.	Összes jövedelem

III. Lakásviszonyok

A támogatással érintett lakás nagysága: …………..m²

A lakásban tartózkodás jogcíme: ………………………………………………………..

IV. Nyilatkozatok

1. A kérelemmel érintett lakásba - hagyományos fűtési móddal rendelkezik : igen - nem

(a megfelelő rész aláhúzandó)

2.Fatűzelésre alkalmas fűtőberendezéssel rendelkezem: igen – nem ( a megfelelő rész aláhúzandó)

3. Felelősségem tudatában kijelentem, hogy

- életvitelszerűen a lakóhelyemen vagy a tartózkodási helyemen élek* (a megfelelő rész aláhúzandó),

- a közölt adatok a valóságnak megfelelnek.

Tudomásul veszem, hogy a kérelemben közölt jövedelmi adatok valódiságát a szociális igazgatásról és a

szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. §-ának (7) bekezdése alapján a szociális hatáskört

gyakorló szerv – a NAV hatáskörrel és illetékességgel rendelkező adóigazgatósága útján - ellenőrizheti.

Hozzájárulok a kérelemben szereplő adatoknak a szociális igazgatási eljárás során

történő felhasználásához.

Máriapócs,………………………………….

.......................................................................... kérelmező aláírása	.......................................................................... a háztartás nagykorú tagjainak aláírása

Előzetes hatásvizsgálat

Máriapócs Város Önkormányzat Képviselő-testületének

A szociális célú tűzifa juttatásáról …../2012.(XII. 19.) önkormányzati rendeletéhez

a.) a tervezett jogszabály valamennyi jelentősnek ítélt hatása

aa.) társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásai:

A rendelet megalkotásával biztosítja Máriapócs Város Önkormányzat Képviselő-testülete Máriapócs településen bejelentett lakóhellyel rendelkező, szociálisan rászoruló személyek részére a téli fűtés biztosítására természetbeni támogatásként térítésmentes tűzifa juttatást.

ab.) környezeti és egészségi következményei:

A rendelet által szabályozott jogosultak, szociálisan rászorultak számára így biztosítható, hogy a településen mindenki hozzájuthasson a meleg, fűtött lakáshoz. Az természetbeni juttatás célja a szociálisan hátrányos helyzetben lévő családok támogatása, egészségügyi preventív tevékenység ellátása.

ac.) adminisztratív terheket befolyásoló hatásai:

A rendelet végrehajtásához szükséges, a kérelmek feldolgozásához szükséges személyi állomány rendelkezésre áll. A környezettanulmány készítésébe bevonásra kerül a Nyírbátor és Vonzáskörzete Többcélú Kistérségi Társulás Szociális és Pedagógiai Központ keretében működő Máriapócs közigazgatási területén alapszolgáltatásban dolgozó családgondozó.

b.) a jogszabály megalkotásának szükségessége, a jogalkotás elmaradásának várható következményei:

A rendelet megalkotását magasabb szintű jogszabály, A helyi önkormányzatok szociális célú tűzifavásárláshoz kapcsolódó kiegészítő támogatásáról szóló,59/2012.(XI.28.) BM rendelet 2.§ (1) bekezdése szabályozza. A helyi önkormányzat a rendelet megalkotásával a szociális rászorultság szabályait és az igénylés részletes feltételeit határozza meg.

c.) a jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételei:

A rendelet végrehajtásához az önkormányzat megfelelő intézményrendszerrel rendelkezik. A Máriapócs Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala fogadja a kérelmeket és a rendelet alapján határozattal állapítja meg a jogosultságot, a Nyírbátor és Vonzáskörzete Többcélú Kistérségi Társulás Szociális és Pedagógiai Központ keretében működő Máriapócs Város közigazgatási területén tevékenykedő családgondozó közreműködésével biztosítható az egyedi döntés megalapozásához szükséges környezettanulmány elkészítése.

M á r i a p ó c s, 2012. december 14.

P a p p Bertalan s.k. Dr. K i s s Béla s.k.

polgármester jegyző

I N D O K O L Á S

Máriapócs Város Önkormányzat Képviselő-testületének

A szociális célú tűzifa juttatásáról …../2012.(XII. 19.) önkormányzati rendeletéhez

Társadalmi, gazdasági, szakmai okok és célok, amelyek a javasolt szabályozást szükségessé teszik, továbbá ismerteti a jogi szabályozás várható hatásait:

A helyi önkormányzatok szociális célú tűzifavásárláshoz kapcsolódó kiegészítő támogatásáról szóló, 51/2012.(XI.28.) BM rendelet szabályozza, hogy Máriapócs város a helyi önkormányzatok szociális célú tűzifavásárlásához kapcsolódó kiegészítő támogatásban részesül. 120 m3 tűzifa beszerzéséhez 1 828 800 Ft. összegű támogatást használhat fel. A támogatás átutalása 2012.12.03.napján megtörtént.

Az 51/2012. (XI.28.) BM rendelet 2.§(1)bekezdése szabályozza, hogy szociális rászorultság szabályait és az igénylés részletes feltételeit rendeletben kell meghatározni.

Az önkormányzati rendelet 3.§-a szabályozza a támogatás jogosultsági feltételeit, a juttatás mértékét.

Az önkormányzati rendelet 4.§-a meghatározza a kérelmek benyújtási határidejét, az 5.§ a jogosultság ellenőrzését. A 6. § szabályozza, hogy a kérelmek beérkezése és feldolgozás beérkezési sorrendben történik.

A szociális célú tűzifa egyszeri ellátás, és a későbbiekre vonatkozóan nincs információ arról, hogy hasonló támogatásra lesz lehetőség, ezért javasolt a feltételrendszert külön rendeletben foglalni, valamint a pénzfelhasználást követően a rendeletet hatályon kívül helyezni. A rendelet soron kívüli hatályba léptetését a lebonyolításra adott idő rövidsége indokolja.

M á r i a p ó c s, 2012. december 14.

P a p p Bertalan s.k. Dr. K i s s Béla s.k.

polgármester jegyző

Archívum

1. Általános rendelkezések