MÁRIAPÓCS VÁROS ÖNKORMÁNYZAT
KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉTŐL „ M Á S O L A T ”
4326 Máriapócs, Kossuth tér 1.
Telefon száma: 42/554-500.
Telefax száma: 42/554-502.
Ügyirat száma: 1391-4 /2009.
MÁRIAPÓCS VÁROS ÖNKORMÁNYZAT
KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK
5/2009.(IV. 16.)
R E N D E L E T E:
A talajterhelési díjjal kapcsolatos adatszolgáltatási és eljárási szabályokról
Máriapócs Város Önkormányzat Képviselő-testülete a környezetterhelési díjról szóló, a 2004. évi CI. törvénnyel módosított, 2003. évi LXXXIX. törvény (továbbiakban Köt.) 21/A § (2) bekezdésével, valamint a 26 § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díjjal kapcsolatos adatszolgáltatási és eljárási szabályokról az alábbi rendelet alkotja meg.
A rendelet hatálya
1.§
(1) A rendelet hatálya kiterjed Máriapócs Város Közigazgatási területén arra a tulajdonosra, aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá és helyi vízgazdálkodási hatósági, illetve vízjogi engedélyezés hatálya alá tartozó szennyvízelhelyezést, ideértve az egyedi zárt szennyvíztározót is alkalmaz.
(2) Nem terheli díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót, aki külön jogszabályok szerint egyedi szenny-vízelhelyezési kislétesítményt, illetve egyedi szennyvíztisztító kisberendezést alkalmaz és a kibocsátás közvetlen környezetében a kibocsátó által létesített megfigyelő objektumban a talajjal kapcsolatban lévő felszín alatti vízben a kibocsátó által évente vizsgált nitrát, ammónium, szulfát, klorid tartalom egyik komponens tekintetében sem haladja meg 20%-kal a 2005. évben, illetve a közcsatorna üzembe helyezését követő hónapban végzett alapállapot felmérés keretében mért értékeket.
A (2) bekezdés szerinti felmérés eredményét a kibocsátó köteles öt évig megőrizni és ellenőrzés esetén az adóhatóság rendelkezésére bocsátani.
Talajterhelési díj meghatározásának módja
2. §
(1) A talajterhelési díj mértékét a talajterhelési díj (2) bekezdésében meghatározott alapja, a (3) bekezdésében meghatározott egységdíj, valamint a Máriapócs közigazgatási területére vonatkozó (4) bekezdésben meghatározott területérzékenységi szorzó határozza meg.
(2) A talajterhelési díj alapja a szolgáltatott, vagy egyedi vízbeszerzés esetében a méréssel igazolt felhasznált illetve mérési lehetőség hiányában az átalány alapján meghatározott víz mennyisége, csökkentve a külön jogszabály szerinti locsolási célú felhasználásra figyelembe vett víz mennyiségével.
(3) A talajterhelési díj egységdíjának mértéke (Köt. 12. § (3) bekezdésében meghatározott): 120 Ft/m3.
(4) Máriapócs Város közigazgatási területére vonatkozó, a felszín alatti víz állapota szempontjából megállapított területérzékenységi szorzó: 1,5
(5) A talajterhelési díj egységdíja és a meghatározott területérzékenységi szorzó alapján a fizetendő díj: 180 Ft/m3.
(6) A Köt. 14. §-a szerint a talajterhelési díj alapja csökkenthető azzal a számlákkal igazolt mennyiséggel, amelyet a kibocsátó szennyvíztárolójából olyan arra feljogosított szervezettel szállíttat el, amely a folyékony hulladék jogszabályi előírás szerinti elhelyezését igazolja.
A díjfizetési kötelezettség bevallása, adatszolgáltatás
3. §
(1) A helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díjjal kapcsolatos adóztatási feladatokat az önkormányzat adóhatósága látja el.
(2) A helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díjat a kibocsátónak kell megállapítania, bevallania és megfizetnie (önadózás) a tárgyévet követő március 31-éig.
(3) A közszolgáltató a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díj megállapításához és ellenőrzéséhez szükséges adatokat a települési önkormányzat adóhatóság rendelkezésére bocsátja.
(4) A kibocsátó a talajterhelési díjkötelezettségét érintő változást, annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül az adóhatóságnak bejelenti.
(5) A 2. §. (5) bekezdése szerinti számlát és igazolást az azok kelte utáni következő bevallással együtt nyújtja be az adóhatósághoz.
(6) A locsolási célú felhasználásra figyelembe vett vízmennyiségnek talajterhelési díj alapja csökkentése vonatkozásában. Az állami tulajdonú víziközmű igénybevételével összefüggő locsolási kedvezményről szóló 8/2000. (X.18.) KöVim rendelet irányadó.
A díj megfizetése
4.§
(1) A Köt. 17. §-a szerint az új létesítményt üzemeltető kibocsátó az üzemelés első évében fizetendő díjat egy összegben, a tárgyévet követő március 31-éig fizeti meg.
(2) A Köt. 27. §. (1) bekezdése alapján a talajterhelési díj fizetésére kötelezett kibocsátó 2008. évben a megállapított talajterhelési díj 90 %-át, 2009. évtől 100 %-át köteles megfizetni.
(3) A talajterhelési díjfizetési kötelezettség évközi keletkezése és megszűnése (csatornahálózatra történő rá illetve lecsatlakozás, vízfogyasztás keletkezése, megszűnése) esetén a változással érintett (előző és új) kibocsátónak a tárgyévet követő év március 31-ig bevallását benyújtja.
(4) A kibocsátó az éves talajterhelési díjat a tárgyévet követő év március 31-ig megfizeti késedelmi pótlékmentesen, az önkormányzati adóhatóság által megjelölt talajterhelési díj beszedési számla - javára.
(5) A talajterhelési díj megfizetésére, bevallására az ehhez kapcsolódó jogkövetkezményekre, a megállapításokhoz és beszedéséhez való jog elévülésére, pénzügyi ellenőrzésére, valamint végrehajtására a Köt-ben és e rendeletben nem szabályozott kérdésekben az adózás rendjéről szól, 2003. évi XCII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
Díjfizetési kötelezettség megszűnése
5. §
(1) A kibocsátó talajterhelési díjfizetési kötelezettsége azzal a nappal megszűnik, amely napon:
Talajterheléssel kapcsolatos díjkedvezmények, mentességek
6. §
(1) Mentesül a talajterhelési díj megfizetése alól az a 70 éven felüli, egyedül élő, ingatlanát (mely a tulajdonában van, vagy a haszonélvezeti joga bejegyzett) életvitelszerűen használó lakos, akinek éves vízfogyasztása a 70 m3-t nem éri el.
(2) Az 1.) pontban megjelölt 70 éven felülinek az tekinthető, aki a tárgyévet megelőző évben a 70. életévét betöltötte.
(3) Teljes díjkedvezményben részesül a 2008. évre esedékes talajterhelési díj megfizetése alól az az ingatlantulajdonos/használó aki 2008. augusztus 31-ig a szennyvízhálózatra ráköt, és ezen rákötést, a közszolgáltató igazolja.
(4) A 2008. évre esedékes talajterhelési díjnak csak az 50 %-át kell megfizetnie annak az ingatlantulajdonosnak (használónak), aki 2008. október 31-ig a szennyvízhálózatra ráköt, és ezen rákötést a közszolgáltató igazolja.
A talajterhelési díjból származó bevételek felhasználása
7.§
(1) A helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díj a települési önkormányzat környezetvédelmi alapjának a bevételét képezi, amelyet a talaj, valamint a felszín alatti víz mennyiségi, minőségi védelmére használhatja fel.
(2) A Köt. 21/B. § (3). bekezdése szerint ilyen felhasználásnak minősül különösen a csatornázás, a szennyvíztisztítás, a vízbázisvédelem, a települési monitoring kialakítása és működtetése, a tartós környezetkárosodások kármentesítése, a potenciális és a tényleges szennyezőforrások szennyezésének megelőző, illetve utólagos műszaki védelme.
Értelmező rendelkezések
8.§
E rendelet alkalmazásában:
(1) Környezethasználó:
Az a természetes és jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki/amely a környezetet igénybe vevő, terhelő, veszélyeztető, illetőleg szennyező tevékenységet folytat, és az általa kibocsátott szennyvízmennyiség évente az 500 m3-t nem haladja meg.
(2) Egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítmény:
olyan létesítmény (építmény), amely a környezeti elemek terhelését csökkentve a települési szennyvizek nem közműves elvezetésére, tisztítására és elhelyezésre szolgál, a közműves szennyvízelvezetéssel és –tisztítással egyenértékű környezetvédelmet és életminőséget biztosít. Az egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítmény a szennyezőanyagok lebontását energia-bevitel nélkül végzi. Technológiai elemei: az oldómedence, a kavics/homokszűrő (k), amelyek összességében lehetővé teszik – a földtani közegbe történő végső kibocsátás esetén – a növényzet és a talaj élővilága számára a tisztított szennyvizek maradék tápanyagtartalmának hasznosítását, vagy a felszíni vizekben történő ártalommentes elhelyezését.
(3) Egyedi szennyvíztisztító kisberendezés:
Olyan létesítmény (építmény), amely a települési szennyvizek nem közműves elvezetésére-, tisztítására és elhelyezésre szolgál, a közműves szennyvízelvezetéssel és –tisztítással egyenértékű környezetvédelmi megoldást biztosít. A szennyezőanyagok lebontását energia-bevitel segítségével végző egyedi szennyvíztisztító kisberendezésnek biztosítania kell a szennyvizek szennyezőanyag tartalmának külön jogszabályban előírt mértékű eltávolítását, akár felszíni víz, akár a földtani közeg a befogadó.
(4) Egyedi zárt szennyvíztározó
olyan létesítmény (építmény), amely egy vagy több, zártan és vízzáróan kialakított medencéből áll; a szennyvizek ártalommentes gyűjtésére és a szennyvízből keletkező települési folyékony hulladék időszakos tárolására szolgál; az ebben gyűjtött települési folyékony hulladék ártalommentes elhelyezése a rendszeres elszállítás, a hulladékgazdálkodásra vonatkozó külön jogszabályok szerinti további kezelés után biztosított.
(5) Folyékony hulladék szállítására feljogosított szervezet:
az a vállalkozó, akit e tevékenység gyakorlására a települési folyékony hulladék szállításáról és ártalmatlanításáról szóló önkormányzati rendelet feljogosít.
Átmeneti és záró rendelkezések
9.§
(1) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(2) A rendelet a kihirdetés napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg az 32/2008.(XII.23.) rendelet hatályát veszti.
M á r i a p ó c s, 2009. április 08.
P a l ó c z y Lajosné s.k. K i s s Béla s.k.
polgármester jegyző
T ó t h Árpád s.k. V i n c z e Tibor s.k.
jkv. hitelesítő jkv. hitelesítő
A másolat hiteles: Szabolcsi Ildikó leíró.
MÁRIAPÓCS VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT
KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉTŐL „ M Á S O L A T „
4326. Máriapócs, Kossuth-tér 1. sz.
Telefon száma: 42/385-015.
Telefax száma: 42/554-000.
Száma: 2.857 /2004.
MÁRIAPÓCS VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT
KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK
8/2004./III. 31./KT.
R E N D E L E T E:
Az önkormányzat intézményeinél és a Polgármesteri Hivatalnál alkalmazásban lévő dolgozók törzsgárda tagságának erkölcsi és anyagi elismerésére.
Máriapócs Városi Önkormányzat Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. 16. §. /1/ bek-ben biztosított felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet a l k o t j a:
1. §
(1) A 10 éve vagy annál hosszabb időn keresztül megszakítás nélkül az önkormányzati intézményeknél és a Polgármesteri Hivatalnál alkalmazásban lévő dolgozókat erkölcsi és anyagi elismerésben részesíti.
(2) Az elismerés formája „törzsgárda” kitüntetés és pénzjutalom.
(3) A törzsgárda tagság elismerésére, a munkaidő beszámítására, a munkáltatói jogkör gyakorlója jogosult.
A munkaidő beszámításánál figyelmen kívül kell hagyni:
A sor- tartalékos katonai, a polgári szolgálat, illetve a bármilyen jogcímen igénybe vett fizetés nélküli szabadság teljes, továbbá a keresőképtelen betegség 6 hónapot meghaladó időtartamát.
(4) A törzsgárda tagság elismerésére kitüntetés és pénzjutalom adományozható az alábbiak szerint:
10 év után nettó 33.000,-Ft.
20 év után nettó 38.000,-Ft.
30 év után nettó 43.000,-Ft.
35 év után nettó 48.000,-Ft.
(5) Törzsgárda kitüntetés és a vele járó juttatás adományozható a nyugdíjba vonuló dolgozónak abba az eseteben is, ha a megfelelő fokozat eléréséhez nyugdíjazásakor legfeljebb 3 év hiányzik.
(6) Nem kaphatja meg a törzsgárda elismerést:
(7) A törzsgárda elismerések átadását – az esedékes tárgyévben – augusztus 20.-án az érintett dolgozóknak a polgármester adja át.
2. §
(1) A rendelet 2004. április 5-én napján lép hatályba.
(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg Máriapócs Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének a törzsgárda tagságról szóló 4/1991.(VI. 24.) KT. SZ. rendelet hatályát veszti.
(3) A rendelet kihirdetéséről helyben szokásos módon a jegyző gondoskodik.
M á r i a p ó c s, 2004. március 31.
N a g y György s.k. K i s s Béla s.k.
polgármester jegyző
B e r e z n y á k Mihály s.k. H a j d u Mihály s.k.
jkv. hitelesítő jkv. hitelesítő
A másolat hiteles: Szabolcsi Ildikó leíró.
MÁRIAPÓCS VÁROS ÖNKORMÁNYZAT
KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉTŐL „ M Á S O L A T „
4326. Máriapócs, Kossuth-tér 1. sz.
Telefon száma: 42/554-500.
Telefax száma: 42/554-502.
MÁRIAPÓCS VÁROS ÖNKORMÁNYZAT
KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK
9/2008.(VI. 27.)
R E N D E L E T E:
városi kitüntetés és elismerés alapításáról, adományozásáról
Máriapócs Város Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban Képviselő-testület) a többször módosított 1990. évi LXV. törvény 1. § (6) bekezdés a) pontja alapján városi kitüntetés és elismerés alapításáról, adományozásáról, az alábbi rendeletet a l k o t j a:
DÍSZPOLGÁRI CÍM ADOMÁNYOZÁSA
(1) A díszpolgári címet a Képviselő-testület –minősített többséggel hozott – határozattal adományozza.
(2) Díszpolgári cím adományozható annak a magyar, vagy külföldi állampolgárnak, aki Máriapócs város és lakossága érdekében – állami, társadalmi, gazdasági, tudományos, művészeti, egészségügyi, kulturális, sport területen – hosszabb időn át kiemelkedő vagy közismert tevékenységet fejtett ki.
(3) A díszpolgári cím adományozása díszoklevéllel és ezzel együtt járó plakettel történik.
a.) A díszoklevél tartalmazza:
- a város címerét;
- az adományozott nevét, hivatali állását (foglalkozását), külföldieknél az állampolgárságot;
- az adományozás indokát;
- az adományozó Képviselő-testületi határozat számát és keltét;
- a város polgármesterének és jegyzőjének aláírását és Máriapócs Város Önkormányzat Képviselő-testületének díszpecsétjét;
Az ablakrózsa fölött – félkörívben elhelyezve – „Máriapócsért” felirat.
(4) A díszpolgári cím adományozására vonatkozóan javaslatot a települési képviselő, önkormányzati bizottság, és a polgármester tehet. A javaslatokat az önkormányzati állandó bizottságok elnökeiből álló eseti bizottságnak kell – legalább három hónappal – a cím tervezett adományozását megelőzően eljuttatni. Az eseti bizottság gondosan és körültekintően vizsgálva és mérlegelve készíti elő és terjeszti a Képviselő-testület elé az adományozásra vonatkozó javaslatot.
(5) A díszpolgári cím adományozására a Képviselő-testület döntése szerint március 15.-én, augusztus 20.-án, október 23.-án Nemzeti ünnepeink, vagy a várossá válás időpontja alkalmából (december 1.), valamint kivételes esetekben kerülhet sor.
A DÍSZPOLGÁRSÁGGAL JÁRÓ KEDVEZMÉNYEK
(1) Máriapócs Város Díszpolgárát az alábbi kedvezmények illetik meg:
a.) – 100.000,-Ft értékű pénz-, vagy tárgyjutalom;
b.) A Képviselő-testület által rendezett helyi ünnepségekre meg kell hívni;
c.) A Képviselő-testület külön határozata alapján a várost képviselheti, illetve a városi küldöttségbe meghívható;
d.) A város díszpolgárát a tisztségviselők soron kívül kötelesek fogadni;
e.) Elhalálozása esetén – a család, a hozzátartozó kívánságára – ingyenes díszsírhely illeti meg, amit a Képviselő-testület biztosít.
(2) Külföldi állampolgár részére történő adományozás esetén a Képviselő-testület határozatban dönt az őt megillető kedvezményekről.
VÁROSI EMLÉKÉREM ÉS ELISMERÉS ALAPÍTÁSA
(1) A város érdekében kifejtett kiemelkedő tevékenység megbecsülésére a Képviselő-testület:
(2) Az emlékérem és az elismerés leírása:
a.) A „MÁRIAPÓCSÉRT” EMLÉKÉREM: a plakett anyaga bronz, alakja kör, melynek átmérője 6,5 cm. Egyik oldalán Máriapócs címere, másik oldalán Máriapócs 1993. dec. 1.
Az ablakrózsa fölött – félkörívben elhelyezve – „Városunkért” felirat.
b.) Az „ÖNKORMÁNYZATI ELISMERÉS” adományozása díszoklevéllel történik.
ADOMÁNYOZÁS
(1) A „MÁRIAPÓCSÉRT” emlékérem azoknak a személyeknek adományozható, akik Máriapócs város társadalmi, gazdasági fejlődése és kulturális, művészeti, illetve igazgatási területen, valamint a lakosság érdekében kiemelkedő közhasznú tevékenységet fejtettek ki, és ezzel jelentősen hozzájárultak a város anyagi vagy szellemi értékeinek gyarapításához.
(2) Az emlékérem az 1. § (5) bekezdés szerint adományozható.
(3) Az emlékéremből évente legfeljebb 5 db adományozható.
(1) „ÖNKORMÁNYZATI ELISMERÉS” adományozható annak a közalkalmazottnak, köztisztviselőnek, Máriapócs Város Önkormányzatával munkaviszonyban álló munkavállalónak, és más személyeknek, aki a kötelező és önként vállalt önkormányzati feladatellátás területén, és a városi célokért kimagasló és eredményes tevékenységet fejtett ki.
(2) Az elismerés a Képviselő-testület döntése alapján, pedagógusnapon (június első vasárnapja), Semmelweis napon (július 1.), és köztisztviselők napján (július 1.) valamint kivételes esetekben adományozatható.
(3) Az elismerésből évente összességében legfeljebb 10 db adományozható.
6. §
(1) Az emlékérem és elismerés adományozására az 1. § (4) bekezdésében felsoroltak tehetnek javaslatot, az ott leírt előkészítéssel és előterjesztéssel.
7. §
(1) Az emlékéremről és elismerésről a Képviselő-testület minősített többséggel hozott határozattal dönt:
A határozat tartalmazza: az elismert személyek nevét, hivatali állását (foglalkozását), valamint az elismerés jogcímét.
A határozatot az emlékéremmel, oklevéllel együtt kell átadni.
(2) Az emlékérmet az arra érdemes halála után is megkaphatja.
AZ EMLÉKÉREMMEL ÉS ELISMERÉSSEL JÁRÓ KEDVEZMÉNYEK
8. §
(1) A „MÁRIAPÓCSÉRT” emlékérem, valamint az „ÖNKORMÁNYZATI ELISMERÉS” kitüntetettjeit az alábbi kedvezmények illetik meg.
- „MÁRIAPÓCSÉRT” emlékérem esetében legalább: 50.000,-Ft. értékű pénz, vagy tárgyjutalom.
- „ÖNKORMÁNYZATI ELISMERÉS” esetében legalább: 40.000,-Ft. értékű pénz, vagy tárgyjutalom.
- „MÁRIAPÓCSÉRT” emlékérem, „POSZTUMUSZ” elismerés esetében legalább: 100.000,-Ft. értékű pénzjutalom.
NYILVÁNTARTÁS
9. §
(1) A díszpolgári cím illetve érdemérem és elismerés adományozását nyilvántartásba kell venni.
(2) A nyilvántartás tartalmazza a személyek azon adatait, melyeket az adományozáskor ezen rendelet meghatároz, illetve a Képviselő-testületi határozat számát és keltét.
(3) A cím, az emlékérem és az elismerés adományozásával járó ügykezelési és nyilvántartási feladatokat a Polgármesteri Hivatal jegyzője látja el.
VEGYES RENDELKEZÉSEK
10. §
(1) A cím, az emlékérem és az elismerés adományozásával felmerülő költségeket az éves költségvetésben – a Polgármesteri Hivatal előirányzatai között – kell szerepeltetni és biztosítani.
(2) Ezen rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.
(3) Ezzel egyidejűleg a 6/1998.(IV.29.) KT. SZ. rendelet, valamint a 17/2007.(VIII.23.) hatályát veszti.
(4) A rendelet kihirdetéséről – a helyben szokásos módon – a jegyző gondoskodik.
M á r i a p ó c s, 2008. július 18.
P a l ó c z y Lajosné s.k. K i s s Béla s.k.
polgármester jegyző
M i k l ó s s y Andrásné s.k. P a p p Bertalan s.k.
jkv. hitelesítő jkv. hitelesítő
A másolat hiteles: Szabolcsi Ildikó leíró.
MÁRIAPÓCS VÁROS ÖNKORMÁNYZAT
KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉTŐL „ M Á S O L A T ”
4326 Máriapócs, Kossuth tér 1.
Telefon száma: 42/554-500.
Telefax száma: 42/554-502.
Ügyirat száma: 3.347 /2008.
MÁRIAPÓCS VÁROS ÖNKORMÁNYZAT
KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK
28/2008. (XII. 23.)
R E N D E L E T E:
A vásárokról és a piacokról
Máriapócs Város Önkormányzat Képviselő-testületének az önkormányzati törvényben foglalt felhatalmazása alapján – Máriapócs város közigazgatási területére kiterjedő hatállyal – a vásárokról és piacokról szóló 35/1995./IV. 5./Korm. rendelet alapján a következő rendeletet a l k o t j a:
Az önkormányzati rendelet hatálya
1.§
(1) Az önkormányzati rendelet hatálya kiterjed a Máriapócson tartandó: kirakodó vásárra, búcsúvásárra, a helyi kirakodó vásárra, az alkalmi (ünnepi) vásárra, a közúti járművásárra (a továbbiakban: vásár), az élelmiszer piacra és a használtcikk (továbbiakban: piac).
(2) Nem terjed ki az önkormányzati rendelet hatálya az üzleti kiárusításra vagy alkalmi árusításra (még akkor sem, ha az eladó ezt vásár elnevezéssel szervezi), továbbá az egyedi engedély alapján közterületen folytatott árusításra.
(3) A rendelet szabályait kötelesek betartani, akik a vásáron, piacon eladnak, vásárolnak vagy ott bármilyen más tevékenységet végeznek.
Vásár-és piac fenntartása
2.§
(1) Az e rendeletben megjelölt vásárokat, piacokat Máriapócs Város Önkormányzata tartja fenn. A vásárok és piacok üzemeltetése rendjének biztosítása, a helypénzek beszedése, a helyfoglalási díjak behajtása a Polgármesteri Hivatal (továbbiakban üzemeltető) feladata.
(2) Alkalmi vásárt a jegyző engedélye alapján lehet tartani.
(3) A fenntartó a piaccal és a vásárral kapcsolatos üzemeltetési tevékenységet részben vagy egészben természetes vagy jogi személynek vállalkozásba adhatja.
(4) A vállalkozó által üzemeltetett piac, piacrész vonatkozásában a bérleti szerződésben foglaltak is irányadók.
Vásárok és piacok ideje és helye, a forgalomba hozható árucikkek (állatfajok) köre, illetve a forgalomba
nem hozható áruk köre
3. §
(1) Búcsúvásár: a Görög, és Római katolikus egyház által meghirdetett, Máriapócsi búcsúk idején, péntek szombat vasárnapi napokon tartható.
(2) Közúti járművásárt minden évben február, március, április, május augusztus, szeptember, október hónap utolsó vasárnapján lehet tartani, kivétel a búcsú vásárok időpontja.
(3) Helyi kirakodóvásár kedd, szombat, kivétel a búcsúvásárok időpontja.
(4) Élelmiszer piacos és használtcikk piacos nap: a hét minden napja, kivétel a búcsúvásárok időpontja.
(5) Piac és vásárok helye:
a./ Búcsúvásár helye:
- Pápatér, Kossuth tér, (Templom tér)
b./ Helyi állatvásár helye:
- Pápa tér
c./ Helyi kirakodó vásár helye:
- Kossuth tér, (Templom tér)
d./ Közúti járművásár:
- Pápa tér
e./ Élelmiszer és használtcikk piac helye:
- Kossuth tér (Templom tér)
(6) Vásáron és piacon az erre vonatkozó jogszabályi rendelkezések és hatósági előírások megtartásával áru- és termékértékesítés, továbbá vendéglátó-ipari, kölcsönző, megőrző, mutatványos, valamint helyben végezhető szolgáltató és javítóipari tevékenység folytatható.
(7) Vásáron és piacon még működési engedéllyel rendelkező üzletben sem hozható forgalomba:
a./ nemesfém és az abból készült ékszer, drágakő;
b./ gyógyszer, gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású anyag és készítmény, valamint állatgyógyászati készítmény;
c./ kábítószernek és pszichotrop anyagnak minősülő termék;
d./ mérgező és veszélyes anyag;
e./ látást javító szemüveg, kontaktlencse;
f./ polgári használatra szolgáló kézi lőfegyver, lőszer, gáz- és riasztófegyver, légfegyver, robbanó- és robbantószer (ideértve a petárdát is), gázspray;
g./ „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba sorolt anyag;
h./ kulturális javak;
i./ védett vagy fokozottan védett, valamint nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó növény-, illetve állatfaj egyede, egyedének része, illetve származéka, preparátuma;
j./ olyan termékek vagy hulladékok, amelyek forgalomba hozatala előzetes vagy egyéb engedélyhez kötött, vagy amelyek forgalomba hozatala jogszabályba ütközik.
(8) Vásáron és piacon, csak működési engedéllyel rendelkező üzletben hozhatók forgalomba az alábbi termékek:
a./ fűszerpaprika-őrlemény
b./ a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvény szerint meghatározott jövedéki termék;
c./ növényvédő szer
d./ barlangi képződmény, illetve szakmai tudományos szempontból kiemelkedő jelentőségű ásványi társulás, ősmaradvány;
e./ gázüzemű készülék és alkatrészei, valamint elektromos hálózatról üzemeltethető, illetve hálózati csatlakozási lehetőséggel rendelkező termék (berendezés, gép, készülék, eszköz) és ezek elektromos árammal kapcsolatba hozható alkatrészei (villamos csatlakozások és áramvezető részek)
(9) A vásárokon, piacokon forgalomba hozható árucikkek (állatfajok) köre:
Búcsúvásár
Kegytárgy, a búcsúval kapcsolatos könyv, kiadvány, fénykép, levelezőlap, játék, emléktárgy, bazáráru, élő és művirág, mézeskalács, édesipari termék, népi és iparművészeti termékek, továbbá a kialakult szokások szerint búcsúvásáron árusítható egyéb termék, mutatványos tevékenység.
Közúti járművásár
Gépjárművek (személygépkocsi, motorkerékpár, tehergépkocsi, autóbusz), mezőgazdasági vontató, lassú jármű, pótkocsi, segédmotoros kerékpár, állati erővel vont jármű.
Helyi kirakodó vásár
Bármely áru a forgalomba hozatalra vonatkozó rendelkezések megtartásával.
Alkalmi (ünnepi) vásár
A kirakodóvásáron általában árusított cikkek és az alkalomhoz vagy ünnephez kapcsolódó jellegzetes árucikkek. A vásár egy, vagy több árucikkre (állatfajra) korlátozva is tartható.
Élelmiszerpiac
Élelmiszer, nyers élelmiszer, élelmiszer nyersanyag, élő baromfi, nyúl, hal és más ehető víziállat, élő és művirág, mezőgazdasági termék, karácsonyi fenyőfa, virágföld. (Állati eredetű) nyers élelmiszer, élelmiszer nyersanyag, lőtt vad, vágott baromfi, nyúl, hal és más ehető víziállat csak üzlethelyiségben és rendszeres hatósági állatorvosi felügyelet mellett árusítható.
Használtcikk-piac
Használt cikk (anyag). Új termék nem értékesíthető.
Használt cikk: az eredeti célra még rendeltetésszerűen használható újraértékesített, termék. Nem tekinthető használt terméknek a kozmetikai termék, az élelmiszer, az élvezeti cikk, az importált nemesfém termék és drágakő, továbbá a változatlan (kijavított) állapotban már nem értékesíthető nemesfém termék és drágakő.
(10) A vásár és a piac területén létesített üzlet működésére, az annak üzletkörébe tartozó áruk forgalmazására – ideértve a jövedéki termékek árusítását is – a vonatkozó jogszabályok az irányadók.
(11) A vásári és piaci árusítás során meg kell tartani az elárusító-helyre, az árusítást végző személyre és az árusított termékekre, állatokra vonatkozó kereskedelmi, közegészségügyi, élelmezés-egészségügyi, köztisztasági, valamint állategészségügyi előírásokat.
Árusítási idők
4. §
(1) Nyári időszakban: április 1-től szeptember 30-ig
Helyi kirakodó vásár: kedd, szombat: 05.00-12.00 óráig
Élelmiszer és használtcikk piac: kedd, szombat: 05.00-12.00 óráig
Téli időszakban: október 1-től március 31-ig
Helyi kirakodó vásár: kedd, szombat 06.00-12.00 óráig.
Élelmiszer és használtcikk piac: kedd, szombat: 06.00-12.00 óráig.
Búcsúvásár egész évben:
Háromnapos búcsú esetén:
Péntek 12.00-tól – vasárnap 15.00 óráig.
Kétnapos búcsú esetén:
Szombat 06.00-tól vasárnap 15.00 óráig.
Egynapos búcsú esetén: Vasárnap 06.00-tól – 15.00 óráig.
(2) A piacon, vásáron az árusok, az árusítási idő megkezdésétől foglalhatják el helyüket érkezési sorrendben. A piac; illetve helyi vásár kezdés után 2 órával el nem foglalt, hely más részére az adott napon kiadható.
Árusításra jogosultak
5.§
(1) Vásáron és piacon csak az árusíthat, aki az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamában rendelkezik lakóhellyel vagy székhellyel. Vásáron és piacon gazdálkodó szervezet, alapítvány, társadalmi szervezet, mezőgazdasági termelő, népművész, népi iparművész, iparművész, képzőművész és fotóművész, valamint – az (5) bekezdésben foglaltak szerint – magánszemély árusíthat.
(2) Búcsú vásáron csak az árusíthat, aki a Máriapócs Város Önkormányzat képviselő testületének a közterületek használatáról szóló 19/2006. (XII.22.) rendeletében meghatározott közterület használati engedéllyel rendelkezik.
(3) A mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal rendelkező személy kizárólag
a./ a saját gazdaságában előállított zöldséget, gyümölcsöt, virágot,
b./ a saját gazdaságban előállított mezőgazdasági termékekből származó, nem hőkezelt, savanyított terméket,
c./ mézet (lépes mézet), saját tenyésztésű, nevelésű állattól származó tejet, tejterméket, tojást, valamint darabolás nélkül vágott és belezett baromfit, továbbá sertéshúsból előállított füstölt húst, étkezési szalonnát, olvasztott étkezési zsírt árusíthat, az élelmiszerek előállítására és forgalmazására vonatkozó külön jogszabály szerint.
(4) Gomba csak akkor árusítható, ha a piaci gombaárusítás ellenőrzésére és árusítási engedély kiadására a piac területén a teljes nyitvatartási idő alatt szakellenőr működik.
(5) A népművész, a népi iparművész, az iparművész, a képzőművész és fotóművész a saját előállítású alkotásait árusíthatja.
(6) Az egyéni vállalkozónak, illetve mezőgazdasági kistermelőnek nem minősülő – az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamában lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező – egyéb magánszemély a tulajdonát képező vagyontárgyakat a kirakodóvásáron és használtcikk piacon alkalomszerűen értékesítheti. A vállalkozói igazolvánnyal nem rendelkező magánszemély üzletszerű kereskedelmet nem folytathat, továbbeladás céljára beszerzett árut nem értékesíthet.
(7) E rendelet nem érinti azoknak a jogszabályoknak a rendelkezéseit, amelyek az egyes termékek értékesítéséhez külön feltételeket állapítanak meg.
(8) Az árusok a piactérnek, helyi kirakodóvásár térnek, búcsú vásártérnek csak az egyes cikkek és állatfajok részére kijelölt helyén árusíthatnak.
Helyhasználat, helypénz
6. §
(1) Az árusok a szakosított piac, illetve helyi vásártérnek a polgármesteri hivatal által kijelölt részén foglalhatják el árusító helyüket. kijelölt hely önkényesen nem változtatható meg, nem cserélhető el. Az árusítás céljából felvitt termények, termékek, állatok és egyéb árucikkek és az azokat szállító járművek, valamint a szolgáltató tevékenység céljából elfoglalt hely után helypénzt, Máriapócs Város Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2006.(XII.22.) rendeletben közterület használatra kötelezetteknek, közterület használati díjat kell fizetni.
(2) A helypénz 200 Ft+ ÁFA/m2/nap, a közterület használati díj mértékét Máriapócs Város Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2006. (XII. 22.) rendelet 2 számú melléklete tartalmazza.
(3) A négyzetméterenként, vagy folyóméterenként fizetendő díj szempontjából minden megkezdett négyzetméter, vagy folyóméter egésznek számít.
(4) A helypénz, közterület használati díjszedéssel megbízott személy a beszedett díj összegéről köteles készpénzfizetési számlát adni. Az árus köteles a kapott számlát mindaddig megőrizni, amíg a piac, vásár területén árusít, az ellenőrzés végzésére jogosult személynek köteles felhívásra felmutatni. Ha a számlát bármilyen okból felmutatni nem tudja, a díjat köteles újból megfizetni.
(5) Tilos a díjszedést bármilyen módon meghiúsítani.
- árut eldugni, vagy más áruhoz rakni,
- a megfizetett területnél nagyobb területet elfoglalni,
- az elfoglalt területről fizetés nélkül eltávozni.
(6) Ha a kiadott árusítóhely megüresedett, úgy az üzemeltető azt másnak is kiadhatja. Ilyen esetben függetlenül a helyhasználat időtartamától, az egész napra megállapított helypénzdíjat kell megfizetni.
(7) A helypénz és közterület használati díj az árusító hely árus általi elfoglalásakor kerülnek megfizetésre, az elfoglalt terület mértéke szerint.
Élelmiszer forgalmazására vonatkozó rendelkezések
7. §
(1) Élelmiszert csak a kijelölt helyen, asztalon lehet árusítani, földesáru, asztal hiányában ládából, kosárból, zsákból is árusítható.
(2) Az árusító helyen csak jó minőségű, fogyasztásra alkalmas, jellegének megfelelő áru hozható forgalomba.
(3) Mezőgazdasági kistermelő sertéshúsból előállított füstölt húst, étkezési szalonnát és olvasztott étkezési zsírt abban az esetben hozhat piaci forgalomba, ha a készítmény kedvező eredményű húsvizsgálaton átesett állatból származik és azt a kistermelő 3 hónapig érvényes hatósági állatorvosi igazolással tanúsítja.
(4) Mezőgazdasági kistermelő saját termelésű tejet és tejterméket piacon csak nyers állapotban, állatorvosi igazolás birtokában hozhat forgalomba, amely alapján a tejet termelő állomány egészséges, illetve a tej termelésre, kezelésére vonatkozó élelmiszerhigiéniai előírásokat megtartották és a forgalomba hozott tej érzékszervi elváltozást nem mutat.
(5) Az engedélyezett állati eredetű élelmiszerek árusításához szükséges állatorvosi igazolások hiánya esetén a forgalmazott élelmiszert tiltott módon forgalmazottnak kell minősíteni.
(6) Az árusok a felhozott növényt, növényi terméket és szaporító anyagokat az ellenőrzésre jogosult személy kérésére kötelesek bemutatni és az előírt igazolást felmutatni (pl. permetezési napló).
A vásár, illetve piac rendjének biztosítása
8. §
(1) A piacon, illetve a vásártereken lévő építményeket, árusító asztalokat, kerékpártárolókat, fákat megrongálni, vagy helyükről eltávolítani tilos!
(2) Állatot a piac és vásár élelmiszert árusító területére bevinni és ott elhelyezni tilos!
(3) Az árusító sátrakat, pavilonokat, asztalokat, göngyölegeket és az árukat úgy kell elhelyezni, hogy azok a szabad közlekedést ne akadályozzák. A piac, helyi kirakodóvásár területén árusító pavilon csak építési engedéllyel, jogszabályi tilalom alá nem eső tevékenységek céljára létesíthető. A pavilonok elhelyezését a jegyző engedélyezi a piactér, helyi kirakodóvásár pavilonok számára kijelölt részén a kérelmek benyújtásának sorrendjében, a biztosított terület beteltéig.
(4) Az élelmiszerpiac, helyi kirakodóvásár élelmiszert árusító területére árusítás céljából kézikocsit, kerékpárt csak arra az időre szabad bevinni és benntartani, amíg az árut le-, illetve felrakják. Az állat- és terményárusító helyre, kivéve a kerékpárt, csak az árut szállító jármű hajthat be.
(5) Az árusító köteles a piackezelőnek, ellenőrnek, valamint a statisztikai adatgyűjtőnek az áru mennyiségéről, minőségéről, áráról és származásáról a felvilágosítást megadni és a bizonyító okiratot kérésre felmutatni.
(6) A vásár, illetve piactérre csak a vásári és piaci tevékenységgel kapcsolatos szállítást végző járművek hajthatnak be. Más járművek behajtása, átmenő forgalma tilos!
(7) A piachoz, helyi kirakodóvásár-térhez nem tartozó sátrakat és asztalokat a piac, vásár területéről a piac, helyi kirakodóvásár bejezésekor el kell távolítani. Az állandó árusítóhelyeket (bérelt) amennyiben azok zárhatók, le kell zárni. Az el nem adott árut, az árusítási idő befejeztével a piac, vásár területéről el kell szállítani.
(8) A piac és a vásár területén tüzet gyújtani csak megfelelő tűzbiztonságot nyújtó helyen, a meleg ételek készítésére és forgalmazására létrehozott üzletben, továbbá irodákban, melegedőkben szabad.
(9) Ezen rendeletet, valamint a helypénz és közterület-használati díj mértékét a vásár- és piactéren jól látható helyen ki kell függeszteni.
Közegészségügyi, köztisztasági rendelkezések
9. §
(1) A piacfelügyelőnek a piactér és a helyi kirakodóvásár tér állandó tisztaságáról gondoskodni kell. A seprést pormentesen kell végezni, az összegyűjtött szemetet el kell szállítani. A takarítás alkalmával gondoskodni kell az árusító asztalok letisztításáról, azok felületét szükség szerint lúgos fertőtlenítőszeres (1-2 %) oldattal tisztára kell súrolni.
(2) A helyhasználó árus köteles az árusító helyet a közegészségügyi rendelkezéseknek megfelelően tisztán tartani, minden szemetet, állati és növényi hulladékot az árusítás végeztével összegyűjteni és a kihelyezett szemétgyűjtőbe elhelyezni.
(3) A piac, helyi kirakodóvásár területén, beleértve a közlekedésre fenntartott helyeket is, tilos gyümölcshulladékot, magot, zöldséget elszórni, vagy az árusító területet bármely módon beszennyezni.
(4) Az elhullott állatot a piac, illetve vásár területéről azonnal el kell távolítani. Eltávolításáról a tulajdonosnak kell gondoskodni.
(5) Közvetlen fogyasztásra szolgáló élelmiszert a szennyeződések megakadályozása érdekében üveglappal, tiszta vászonnal, celofánnal, vagy tüllel letakarva szabad árusítani.
(6) Tejet, tejfölt, túrót tartalmazó edényhez, mérőkanálhoz a vevőnek nyúlnia nem szabad. A vevőnek ízlelésre átadott árut az áru közé visszatenni tilos!
Piacok, vásárok ellenőrzése, hatóságok
10. §
(1) A vásárokkal és piacokkal kapcsolatos I. fokú hatósági feladatokat a jegyző látja el.
(2) A vásárok és piacok rendjét, a forgalomba hozott termékeket, valamint a jogszabályokban foglaltak megtartását a jegyző, a jegyző által megbízott személy, a piacfelügyelő, az ellenőrzésre jogosult más hatóságok, valamint tagjaik tekintetében a területi gazdasági kamarák végzik.
A hatósági ellenőrzésre – eltérő szabályozás hiányában – az államigazgatási eljárásról szóló törvény szabályait kell alkalmazni.
(3) A vásárok, piacok üzemeltetője a vásár, illetve piac befogadóképességének határáig, mindazok számára lehetővé teszi a vásári (piaci) árusítást, akik részére azt a jogszabály megengedi, továbbá érvényt szerez a vásárokról és a piacokról szóló Kormány rendeletben meghatározott előírásoknak és tilalmaknak, valamint folyamatosan ellenőrzi a vásár, illetve a piac rendjét.
Vegyes rendelkezések
11. §
(1) A piac és vásár területén engedéllyel létesített építmények (árusító pavilonok) tekintetében az önkormányzatot elővásárlási jog illeti meg.
(2) A helyhasználó a piac és vásár területén az általa okozott kárért a polgári jog szabályai szerint tartozik felelősséggel.
Szabálysértési rendelkezések
12. §
(1) Szabálysértést követ el, és az 1999. évi LXIX. Tv. 79. §-ban meghatározott 100.000,- Ft ig terjedő pénzbírsággal sújtható, aki a 35/1995. (IV.5.) Korm. rendelet, valamint 59/1999. (XI. 26.) EüM rendelet szabályait megszegi.
Hatálybalépés
13. §
(1) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(2) A rendelet a kihirdetés napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg a 21/2006.(XII.22.) rendelet hatályát veszti.
M á r i a p ó c s, 2008. december 15.
P a l ó c z y Lajosné s.k. K i s s Béla s.k.
polgármester jegyző
T a m á s László s.k. K u l a n d a Ferenc s.k.
jkv. hitelesítő jkv. hitelesítő
A másolat hiteles: Szabolcsi Ildikó leíró.
Kihirdetési záradék:
E rendeletet 2008. december 23.-án kihirdettem.
M á r i a p ó c s, 2008. december 23.
K i s s Béla
jegyző
MÁRIAPÓCS VÁROS ÖNKORMÁNYZAT
KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK
6/2011.(IV.21.)
ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE
Máriapócs Város Önkormányzat Képviselő-testületének
Szervezeti és Működési Szabályzatról
Máriapócs Város Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló, 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban Ötv.18. § (1) bekezdésében, 30. § (4) a) pontja tekintetében a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény 9. § (2) bekezdésében, a 23.§ (2) a) pontja tekintetében a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény 10/A.§ (3) bekezdésében, a 27.§ (4) bekezdés tekintetében a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény 3. § (4) bekezdésben, a 21. § (3) bekezdés tekintetében a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 42. § - ában és 29. § (1) bekezdés tekintetében a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 27. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. Az önkormányzat, a képviselő-testület elnevezése, székhelye
1. § (1) Az Önkormányzat elnevezése:
MÁRIAPÓCS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA
(a továbbiakban: önkormányzat).
(2) Az Önkormányzat székhelye:
MÁRIAPÓCS, KOSSUTH TÉR 1.
(3) A Képviselő-testület pecsétje:
Kör alakú, benne középen a Magyar Köztársaság címere van, a köríven “Máriapócs Város Önkormányzat Képviselő-testülete” felirat található.
(4) A képviselő-testület hivatalának elnevezése: MÁRIAPÓCS VÁROS ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERI HIVATALA. Székhelye: Máriapócs, Kossuth tér 1.
2.§ (1) A Polgármesteri Hivatal pecsétje:
Kör alakú, benne középen a Magyar Köztársaság címere van, a köríven “Máriapócs Város polgármesteri Hivatal” felirat található.
(2) Az Önkormányzat címere:
Máriapócs város címere a bazilikát ábrázolja felül kétoldalt akáclevéllel, illetve lúdtollal, alul stilizált virággal, zöld és kék alapszínekkel.
(3) Az Önkormányzat zászlaja:
Máriapócs Város zászlaja téglalap alapú, 90x180 cm nagyságú, három részre osztva. Két szélén kék, míg középen fehér sávval. A fehér sáv tartalmazza az Önkormányzat címerét.
(4) Az önkormányzat hivatalos honlapjának címe:
www. mariapocs.hu
(5) A Képviselő-testület pecsétjét kell használni:
a) a Képviselő-testület által adományozott okleveleken,
b) az Önkormányzat nemzetközi kapcsolatait tükröző és rögzítő
dokumentumokon,
c) az önkormányzat nevében vállalt cégszerű aláírást megkövetelő szerződéskötések alkalmával.
(6) A polgármester és a jegyző hivatalos kör alakú pecsétjén középen a Magyar Köztársaság címere van, a köríven a következő felirat olvasható:
a) Máriapócs város Polgármestere,
b) Máriapócs város Polgármesteri Hivatal.
3.§ Az Önkormányzat a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására önkormányzati rendeletet alkotott.
2. A helyi önkormányzás általános szabályai,
Az önkormányzati jogok
4. § (1) Az Önkormányzat a helyi önkormányzati politikával, illetőleg annak eszközeivel, módszereivel és konkrét formáival (helyi adó- politikával, telek- és ingatlanértékeléssel, stb.) vállalkozásélénkítő, piacgazdaság-barát környezetet teremt.
(2) Vagyoni értékű jogokkal rendelkezik (bérbeadás, részvények, stb.). Amennyiben az Önkormányzat működési területén lévő vállalkozásban vesz részt, ezt megelőzően szakértői véleményt kér, illetőleg közgazdasági (költség-haszon) elemzést végeztet. (Az említetteket az előterjesztéshez csatolni kell, nélkülük a napirend nem tárgyalható.)
(3) A település hazai és nemzetközi kapcsolatai:
a) Sz-Sz-B Megyei Közgyűlés,
b) Magyar Önkormányzatok Országos Szövetsége.
3. Az Önkormányzat feladata, hatásköre
5. § (1) Önként vállalt feladatként gondoskodik:
1) labor működtetéséről,
2) fizikoterápiai ellátásról,
3) sport feladatokról,
4) a városüzemeltetési feladatokról,
5) a város infrastrukturális ellátásához szükséges beruházásokról, felújításokról,
6) a helyi közszolgálati média működtetéséről,
7) áldozatvédelmi Iroda támogatásáról,
8) civil szervezetek támogatásáról
9) az önkormányzat tulajdonában, használatában lévő mezőgazdasági területek műveléséről, hasznosításáról, erdők telepítéséről, erdők ápolásáról, dohánytermesztésről
10) helyi Kisebbségi Önkormányzatok pénzügyi támogatása, az önkormányzati lehetőségek figyelembe vételével.
(2) Az önként vállalt (többlet) feladatok tárgyában az éves költségvetésben - a fedezet biztosításával egyidejűleg - kell állást foglalni a képviselő-testületnek.
(3) Az Önkormányzat - feladatainak eredményes megoldása érdekében - együttműködik a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzattal.
A Képviselő-testület szervezete és működése
6. § (1)A Képviselő-testület tagjainak száma: 7 fő. A képviselő-testület tagjainak névsorát az SZMSZ 1. számú melléklete tartalmazza.
(2) A testület szükség szerint, általában havonta, de évente legalább hat alkalommal ülésezik. A Képviselő-testület az ülését városháza tanácskozó termében tartja. A Képviselő-testületi ülést a polgármester - távollétében az alpolgármester, annak távollétében a mindenkori korelnök - hívja össze.
(3) Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak elektronikus úton (e-mailben), olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják. A meghívót ki kell függeszteni a Polgármesteri Hivatal és a város hirdetőtábláin, és meg kell jeleníteni a Képújság oldalain.
7. § A polgármester az alakuló ülésen programot terjeszt a Képviselő-testület elé, amely - a testület megbízatásának időtartamára - a területfejlesztés a helyi közszolgáltatások szervezésének főbb céljait, és feladatait tartalmazza. A program végrehajtását az éves munkaterv tartalmazza.
A képviselő-testület ülése, szabályai
8. § (1) A Képviselő-testület ülése nyilvános.
(2) A Képviselő-testület ülésére meg kell hívni:
a) a képviselőket,
b) a bizottságok nem képviselő tagjait,
c)a jegyzőt,
d) az aljegyzőt,
e)az illetékes országgyűlési képviselőt,
f) az önkormányzati intézmények vezetőit,
g) az egyházak képviselőit,
h) társadalmi egyesületek elnökeit,
i) a helyi pártok képviselőit,
j) a helyi Rendőrőrs őrsparancsnokát,
k) akit a polgármester megjelöl.
(3) a (2) a) pontjában meghatározottak szavazati és tanácskozási joggal, a (2) bekezdés b)-k) pontjában meghatározottak tanácskozási joggal vesznek részt a képviselő-testület ülésén.
A képviselő-testület tanácskozási rendje
9. § (1) Előterjesztésnek minősül a határozat- és rendelettervezet, beszámoló és a tájékoztató. A Képviselő-testületi ülésre az előterjesztés általában írásban, kivételesen szóban kerül benyújtásra. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülést megelőzően, illetve az ülésen történő kiosztását.
(2) Az előterjesztés megtételére jogosultak:
a) Képviselő-testület bizottságai,
b) polgármester,
c) Képviselő-testületi tag,
d) jegyző.
(3) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell a tárgy pontos meghatározását, a hozandó döntés indokainak felsorolást, az előkészítésben résztvevők megnevezését, véleményét, a tárgykört rendező szabályokat, az egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot, szükség szerint a felelős és a végrehajtási határidő megjelölését. Vagylagos előterjesztés esetén egymástól elkülöníthető megfogalmazásokat, döntési alternatívákat kell használni.
(4) Az előterjesztés lehetőleg az illetékes bizottság véleményezésével kerülhet a Képviselő-testület elé, kivéve a sürgősségi indítvány által tárgyalt ügyeket. A sürgősségi indítvány előterjesztésére a Képviselő-testületi bizottság elnökei, a polgármester, a képviselő, a jegyző jogosult.
(5) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, mely meghívóban nem szerepel, vagy az ülés előtt az illetékes bizottság indítvány hiányában nem tárgyalja. Sürgősségi indítványt minden esetben az ülés megkezdésekor a napirendi pontok elfogadása előtt kell megtenni.
(6) A sürgősség elfogadása esetén az indítványt nyomban tárgyalni kell. Ellenkező esetben egyszerű napirendi javaslatként kezelni és napirendre tűzésének időpontjáról a testület dönt.
10. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester - távollétében az alpolgármester, annak távollétében a mindenkori korelnök - vezeti.
(2) Az ülés megnyitásakor a levezető elnök megállapítja a megjelentek létszámát, az ülés határozatképességét. Határozatképtelenség esetén a polgármester 3 napon belül változatlan napirenddel ismételten összehívja a Képviselő-testület ülését.
(3) Ezt követően a polgármester:
a) javaslatot tesz a Képviselő-testület tagjai közül két személy jegyzőkönyv-hitelesítőre. A jelölést a Képviselő-testület egyszerű szavazattöbbséggel fogadja el;
b) előterjeszti a sürgősségi indítványt;
c) tájékoztatást ad fontosabb tárgyalások eredményeiről, valamint a lejárt határidejű képviselő-testületi határozatok végrehajtásáról; Javaslatot tesz a napirendekre. A napirendekről és azok tárgyalási sorrendjéről a testület egyszerű szótöbbséggel határoz;
d) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát;
e) napirendi pontonként szavazásra bocsátja a határozati javaslatot és kihirdeti a határozatokat;
f) biztosítja a képviselők interpellációs és kérdezési jogát;
g) berekeszti az ülést.
(4) A Képviselő-testület ülésén elsőként a napirend előadóját illeti a szó, az előterjesztett írásos anyaghoz szóbeli kiegészítést tehet.
11. § (1) A vitát megelőzően az előadóhoz a Képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, amelyre a vita előtt kell választ adni.
(2) Kérdés: az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési-előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás.
(3) A kérdésre a Képviselő-testület ülésén köteles választ adni a megkérdezett. Válaszának elfogadásáról a Képviselő-testület akkor - vita nélkül - határoz, ha a kérdező nem fogadta el a választ.
(4) A vitát a polgármester vezeti, a jelenlévők közül megállapítja, hogy ki kap szót, meghatározza a hozzászólások sorrendjét.
A polgármester jogosult a hozzászóló figyelmét felhívni arra, hogy csak a tárgyra vonatkozóan adja elő mondandóját.
Jogosult továbbá a parttalan viták elkerülése céljából figyelmeztetni a hozzászólót, hogy a tanácskozáshoz nem illően, másokat sértően fogalmazott, rendre utasíthatja azt a képviselőt, aki képviselőhöz méltatlan magatartást tanúsít, ismétlődő rendzavarás esetén a rendbontó képviselőtől a szót megvonja, rendre utasíthatja a nem képviselő megjelenteket, ismétlődő rendzavarás esetén kötelezheti az érintetteket a terem elhagyására.
(5) A képviselői hozzászólások időtartama 3 perc, a hozzászólásra történő reagálási idő 2 perc.
12. § (1) A napirend előadója a szavazás megkezdése előtt bármikor javasolhatja a téma napirendről történő levételét.
A javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.
(2) A Képviselő-testület elhatározhatja, hogy a kiemelendően fontos ügyeket két fordulóban - előbb az elveket, majd a konkrét döntéstervezetet - tárgyalja meg.
5. A jegyzőkönyv
13. § (1) A testületi ülésről 3 példányban készül a jegyzőkönyv.
a) az eredeti példányt a jegyző kezeli, melyet évente be kell köttetni,
b) egy példányát a Városi Könyvtár részére meg kell küldeni (a zárt ülésről készült jegyzőkönyv kivételével).
(2) A Képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyv első példányához csatolni kell a meghívót és a mellékleteit, a rendeletek tervezetét, a jelenléti ívet. A képviselő kérelmére az írásban is benyújtott hozzászólást mellékelni kell a jegyzőkönyvhöz.
(3) A jegyzőkönyv tartalmazza:
a) az ülés helyét, időpontját,
b) a megjelent képviselők nevét (a távolmaradt képviselők névsorát),
c) az ülésen tanácskozási joggal résztvevők nevét,
d) az elfogadott napirendet,
e) a napirendként az előadó és a felszólalók nevét, a kérdéseket, a hozzászólások lényegét,
f) a határozathozatal módját,
g) a szavazás eredményét és rendeletek szövegét,
h) a polgármester esetleges intézkedéseit, az elhangzott kérdéseket, interpellációkat, valamint
i) az ülés bezárásának időpontját.
(4) A képviselő-testület üléséről videó felvétel készül, amely megőrzése 180 nap.
6. Döntéshozatal formái
14. § (1) SZMSZ alapján minősített többség szükséges:
a) a Képviselő-testület munka- és gazdasági programjának elfogadásához,
b) az önkormányzat vagyonával, tulajdonával való rendelkezéshez
c) alapítvány létrehozásához,
d) hitelfelvételhez,
e) díszpolgári cím adományozásához,
f) önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság és közhasznú társaság létrehozásához.
15. § (1) A Képviselő-testület a döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza.
(2) Titkos szavazást a polgármester, illetve bármely képviselő kezdeményezhet.
A javaslatról a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt. A polgármester nyomatékosan felhívja a figyelmet a tárgyalt ügy bizalmas kezelésére és az azzal kapcsolatos titoktartási kötelezettségre.
(3) A titkos szavazás lebonyolítása a Szavazatszámláló Bizottság feladata.
(4) A zárt ülésen hozott határozatot is nyilvános ülésen kell ismertetni.
16. § (1) Név szerinti szavazás elrendelése történik, ha azt
a) a Képviselő-testület jelenlévő tagjainak 1/2-e indítványozza,
b) a polgármester vagy a bizottsági elnökök többsége kéri.
(2) Ügyrendi kérdésben névszerinti szavazást tartani nem lehet.
(3) A névszerinti szavazás úgy történik, hogy a polgármester felolvassa a tagok nevét, s a jelenlévő tagok pedig, a nevük felolvasásakor “igen” vagy “nem”-mel, vagy “tartózkodás”-sal szavazhatnak.
(4) Külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
(5) A szavazatokat összeszámlálásáról a levezető elnök gondoskodik.
17. § (1) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület - az elhangzás sorrendjében - majd az eredeti határozati javaslatról.
(2) A testület a szavazati arányok rögzítésével dönt:
a) a feladat-meghatározást nem tartalmazó előterjesztések elfogadásáról,
b) tájékoztatás tudomásul vételéről,
c) interpellációra adott válasz elfogadásáról.
18. § (1) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 8 napon belül kell megküldeni a végrehajtásért felelőssé tett személyeknek és szerveknek.
(2) A testületi határozatokról a Polgármesteri Hivatal betűrendes és határidős nyilvántartást vezet.
19. § (1) A kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani, aki azt az illetékes bizottsággal és a jegyzővel véleményezteti, majd a Képviselő-testület elé terjeszti.
(2) A rendeletalkotás szükségességében a Képviselő-testület állást foglal.
20. § (1) A Képviselő-testület megbízhatja bármely bizottságát a rendelet-tervezet előkészítésével. A rendelet-tervezetet a jegyző minden esetben véleményezi.
(2) A rendeletet az ülésről készült jegyzőkönyv szó szerint tartalmazza.
21. § (1) A rendelet kihirdetéséről és nyilvántartásáról 8 napon belül a jegyző gondoskodik.
(2) A rendelet kihirdetése a Polgármesteri Hivatal és a város hirdetőtábláin kifüggesztéssel történik.
(3) A rendelet közzétételre kerül:
a) a Polgármesteri Hivatal hirdető tábláján,
b) a Város közterületi hirdetőtábláin,
c) a város honlapján, helyi képújságban.
(4) A jegyző a hatályos rendeletek jegyzékét naprakész állapotban vezeti.
A jegyzék az SZMSZ 2. számú függelékét képezi.
7. A települési képviselő, a tanácsnok
22. § (1) A települési képviselő, a bizottság elnöke, tagja a Máriapócs Város Önkormányzat Képviselő-testületének rendeletében foglaltak szerinti tiszteletdíjban részesül.
(2) A tiszteletdíj - igazolatlan távollét esetén - mérsékelhető a következő szerint:
a) első igazolatlan távollét esetén 25 %-kal,
b) második igazolatlan távollét esetén 50 %-kal,
c) harmadik igazolatlan távollét esetén 75 %-kal,
csökken a következő hónap tiszteletdíja.
(3) A képviselő írásban, vagy szóban köteles előre a polgármesternek vagy a bizottság elnökének bejelenteni, hogy a Képviselő-testület, vagy valamely bizottság ülésén részvételben, illetőleg egyéb megbízatása teljesítésében akadályoztatva van.
(4) Igazolt távollétnek kell tekinteni annak a képviselőnek a távollétét, aki
a) a távollétét előzetesen bejelentette, vagy
b) utólag igazolja.
8. A Képviselő-testület bizottságai
23. § (1) A bizottságok jellegük szerint:
a) állandó bizottság,
b) ideiglenes (ad-hoc) bizottság.
(2) A Képviselő-testület a következő bizottságokat hozza létre:
Állandó bizottság:
a) Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság 7 fő
b) Humán Szolgáltatatási Bizottság 5 fő
(3) Az egyes bizottságok névsorát és az általuk ellátandó feladatok részletes jegyzékét az SZMSZ 2. számú melléklete tartalmazza.
24.§ (1) A bizottság feladata elsősorban a Képviselő-testület munkájának elősegítése. A döntés-előkészítő feladata körében a bizottságok jogosultak:
a) bármely ügyet a Képviselő-testület ülése elé terjeszteni,
b) az előterjesztett indítványokat a képviselő-testületi ülés előtt megtárgyalni és ezt követően a Képviselő-testület elé terjeszteni,
c) felkérhetik a polgármestert adott témakörök megvizsgálására és előkészítésére határidő megjelölésével,
d) külső szakembereket a bizottság munkájába bevonni.
(2) A bizottság belső működési szabályait - az SZMSZ keretei között - maga állapítja meg.
25.§ (3) A bizottságok üléseiket a Képviselő-testület üléseihez igazodóan szükség szerint tartják.
(4) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti.
(5) A bizottsági ülést össze kell hívni:
a) A Képviselő-testület döntése alapján,
b) a polgármester indítványára,
c) a bizottsági tagok 2/3-ának indítványára.
(6) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely – a bizottság feladatkörébe tartozó – ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.
26. § (1) A bizottsági ülésről jegyzőkönyv készül, amely az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntést, valamint – külön indítványra – a kisebbségi véleményeket tartalmazza.
(2) A jegyzőkönyvet az elnök, valamint a jegyzőkönyv vezetője írja alá.
(3) A bizottsági jegyzőkönyveket a jegyző 15 napon belül köteles megküldeni a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal vezetőjének.
8. A polgármester, az alpolgármester, a jegyző (aljegyző)
27. § (1) A polgármester a megbízatását főállásban látja el.
(2) A polgármester a település lakosságával történő kapcsolattartás elősegítése érdekében fogadóórát tart hétfőn és csütörtökön délelőtt 9-11 óráig.
(3) A főállású polgármester szabadságolási ütemtervét negyedévente a képviselő-testület elé terjeszti.
(4) A polgármester illetményének növelésére, költségátalányának megállapítására és jutalmazására, valamint azok utalványozására - a törvényi keretek között - a Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság elnöke tesz javaslatot.
28.§ A Képviselő-testület - a saját tagjai közül a polgármester javaslatára, 1 fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.
9. A Polgármesteri Hivatal
29. § (1) Biztosítja a kisebbségi önkormányzat számára:
a) a testületi működéshez helyiséghasználat, illetőleg
b) a kisebbségi önkormányzat működésével összefüggő adminisztrációs feladatok (a postai, kézbesítési, gépelési, sokszorosítási feladatok) ellátását és az ezzel járó költségek viselését,
c) a jegyző a hivatal útján gondoskodik arról is, hogy a kisebbségi önkormányzat tevékenységét rögzítő dokumentumok elkészüljenek.
(2) A Polgármesteri Hivatal Ügyrendjét az SZMSZ 4. számú függeléke tartalmazza.
10. A társulás
30.§ (1) Az Önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében a Nyírbátor és Vonzáskörzete Többcélú Kistérségi Társulás (4300. Nyírbátor, Édesanyák útja 4.) társulásban vesz részt.
(2) A Képviselő-testület elsősorban a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűléssel, más települések képviselő-testületeivel keres társulásos formákat a vezetékes szolgáltatásokkal, valamint a nyomvonalas fejlesztésekkel kapcsolatos tervek és elképzelések megvalósításánál.
(3) A Képviselő-testület a rendelkezésre álló eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny társulásait is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok, közügyek megoldására irányulnak.
31. § A társulás célja és rendeltetése:
a) tervek, fejlesztési koncepciók, programok egyeztetése,
b) a lakossági szükségletek kielégítésére szolgáló beruházási és településfejlesztési tervek összehangolása,
c) a lakosság közügyekbe való bevonása,
d) a közös érdekképviselet, közös fellépés meghatározott közös érdekű feladatok ellátására.
11. Helyi népszavazás, népi kezdeményezés, lakossági fórumok
32.§ A Képviselő-testület önálló rendeletben szabályozza a helyi népszavazás és népi kezdeményezés rendjét.
33. § (1) A Képviselő-testület lakossági fórumok szervezésével teremt lehetőséget az állampolgárok és közösségeik számára a helyi ügyekben való részvételre:
a) a fontosabb döntések előkészítése során a vélemény-nyilvánításra,
b) a közvetlen tájékoztatásra,
c) közérdekű bejelentésre vagy javaslattételre.
(2) Fontosabb lakossági fórumok:
a) közmeghallgatás: A képviselő-testület minden évben legalább egy alkalommal, előre meghirdetett időpontban közmeghallgatást tart. A közmeghallgatáson a város polgárai és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek.
A közmeghallgatás összehívására és lefolytatására a képviselő-testületi ülésre vonatkozó szabályok irányadók.
b) állampolgári közösségek rendezvényei,
c) érdekegyeztető tanácskozás.
(3) A lakossággal való élő és szorosabb kapcsolattartást szolgálja az önkormányzattal összefüggő híreknek a Városi Tv-n keresztül történő tájékoztatása.
12. Az önkormányzati gazdálkodás
34. § (1) A költségvetési rendelet elfogadása két fordulóban történik:
a) az első fordulóban kerül sor az igények felmérésére, a célkitűzések egyeztetésére, a szükségletek kielégítési sorrendjének meghatározására;
b) a második fordulóban dönt a Képviselő-testület a konkrét költségvetési javaslatról.
(2) A költségvetési beszámoló előkészítésére és előterjesztésére vonatkozóan a költségvetési rendeletre vonatkozóak szerint kell eljárni azzal, hogy egy fordulóban kerül sor a döntésre.
(3) A Képviselő-testület a Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság javaslata alapján dönt az átmenetileg szabad pénzeszközök lekötéséről vagy befektetéséről. A végrehajtással a Testület kizárólag a polgármestert bízza meg.
35.§ (1) A Képviselő-testület az önkormányzati tulajdon és a vagyongazdálkodás szabályairól külön rendeletet alkot.
(2) A település vagyoni helyzetének alakulásáról a Képviselő-testület a lakosságot a helyi sajtó útján - esetenként, de évente egyszer átfogóan - tájékoztatja.
13. Záró rendelkezések
36. § (1) E rendelet 2011. május 1. napján lép hatályba.
(2)Hatályát veszti a Máriapócs Város Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 14/2006.(XI.24.); 6/2008.(IV.18.); 10/2010.(XI.08.); 15/2010.(XII.16.) rendelete.
M á r i a p ó c s, 2011. április 13.
Papp Bertalan s.k. K i s s Béla s.k.
polgármester jegyző
M i k l ó s s y András Kálmánné s.k. P o l y á k Tibor s.k.
jkv. hitelesítő jkv. hitelesítő
A másolat hiteles: Szabolcsi Ildikó leíró
Máriapócs Város Önkormányzat Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzat függelékei:
1./ Máriapócs Város Önkormányzat képviselői
2./ Máriapócs Város Önkormányzat Képviselő-testület bizottságai és feladata
Máriapócs Város Önkormányzat Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzat függelékei:
1./ Máriapócs Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Ügyrendje
2./ Máriapócs Város Önkormányzat Képviselő-testületének hatályos rendeletei
3./Önállóan gazdálkodó költségvetési szervek
4./ Máriapócs Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának Szervezeti és Működési Szabályzata
Kihirdetési záradék :
E rendeletet 2011. április 14. -én kihirdettem.
Máriapócs, 2011. április 14.
Kiss Béla
jegyző
