MÁRIAPÓCS VÁROS ÖNKORMÁNYZAT
KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉTŐL „ M Á S O L A T ”
4326 Máriapócs, Kossuth tér 1.
Telefon száma: 42/554-500.
Telefax száma: 42/554-502.
Ügyirat száma: 3.341 /2008.
MÁRIAPÓCS VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT
KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK
22/2008.(XII. 23.)
R E N D E L E T E:
A HELYI KÖZMŰVELŐDÉSRŐL.
A Máriapócs Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a Kulturális javak védelméről és muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. tv. 77. §-ában kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet a l k o t j a:
A Máriapócs Városi Önkormányzat kötelező feladata a városi közművelődési tevékenység támogatása.
A Képviselő-testület a törvényben meghatározott feladatok közül, a helyi lehetőségeket, sajátosságokat figyelembe véve az alábbiakat v a l ó s í t j a meg:
A Képviselő-testület a helyi közművelődési és könyvtári feladatok megvalósítását a Művelődési Ház formájában biztosítja.
4. §
- magánszeméllyel,
- vagy intézményi formában látja el.
5. §
(1) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(2) A rendelet a kihirdetés napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg a 3/1998.(II.11.)KT.SZ. rendelet hatályát veszti.
M á r i a p ó c s, 2008. december 15.
P a l ó c z y Lajosné s.k. K i s s Béla s.k.
polgármester jegyző
T a m á s László s.k. K u l a n d a Ferenc s.k.
jkv. hitelesítő jkv. hitelesítő
A másolat hiteles: Szabolcsi Ildikó leíró.
Kihirdetési záradék:
E rendeletet 2008. december 23.-án kihirdettem.
M á r i a p ó c s, 2008. december 23.
K i s s Béla
jegyző
MÁRIAPÓCS VÁROS ÖNKORMÁNYZAT
KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉTŐL „ M Á S O L A T „
4326. Máriapócs, Kossuth-tér 1. sz.
Telefon száma: 42/554-500.
Telefax száma: 42/554-502.
Száma: 1.502-2 /2011.
MÁRIAPÓCS VÁROS ÖNKORMÁNYZAT
KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK
4/2011.(III.21.)
R E N D E L E T E:
A képviselők és bizottsági tagok tiszteletdíjának megállapításáról.
Máriapócs Város Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 138. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény 14. §. (1) bekezdése, 15. §. (1) és (3) bekezdésében és a 17. §. (1) bekezdésében biztosított felhatalmazás alapján – a következőket rendeli el:
1.§
(1) A Képviselő-testület tagjait a képviselői munkával összefüggő feladatok ellátása érdekében tiszteletdíj illeti meg.
(2) 2011. március 1. napjától a tiszteletdíj bruttó összege havonta 30.000,-Ft.
2. §
(1) A Képviselő-testület bizottsági tagjait, bizottsági tagságonként 7.000,-Ft/hó többlet-tiszteletdíj illeti meg.
(2) A bizottság elnökeit 12.000,-Ft/hó többlettiszteletdíj illeti meg.
(3) A tanácsnokot 30.000,-Ft/hó többlettiszteletdíj illeti meg.
(1) A tiszteletdíj havi összegét a 100,-Ft-os kerekítés szabályainak megfelelően kell megállapítani.
4. §
(1) E rendelet 2011. március 01. napján lép hatályba.
(2) Hatályát veszti a képviselők és a bizottsági tagok tiszteletdíjának megállapításáról szóló 14/2010.(XII. 16.) rendelet.
M á r i a p ó c s, 2011. március 11.
P a p p Bertalan s.k. polgármester | K i s s Béla s.k. jegyző |
P o l y á k Tibor s.k. T ó t h Árpád s.k.
jkv. hitelesítő jkv. hitelesítő
A másolat hiteles: Szabolcsi Ildikó leíró.
Kihirdetési záradék:
E rendeletet 2011. március 17.-én kihirdettem.
Máriapócs, 2011. március 17.
K i s s Béla
jegyző
MÁRIAPÓCS VÁROS ÖNKORMÁNYZAT
P O L G Á R M E S T E R I H I V A T A L Á T Ó L
4326. Máriapócs, Kossuth-tér 1. sz.
Telefon száma: 42/554-500.
Telefax száma: 42/554-502.
Száma: 1502-3 /2011.
Előzetes hatásvizsgálat
Máriapócs Város Önkormányzat Képviselő-testületének a képviselők és bizottsági-tagok tiszteletdíjának megállapításáról szóló
4/2011.(III. 21.) rendeletéhez
a.) a tervezett jogszabály valamennyi jelentősnek ítélt hatása
aa.) társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásai:
A rendelet megalkotásával biztosítja Máriapócs Város Önkormányzat Képviselő-testülete, hogy az önkormányzati képviselő választáson a Képviselő-testületbe bejutott képviselők képviselői munkájuk részbeni elismerésére tiszteletdíjban részesüljenek.
A Képviselő-testület munkáját segítő bizottsági-tagok részbeni elismerését is szolgálja a rendelet.
A képviselők és bizottsági-tagok tiszteletdíja a 2011. évi költségvetésben tervezésre került.
ab.) környezeti és egészségi következményei:
A rendelet nem befolyásolja a környezeti és egészségügyi körülményeket.
ac.) adminisztratív terheket befolyásoló hatásai:
A rendelet végrehajtása az adminisztratív terheket nem befolyásolja.
b.) a jogszabály megalkotásának szükségessége, a jogalkotás elmaradásának várható következményei:
A rendelet elfogadását az önkormányzati törvény és a képviselők tiszteletdíjáról szóló törvény biztosítja.
A rendelet végrehajtásához szükséges személyi állomány a Polgármesteri Hivatal keretein belül biztosított.
M á r i a p ó c s, 2011. március 03.
P a p p Bertalan s.k. K i s s Béla s.k.
polgármester jegyző
MÁRIAPÓCS VÁROS ÖNKORMÁNYZAT
P O L G Á R M E S T E R I H I V A T A L Á T Ó L
4326. Máriapócs, Kossuth-tér 1. sz.
Telefon száma: 42/554-500.
Telefax száma: 42/554-502.
Száma: 1502-4 /2011.
I N D O K O L Á S
Máriapócs Város Önkormányzat Képviselő-testületének a képviselők és bizottsági-tagok tiszteletdíjának megállapításáról szóló
4/2011.(III. 21.) rendeletéhez
Máriapócs Város a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán 2010. október 17.-én megválasztotta a polgármesterét és a helyi önkormányzati képviselőit.
A Képviselő-testület megválasztott tagjait, valamint a Képviselő-testületi munkával összefüggő feladatok eredményes előkészítésében közreműködő bizottságok tagjait a jogszabály alapján tiszteletdíjban lehet részesíteni.
A tiszteletdíj mértékének a meghatározása a Képviselő-testület feladata. A tiszteletdíj jelképes összeg, mely a képviselőknek a képviselői munkával összefüggő feladatok ellátásának részbeni elismerésére szolgál.
A tiszteletdíj összege az éves költségvetésben betervezésre került, így annak forrása biztosított.
M á r i a p ó c s, 2011. március 03.
P a p p Bertalan s.k. K i s s Béla s.k.
polgármester jegyző
MÁRIAPÓCS VÁROS ÖNKORMÁNYZAT
KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉTŐL „ M Á S O L A T ”
4326 Máriapócs, Kossuth tér 1.
Telefon száma: 42/554-500.
Telefax száma: 42/554-502.
Ügyirat száma: 3.343 /2008.
MÁRIAPÓCS VÁROS ÖNKORMÁNYZAT
KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK
24/2008. (XII. 23.)
R E N D E L E T E:
a közterületek, zöldfelületek védelméről, köztisztaságáról,
a települési szilárd és folyékony hulladék gyűjtéséről, szállításáról, tárolásáról, kezeléséről
A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. 16.§ (1) bekezdésében és az egyes helyi közszolgáltatások kötelező igénybevételéről szóló 1995. évi XLII. tv. 2. §-ának felhatalmazása alapján Máriapócs Város Képviselő-testülete a következő rendeletet alkotja:
I.
A rendelet hatálya
1.§
(1) A rendelet hatálya Máriapócs Város Közigazgatási területén kiterjed magánszemélyekre, jogi személyekre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre, egyesülésekre.
(2) A rendelet hatálya nem terjed ki a veszélyes hulladékokra és az azokkal összefüggő tevékenységekre.
A rendelet célja
2.§
(1) A köztisztaság fenntartása elsőrendű közegészségügyi és esztétikai érdek és követelmény, annak előmozdításában mindenki köteles közreműködni.
(2) A városban a települési szilárd hulladékok szállításáról, tárolásáról, kezeléséről, valamint a folyékony hulladék kezeléséről szervezett módon kell gondoskodni.
(3) A közterületről való gondoskodásnak, a települési környezet megóvásának természetes szükségletté kell válni.
(4) A parkok az önkormányzati törzsvagyon tárgyai, fenntartásuk, megfelelő minőségű gondozásuk közügyet szolgál.
II.
Fogalmi meghatározások
3.§
(1) Közigazgatási terület: a város önkormányzatának működési területe, mely belterületből (beépített és beépítésre szánt terület) és külterületből (belterületen kívüli terület) áll.
(2) Közforgalmi területsáv: az ingatlan-nyilvántartásban közterültként nyilvántartott földrészlet, amely két szomszédos ingatlan között helyezkedik el.
(3) Közterület: az ingatlan-nyilvántartásban a közigazgatási területen belül közterületként nyilvántartott földrészlet (közút, járda, tér, közpark), továbbá az építmények közhasználatra átadott része (épületárkád alatti járda, alul-felüljáró), tulajdonostól függetlenül.
(4) Köztisztasággal összefüggő tevékenység: az egyes ingatlanok – ezen belül a lakóépülete és az emberi tartózkodásra (üdülés, pihenés, szállás stb. céljára) szolgáló más épületek, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségek és a hozzájuk tartozó területek, valamint a közterületek tisztántartása.
(5) Köztisztasági közszolgáltatás: a települési szilárd hulladék összegyűjtési, kezelése, a kijelölt lerakóhelyre való elszállítása, hulladék ártalmatlanítási és hasznosítási tevékenysége. A települési folyékony hulladék ideiglenes tárolására szolgáló létesítmény kiürítés és a folyékony hulladék elhelyezés céljából történő elszállítása.
(6) Települési folyékony hulladékkal összefüggő tevékenység: a települési folyékony hulladék kezelése.
(7) Települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenység: a települési szilárd hulladék kezelése, ártalmatlanítása és hasznosítása.
(8) Kezelés: a települési szilárd és folyékony hulladék összegyűjtése, átmeneti tárolása és a kijelölt lerakóhelyre való elszállítása.
(9) Tisztántartás: az egyes ingatlanok és közterületek tisztítása, gyomtalanítása, hó- és síkosságmentesítése, illetőleg pormentesítése.
(10) Ártalmatlanítás: települési szilárd és folyékony hulladéknak a kijelölt lerakóhelyen, illetőleg létesítményekben történő – újrahasznosítás nélküli - elhelyezése, rendezett lerakása vagy elégetése.
(11) Hasznosítás: települési szilárd hulladékból hasznosítható másodnyersanyagok (fém, üveg, papír, rongy, műanyag, stb.) kiválogatása, továbbá a hulladék feldolgozásával, komposztálásával, illetőleg elégetésével vagy más technológiai megoldásokkal (esetleg ezek együttes alkalmazásával) új termékek, tüzelőanyag hő- és villamos energia stb. előállítása.
(12) Települési hulladék: a háztartásokból származó szilárd vagy folyékony hulladék, illetőleg a háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű, azzal együtt kezelhető más hulladék; illetőleg a háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű, azzal együtt kezelhető más hulladék;
(13) Települési szilárd hulladék: háztartási hulladék (szemét) és egyéb szilárd hulladék.
(14) Települési folyékony hulladék: az ingatlanon keletkező és ott gyűjtött, tárolt a hulladékká vált folyadék, amelyet nem vezetnek el, és nem bocsátanak ki szennyvízelvezető hálózaton, illetve szennyvíztisztító telepen keresztül; kivéve a termelési, szolgáltatási tevékenységből származó technológiai eredetű szennyvíz és szennyvíziszap kivételével.
(15) Háztartási hulladék (szemét): lakásokban, valamint a lakás, üdülés, pihenés céljára használt egyéb helyiségekben, valamint a lakók közös használatára szolgáló helyiségekben és területeken keletkezett szilárd hulladék, (így pl. salak - beleértve a központifütésből keletkezett salakot is-, a rongy, a söpredék, hamu, korom, edény, eszköz, ablaküveg, papír, konyhai hulladék - ideértve a műanyag és fém konzerv dobozt, üveget, kisebb méretű bútordarabot -, továbbá kisebb mennyiségű falvakolat, a kerti és gazdasági hulladék, falomb, nyesedék, valamint a lakásban folytatott kisipari tevékenység gyakorlásából keletkezett hulladék - ha nem minősül veszélyes hulladéknak - ha a hetente keletkezett mennyiség nem haladja meg a 3 x 50 kg./zsák/hét mennyiséget.
(16) Egyéb szilárd hulladék: a lakásban és az emberi tartózkodásra szolgáló más helyiségekben felhalmozódott szilárd hulladék (nagyobb méretű berendezési tárgy lom, bútor, ágybetét, háztartási berendezés és készülék stb.), valamint az azokhoz tartozó területeken, illetőleg közterületeken keletkezett szilárd hulladék (szemét).
(17) Lom: a lakóépületben, a lakás, üdülés és pihenés céljára használt épületben felhalmozódott nagyobb méretű berendezési tárgy, háztartási készülék.
(18) Hulladékgyűjtés: a hulladékok a keletkezési hely közelében, a környezettől a további kezelés által meghatározott elhatárolt módon, korlátozott ideig történő felhalmozása és tárolása, amely előkezelési műveleteket is magában foglalhat.
(19) Hulladékszállítás: az összegyűjtött hulladéknak a nem azonos telephelyen lévő kezelési helyei között megfelelő szállítójárművel, szállítóeszközzel történő szándékolt mozgása, az ember és élővilág egészségét nem veszélyeztető, illetve környezetkárosítás kizáró módon.
(20) Hulladék átmeneti tárolása: a szükséges kezelés megtörténtéig a hulladékok korlátozott ideig – legfeljebb egy évig- tartó, az ember és az élővilág egészséget, illetve a környezetkárosítást kizáró, a környezettől elhatárolt módon, megfelelő műszaki védelmi rendszerrel ellátott helyen való elhelyezése, amennyiben a hulladék hasznosításának vagy ártalmatlanításának lehetősége ideiglenesen korlátozott, vagy nem áll fenn. Ilyen átmeneti tárolás történhet átrakóállomáson, hulladékudvaron.
(21) Átrakóállomás: a gyűjtőautókkal és konténerekkel összegyűjtött hulladék szállítóautókba való átrakására, illetve előválogatására kialakított terület.
(22) Hulladékudvar: a lakosság által önkéntesen beszállított hulladékok szelektív fogadására kialakított terület.
(23) Szelektív hulladékgyűjtés: a települési szilárd hulladéknak meghatározott célú (hasznos anyag visszanyerés, hulladékminimalizálás, különleges, veszélyes anyagok kigyűjtése) elkülönített gyűjtése, amelyet szervezett formában a város egészére vagy annak egy részére terjesztettek ki.
(24) Települési folyékony hulladék: az ingatlanon keletkező és ott gyűjtött, tárolt a hulladékká vált folyadék, amelyet nem vezetnek el, és nem bocsátanak ki szennyvízelvezető hálózaton, illetve szennyvíztisztító telepen keresztül; kivéve a termelési, szolgáltatási tevékenységből származó technológiai eredetű szennyvíz és szennyvíziszap kivételével.
(25) Zöldfelület gazdálkodás: a település gazdálkodásához kapcsolódó, de szakmai tartalmat tekintve önálló fejlesztési, rendezési, igazgatási és üzemeltetési tevékenység. Célja a település zöldfelületi ellátásának biztosítása, a település zöld területének fejlesztése, rendezése, közcélú zöldfelületek, közparkok, út és térfásítások létesítési, fenntartása és üzemeltetése.
(26) Zöldterület: a település területének állandóan növényzettel fedett, más terület-felhasználási egységbe nem tartozó közhasználatú része.
(27) Parkosított terület: füvesített, növényzettel borított közterület, amely magába foglalja a kerti utakat és szegéllyel elválasztott úttest és járda közötti szigetet is.
(28) Közpark: különböző funkciójú kertek együtteséből álló közhasználatú létesítmény, amely az egész település vagy a vonzáskörzetének megfelelő településrész lakosságának pihenését, kikapcsolódását, játék, sport, kulturális, illetve az úgynevezett szabadidős tevékenységét szolgálja.
(29) Közkert: közterületen létesült, közhasználatra szánt kert, amely pihenést, kikapcsolódást, sportot, játék, kulturális, vagy úgynevezett szabadidős tevékenységet szolgálja.
(30) Kert: természeti és művi elemekkel határolt és emberi használatra feltárt külső terek rendszere, amelynek fő építőeleme a növény.
(31) Zöldfelületi létesítmény: A közparkok, közerdők (pihenő, séta, stb. erdők), amelyek rekreációs, településhigiéniái, környezetvédelmi célból létesültek.
(32) Nem lakott épület és tartós szüneteltetés: olyan lakóépület és annak helyiségéi, melyet bizonyíthatóan legalább három hónap óta nem laknak, illetőleg a használatot szüneteltetik.
(33) Nagyméretű berendezési tárgy: háztartási hulladéknak nem minősülő, a lakás használata folytán feleslegessé, nagyobbrészt használhatatlanná vált tárgy, melynek hosszmérete a három métert, területi mértéke a kilenc négyzetmétert és térmértéke a két légköbmétert nem haladja meg.
(34) Lakás és helyiségeit meghatározó fogalmakat az Országos Építésügyi Szabályzatban meghatározottak szerint kell alkalmazni.
III.
A közterületek tisztántartása
4.§
(1) A közterület szervezett rendszeres tisztántartásáról, síkosság-mentesítéséről a rendeletben meghatározottak betartásával a jegyző, az ott keletkezett települési szilárd hulladék (továbbiakban. TSZH) gyűjtésével és ártalmatlanításával összefüggő tevékenység ellátásáról a jegyző szolgáltató útján gondoskodik.
(2) Az ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni:
a) Az ingatlan előtti, melletti járdaszakasz, járda hiányában egy méter széles területsáv, illetőleg, ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes terület –kivéve a költségvetési lehetőségek függvényében évenként meghirdetett rendszeres parkfenntartásba bevont területeket- gondozásáról, szemét- és gyommentesítéséről, (különös tekintettel a pollen allergiát okozó növényekről), hó eltakarításáról és síkosságmentesítéséről, a gyűjtő edényzet környezetének tisztántartásáról.
b) Járdaszakasz melletti nyílt árok és ennek műtárgyai tisztántartásáról.
c) Tömbtelken a külön tulajdonban álló egyes épületek gyalogos megközelítésére és körüljárásra szolgáló terület tisztántartásáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról.
(3) A szórakozó, vendéglátó és árusítóhelyek, üzletek előtti járdaszakaszt -ha a járda mellett zöldsáv is van, akkor az úttestig terjedő teljes területet - szükség szerint a használó köteles tisztántartani és a hulladékot eltávolítani, a síkosságmentesítéséről gondoskodni. Vitás esetekben a takarítandó terület határát a Polgármesteri Hivatal Jegyzője állapítja meg.
(4) A Polgármesteri Hivatal Jegyzője felszólítás után a kötelezettekköltségére elrendelheti az általuk gondozatlanul hagyott közterületi rész megtisztítását, gyomtalanítását, síkosságmentesítését.
(5) A biztonságos közlekedési feltételek, valamint a környezetkímélés megvalósítása érdekében hórakást tilos elhelyezni: útkereszteződésben, útburkolati jeleken, járdasziget és járda közé, tömegközlekedésre szolgáló jármű megállóhelyénél oly módon, hogy a leszállást, felszállást akadályozza, közszolgáltatási felszerelési tárgyra, (pl.: vízelzáró csap, közlétesítmény, lámpaoszlop, hirdetőoszlop stb.) köré, kapubejárat elé annak szélességében.
(6) Síkosság elleni védekezéshez a környezetkímélő anyagokon kívül (homok, salak, stb.) klorid tartalmú (pl.: konyhasó) fagyáspont csökkentőszer használata csak úgy alkalmazható, hogy a vegyszer egyszeri kijuttatás maximális mértéke 40 gramm/négyzetméternél több ne legyen. Ezen anyagok tárolása tárolóedényben, környezetszennyezést kizáró módon történhet.
(7) Klorid tartalmúvegyszerek használata alul- és felüljárók felületein, zöldterületeken és annak közvetlen környékén tilos.
(8) A közterület rendeltetéstől eltérő célra (árusítás, építésszerelési munka stb.) történő használata esetén a használattal érintett terület és annak közvetlen környezetét a közterület-használati engedélyben meghatározottak szerint a használó köteles tisztántartani.
(9) Közterületen építési és bontási, valamint tatarozási munkákat, ezenkívül minden közmű építéssel kapcsolatos burkolat, vagy talajbontási munkát úgy kell elvégezni, a kitermelt anyagot, illetve ásott földet úgy kell tárolni, hogy a környezetet ne károsítsa, ne szennyezze és a vízelvezetés biztosítva legyen.
(10) A (9) bekezdésben említett munkálatok helyét a környező közterülettől kerítéssel (esetenként zárt kerítéssel) kell elválasztani.
Az ideiglenes jellegű munkaterületet elválasztó kerítések tartóoszlopainak beépítése céljából burkolatfelbontást nem szabad alkalmazni. Amennyiben a munkálatok végzése során elkerülhetetlen építési törmelék és egyéb szemétanyag keletkezik, úgy a munka befejezése után 48 órán belül az építést végzőknek gondoskodni kell a terület (törmeléktől, földtől, szennyeződéstől, stb.) megtisztításáról.
5.§
(1) Ártalmas anyagot sem köz, sem külterületen elhelyezni, tárolnisem szabad. Mindennemű anyagot csak az erre a célra kijelölt helyen szabad lerakni.
(2) Mindennemű anyag szállításánál ügyelni kell arra, hogy a közterületbe ne szennyeződjék. Ha bármilyen szállítmány fel, vagy lerakásánál, valamint szállítás közben a közterület szennyeződik a szállító köteles azt feltakarítani. Amennyiben ennek a kötelezettségének nem tesz eleget a Polgármesteri Hivatal Jegyzőjea szállító költéségére végezteti el a takarítási munkálatokat.
(3) A közterületek szennyeződésének megelőzése érdekében a gazdálkodó szervezetek intézmények, szolgáltató, kereskedelmi egységek, vállalkozók telephelyeinek bejáratai mellett az épület tulajdonosai, vagy tényleges használói kötelesek kézi hulladékgyűjtőt elhelyezni, és azoknak saját tulajdonú vagy bérelt THSZ. Szállítására rendszeresített edénybe való ürítéséről naponta gondoskodni.
(4) Közterületen a gépjárművek mosása és 5 óra hosszán túli tárolása tilos.
(5) Közterületen szennyeződést okozó tárgyak letisztítása, mosása, vegyszeres anyaggal történő kezelése tilos.
6.§
(1) Közterületen, valamint ingatlanon belül szabadtéren - a tűzrendészeti szabályok betartásával - kizárólag az arról a területről származó elszáradt növényi hulladékot lehet elégetni. Minden egyéb anyag (műanyag, műanyaggal bevont kábel, rongy, gumi, stb.) égetése tilos.
(2) A város területén elhelyezett gyűjtőedényekből a guberálás tilos.
(3) Közterületen hirdetményt elhelyezni csak az e célra rendszeresített hirdetőtáblán lehet.
(4) A választás kitűzésétől a választás végéig a pártok, a jelöltek, választási falragaszt, hirdetést, feliratot, szórólapot, vetített képet ( a továbbiakban együtt: plakát) –az (5)-(6) bekezdésekben meghatározott kivételekkel- korlátozás nélkül elhelyezhető.
(5) Az épületek falára, kerítésekre plakátot elhelyezni kizárólag a tulajdonos, illetőleg a kezelő hozzájárulásával lehet.
(6) Műemlékvédelmi épületen, állami, vagy önkormányzati hatóság elhelyezésére szolgáló épületen, vagy azon belül plakátot elhelyezni tilos.
(7) A választási kampányt szolgáló hirdető-berendezés elhelyezésére a közterület-használatról szóló jogszabályokat kell alkalmazni.
(8) Plakátot olyan módon kell elhelyezni, hogy az károkozás nélkül legyen eltávolítható.
III.
Az egyes, nem közterületnek minősülő ingatlanok tisztántartása
8.§
(1) Az egyes nem közterületnek minősülő ingatlanok tisztántartásától az ingatlan tulajdonosa, kezelője, tartós használója, illetőleg haszonélvezője (továbbiakban együtt: tulajdonos), másnak a használatában lévő ingatlanok (ingatlanrészek, helyiségek) tisztántartásáról pedig a használó, illetőleg –a bérleti jogviszonyból származó kötelezettsége szerint – a bérlő (továbbiakban együtt: használó) köteles gondoskodni.
(2) Az ingatlan tulajdonosa, illetve használója az általa használt ingatlant olyan mértékben köteles rendben tartani, hogy az a szomszédos ingatlanokat rendeltetésükben azok tulajdonosait, használóit tevékenységükben ne akadályozza (gyomos kert, bomló hulladék bűze, stb.), valamint közegészségügyi szempontból ne legyen kifogásolható.
V.
A települési folyékony hulladék tárolása, ártalmatlanítása és hasznosítása
9.§
(1) Az egyes ingatlanokon keletkező nem veszélyes minősítésű folyékony hulladékok elszállításáról az ingatlan tulajdonosa, használója köteles gondoskodni.
(2) A folyékony hulladék elszállítását az arra engedéllyel rendelkező vállalkozók, gazdálkodó szervezetek végezhetik.
(3) A (2) bekezdésben megjelöltek csak az e célra megfelelő, üzemképes szállító eszközökkel, (szállító edényzettel) szállíthatják a folyékony hulladékot.
(4) A folyékony hulladékot kizárólag a Képviselő-testület jóváhagyásával kijelölt, erre a célra megépített városi szennyvíztisztító telepen, annak kiegészítő műtárgyaiban lehet elhelyezni. A közcsatorna hálózatba folyékony hulladékot engedni tilos.
(5) A szolgáltatás ellátására jogosultak kötelesek az erre irányuló megállapodás alapján díj ellenében elhelyezni a szennyvíztisztító telepen a kiszállított folyékony hulladékot.
VI.
Közterületek egyéb köztisztasági védelme
10.§
(1) Az utcai árusok a jegyző által engedélyezett közterületet és annak környékét az árusításból származó szennyeződéstől kötelesekmegóvni és állandóan tisztán tartani, illetve a keletkezett hulladékot összegyűjteni, valamint elszállíttatásáról gondoskodni.
(2) Közterületen szennyeződést okozó lófogatú és gépjármű üzemben tartók egyaránt kötelesek a szennyeződést eltávolítani.
(3) A közterületen keletkezett szennyeződések megszüntetése a szennyeződést okozó szerv, illetve személy feladata
(4) Reklámtáblák, hirdető-berendezések tisztántartásáról, karbantartásáról a tulajdonos köteles gondoskodni.
(5) A rendeltetésszerűen hirdetésre szolgáló épületen, kapun, ablakon, vagy egyéb létesítményen lévő idejét múlt hirdetményt a középületről és egyéb létesítményről a hirdetményt elhelyezőköteles eltávolítani (letisztítani) és az így keletkező hulladékot összegyűjteni, elszállítani.
(6) Az ingatlanok előtti, melletti közterületen a tulajdonos, használó köteles a gazt irtani, a gyalogjárdára kinyúló, valamint a villamos légvezetékeket érintő ágakat és lombokat megfelelően gallyazni.
(7) Közterületen, a sportolás céljára szolgáló területen, valamint a kiránduló és parkerdő területén szemetet és hulladékot csak az erre a célra rendszeresített és felállított tartályba lehet csak bedobni.
(8) Mindennemű anyag szállításánál ügyelni kell arra, hogy a közterület be ne szennyeződjék, s az érintett szállítási útvonalon a szállítmányokból semmi ki ne hulljék, por, vagy bűz ne keletkezzék, illetve csepegés, elfogyás ne fordulhasson elő. Könnyen kihulló anyag (homok, salak, kavics, beton, oltott mész, fűrészpor, gyaluforgács, szálas anyag, stb.) csak olyan járművön szállítható, amely annak a járműről való lehullását megakadályozza. Ilyen anyagokat csak kellően leponyvázott járművön, bűzös trágyát, vagy egyéb kellemetlen szaghatású anyagot, pedig csak szagátló anyaggal lefedve szabad szállítani.
(9) Járdát, úttestet és egyéb közterületet szennyvízzel, vizelettel emberi és állati ürülékkel beszennyezni, vagy ilyen anyagot a víznyelő aknába önteni tilos.
(10) A kijelölt lerakó helyeken kívül a város közterületein, továbbá a várost körülvevő zöld övezeteken, erőségekben és külterületi mezőgazdasági hasznosítású területeken szemét lerakása tilos.
VII.
Zöldterületek védelme
11.§.
(1) A közhasználati zöldterületek fenntartásáról a Polgármesteri Hivatal a városgazdálkodási szakfeladaton belül gondoskodik.
(2) A fenntartó köteles a közhasználatú területeken az évszaknak megfelelően növényzet, virág ültetésére, azok gondozására, a zöldfelületek fenntartására, pótlására, megrendelés alapján történő teljesítésekre.
(3) Az ingatlan előtti, melletti zöldsáv, fa bokor úttestig történő fenntartásáról az ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni.
12.§
(1) A város közcélú zöldterületeit, parkjainak sétányait a lakosság időbeli korlátozás nélkül használhatja.
(2) A belterjesen kezelt, virággal és egyéb növényzettel dúsított parkok területén letelepedni, vagy azt más módon használni nem szabad.
(3) A külterjesen kezelt, (csak gyeppel borított) parkok területén a letelepedés megengedett, azonban mindenki köteles a növényzetre vigyázni és a köztisztaság szabályait megtartani.
(4) A gyermekjátszótereket és azok berendezéseit csak 14 éven aluli gyerekek használhatják. Kivétel a rendelkezés alól az a játszótér, amelynek használatát korcsoportok szerint táblák jelzik.
(5) Közcélú zöldterületeken, a bel- és külterjesen kezelt parkok, az utcák fásított és parkosított területein jószágok áthajtása, legeltetése tilos. Nem szabad a területek füvesített, gyepesített felületein a növényzetet tépni, szedni, vagy egyéb módon rongálni.
(6) Kutyákat a város közterületein csak pórázon és szájkosárral ellátva szabad vezetni.
(7) Játszóterekre, homokozóba kutyát és egyéb állatokat beengedni, vagy bevinni tilos.
(8) Fogatos és gépjárművek, továbbá segédmotoros járművekkel és kerékpárokkal a rendelet hatálya alá tartozó zöldterületeken, parkjainak sétányain közlekedni tilos. Kivétel a fenntartási munkálatokat végző járművek.
(9) Tömeggyűlések előadások, kiállítások és vásárok stb. céljára a közcélú zöldterületeket, a parkok területeit csak a jegyző előzetesengedélyével szabad igénybe venni. Engedély csak abban az esetben adható, ha a terület állagának megóvása, illetve a keletkező rongálódás helyreállítása biztosított.
(10) A közutak, közparkok, közkertek, sétányok, parkok területein tilos a madarak és más hasznos állatok bármely eszközzel történő zavarása (madárfészkek rongálása, azokból a tojások kiszedése stb.), illetve elpusztítása.
(11) A város közcélú zöldterületein, a parkokban, a temetőkben, fürdők, az utcák fásított és parkosított területein tilos a fák, bokrok és a virágos növények virágainak leszedése.
(12) A gyógynövények és azok virágainak gyűjtése csak a jegyző általmegengedett területen lehetséges.
(13) Tilos az élő fák (telepítések, ültetések) rongálása, pusztítása, vagy olyan gondatlan kezelése, amely állaguk romlásával, vagy értékük csökkenésével jár.
(14) Fákat és bokrokat kivágni csak az idevonatkozó rendeletekkel szabályozott módon lehet.
(15) A rendelet hatálya alá tartozó területeken lévő beteg, száradásnak indult, széttört, vagy egyéb más ok miatt fenntartásra alkalmatlan fa, vagy cserje és bokor kivágása, eltávolítása után a terület tulajdonosa, használója, kezelője azt hasonló legalább ugyanolyan mennyiségű növényanyaggal köteles pótolni.
(16) A közcélú zöldterületek parkok temetők, fürdők az utcák fásított és parkosított területein, vagy azok közvetlen közelében hatósági engedély alapján végezhető építési munkák engedélyeinek egy példányát a hatáskörrel rendelkező I. fokú építésügyi hatóság az említett területek fenntartására kötelezett szerveknek, szervezeteknek köteles megküldeni.
(17) Közcélú zöldterületeken, parkokban, temetőkben, a fürdők zöldterületein az utcák fásított és parkosított területein olyan munkákat, amelyek a növényzetnek kárt okoznak csak halasztást nem tűrő esetben szabad végezni. A munkák végzését ilyen esetekben is be kell jelenteni utólag -72 órán belül - a jegyzőnek.
(18) Minden olyan munkavégzés esetében, amelyeknek során a növényzetben károsodás keletkezik és annak helyreállítása szükséges, a munka végzője köteles a szakszerű helyreállításról gondoskodni és a költséget viselni.
(19) Közcélú zöldterületeken gépjárművel parkolni, azon áthaladni, vagy ideiglenesen ott tartózkodni - kivéve ezen parkok kezeléséhez, fenntartásához szükséges anyagokat szállítógépjárműveket - tilos.
IIX.
A települési szilárd hulladék gyűjtése, szállítása, tárolása és kezelése
13.§
(1) A Képviselő-testület Máriapócs városban a települési szilárd hulladék összegyűjtését, elszállítását, kezelését és ártalommentes elhelyezését vállalkozóval kötött megbízási szerződés alapján szervezett helyi kötelező közszolgáltatás útján biztosítja.
(2) A rendszeres hulladékgyűjtés, szállítás területén lévő ingatlan tulajdonosa, bérlője, használója (továbbiakban: igénybe vevő) az ingatlanon keletkezett szilárd hulladék elhelyezéséről rendeletben meghatározott módon a szolgáltató által végzett helyi közszolgáltatás igénybevétele útján köteles gondoskodni.
(3) Lakóingatlanok esetében a közszolgáltatás igénybevételéről a szolgáltató az igénybevevőt írásban értesíti. Egyéb igénybevevők esetében a szerződés írásban jön létre.
(4) Szünetel a szerződés, ha az ingatlan lakatlan és azt alkalmanként sem használják. A távollétet előre írásban kell bejelenteni a szolgáltató felé.
14.§
(1) A településen keletkező hulladékot csak az erre a célrakijelölt és működtetett hulladéklerakó telepen a Pócspetri 0201. hrsz-ú hulladéklerakóban szabad elhelyezni.
(2) A lerakóhelyszakszerű működtetéséről a szolgáltató kötelesgondoskodni, a szükséges szakhatósági engedélyek beszerzésével egyidejűleg. A hatósági előírásokat a működtetés során köteles betartani.
(3) A kommunális hulladék lerakóhelyre települési folyékony hulladékot és veszélyes hulladékot kiszállítani, vagy ott elhelyezni szigorúantilos. A szolgáltató köteles ezt megakadályozni.
(4) A lerakóhelyen tartózkodni, legeltetni, a szemétből válogatni tilos, kivéve a hasznos hulladék válogatásával szolgáltató által megbízott dolgozót.
(5) A lerakóhely használatának rendjét, valamint a (4) bekezdésben felsorolt tilalmakat jól láthatóan ki kell függeszteni a telep bejáratánál. A lerakóhelyen elhelyezett települési szilárd hulladék folyamatos takarásáról gondoskodni kell. A telepet úgy kell üzemeltetni, hogy a környezetre káros zaj és légszennyezést, valamint az ott dolgozókra egészségkárosítást ne jelenthessen. Azokon a lerakóhelyeken, amelyeken a lerakás megszűnt, olyan mértékű takarást kell alkalmazni, hogy a területek újra hasznosításra (erdősítés, gyepesítés) alkalmasak legyenek.
(6) A lerakóhely területén a telepőr részére, úgynevezett szociális blokkot, szerszámtárolót, tartózkodási helyet biztosítani kell.
15.§
(1) A szervezett szolgáltatást igénybevevők számára a szabványos és rendszeresített hulladékgyűjtő és tárolóedények (típusedényzet) használata nem kötelező.
(2) Az alkalmazott tárolóedények térfogata családi ház, csoportos ház esetén a gyűjtés gyakoriságának és a hulladék mennyiségének megfelelően, de lakásonként maximum 120 liter/db lehet.
16.§
(1) A hulladék szállítás gyakorisága a környezetvédelmi és köz-egészségügyi szempontok figyelembe vételével szükség szerint, de legalább hetente egy alkalommal.
(2) A települési szilárd hulladék szállítása során olyan gondosan kelleljárni, hogy hulladéknak a szállítójárműbe történő ürítésekor, illetőleg a szállítás folyamán ne szóródjon, más környezetszennyezést ne idézzen elő.
(3) A hulladékszállítás az erre a célra készült, zártrendszerű célgéppel, zárt vagy fejes konténerrel végezhető.
17.§
(1) Háztartási hulladékot nem szabad felhalmozni, azt a megadott szállítási napokon elszállítás céljából a szolgáltató rendelkezésére kell bocsátani.
(2) A tulajdonos a háztartásokban szokásosan keletkező hulladékot tömörítés nélkül úgy helyezheti el, hogy az a hulladék elszállítását ne akadályozza.
18.§
(1) A tárolóedényekben nem szabad olyan anyagot elhelyezni (forró hamu, maró-, mérgezőanyag, állati hulla, gyúlékony-, vagy robbanóanyag, nagyobb mennyiségű kő- és épülettörmelék, nagyobb terjedelmű, súlyú tárgy, stb.), amely veszélyezteti a szemétszállítással foglalkozó dolgozó egészségét, vagy megrongálhatja a gyűjtőjárművet, illetve ártalmatlanítás során veszélyeztetheti a környezetét.
(2) Ha a szolgáltató alkalmazottai megállapítják, hogy a tárolóedénybe az (1) bekezdésben megjelölt anyagot, tárgyat helyeztek el, a kiürítést jogosultak megtagadni. Az ürítés megtagadásáról a tulajdonos a külön költséget megfizette, a hulladékot a kijelölt és a hulladéknak megfelelő hulladéklerakó helyre szállítja.
19.§
A szolgáltatást igénybevevő köteles együttműködni a hulladék mennyiségi csökkentését célzó illetve a háztartásokban képződő veszélyes hulladék gyűjtésében.
20.§
(1) A szolgáltató köteles a szemétgyűjtő edényzet kiürítését kíméletesen, az elvárható gondossággal végezni.
(2) Az edényben okozott károkat térítésmentesen köteles javítani, amennyiben a meghibásodás a szolgáltató felróható magatartásának következménye. A szolgáltatónak a javítás időtartamára edényzetet kell biztosítania.
(3) Amennyiben a meghibásodás nem róható fel a szolgáltatónak, a használhatatlanná vált tárolóedények javítása, pótlása, illetve cseréje a használót terheli.
21.§
(1) A rendelet hatálya alá tartozó hulladékot a szolgáltató kötelesrendszeresen elszállítani a kijelölt hulladéklerakó telepre, illetve annak ártalmatlanításáról a szakmai és környezetvédelmi szabályokat megtartó módon gondoskodni.
(2) A hulladéklerakó telep működtetése a szolgáltatást végző és az önkormányzat között létrejött megbízási szerződés alapján történik.
(3) A szolgáltató a háztartási hulladékot az ingatlan bejárata előtti járdán, vagy kapu közelében, közterületen veszi át.
22.§
(1) A szolgáltató köteles a nagyobb méretű berendezési tárgy, háztartási készülék (lom), továbbá a naponta keletkező háztartási hulladék mennyiségét meghaladó egyéb szilárd és kerti, valamint a város lakóövezetét szegélyező közterületen azillegálisan elhelyezetthulladék (szemét) elszállításáról, megsemmisítéséről(lomtalanítás) évente két alkalommal gondoskodni (április, október).
A lomtalanítás költségét a szolgáltatási díjtételek tartalmazzák.
(2) A nem közterületnek minősülő területekről - amennyiben az elkövető kiléte nem bizonyítható - az ingatlan tulajdonosa saját költségének köteles az illegálisan lerakott hulladékot (szemetet) elszállítatni.
(3) A szolgáltató köteles egyedi megrendelések alkalmával a folyamatos lomtalanításhoz konténereket biztosítani, szállításáról, a hulladék megsemmisítéséről díjazás ellenében gondoskodni.
23.§
(1) A közszolgáltatás ellátásáért a szolgáltatót díj illeti meg.
A díj mértékét a szolgáltató javaslatára a Képviselő-testület állapítja meg. A hulladék elszállítási és ártalmatlanítási díj alapját a szolgáltatóval kötött megbízási szerződés tartalmazza.
(2) A közszolgáltatás a lakosság és a vállalkozások részére 3x50 kg/zsák/hét mennyiségig térítésmentes.
(3) 3x50 kg/zsák/hét mennyiség fölötti hulladék elszállításáról a szolgáltató a lakossággal és a vállalkozásokkal kötött külön megállapodás alapján gondoskodik.
(4) A hulladéklerakó telepre kiszállított hulladék lerakásáért 200,-Ft/m3 kezelési díjat a helyszínen a telepőrnek kell fizetni.
24.§
(1) Az egyéb szilárd hulladék összegyűjtéséről, megfelelő méretű gyűjtőedény beszerzéséről, vagy bérletéről és saját költségen történő elszállításáról a szolgáltatóval kötött szerződés alapján az köteles gondoskodni, akinél a hulladék honnan keletkezett. Ha nemállapítható meg, hogy az ingatlanon lévő hulladék honnan keletkezett, az elszállításról az ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni.
(2) Az egyéb szilárd hulladékot a hulladék elszállításáig olyan helyen kell összegyűjteni és tárolni, ahol a környezetet nem szennyezi, a forgalmat nem akadályozza és nem rontja a város képet.
25.§
Azok, akik az egyes helyi közszolgáltatások igénybevételéről szóló 1995. évi XLII. Tv. hatályba lépése előtt más szolgáltatóval kötöttek szerződését a szilárd hulladék elszállítására, a szerződés lejártának időpontjáig mentesülnek a szervezett helyi közszolgáltatás igénybevételének kötelezettsége alól, amennyiben ezen időpontig ugyanazzal a szolgáltatóval végeztetik a szállítást. A szállító amennyiben a szilárd hulladékot a városi hulladéklerakóban helyezi el, annak működtetőjével külön megállapodást kell kötnie.
A szerződés lejárta után ezek az ingatlan tulajdonosok (használók) is kötelesek igénybe venni az önkormányzat által szervezett közszolgáltatást.
XI.
Szabálysértési rendelkezés
26.§
(1) Szabálysértést követ el, az aki:
a) az ingatlana előtti, melletti járda, (járda hiányában egy méter széles területsáv, illetőleg ha járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes terület), gondozásáról tisztántartásáról, szemét és gyommentesítéséről (külön tekintettel a pollen allergiát okozó növényekről), hóeltakarításról és sikosságmentesitésről nem gondoskodik,
b) járdaszakasz melletti nyílt árok és ennek műtárgyai tisztántartásáról nem gondoskodik,
c) tömbtelken a külön tulajdonban álló egyes épületek gyalogos megközelítésére és körüljárására szolgáló terület tisztántartásáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról nem gondoskodik,
d) a járdán felburjánzó gaz kiirtásáról, valamint a telekingatlanról a járdára és az úttest fölé nyúló ágak és bokrok megfelelő nyeséséről nem gondoskodik,
e) a szórakozó, vendéglátó és árusító helyek, üzletek előtti járdaszakasz, illetőleg ha a járda mellett zöldsáv is van, az útestig terjedő teljes terület tisztántartásáról nem gondoskodik,
g) közterületen tartott rendezvény ideje alatt és azt követően e terület tisztántartásáról nem gondoskodik,
h) a közterületi sávok feltakarításából keletkezett szemetet, kerti hulladékot, háztartási hulladékot nem a rendszeresített gyűjtőedénybe helyezi el,
j) bármilye szállítmány fel-, vagy lerakásánál, vagy szállítás alatt a közterületet beszennyezi és azonnali megtisztításáról nem gondoskodik,
k) közterületen gépjárművet tart vagy mos,
l) úttestet, járdát és egyéb közterületet bármiféle szeméttel beszennyez,
m) kutyákat a parkok és egyéb zöldterületek sétányain póráz és szájkorás nélkül sétáltat, valamint játszóterekre, homokozókba enged,
n) közterületen szemetel, építési törmeléket, vagy egyéb bármilyen jellegű környezetszennyező anyagot engedély nélkül helyez el,
o) települési szilárd és folyékony hulladékot, ezen belül települési és háztartási hulladékot és egyéb szilárd hulladékot nem az erre a célra kijelölt és legálisan működtetett hulladék lerakó telepen helyez el,
p) különleges (veszélyes) hulladékot, állati tetemet, trágyát, fertőző vagy robbanás veszélyes anyagot, tűzveszélyes hulladékot gyűjtőedénybe helyez el,
r) a köztisztasági közszolgáltatás igénybevételekor feladatainak és kötelességeinek tesz eleget,
s) hirdetményt nem az arra a célra kijelölt helyre helyez el,
t) folyékony hulladékot nem az arra a célra megépített városi szennyvíztisztító telepen helyez el,
v) közterületen, valamint ingatlanon belül kizárólag nem az arról a területről származó elszáradt növényi hulladékot égeti,
z) belterjesen kezelt, virággal és egyéb növényzettel dúsított parkok területén letelepedik, virágokat engedély nélkül szed, növényzettel rongál, gépjárművel, kerékpárral és lófogatos járművel közlekedik,
és e rendeletben foglaltakat megszegi, a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény értelmében pénzbírsággal sújtható, melynek mértéke 30.000,Ft-ig terjedhet.
Záró rendelkezés
27.§
(1) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(2) A rendelet a kihirdetés napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg a 10/2000.(VIII.09.)KT.SZ. rendelet, valamint e rendelet módosítását tartalmazó 13/2000.(IX.06.)KT. SZ. rendelet hatályát veszti.
M á r i a p ó c s, 2008. december 15.
P a l ó c z y Lajosné s.k. K i s s Béla s.k.
polgármester jegyző
T a m á s László s.k. K u l a n d a Ferenc s.k.
jkv. hitelesítő jkv. hitelesítő
A másolat hiteles: Szabolcsi Ildikó leíró.
Kihirdetési záradék:
E rendeletet 2008. december 23.-án kihirdettem.
M á r i a p ó c s, 2008. december 23.
K i s s Béla
jegyző
MÁRIAPÓCS VÁROS ÖNKORMÁNYZAT
KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉTŐL „ M Á S O L A T ”
4326 Máriapócs, Kossuth tér 1.
Telefon száma: 42/554-500.
Telefax száma: 42/554-502.
Ügyirat száma: 3238-2 /2008.
MÁRIAPÓCS VÁROS ÖNKORMÁNYZAT
KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK
21/2008.(XII. 23.)
R E N D E L E T E:
A KÖZTERÜLETEK HASZNÁLATÁRÓL.
Máriapócs Város Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi Önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Tv. 16. §. (1) bekezdésében biztosított felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet a l k o t j a:
A RENDELET HATÁLYA
1. §
E rendelet Máriapócs város illetékességi területén a közterület használóira terjed ki.
2. §
Közterület: az ingatlan-nyilvántartásban közterületként nyilvántartott belterületen lévő utca, tér, járda, játszótér, parkosított terület.
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
3. §
(1) A közterületek rendeltetésüktől eltérő használatához (továbbiakban: közterület) közterület-használati engedély szükséges, melyet az alábbi esetekben kell beszerezni:
4. §
(1) A közterület állandó jellegű használatához, területbérleti szerződés szükséges az alábbiak szerint:
(2) A közterület állandó jellegű használatát építmény létesítésére a funkció megkötésével a Képviselő-testület hagyja jóvá.
(3) Közterület állandó használatához, igénybevételéhez az építési engedélyhez között építmények elhelyezésére az építtető szerződő félnek területbérleti szerződést kell kötni.
A bérleti szerződésben ki kell kötni, hogy a bérlő 30 napon belül építési engedélyt köteles kérni.
5. §
Nem kell közterület-használati engedély:
b.) az úttartozékok és a közúti közlekedés irányítását szolgáló berendezések elhelyezéséhez;
6. §
Nem adható közterület-használati engedély:
7. §
(1) A közterület-használat engedélyezésére irányuló kérelmet a jegyzőhöz kell benyújtani az 1. sz. melléklet szerint.
Az engedély:
- ideiglenes jelleggel, meghatározott idő elteltéig;
- a megállapított feltételek bekövetkeztéig, illetőleg,
- a visszavonásig érvényes.
(2) A határozott időre szóló közterület használat legkisebb időtartama 1 nap, leghosszabb időtartam kérelemre ismételten meghosszabbítható;
(3) Ha az engedély érvényét veszti, az engedélyes saját költségén köteles az eredeti állapotot – minden kártalanítási igény nélkül – helyreállítani.
8. §
(1) Az engedély kiadásáról a jegyző gondoskodik.
(2) A közút nem közlekedés célú igénybevételével járó közterület használat engedélyezéséhez, valamint az önálló hirdető-berendezések, figyelmeztető és tájékoztató táblák elhelyezéséhez, az illetékes közúti igazgatóság előzetes hozzájárulását be kell szerezni.
(3) Élelmiszer árusítás esetén az illetékes ÁNTSZ előzetes véleményét is be kell szerezni. Élelmiszerárusításra csak az kaphat engedélyt, aki igazolja, hogy az árusítás helye közelében kézmosási és WC használati lehetősége van, és azt számára biztosítják. Közterület-használati engedélyt, élelmiszer utcai árusítására, csak idényre szólóan, meghatározott idő elteltéig lehet kiadni.
(4) A közterület használati engedély jogosultja, köteles az igénybe vett területet és környezetét tisztán tartani, gondozni. Az engedély érvényének meghosszabbítására irányuló eljárás során a jegyző köteles meggyőződni arról, hogy a közterület használója a jogszabály által előírtakat betartja-e.
(5) Tilos hirdetést, plakátot, reklámcédulát e célra ki nem jelölt építményre, műtárgyra, köztéri berendezésre és úttartozékokra elhelyezni.
9. §
A KÖZTERÜLET HASZNÁLATI DÍJ MÉRTÉKE,
FIZETÉSÉNEK MÓDJA
(1) Az engedélyes, a bérlő a közterület használatáért díjat köteles fizetni.
A díj mértékét a 2. sz. melléklet tartalmazza, a fizetendő díjat és megfizetésének határidejét, módját, a határozatban, illetve a szerződésben kell meghatározni.
(2) Az engedélyes a közterület használati díjat a közterület tényleges használatára, illetőleg a közterületen lévő létesítmény üzemeltetésére tekintet nélkül köteles megfizetni.
(3) A létesítményekkel elfoglalt közterületek nagyságának meghatározásánál a létesítmény alapterületét és használathoz szükséges csatlakozó terület mértékét kell figyelembe venni. Cég-, cím- és hirdetőtábla, hirdető-berendezés, transzparens esetén annak felületét kell alapul venni. A díj szempontjából minden megkezdett hó, nap, m2 egésznek számít, kivétel a mutatványos tevékenységet végző vállalkozók esetén, minden megkezdett vásár 1 napnak, minden m2 egésznek számít.
(4) A díj befizetésének tényét a Polgármesteri Hivatalnál a befizetésre megszabott határidő lejártát követő 15 napon belül igazolni kell. A ki nem egyenlített közterület-használati díjakat a mindenkor hatályos jogszabályi rendelkezések alapján kell behajtani.
(5) Az alkalmi és mozgó árusok, valamint a mutatványos tevékenységet végzők a közterület használati díjat a hivatalos személyeknek a helyszínen kötelesek megfizetni.
10. §
MENTESSÉG A KÖZTERÜLET-HASZNÁLATI DÍJ FIZETÉSE ALÓL
(1) A jegyző a következő esetekben a közterület-használati díj fizetésének kötelezettsége alól, kérelemre – részben, vagy egészben felmentést adhat:
- jótékony célú, közcélú rendezvény esetén;
- választásokkal kapcsolatos hirdetések engedélyezésére;
- ha a közterületet az Önkormányzat saját beruházásában épülő városi közérdeket szolgáló létesítményekkel kapcsolatosan veszi igénybe.
11. §
ELLENŐRZÉS, AZ ENGEDÉLY NÉLKÜLI HASZNÁLAT KÖVETKEZMÉNYEI
(1) A közterület-foglalás szabályszerűségének hatósági ellenőrzését a Hivatal részéről kijelölt személy végzi. Kérésére, az engedélyes köteles a közterület-használati engedélyt, s az egyéb igazolásokat (pl. vállalkozó igazolvány, csekk) felmutatni.
(2) A közterület engedély nélküli használata esetén a használó a hatóság felhívására köteles a használatot megszüntetni, és a közterület eredeti állapotát, a saját költségén helyreállítani.
(3) Meg kell vonni az engedélyt, ha az engedélyes a közterületet engedély nélkül, eltérő célra, vagy módra használja, vagy díjfizetési kötelezettségének nem tett eleget.
VEGYES RENDELKEZÉSEK
(1) Szabálysértést követ el és a mindenkori hatályos jogszabályokban meghatározott összegű pénzbírsággal sújtható az, aki a közterületet hatósági engedély nélkül, vagy rendeltetésétől eltérően veszi igénybe, valamint, aki az e rendeletben foglaltakat megszegi.
(2) E rendelet 2009. január 01. napján lép hatályba, és ezzel egyidejűleg Máriapócs Város Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2006.(XII. 22.) rendelete a közterületek használatáról, hatályát veszti.
(3) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.
M á r i a p ó c s, 2008. december 15.
P a l ó c z y Lajosné s.k. K i s s Béla s.k.
polgármester jegyző
T a m á s László s.k. K u l a n d a Ferenc s.k.
jkv. hitelesítő jkv. hitelesítő
A másolat hiteles: Szabolcsi Ildikó leíró.
Kihirdetési záradék:
E rendeletet 2008. december 23.-án kihirdettem.
M á r i a p ó c s, 2008. december 23.
K i s s Béla
jegyző
K É R E L E M
1./ A kérelmező neve, személyi ig. száma:
2./ Állandó lakhely, székhely, címe:
3./ Közterület használat célja, időtartam:
4./ a./ A közterület használat helye (telepítési helyszínrajz)
b./ Módja, mértéke /m2-ben/:
c./ Az engedélyhez használt utca berendezési tárgy műszaki leírása (anyaga, rögzítése módja, forgalmi rendszáma, típusa, megengedett legnagyobb összsúly stb.):
d./ Kérelmező adószáma, adó azonosító száma:
e./ Tevékenység megnevezése:
f./ Rendeletben meghatározott, mindenkori illetékbélyeg:
5./ A közterületen folytatni kívánt tevékenység gyakorlására jogosító okirat száma:
Dátum, kérelmező aláírása:
2. sz. melléklet
A „KÖZTERÜLETEK HASZNÁLATÁRÓL” SZÓLÓ RENDELETHEZ
1./ A közterületbe 10 cm-en túl benyúló 1.000,-Ft/m2/év
üzlethomlokzat (portál) kirakatszekrény
üzleti védőtető (előtető) ernyőszerke-
zet, hirdető berendezés (fényreklám) cég
és címtábla m2-enkénti díj a tényleges
felületre vonatkozik.
2./ Árusító fülke pavilon 800,-Ft/m2/hó
3./ Pótkocsi, munkagép, mezőgazd.vontató 2.000,-Ft/hó/db
4./ - személygépkocsiként 6.000,-Ft/év
- teher és különleges gépjárművek, va-
lamint ezek vontatmányainak elhelye-
zése 100,-Ft/m2/hó
5./ Önálló hirdetőberendezések, táblák 1.000,-Ft/m2/hó
- Transzparensek (felülete m2-ben) 100,-Ft/m2/hó
6./ Építési munkával kapcsolatos ép.anyag-
és törmeléktárolás, állvány elhelyezés 200,-Ft/m2/hó
- Önerős magánlakásépítésnél 200,-Ft/m2/hó
(sávonkénti időszakosan emelkedő mérté-
kű: 30 napon belül) 200,-Ft/m2/hó
- 6 hónapig 300,-Ft/m2/hó
- 6 hónapon túl 400,-Ft/m2/hó
- Egyéb esetekben 500,-Ft/m2/hó
7./ Alkalmi és mozgóárusítás, mutatványos
tevékenység 200,-Ft/m2/nap
8./ Vendéglátóipari előkert 800,-Ft/m2/hó
- Üzleti szállítás vagy rakodás alkalmával
göngyölegek árukirakodás 400,-Ft/m2/hó
9./ Rendezvények, a nem bevételes kultu-
rális rendezvények kivételével 200,-Ft/m2/nap
10./ Közhasználatra még át nem adott közte- 100,-Ft/m2/nap
rületnek ideiglenes használata
11./ Sétarepüléshez igénybevett terület 100,-Ft/m2/nap
12./ Mutatványos tevékenységet végzők az üzletek építése
és bontási idejére, valamint a gépjárművek parkolásának
díjaként, vállalkozásonként 2.500,-Ft/nap
13./ Egyéb: A díj mértékét – a fentiek figyelembevételével
- esetenként kell megállapítani.
A közterület-használati díjak az ÁFÁ-t nem tartalmazzák!
3.sz. melléklet
A „KÖZTERÜLETEK HASZNÁLATÁRÓL” SZÓLÓ RENDELETHEZ
A közterületen a közterület-használati engedéllyel árusítható termékek
Napilap és hetilap, folyóirat, könyv.
Levelezőlap.
Virág.
Léggömb.
Zöldség és gyümölcs.
Pattogatott kukorica.
Sült gesztenye.
Iparilag csomagolt pirított tökmag, napraforgómag, földimogyoró.
Vattacukor és gyárilag vagy az előállító által csomagolt cukorka.
Jégkrém.
Közegészségügyi hozzájárulással rendelkező üzletből származó fagylalt.
Óvszer (kondom).
Az egyes ünnepekhez kapcsolódó alkalmi cikkek (pl. húsvéti, karácsonyi, szilveszteri stb. cikkek), az adott ünnepet megelőző 20 napban.
Kizárólag zsűrizett népi iparművészeti, valamint népművészeti, iparművészeti, képzőművészeti, fotóművészeti termékek.
Főtt kukorica (előzetes közegészségügyi hozzájárulással.)
Megjegyzés:
A fenti termékeket a többször módosított és kiegészített 4/1997. (I. 22.) Korm. sz. rendelet 3. sz. melléklete határozza meg.
E rendelet 2. §-ának 2. bek. c./ pontja szabályozza a közterületen árusítható termékeket.
MÁRIAPÓCS VÁROS ÖNKORMÁNYZAT
KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉTŐL „ m á s o l a t „
4326. Máriapócs, Kossuth-tér 1. sz.
Telefon száma: 42/554-500.
Telefax száma: 42/554-502.
Száma: 752 /2010.
Máriapócs Város Önkormányzat
Képviselő-testületének
5/2010. (Ii. 11.)
r e n d e l e t e:
Az önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek bérletére vonatkozó egyes szabályokról
Máriapócs Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. §., továbbá a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló, többször módosított 1993. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Ltv.) 3. § (1) – (2), 19. § (1) – (2) bekezdéseiben kapott felhatalmazása alapján az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek bérletére a következő rendeletet alkotja.
A rendelet célja
1.§
(1) A rendelet célja, hogy a lakástörvénnyel összhangban - a polgári jog alapelveit szem előtt tartva - megteremtse az Önkormányzat tulajdonában lévő lakásokkal és helyiségekkel való eredményes gazdálkodás feltételeit.
(2) A lakások és helyiségek bérlete tekintetében az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Ltv., valamint a Polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni.
A rendelet hatálya
2. §
A rendelet hatálya kiterjed Máriapócs Város Önkormányzata tulajdonában lévő valamennyi, 1. számú mellékletben felsorolt lakásra és 2. számú mellékletben szereplő nem lakás céljára szolgáló helyiségre.
Bérbeadói feladatokat ellátó szerv
3.§
(1) Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek vonatkozásában a bérbeadói jogokat és kötelezettségeket a Máriapócs Város Önkormányzat Képviselő-testülete gyakorolja.
(2) A Képviselő – testület határozata alapján a jegyző intézkedik:
a) a kijelölt bérlővel a lakás-, illetve helyiségbérleti szerződés megkötéséről;
b) a bérleti szerződés megszüntetéséről, felmondásáról
c) a jogcím nélküli lakás-, illetve helyiséghasználat megállapításáról;
Az önkormányzati lakások bérbeadásának jogcímei
4. §
(1) Az önkormányzati lakásokat
határozott időre lehet bérbeadni.
(2) Máriapócs Város Önkormányzat tulajdonában lévő lakások elsősorban közérdekű feladatokat ellátó személyek elhelyezésére biztosíthatók (szolgálati lakás).
(3) A Képviselő – testület egyedi döntésekkel szolgálati lakásokat önkormányzati bérlakásokká átminősíthet.
Önkormányzati lakások bérbeadása szolgálati jelleggel
5. §
(1) Szolgálati jelleggel önkormányzati lakás annak adható bérbe, aki
a) az önkormányzattal, a polgármesteri hivatallal vagy az önkormányzat intézményeivel köztisztviselői, közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszonyban, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll,
b) az önkormányzat érdekében közfeladatot lát el (közbiztonsági, humán egészségügyi, állategészségügyi, oktatási, nevelési, kulturális, sport stb.)
és Máriapócs városban lakással nem rendelkezik.
(2) Az önkormányzati lakás szolgálati jelleggel csak meghatározott időre adható bérbe, melyet lejárta esetén a bérlő kérelmére a Képviselő-testület meghosszabbíthat.
A bérleti jogviszony
a) legfeljebb a közszolgálati, közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony, illetve a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony fennállásának időtartamára, vagy
b) Máriapócs város közigazgatási területén lakástulajdon megszerzésének idejéig
ba./ vásárlás esetén a tulajdonjog bejegyzését követő maximum 3 hónapig
bb./ lakásépítés esetén a használatbavételi engedély megadását követő maximum 6 hónapig létesíthető.
(3) A kérelem teljesítésénél előnyt jelent:
(4) A 5.§ (1) bekezdésében rögzített feltétel megszűnését, illetve a határozott idő elteltét követő 15 napon belül a bérlő köteles az önkormányzati lakást üres, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadó rendelkezésére bocsátani.
Önkormányzati bérlakások bérbeadása pályázati elbírálással
6.§
(1) A feltételeknek megfelelő bérlő hiányában szolgálati jelleggel bérbe nem adható bérlakások bérbeadására a pályázatot a bérbeadó adja ki. A pályázat meghirdetésénél biztosítani kell a nyilvánosságot, ennek érdekében a pályázatot meg kell jelentetni a Máriapócsi Képújságban és ki kell függeszteni a Polgármesteri Hivatal folyosóján lévő hirdető táblán.
(2) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:
(3) A pályázatokat írásban kell benyújtani. A pályázatnak tartalmaznia kell a pályázó nyilatkozatát, hogy a kiírt pályázati feltételeket elfogadja.
7. §
(1) Önkormányzati bérlakás pályázati alapon történő bérbeadásakor a bérleti szerződést határozott időre, legfeljebb három évre kell megkötni a bérlővel. A határozott idő leteltével a bérlő minden elhelyezési igény nélkül köteles elhagyni a lakást, a vele ott élőkkel együtt.
(2) Önkormányzati bérlakás bérbeadása során előnyt élveznek a 30 év alatti fiatal házasok.
8. §
(1) Önkormányzati lakás nem lakás céljára csak kivételesen, egyedi elbírálás alapján, csak különös méltánylást érdemlő esetben, közérdekből adható bérbe.
(2) Lakás nem lakás céljára történő bérbeadásáról az Önkormányzat Képviselő-testülete határozattal dönt.
(3) Az igénylő kérelmének tartalmaznia kell:
a) a lakásban folytatni kívánt tevékenység leírását, helyigényét, kérelme indokoltságát,
b) a lakás esetleges átalakítására vonatkozó elképzeléseket, valamint nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a helyiségek átalakítását, majd - a bérleti jog megszűnésekor - az eredeti állapot visszaállítását saját költségükön vállalják.
(4) Önkormányzati lakás nem lakás céljára határozott időtartamra, legfeljebb 3 év időtartamra adható bérbe, melyet lejárta esetén a bérlő kérelmére a Képviselő -testület meghosszabbíthat.
9.§
(1) Határozott időre bérbeadott önkormányzati lakás bérlőjének halála esetén a bérlő házastársa, gyermeke, befogadott gyermekének gyermeke, továbbá szülője - a felsorolás sorrendje szerint - a határozott idő lejártáig a bérleti jog folytatására jogosult, amennyiben a bérlő a lakásba befogadta és a bérlő halálakor életvitel szerűen a lakásban lakott.
A bérbeadó és a bérlő jogai és kötelezettségei
10. §
(1) A bérleti jogviszonyt a bérbeadó és a bérlő írásban foglalt határozott időre, illetve meghatározott feltétel bekövetkeztéig szóló szerződése hozza létre.
(2) A bérbeadó a lakást a bérlő részére leltár szerint, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban adja át. A bérlő az átvételt a leltár aláírásával köteles elismerni.
(3) A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak abban, hogy a lakást a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotúvá és látja el komfortfokozatának megfelelő felszereléssel. A megállapodást megelőzően a helyszínen rögzíteni kell tételesen az elvégzendő munkálatokat, azok tervezett költségét.
(4) Az (3) bekezdésben meghatározott esetben a munkálatok befejezését követően a bérbeadó köteles a bérlő által írásban bejelentett, igazolt és elismerhető költségeit, a bejelentéstől számított legkésőbb 60 napon belül egy összegben a bérlőnek megfizetni.
A felek megállapodhatnak abban is, hogy a bérlő a kifizetendő összeget nem veszi fel, hanem a bérbeadótól az összegnek egy összegű lakbérbefizetésként való elismerését kéri.
(5) A bérbeadó által el nem ismert munkálatokat a bérlő saját költségén - a bérbeadó és az egyéb szakhatóságok szükséges engedélye beszerzése után - elvégezheti.
11. §
(1) A bérlő köteles gondoskodni a lakás burkolatainak, nyílászáróinak, berendezéseinek a karbantartásáról, felújításáról; a rendeltetésszerű használat mellett indokolttá váló pótlással és cserével kapcsolatos költségek a bérbeadót terhelik.
(2) A rendeltetésszerű használat mellett - az elhasználódás következtében - szükségessé váló főző- és fűtőberendezések, vízmelegítők cseréje a bérbeadó kötelessége.
(3) A (2) bekezdésben megjelölt berendezések javíttatásáról, továbbá a rendeltetésellenes használat miatt szükségessé váló cseréről a bérlő köteles gondoskodni.
(4) A bérlő saját költségén köteles a gáz- és elektromos főző- és fűtőberendezések, vízmelegítők állapotát szakemberekkel megvizsgáltatni szükség szerint, illetve a lakás, egyéb bérleménynek a leltár szerinti átadását megelőzően.
12. §
(1) Ha az épület karbantartásával, felújításával, helyreállításával, átalakításával, bővítésével kapcsolatos munkák csak a bérlő átmeneti kiköltöztetése mellett végezhetők el, az átmeneti lakásról a bérbeadó köteles gondoskodni. A felek ettől eltérően is megállapodhatnak.
(2) A kiürített lakás esetében az (1) bekezdésben megjelölt munkálatok elvégzésének időtartamáig a lakásbérleti jogviszony szünetel, ezen időtartamra bérleti díj nem számítható fel e lakás vonatkozásában.
13. §
(1) A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak, hogy a bérlő a lakást saját költségén átalakítja, korszerűsíti.
(2) Amennyiben az (1) bekezdésben - a bérbeadó hozzájárulásával végzett - beruházás következtében a lakás bérleti díja megváltoztatható lenne, a felek az alábbi feltételek közül választhatnak:
Ezekben az esetekben a kifizetést, vagy a befizetett egyösszegű bérleti díjként való elismerés utolsó hónapját követő hónap 1. napjától az új állapot szerint kell a bérleti díjat megállapítani.
(3) A bérbeadó engedélye nélkül végzett beruházás költségeit a bérbeadó nem vállalhatja át. A bérlő - indokolt esetben az eredeti állapot helyreállítására kötelezhető.
14. §
(1) A szerződés megszűnésekor a bérlő a vele együtt lakó személyekkel együtt köteles 30 napon belül a lakást külön felszólítás, továbbá elhelyezési és térítési igény nélkül elhagyni, a lakást és a lakás berendezéseit leltár szerint rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban visszaadni.
(2) A bérbeadó és a bérlő egymással úgy is megállapodhat, hogy a bérleti jog megszűnésekor a lakást és a lakásberendezéseket a bérbeadó teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá. Ez esetben a bérlő köteles a szükséges munkálatok elvégzésének költségeit megelőlegezni, illetve annak elvégzésekor az esetlegesen jelentkező különbözetet megfizetni.
(3) A megállapodást megelőzően tételesen, a helyszínen rögzíteni kell az elvégzendő munkák körét, várható költségét.
15.§
(1) A bérbeadó a rendeltetésszerű használatot, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését évente egyszer, április hónapban munkaidőben, vagy megegyezés alapján más időpontban előzetes értesítés mellett ellenőrizheti.
(2) A bérbeadó ellenőrzi, hogy a lakáshasználat során betartják-e az Ltv. és e rendelet előírásait, a bérleti szerződésben foglaltakat, különös tekintettel a lakás rendeltetésszerű használatára.
(3) Amennyiben a bérbeadó az ellenőrzés során a bérlő részéről a jogszabályban foglalt vagy a szerződésben vállalt lényeges kötelezettségének megszegését tapasztalja, vele szemben az Ltv. szabályai szerint felmondással élhet.
A bérlőtársi szerződés
16. §
(1) Önkormányzati lakásra bérlőtársi szerződés a felek kérelmére csak azokkal köthető, akiket a bérlő a bérbeadó írásbeli hozzájárulása nélkül is befogadhat (házastárs, gyermek - örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermek - jogszerűen befogadott gyermekének az együttlakás ideje alatt született gyermeke, valamint szülője - örökbefogadó, mostoha- és nevelőszülője), továbbá az élettárs.
(2) A szerződés csak akkor köthető meg, ha az igénylő az adott lakásba ténylegesen bejelentkezett, továbbá ott életvitelszerűen, a bérlővel lakik és nincs Máriapócs város területén saját tulajdonú, lakható állapotú lakása.
Befogadáshoz való hozzájárulás
17.§
(1) Az önkormányzati lakásba a bérlő házastársán, gyermekén (örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermekén), jogszerűen befogadott gyermekétől született unokáján, valamint szülőjén (örökbefogadó, mostoha- és nevelőszülőjén) kívül más személyt - az e rendelet tiltó szabályait is figyelembe véve - csak a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával fogadhat be.
(2) A befogadáshoz való hozzájárulást a befogadónak és a befogadást kérőnek együttesen kell írásban kérnie a Képviselő-testülettől.
(3) A bérbeadó a hozzájárulást az alábbi feltételek teljesítése esetén adhatja meg.
Albérletbe adás
18. §
(1) A bérlő a lakást, vagy annak egy részét albérletbe nem adhatja.
A lakbér mértéke, a külön szolgáltatások díja
19.§
(1) Önkormányzati lakás bérlése esetén fizetendő lakbér mértéke 2010. február 01. napjától 50,- Ft/m2.
(2) A lakbér mértékét a Képviselő-testület évenként felülvizsgálja és meghatározza a következő évi lakbér összegét.
20. §
(1) A lakás havi lakbére a lakás hasznos alapterülete és az 1 négyzetméterre jutó havi lakbér szorzata (m2xFt/m2). Az így kiszámított havi lakbért a kerekítés szabályai szerint Ft-ra kell megállapítani.
(2) A bérleti díjat előre, minden hónap 15. napjáig kell megfizetni egy összegben.
(3) A bérleti díj nem tartalmazza a közüzemi díjakat (víz - és szennyvízdíj, áram - és gázszolgáltatás díja). Ezen díjakat a bérlők a felszerelt fogyasztásmérők alapján közvetlenül a szolgáltatónak kötelesek fizetni.
21. §
(1) Ha az önkormányzati lakásban olyan személy marad vissza, aki sem az Ltv., sem a jelen rendelet előírásai alapján nem tarthat igényt elhelyezésre, az önkormányzati lakást köteles 15 napon belül elhagyni.
(2) Ha a lakást jogcím nélkül használó lakáselhagyási kötelezettségének nem tesz eleget, a jogcím nélküli használat kezdetétől az önkormányzati lakás elhagyásának megtörténtéig az önkormányzati lakás használatának első két hónapjában az önkormányzati lakásra megállapított lakbér mértékét köteles fizetni, a használati díj két hónap elteltével 50%-kal, további két hónap elteltével az eredeti használati díj a kétszeresére nő. E rendelkezés nem alkalmazható, ha a jogcím nélküli használó másik lakásra tarthat igényt.
II. Fejezet
A nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletének szabályai
22. §
(1) A nem lakás céljára szolgáló helyiség bérletére az I. fejezet rendelkezéseit e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Helyiséget elsősorban a lakosság alapellátását szolgáló kiskereskedelmi, szolgáltatási, továbbá irodai, az ezekhez szükséges raktározási, valamint gépkocsi tárolási célokra lehet bérbeadni.
(3) Nem lehet bérbeadni azokat a helyiségeket, amelyek felújításáról, lebontásáról, átalakításáról, korszerűsítésről a Képviselő-testület döntött és az említett munkák megkezdéséig kevesebb, mint hat hónap van hátra.
(4) Azt, hogy az üres helyiséget milyen célra lehet bérbeadni, a Képviselő-testület határozza meg.
(5) Üres helyiségnek minősül az a határozott időre bérbeadott helyiség is, amelyre a bérleti szerződés két hónapon belül megszűnik; ugyanez vonatkozik a határozatlan időre bérbeadott helyiségre is, ha a felek a bérleti szerződést közös megegyezéssel megszüntették, és a bérleti jogviszony megszűnéséig újabb szerződés megkötésére nem kerül sor.
23.§
(1) A helyiséget annak kell bérbeadni, akinek a személyéről a Képviselő-testület egyedi határozatban döntött.
(2) Nem lehet bérbeadni a helyiséget annak a személynek, szervezetnek, gazdasági társaságnak, amelynek az önkormányzattal szemben adó- vagy bérleti díj hátraléka van.
A nem lakás céljára szolgáló helyiség bérlőjének jogai és kötelezettségei
24. §
(1) A bérlő köteles tűrni a helyiségek felújításával, karbantartásával, javításával összefüggő feladatok elvégzését, s annak megvalósulása érdekében a bérbeadóval együttműködni.
(2) A bérlők az (1) bekezdésben rögzített feladatok elvégzésének időtartamára másik helyiségben való elhelyezésre csak akkor tarthatnak igényt, ha a tervezett munkavégzés a 60 napot eléri, vagy meghaladja.
(3) A bérlők a munkálatok elvégzésének időtartama alatt jövedelem-kiesésük miatt az Önkormányzattal szemben kártérítési vagy kártalanítási igényt nem támaszthatnak.
(4) A bérbeadó köteles a bérlőket a részletes tervekkel tájékoztatni az elvégzendő munkálatokról, annak a bérlőt érintő időbeli ütemezéséről, továbbá a 60 napot elérő munkavégzés esetén másik helyiségben való elhelyezési lehetőségéről.
25. §
(1) A bérlő köteles a bérbeadónak bejelenteni 15 napon belül
(2) A bérlő 30 nappal korábban köteles a bérbeadónak írásban bejelenteni és hozzájárulást kérni, ha a helyiséget átalakítja, bővíti, vagy ott az épület állagára, esztétikai megjelenésére, továbbá a szomszédos ingatlanokra is kiható beruházást kíván végezni. A bérbeadó hozzájárulása nem helyettesíti a jogszabályok által kötelezően előírt hatósági engedélyek beszerzését.
(3) A bérlő a helyiségben tevékenysége folytatásához - a helyiség állagának rongálása nélkül - a szükséges átalakításokat elvégezheti, a felszereléseket saját költségén elhelyezheti. A bérleti jogviszony megszűnésekor az - eredeti állapot helyreállításával - e felszerelési eszközöket leszerelheti és elviheti.
26.§
(1) A bérlő a helyiség bérleti jogát másra nem ruházhatja át, nem cserélheti el, a helyiséget másnak albérletbe nem adhatja, a helyiségbe cégtársát nem fogadhatja be.
27. §
(1) A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak abban is, hogy a bérlő a helyiség karbantartási, felújítási, rendbetételi kötelezettségét a bérbeadótól átvállalja.
Ez esetben jegyzőkönyvben kell rögzíteni a helyszíni bejárás alkalmával, hogy konkrétan milyen munkálatok elvégzését, milyen költséggel vállalja magára a bérlő.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt megállapodás létrejötte és a munkálatok elvégzése után a bérlő
28. §.
(1) A helyiség bérleti jogviszony megszűnésétől számított 15 napon belül a bérlő köteles a helyiséget tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban, leltár szerint a bérbeadó részére átadni.
(2) Ha a helyiséget jogcím nélkül használó helyiség-elhagyási kötelezettségének nem tesz eleget, a jogcím nélküli használat kezdetétől az önkormányzati helyiség elhagyásának megtörténtéig az önkormányzati helyiség használatának első két hónapjában az önkormányzati helyiségre megállapított helyiségbér mértékét köteles fizetni, a használati díj két hónap elteltével kétszeresére, további két hónap elteltével az eredeti használati díj háromszorosára nő.
Megállapodás a helyiség bérleti díjában
29.§
(1) A helyiség bérleti díját a bérleti szerződés tartalmazza, a bérlő és bérbeadó a helyiségbér összegében szabadon állapodnak meg.
(2) Ha a szerződő felek a bérleti díj mértékének tekintetében nem tudnak megállapodni, a bérleti szerződés nem jön létre.
Az adatvédelemre vonatkozó rendelkezések
30.§
A bérbeadó- jogszabály keretei között- jogosult nyilvántartani és kezelni mindazokat a személyes adatokat, amelyek e rendelet alapján a bérbeadás feltételeinek megállapítása, megtagadása, a bérbeadói hozzájárulásról való döntés érdekében a tudomására jutottak.
Záró rendelkezések
31.§
(1) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(2) A rendelet 2010. február 11. napján lép hatályba, de rendelkezéseit 2010. február 01. napjától kell alkalmazni, ezzel egyidejűleg az 1/2009.(II.05.) rendelet hatályát veszti.
M á r i a p ó c s, 2010. február 03.
P a l ó c z y Lajosné s.k. K i s s Béla s.k.
polgármester jegyző
T ó t h Árpád s.k. T a m á s László s.k.
jkv. hitelesítő jkv. hitelesítő
A másolat hiteles: Szabolcsi Ildikó leíró.
Kihirdetési záradék:
E rendeletet 2010. február 4.-én kihirdettem.
Máriapócs, 2009. február 04.
K i s s Béla
jegyző
