szechenyi2020szechenyi2020
Máriapócs
  • Főoldal
  • Kapcsolat
  • Közérdekű adat
  • KeresésAkadálymentesített nézet

    A talajterhelési díjjal kapcsolatos adatszolgáltatási és eljárási szabályokról

    MÁRIAPÓCS VÁROS ÖNKORMÁNYZAT

    KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉTŐL                              „ M Á S O L A T ”

    4326 Máriapócs, Kossuth tér 1.

    Telefon száma: 42/554-500.

    Telefax száma: 42/554-502.

     

    Ügyirat száma: 1391-4 /2009.

     

    MÁRIAPÓCS VÁROS ÖNKORMÁNYZAT

    MÁRIAPÓCS VÁROS ÖNKORMÁNYZAT

    KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉTŐL                              „ M Á S O L A T ”

    4326 Máriapócs, Kossuth tér 1.

    Telefon száma: 42/554-500.

    Telefax száma: 42/554-502.

     

    Ügyirat száma: 1391-4 /2009.

     

    MÁRIAPÓCS VÁROS ÖNKORMÁNYZAT

    KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

    5/2009.(IV. 16.)

    R E N D E L E T E:

     

    A talajterhelési díjjal kapcsolatos adatszolgáltatási és eljárási szabályokról

     

    Máriapócs Város Önkormányzat Képviselő-testülete a környezetterhelési díjról szóló, a 2004. évi CI. törvénnyel módosított, 2003. évi LXXXIX. törvény (továbbiakban Köt.) 21/A § (2) bekezdésével, valamint a 26 § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díjjal kapcsolatos adatszolgáltatási és eljárási szabályokról az alábbi rendelet alkotja meg.

     

    A rendelet hatálya

    1.§

     

    (1)    A rendelet hatálya kiterjed Máriapócs Város Közigazgatási területén arra a tulajdonosra, aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá és helyi vízgazdálkodási hatósági, illetve vízjogi engedélyezés hatálya alá tartozó szennyvízelhelyezést, ideértve az egyedi zárt szennyvíztározót is alkalmaz.

     

    (2) Nem terheli díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót, aki külön jogszabályok szerint egyedi szenny-vízelhelyezési kislétesítményt, illetve egyedi szennyvíztisztító kisberendezést alkalmaz és a kibocsátás közvetlen környezetében a kibocsátó által létesített megfigyelő objektumban a talajjal kapcsolatban lévő felszín alatti vízben a kibocsátó által évente vizsgált nitrát, ammónium, szulfát, klorid tartalom egyik komponens tekintetében sem haladja meg 20%-kal a 2005. évben, illetve a közcsatorna üzembe helyezését követő hónapban végzett alapállapot felmérés keretében mért értékeket.

    A (2) bekezdés szerinti felmérés eredményét a kibocsátó köteles öt évig megőrizni és ellenőrzés esetén az adóhatóság rendelkezésére bocsátani.

    Talajterhelési díj meghatározásának módja

    2. §

     

    (1) A talajterhelési díj mértékét a talajterhelési díj (2) bekezdésében meghatározott alapja, a (3) bekezdésében meghatározott egységdíj, valamint a Máriapócs közigazgatási területére vonatkozó (4) bekezdésben meghatározott területérzékenységi szorzó határozza meg.

     

    (2) A talajterhelési díj alapja a szolgáltatott, vagy egyedi vízbeszerzés esetében a méréssel igazolt felhasznált illetve mérési lehetőség hiányában az átalány alapján meghatározott víz mennyisége, csökkentve a külön jogszabály szerinti locsolási célú felhasználásra figyelembe vett víz mennyiségével.

     

    (3) A talajterhelési díj egységdíjának mértéke (Köt. 12. § (3) bekezdésében meghatározott): 120 Ft/m3.

     

    (4) Máriapócs Város közigazgatási területére vonatkozó, a felszín alatti víz állapota szempontjából megállapított területérzékenységi szorzó: 1,5

     

    (5) A talajterhelési díj egységdíja   és a   meghatározott területérzékenységi szorzó alapján a fizetendő díj: 180 Ft/m3.

     

    (6) A Köt. 14. §-a szerint a talajterhelési díj alapja csökkenthető azzal a számlákkal igazolt mennyiséggel, amelyet a kibocsátó szennyvíztárolójából olyan arra feljogosított szervezettel szállíttat el, amely a folyékony hulladék jogszabályi előírás szerinti elhelyezését igazolja.

     

     

    A díjfizetési kötelezettség bevallása, adatszolgáltatás

    3. §

     

    (1) A   helyi vízgazdálkodási   hatósági   jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díjjal kapcsolatos adóztatási feladatokat az önkormányzat adóhatósága látja el.

     

    (2) A   helyi   vízgazdálkodási hatósági jogkörbe   tartozó szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díjat a kibocsátónak kell megállapítania, bevallania és megfizetnie (önadózás) a tárgyévet követő március 31-éig.

     

    (3) A közszolgáltató a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díj megállapításához és ellenőrzéséhez szükséges adatokat a települési önkormányzat adóhatóság rendelkezésére bocsátja.

     

    (4) A kibocsátó a talajterhelési díjkötelezettségét érintő változást, annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül az adóhatóságnak bejelenti.

     

    (5) A 2. §. (5) bekezdése szerinti számlát és igazolást az azok kelte utáni következő bevallással együtt nyújtja be az adóhatósághoz.

     

    (6) A locsolási célú felhasználásra figyelembe vett vízmennyiségnek talajterhelési díj alapja csökkentése vonatkozásában. Az állami tulajdonú víziközmű igénybevételével összefüggő locsolási kedvezményről szóló 8/2000. (X.18.) KöVim rendelet irányadó.

     

    A díj megfizetése

    4.§

     

    (1) A Köt. 17. §-a szerint az új létesítményt üzemeltető kibocsátó az üzemelés első évében fizetendő díjat egy összegben, a tárgyévet követő március 31-éig fizeti meg.

     

    (2) A Köt. 27. §. (1) bekezdése alapján a talajterhelési díj fizetésére kötelezett kibocsátó 2008. évben a megállapított talajterhelési díj         90 %-át, 2009. évtől 100 %-át köteles megfizetni.

     

     

    (3) A talajterhelési díjfizetési kötelezettség évközi keletkezése és megszűnése (csatornahálózatra történő rá illetve lecsatlakozás, vízfogyasztás keletkezése, megszűnése) esetén a változással érintett (előző és új) kibocsátónak a tárgyévet követő év március        31-ig bevallását benyújtja.

     

    (4) A kibocsátó az éves talajterhelési díjat a tárgyévet követő év március 31-ig megfizeti késedelmi pótlékmentesen, az önkormányzati adóhatóság által megjelölt talajterhelési díj beszedési számla - javára.

     

    (5) A talajterhelési díj megfizetésére, bevallására az ehhez kapcsolódó jogkövetkezményekre, a megállapításokhoz és beszedéséhez való jog elévülésére, pénzügyi ellenőrzésére, valamint végrehajtására a Köt-ben és e rendeletben nem szabályozott kérdésekben az adózás rendjéről szól, 2003. évi XCII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

     

     

     

    Díjfizetési kötelezettség megszűnése

    5. §

     

     

    (1) A kibocsátó talajterhelési díjfizetési kötelezettsége azzal a nappal megszűnik, amely napon:

    1. a vízszolgáltatási szolgáltatás igénybevétele a vízszolgáltató igazolása szerint megszűnt,
    2. a 2.§ (2) bekezdésében foglalt berendezések üzembe helyezése megtörténik (az ott meghatározott értékek mérése esetén),
    3. a kibocsátó műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára ráköt és azt a szolgáltató igazolja.

     

     

     

     

    Talajterheléssel kapcsolatos díjkedvezmények, mentességek

    6. §

     

     

     

    (1) Mentesül a talajterhelési díj megfizetése alól az a 70 éven felüli, egyedül élő, ingatlanát (mely a tulajdonában van, vagy a haszonélvezeti joga bejegyzett) életvitelszerűen használó lakos, akinek éves vízfogyasztása a 70 m3-t nem éri el.

     

    (2) Az 1.) pontban megjelölt 70 éven felülinek az tekinthető, aki a tárgyévet megelőző évben a 70. életévét betöltötte.

     

    (3) Teljes díjkedvezményben részesül a 2008. évre esedékes talajterhelési díj megfizetése alól az az ingatlantulajdonos/használó aki 2008. augusztus 31-ig a szennyvízhálózatra ráköt, és ezen rákötést, a közszolgáltató igazolja.

     

    (4) A 2008. évre esedékes talajterhelési díjnak csak az 50 %-át kell megfizetnie annak az ingatlantulajdonosnak (használónak), aki 2008. október 31-ig a szennyvízhálózatra ráköt, és ezen rákötést a közszolgáltató igazolja.

     

     

    A talajterhelési díjból származó bevételek felhasználása

    7.§

     

     

    (1)     A helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díj a települési önkormányzat környezetvédelmi alapjának a bevételét képezi, amelyet a talaj, valamint a felszín alatti víz mennyiségi, minőségi védelmére használhatja fel.

    (2)     A Köt. 21/B. § (3). bekezdése szerint ilyen felhasználásnak minősül különösen a csatornázás, a szennyvíztisztítás, a vízbázisvédelem, a települési monitoring kialakítása és működtetése, a tartós környezetkárosodások kármentesítése, a potenciális és a tényleges szennyezőforrások szennyezésének megelőző, illetve utólagos műszaki védelme.

     

    Értelmező rendelkezések

    8.§

     

    E rendelet alkalmazásában:

     

    (1) Környezethasználó:

    Az a természetes és jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki/amely a környezetet igénybe vevő, terhelő, veszélyeztető, illetőleg szennyező tevékenységet folytat, és az általa kibocsátott szennyvízmennyiség évente az 500 m3-t nem haladja meg.

     

    (2) Egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítmény:

    olyan létesítmény (építmény), amely a környezeti elemek terhelését csökkentve a települési szennyvizek nem közműves elvezetésére, tisztítására és elhelyezésre szolgál, a közműves szennyvízelvezetéssel és –tisztítással egyenértékű környezetvédelmet és életminőséget biztosít.   Az egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítmény a szennyezőanyagok lebontását energia-bevitel nélkül végzi. Technológiai elemei: az oldómedence, a kavics/homokszűrő (k), amelyek összességében lehetővé teszik – a földtani közegbe történő végső kibocsátás esetén – a növényzet és a talaj élővilága számára a tisztított szennyvizek maradék tápanyagtartalmának hasznosítását, vagy a felszíni vizekben történő ártalommentes elhelyezését.

     

     

    (3) Egyedi szennyvíztisztító kisberendezés:

    Olyan létesítmény (építmény), amely a települési szennyvizek nem közműves elvezetésére-, tisztítására és elhelyezésre szolgál, a közműves szennyvízelvezetéssel és –tisztítással egyenértékű környezetvédelmi megoldást biztosít. A szennyezőanyagok lebontását energia-bevitel segítségével végző egyedi szennyvíztisztító kisberendezésnek biztosítania kell a szennyvizek szennyezőanyag tartalmának külön jogszabályban előírt mértékű eltávolítását, akár felszíni víz, akár a földtani közeg a befogadó.

     

    (4)   Egyedi zárt szennyvíztározó

    olyan létesítmény (építmény), amely egy vagy több, zártan és vízzáróan kialakított medencéből áll; a szennyvizek ártalommentes gyűjtésére és a szennyvízből keletkező települési folyékony hulladék időszakos tárolására szolgál; az ebben gyűjtött települési folyékony hulladék ártalommentes elhelyezése a rendszeres elszállítás, a hulladékgazdálkodásra vonatkozó külön jogszabályok szerinti további kezelés után biztosított.

     

    (5)   Folyékony hulladék szállítására feljogosított szervezet:

    az a vállalkozó, akit e tevékenység gyakorlására a települési folyékony hulladék szállításáról és ártalmatlanításáról szóló önkormányzati rendelet feljogosít.

     

     

    Átmeneti és záró rendelkezések

    9.§

     

    (1)   E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.

    (2)   A rendelet a kihirdetés napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg az 32/2008.(XII.23.) rendelet hatályát veszti.

     

    M á r i a p ó c s, 2009. április 08.

     

    P a l ó c z y Lajosné s.k.           K i s s Béla s.k.

    polgármester                            jegyző

     

    T ó t h Árpád s.k.               V i n c z e Tibor s.k.

    jkv. hitelesítő                         jkv. hitelesítő

     

    A másolat hiteles: Szabolcsi Ildikó leíró.

    iratkozzon fel hírlevelünkre!
    iratkozzon fel hírlevelünkre!