A Nyírbátor és Vonzáskörzete Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Megállapodás módosításáról

MÁRIAPÓCS VÁROS ÖNKORMÁNYZAT

KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

90/2011.(VI. 29.)

H A T Á R O Z A T A:

A Nyírbátor és Vonzáskörzete Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Megállapodás módosításáról

A Képviselő-testület:

Nyírbátor és Vonzáskörzete Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Megállapodását az alábbiak szerint módosítja:

MEGÁLLAPODÁS

NYÍRBÁTOR ÉS VONZÁSKÖRZETE

TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS

LÉTREHOZÁSÁRÓL

Alulírott települési önkormányzatok képviselő-testületei a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. Törvény 1. § (1) és (3) bekezdése alapján hatáskörükben eljárva 2004. június 25-én az alábbi többcélú kistérségi társulást hozzák létre, mely megállapodást 2004. december 1-én, 2006. december 13-án, 2007. szeptember 27-én, 2007. december 13-án, 2008. február 15-én, 2008. július 9-én, 2008. december 22-én, valamint 2009. június 8-án a Társulási tagok külön-külön minősített többséggel hozott képviselő-testületi határozataival az alábbiak szerint módosítják és egészítik ki.  

I. fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A Társulás neve: Nyírbátor és Vonzáskörzete Többcélú Kistérségi Társulás (továbbiakban: Társulás).

1. A Társulás székhelye: Nyírbátor, Édesanyák útja 4.

1. A Társulás lakosságszáma: 44 639 fő
2. A Társulás alapításának éve: 2004.

1. A Társulás működési területe: a Társulásban résztvevő önkormányzatok közigazgatási területe.

1. A Társulás időtartama: határozatlan.

1. A Társulás bélyegzője: Nyírbátor és vonzáskörzete Többcélú Kistérségi Társulás felirattal ellátott körbélyegző, középen a Magyar Köztársaság címerével.

1. A Társulás tagjainak neve, székhelye, lakosságszáma

1. A Társulás jogi személy. A Társulás nem költségvetési szerv, de gazdálkodására a költségvetési szervek működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

1. A Társulás képviselője: a Társulás mindenkori elnöke, annak akadályoztatása esetén a Társulás mindenkori elnökhelyettesei, külön megbízás alapján.

1. 1. A Társulás tagjai összehangolt feladatellátásuk, társadalmi és gazdasági érdekeik érvényesítése és településeik fejlesztése céljából a Társuláson belül, a Társulás feladatai megvalósítása céljából mikro-körzeti társulást hozhatnak létre, két vagy többoldalú megállapodást köthetnek a feladatok közös ellátására.

1. b) A mikro-körzeti társulás működésének szabályait, s az általa ellátott feladatokat a résztvevők külön megállapodásban szabályozzák. A mikro-körzeti feladatellátó társulás a többcélú társulási rendszer része. Új mikro-társulás létrejöttét a társult tagok kötelesek bejelenteni. A mikro-társulásokat a megállapodás 1. számú függeléke tartalmazza. 

II. fejezet

A TÁRSULÁS CÉLJA ÉS FELADATAI

1. A Társulás célja:

a)  a közszolgáltatások gazdaságosabb és magasabb szakmai színvonalon történő, hatékonyabb ellátása

b) a kistérségi területfejlesztési feladatok ellátása

c)  kistérségi államigazgatási feladatok, közigazgatási ügyintézés hatékonyabb ellátása.

1. A Társulás tagjai által a Társulásra ruházott feladat- és hatáskörök:

Területfejlesztési feladatok

A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 10. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a térséghez tartozó települések összehangolt fejlesztése, közös területfejlesztési programok kialakítása, a fejlesztések megvalósítását szolgáló pénzeszközök előteremtése.

• Vizsgálja és értékeli a kistérség társadalmi és gazdasági helyzetét, adottságait.
• Kidolgozza és elfogadja a kistérség területfejlesztési koncepcióját, illetve ennek figyelembevételével készített területfejlesztési programját, ellenőrzi azok megvalósítását.
• Pénzügyi tervet készít a területfejlesztési programok megvalósítása érdekében.
• Megállapodást köthet a helyi önkormányzatokkal, a megyei területfejlesztési tanáccsal és a regionális fejlesztési tanáccsal a saját kistérségi fejlesztési programjai finanszírozására.
• Véleményt nyilvánít a megyei, illetve regionális fejlesztési koncepciókról, programokról, különösen azoknak a kistérség területét érintő intézkedéseit illetően.
• Közreműködik a kistérségben kialakult társadalmi és gazdasági válsághelyzetek kezelésében.
• Forrásokat gyűjthet a kistérségi társulás működtetéséhez és a fejlesztési programok megvalósításához.
• Képviseli a kistérséget más, területfejlesztési döntések meghozatalára hatáskörrel rendelkező szervezeteknél.
• Koordinálja a kistérségben működő társulások és más – a területfejlesztésben érdekelt – szervezetek együttműködését, együttműködik az állami és civil szervezetekkel.
• Kapcsolatot tart a megyei és a regionális fejlesztési tanáccsal.
• Pályázatot nyújthat be a kistérség fejlesztéséhez kapcsolódó források igényléséhez.
• Vállalja, hogy a kistérségi területfejlesztési feladatok tekintetében kistérségi fejlesztési tanácsként jár el.
• Vállalja, hogy a kistérségben összegyűjti, és további előkészítésre alkalmassá teszi a gazdasági és társadalmi szervezeteknek a fejlesztési programokkal, projektekkel kapcsolatos elképzeléseit.

A Társulás tagjai kötelezettséget vállalnak arra, hogy a területfejlesztéssel összefüggő feladatokat a Nyírbátori statisztikai kistérséghez tartozó valamennyi települési önkormányzat részvételével ellátják.

Közoktatási feladatok

a)  Az oktatás és nevelés területén: a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 34. §-ában megjelölt pedagógiai szakszolgálati feladatok közös ellátása, ezen belül:

• a nevelési tanácsadás;
• a logopédiai ellátás;
• a gyógytestnevelés.

A feladatellátás a társulás saját költségvetési szerve útján történik.

Az intézmény szolgáltatási körzete: Bátorliget, Encsencs, Kisléta, Máriapócs, Nyírbátor, Nyírbéltek, Nyírbogát, Nyírcsászári, Nyírderzs, Nyírgelse, Nyírgyulaj, Nyírlugos, Nyírmihálydi, Nyírpilis, Nyírvasvári, Ömböly, Penészlek, Piricse, Pócspetri, Terem települések.  

A közoktatásról szóló törvény 20. §. (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott intézmények – óvoda és általános iskola – hatékonyabb működésének szervezése a társulásban résztvevő minden önkormányzat vonatkozásában.

1. A közoktatásról szóló törvény 20. §. (1) bekezdés e) pontjában megjelölt alapfokú művészetoktatási intézmény szolgáltatásainak biztosítása mikro-megállapodások alapján is történhet.
2. c) Az alapfokú oktatás intézményfenntartó társulás, mikro-megállapodás formájában is történhet.  
3. d) Az intézményfenntartó társulásokat a 1. számú függelék tartalmazza.

Szociális feladatok

1. Az 1993. évi III. tv. 62 - 65.§-ban szabályozott szociális alapfeladatok:

étkeztetés: Nyírbátor 

házi segítségnyújtás: Bátorliget, Encsencs, Nyírbátor, Nyírcsászári, Nyírderzs, Nyírgelse, Nyírmihálydi, Nyírpilis, Nyírvasvári, Piricse, Terem, Ömböly, Máriapócs

családsegítés: Bátorliget, Encsencs, Nyírbátor, Nyírbogát, Nyírcsászári, Nyírderzs, Nyírgelse, Nyírgyulaj, Nyírmihálydi, Nyírpilis, Nyírvasvári, Penészlek, Piricse, Terem, Ömböly, Máriapócs

jelzőrendszeres házi gondozás: a társulás valamennyi települése valamint Szakoly község,

közösségi ellátás: a társulás valamennyi települése,

támogató szolgáltatás: a társulás valamennyi települése,

nappali ellátási területek: a társulás valamennyi települése.

(Működési Engedély alapján.)

b) A szakosított ellátási formák esetében: az ápolást, gondozást nyújtó intézmények közül a 68.§-ban meghatározott idősek otthona, valamint az éjjeli menedékhely közös ellátása, fenntartása. A feladatellátás a Társulás saját költségvetési szerve által a Kistérségi Szociális és Pedagógiai Központ útján történik. Az intézmény ellátási körzete a működési engedélyben foglaltak szerint.

c) Az a-b) pontokban nem szereplő szociális feladatok ellátása a településekkel kötött együttműködési megállapodások alapján történik.

d) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjának rendeletben történő megállapítására, kijelöli a Társulás székhely települését, Nyírbátor Város Önkormányzatát.

A Társulási Tanács a rendeletalkotást megelőzően javaslatot tesz az ellátottak által fizetendő térítési díjak összegének megállapítására.

Gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok

A gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 15.§. (2) bekezdés a) pontjában meghatározott személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti szolgáltatás ellátása.

Az intézmény ellátási területe: Nyírbátor, Bátorliget, Encsencs, Nyírcsászári, Nyírderzs, Nyírgelse, Nyírgyulaj, Nyírpilis, Nyírvasvári, Penészlek, Piricse, Pócspetri, Terem, Nyírmihálydi, Ömböly Máriapócs települések.

A feladatellátás a társulás saját költségvetési szerve a Kistérségi Szociális és Pedagógiai Központ útján történik.

Biztosítja továbbá:

• A gyermek- és ifjúságvédelmi munka és a fejlesztések összehangolását.
• A máshol igénybe vehető szolgáltatásokhoz való hozzájutás szervezését.
• Gyermekvédelmi pályázatok benyújtását.
• Szakmai tanácskozások szervezését a gyermek- és ifjúságvédelmi szakemberek számára.

Egészségügyi feladatok

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8.§ (4) bekezdésében, valamint a 1997. évi CLIV. törvény 152.§. C, pontjában meghatározott, az egészségügyi alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti feladatok közös ellátása, (a térségben összehangolt hétközi, illetve hétvégi orvosi ügyelet létrehozása, működtetése) 2 telephellyel (Nyírbátor, Nyírbéltek, Nyírlugos), védőnői ellátás, iskola-egészségügyi ellátás biztosítása.

A többcélú kistérségi társulás a térségben a járó beteg szakellátás tárgyi és személyi feltételeihez támogatást biztosíthat.

A hétközi és hétvégi orvosi ügyelet telephelyeinek szolgáltatási körzetei:

Nyírlugos  -  Nyírlugos

Nyírbéltek -  Nyírbéltek, Ömböly, Penészlek

Nyírbátor - Bátorliget, Encsencs, Kisléta, Máriapócs, Nyírbátor, Nyírbogát, Nyírcsászári, Nyírderzs, Nyírgyulaj, Nyírpilis, Nyírvasvári, Piricse, Pócspetri, Terem.

Természet- és környezetvédelmi feladatok

Települési szilárd hulladékgyűjtés és –kezelés közös szervezése mikro-megállapodások útján, összhangban a Megyei Hulladékkezelési Programmal.

A feladatellátás a pályázaton kiválasztott szolgáltató (cím: ) útján történik.

Katasztrófavédelmi, polgárvédelmi feladatok

• A lakosság együttesen, összehangoltan történő felkészítése a védekezés, mentés és helyreállítás során irányadó magatartásra.
• A szakmai katasztrófavédelmi, polgári védelmi és tűzvédelmi feladatok hatékony ellátása érdekében összehangolja a kistérség valamennyi településén biztosítandó alapszintű mentési és védekezési, minőségi jellemzőit.
• A belvizek elleni összehangolt védekezés, a belterületi árkok tisztántartásában való koordináció.
• Térségi információs hálózatot működtet, mely által a helyben szokásos módon információt nyújt a társult önkormányzatoknak és az azok által fenntartott intézményeknek, illetve a kistérség területén működő intézményeknek, (fenntartótól függetlenül) a feladatellátás folyamatáról és eredményéről.
• A hivatásos szervezetek működéséhez szükséges anyagi eszközök biztosítása közösen, különösen pályázatok együttes benyújtása által
• Életvédelmi létesítmények, törzskönyvek (óvóhely kataszter) folyamatos vezetése, hathavonta történő egyeztetése a polgári védelmi szakhatósággal.
• A kitelepítési, mentési és visszatelepítési munkálatok irányításának koordinálása.
• Összehangolja a védekezés során a bevethető, rendelkezésre álló anyagi és emberi erőforrások felhasználását, alkalmazását.

A feladatellátás körzete: Nyírbátor, Bátorliget, Encsencs, Kisléta, Máriapócs, Nyírbéltek és Ömböly, Nyírbogát, Nyírcsászári, Nyírderzs, Nyírgelse, Nyírgyulaj, Nyírlugos, Nyírmihálydi, Nyírpilis, Nyírvasvári, Penészlek, Piricse, Pócspetri, Terem és Ófehértó települések.

Pénzügyi - gazdasági ellenőrzési feladatok

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. Törvény 120/A § (2) és (3) bekezdésében és 121/A. §-ában, valamint a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Kormányrendeletben meghatározott belső ellenőrzés megszervezése a társulás 19 településére kiterjed, ahol a feladatellátást vállalkozás útján, külön megállapodás keretében látja el.

A feladat ellátási területe: Bátorliget, Encsencs, Kisléta, Máriapócs, Nyírbátor, Nyírbéltek, Nyírcsászári, Nyírderzs, Nyírgelse, Nyírgyulaj, Nyírlugos, Nyírmihálydi, Nyírpilis, Nyírvasvári, Ömböly, Penészlek, Piricse, Pócspetri és Terem települések.

Közművelődési, közgyűjteményi tevékenység feladatai

A mozgókönyvtári és közművelődési feladatellátás a Társulás és a Nyírbátori Kulturális és Idegenforgalmi Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft., valamint a Szolgáltató Könyvtár közötti szerződés útján történik.

III. fejezet

MŰKÖDÉSE, SZERVEZETE

A Társulás szervezete, működése, a társulási tanács

1. A társulás szervei:

a)  A Társulási Tanács,

b) A Pénzügyi Bizottság,

c)  A Kistérségi Fejlesztési Bizottság,

d) A munkaszervezet.

1. A Többcélú Kistérségi Társulás döntést hozó szerve a Társulási Tanács. A Társulási Tanácsot a Társulás tagjainak polgármesterei alkotják. A polgármester helyettesítésének rendjéről a képviselő-testület rendelkezik.

1. A Társulási Tanács alakuló ülését a Többcélú Kistérségi Társulás székhelytelepülése önkormányzatának polgármestere hívja össze. A Társulási Tanács alakuló ülésén mondja ki a Többcélú Kistérségi Társulás megalakulását.

1. 4. A Társulási Tanács alakuló ülésén és azt követően az általános önkormányzati választásokat követő 6. hónapon belül tagjai sorából elnököt választ, az elnök helyettesítésére, munkájának segítésére 3 elnökhelyettest választ, és meghatározza a helyettesítés rendjét.

1. 5. Az Elnök személyére a Társulási Tanács bármely tagja javaslatot tehet. A 3 elnökhelyettes személyére az Elnök tesz javaslatot.

1. A Társulási Tanács minden tagja az általa képviselt település lakosságszámának arányában rendelkezik szavazati joggal. A tagok szavazatai a lakosságszámot figyelembe véve az 1. számú melléklet szerint kerül meghatározásra.
2. 7. A társulási tanács ülését az elnök, akadályoztatása esetén az általános elnökhelyettes, hívja össze és vezeti. Akadályoztatásnak minősül a 30 napot meghaladó tartós távollét. Az általános elnökhelyettest az elnök jelöli ki.

1. A társulási tanács ülését össze kell hívni:

a)   szükség szerint, de évente legalább négy alkalommal,

b)  e Társulási megállapodásban vagy a társulási tanács által meghatározott esetben,

c)   a Társulás tagjai egynegyedének – napirendet tartalmazó – indítványára, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül,

d)  a Szabolcs – Szatmár – Bereg Megyei Kormányhivatal vezetőjének kezdeményezésére, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül.

1. A társulási tanács döntését határozattal hozza. A Társulási Tanács ülése nyilvános.

A társulási tanács:

a) zárt ülést tart választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízatás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele

b) zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt  pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene.

1. A társulási tanács üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyre a képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a jegyzőkönyvet az elnök és a társulási tanács által felhatalmazott tag írja alá. A jegyzőkönyvet a társulási tanács elnöke az ülést követő 15 napon belül megküldi a megyei Kormányhivatal vezetőjének és a társulás tagjainak.

1. A társulási tanács akkor határozatképes, ha ülésén, a szavazatok több mint felével rendelkező tag jelen van.

1. A javaslat elfogadásához annyi tag igen szavazata szükséges, amely meghaladja a jelenlévő tagok szavazatainak a felét.

1. Minősített többség szükséges:

• A kistérség fejlesztését szolgáló – pénzügyi hozzájárulást igénylő – pályázat benyújtásához, az ahhoz szükséges települési hozzájárulás meghatározásához
• A 9/b.) esetében
• A hatáskörébe utalt választás, kinevezés, felmentés vezetői megbízatás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása; és
• Abban az ügyben, amit a Szervezeti és Működési Szabályzat meghatároz.

14.  A minősített többséghez legalább annyi tag igen szavazata szükséges, amely meghaladja a jelenlévő tagok szavazatainak kétharmadát.

15. A társulási tanács tagjai évente legalább két alkalommal beszámolnak képviselő testületeiknek a társulási tanácsban végzett tevékenységükről. A társulási tanács tagjai a települési önkormányzat képviselő- testülete által tartott közmeghallgatáson tájékoztathatják a lakosságot a többcélú kistérségi társulás tevékenységéről.

16. A Társulási Tanács főbb feladatai:

• Meghatározza a társulás szervezetét,
• Megválasztja a társulás elnökét, elnökhelyettes(eit), a Pénzügyi Bizottság tagjait,
• Meghatározza a társulás szervezeti és működési szabályzatát,
• Dönt a költségvetés, a zárszámadás és a társulás éves munkájáról és a beszámoló elfogadásáról,
• Munkáltatói jogok gyakorlása

A Pénzügyi Bizottság

17.   A Pénzügyi Bizottság tagjainak személyére a társulási tanács bármely  tagja javaslatot tehet, létszáma 5fő polgármester.

18.     A  bizottság   szükség  szerint,   de   legalább   évente  két  alkalommal ülést tart, melyben értékeli a társulás éves működését, gazdálkodásának tapasztalatait.

A társulás munkaszervezete

19.    A társulási tanács döntéseinek előkészítését és feladatainak végrehajtását a társulási tanács költségvetési szervként létrehozott, elkülönült munkaszervezete közreműködésével látja el.

20.    A Társulás az operatív feladatok ellátására munkaszervezetet (irodát) hoz létre. Minden évben a költségvetési határozatának elfogadásakor állapítja meg a munkaszervezet létszámát.

A munkaszervezet maga dolgozza ki működési rendjét és rendszerét, melyet a Társulási Tanács határozattal fogad el.

A munkaszervezet vezetője és a gazdasági vezető tekintetében a kinevezéssel, felmentéssel, anyagi és fegyelmi felelősséggel kapcsolatos jogokat a Társulási tanács gyakorolja.

A munkaszervezet vezetője és a gazdasági vezető tekintetében az egyéb munkáltatói jogokat a társulás elnöke, míg a munkaszervezet dolgozói felett a munkáltatói jogokat a munkaszervezet vezetője gyakorolja.

21.    A Társulásban résztvevő önkormányzatok kötelezettséget vállalnak arra, hogy a Társulás által a II. fejezetben felsorolt feladatok ellátására kizárólag egy közös szakmai munkaszervezetet hoznak létre. A munkaszervezet keretében – külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint, a szükséges pénzügyi fedezet biztosítása mellett- működhetnek a minisztériumoknak, valamint területi szerveiknek a kistérségben feladatot ellátó munkatársai.

22.    A Társulási Tanács szervezetére (elnök, elnök-helyettes) a Pénzügyi Bizottságra és a munkaszervezetre vonatkozó részletes szabályokat a Társulási Tanács által elfogadott Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza.

IV. fejezet

A TÁRSULÁS GAZDÁLKODÁSA, VAGYONA

1. A többcélú kistérségi társulás költségvetését a társulási tanács önállóan, költségvetési határozatban állapítja meg. A társulási tanács munkaszervezet útján gondoskodik a többcélú kistérségi társulás költségvetésének végrehajtásáról. A többcélú kistérségi társulás működési költségeihez a társulás tagjai az általuk képviselt települések lakosságszámának arányában hozzájárulnak.

A Társulás pénzalapjának kezeléséért és felhasználásáért, az ezzel összefüggő gazdálkodási feladatokért a Társulás elnöke, a gazdálkodás biztonságáért a Tanács a felelős.

1. A Nyírbátor és Vonzáskörzete Többcélú Kistérségi Társulás költségvetését, pénzeszközeit az OTP Rt. a 11744058-15445627 számú számlán kezeli.

3/A.   Bevételei:

1. A tagok által befizetett éves hozzájárulások. Az önkormányzatok hozzájárulása a lakosság számának arányában történik úgy, hogy a tárgyévi költségvetési törvényben meghatározott normatív támogatásoknál figyelembe vett lakosságszám az irányadó.

Az évi hozzájárulás mértéke az éves költségvetésben kerül megállapításra.  Ezt minden évben 4 részletben, negyedévet követően kell befizetni a 2. pontban meghatározott számlára.

1. A feladat ellátási költségek Társulási Tanács által megállapított összege.
2. Önkormányzati és állami költségvetési támogatások.
3. Pályázatok során elnyert támogatások.
4. Céltámogatások, melyeket elkülönítetten kell kezelni.

3/B.   Az önkormányzatok a vállalt pénzügyi hozzájárulásuk nem teljesítése esetén irányadó eljárás -  a társulás döntésétől függően - az azonnali beszedési megbízás – inkasszó – alkalmazása.

4.  Kiadásai: A Társulási Tanács által elfogadott költségvetésben szereplő működési és egyéb kiadások.

1. A Társulás azon tagja, mely a vállalt költségviselést nem teljesítette a V. fejezet 5. pontjában meghatározott eljárással a Társulásból kizárható. A kizárást megelőzően a Társulási Tanács legalább két alkalommal, határidő közlésével felhívja az érintett képviselő-testületet a jelen társulási megállapodásból származó kötelezettségeinek teljesítésére. Kizárás esetén a tag által korábban befizetett tagdíj nem jár vissza.

1. Amennyiben a társult és kilépő önkormányzat a közös pénzügyi alap befizetésére vonatkozó részén belül bármilyen cél vagy más központi alapból vagy forrásból megvalósuló közös beruházásban vesz részt, a kilépés őt nem jogosítja fel arra, hogy a közös tanácsi döntéssel megvalósuló beruházásban az önkormányzati támogatást ne fizesse meg.

1. Ha a tag önkormányzat a Tanács döntése alapján visszatérítendő támogatásban részesült, és visszafizetési kötelezettsége még nem járt le, vagy azt nem teljesítette, úgy a Társulásból való kilépés jogával mindaddig nem élhet, amíg fizetési kötelezettségét nem teljesítette.        A teljesítést követően a kilépés lehetősége számára az általános szabályok szerint nyílik meg.

1. A Társulásban részt vevő települési önkormányzatok kötelesek a pályázatukban a pályázati felhívásban előírt adatok szolgáltatására.

Az ellenőrzés rendje

1. Belső ellenőrzés: A Pénzügyi Bizottság feladata a társulás működésének belső ellenőrzése, melynek keretében ellenőrzi a társulás költségvetését, a társulás működésének jogszerűségét, véleményezi zárszámadását.

1. A többcélú kistérségi társulás gazdálkodását (ideértve az Európai Unió által nyújtott és egyéb nemzetközi támogatások, valamint az ehhez kapcsolódó költségvetésből nyújtott támogatások felhasználását) az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

1. Az európai uniós és költségvetési támogatások felhasználását az Európai Számvevőszék és az Európai Bizottság illetékes szervezetei, a Kormány által kijelölt szerv, a fejezetek ellenőrzési szervezetei, a Kincstár, illetve az európai uniós támogatások irányító hatóságai és a kifizető hatóság képviselői is ellenőrzik.

12. A támogatási megállapodásban foglaltak teljesítését a többcélú kistérségi társulások által ellátott közszolgáltatások, közigazgatási ügyintézési feladatok esetén a Belügyminisztérium; a kistérségi fejlesztési projektek támogatása esetében jogszabályban illetve megállapodásban erre feljogosított szervezet ellenőrzi.

13. A Társulás köteles a támogatás felhasználását naprakészen nyilvántartani, az ellenőrzésre feljogosított szervek megkeresésére az ellenőrzés lefolytatásához szükséges tájékoztatást megadni, a kért dokumentumokat rendelkezésre bocsátani, a helyszíni ellenőrzést lehetővé tenni.

A társulás vagyona

14. A Társulás vagyonának köre:

• feladatellátáshoz átadott vagyon,
• a közös beruházások, fejlesztések révén létrejövő vagyon és szaporulata, mely a Társulás közös tulajdonát képezi,
• pályázati úton megszerzett vagyon, és szaporulata
• a Társulás döntésével szerzett, a Társulás tevékenysége révén keletkezett vagyon, és szaporulata 
• egyéb vagyontárgyak.

15. A kistérségi feladatellátás érdekében támogatással létrehozott vagyon - az aktiválást követően - ingatlanvagyon esetében tíz évig, más vagyon esetében öt évig nem idegeníthető el, kivéve ha

a)  az elidegenítést műszaki vagy szakmai okok teszik szükségessé és az abból származó ellenértéket a Társulás ugyanazon közszolgáltatás ellátásának fejlesztési szükségleteire fordítja, amelyhez az elidegenítést megelőzően az értékesített vagyon kapcsolódott, vagy

b)  az adott közszolgáltatás kistérségi szintű ellátásának megszűnése esetén, amennyiben a támogatással létrehozott vagyon a közszolgáltatási feladatot a továbbiakban ellátó helyi önkormányzat tulajdonába kerül.

16. A vagyonhoz kapcsolódó tulajdonosi jogok és kötelezettségek gyakorlása a Társulási Tanácsot illetik meg.

17. A támogatást kamattal növelt összegben vissza kell fizetnie a központi költségvetésbe, ha a 

1. a támogatás igénybevételével keletkezett vagyont a beruházás időtartama alatt vagy az aktiválást követően - ingatlanvagyon esetében tíz éven, más vagyon esetében öt éven belül - elidegenítik, ide nem értve a a többcélú kistérségi társulások 2004. évi támogatása mértékének, igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának és elszámolásának részletes feltételeiről szóló 65/2004. (IV. 15.) Korm. Rendelet 15. §-ban foglaltakat;
2. a támogatást nem a támogatási megállapodásban rögzített támogatási célra és feltételeknek megfelelően használják fel.

18. Amennyiben az adott feladat többcélú kistérségi társulásban történő ellátása 3 éven belül megszűnik - kivéve, ha a feladat jogszabály által kerül megszüntetésre -, úgy az adott feladatra jóváhagyott támogatást kamattal növelten kell visszafizetni a központi költségvetésbe.

19. Visszafizetési kötelezettség esetén a kamat az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 64/B. § (2) bekezdése szerint számított összeg, amelyet a támogatás igénybevétele napjától a visszafizetés napjáig kell felszámítani.

20. A Társulás megszűnése esetén az elszámolás, a közös vagyon kiadásának, megosztásának szabályai:

• a Társulás működése során szerzett vagyont, a közös beruházások, fejlesztések révén létrejött vagyont és szaporulatát, a Társulás döntésével szerzett, a Társulás tevékenysége révén keletkezett vagyont, valamint a pályázati úton megszerzett vagyont a lakosságszám arányában kell megosztani,
• a feladatellátáshoz átadott vagyont a bevitt, átadott vagyon arányában kell megosztani.
• A többcélú kistérségi társulásból történő kiválás, kizárás esetén a társulás tagja által a többcélú kistérségi társulásba bevitt vagyonnal el kell számolni.

Annak kiadására a társulás tagja csak abban az esetben tarthat igényt, ha ez nem veszélyezteti a többcélú kistérségi társulás feladatának ellátását, ebben az esetben a társulás volt tagját a többcélú kistérségi társulással kötött szerződés alapján használati díj illeti meg.

21.   Vállalja, hogy amennyiben a megalakulástól számított 3 éven belül kiválik a Társulásból, abban az esetben lakosságarányosan a jogosulatlanul  felvett támogatási összeget visszafizeti.

V. fejezet

A TÁRSULÁS LÉTREJÖTTE, MEGSZŰNÉSE

1. A többcélú kistérségi társuláshoz csatlakozni bármikor, abból kiválni törvényben meghatározott esetben illetve naptári év utolsó napjával lehet.
2. A kiválásról szóló – minősített többséggel hozott – döntést a települési önkormányzat képviselő testülete hat hónappal korábban köteles meghozni, és azt a társulás tagjaival közölni.
3. A tagsági jogviszony keletkezése: A Társulásban résztvevő települések a képviselő-testület minősített többségű határozatával mondják ki a Társulásban való részvételüket.
4. A Társulásból kiválni :

a)  törvényben,

b) a kistérségek megállapításáról, lehatárolásáról és megváltoztatásának rendjéről szóló 244/2003. (XII. 18) Kormány rendeletben meghatározott esetben,

c)  illetve a naptári év utolsó napjával lehet.

1. A Társulásból való kizárás: A Társulás tagjainak több mint a fele minősített többséggel hozott határozatával a naptári év utolsó napjával a többcélú kistérségi társulásból kizárhatja a társulás azon tagját, amely a megállapodásban meghatározott kötelezettségének ismételt felhívásra határidőben nem tett eleget.
2. A Társulás megszűnik:

a)  amennyiben tagjainak száma nem haladja meg a kistérségbe tartozó települések számának 50%-át,

b) amennyiben a tagok által képviselt lakosságszám nem haladja meg a kistérség lakosságszámának 60 %-át,

c)  a Társulásban résztvevő mindegyik önkormányzat képviselő-testületének minősített többséggel hozott megszüntető határozatával.

d) év közbeni feladat változás esetében: a feladatból való kilépés nem veszélyeztetheti a kistérségi kiegészítő normatíva lehívásának jogosultságát, amennyiben ez bekövetkezik, az a kilépő önkormányzat felelőssége.

VI. fejezet

Egyéb rendelkezések

1. A Társulás kapcsolatot létesít és tart fenn az országos Területfejlesztési Tanáccsal, és a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Területfejlesztési és Környezetgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft-vel, a területfejlesztésben már közreműködő társadalmi szervekkel, valamint a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatallal.

1. A társulási tanács tagjai kijelentik, hogy jelen társulási megállapodással általános jogutódlás és jogfolytonosság áll fenn a 2004. június 25-én, az 1997. évi CXXXV. tv. (A helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről) és az 1990. évi LXV. Tv.  (Ötv.) alapján létrejött átalakulás előtti és a 2004. évi CVII. Tv. (A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról) alapján létrejött átalakulás utáni többcélú kistérségi társulás között.