Máriapócs Város településszerkezeti tervének

leírás

 

1. fejezet

1.1 Előzmények

 

A települési szerkezeti terv tervezett terület-felhasználása és szerkezeti elemei a Máriapócs város …………………………. számú határozattal megállapított koncepciójának megfelelően kerültek kialakításra.

 

A település jövőbeni fejlődését nagymértékben meghatározza a természetvédelmi területek kapcsolata a településsel.

 

A főbb célokat a …………………………. számú Önkormányzati határozattal jóváhagyott Településfejlesztési koncepció tartalmazza.

 

  • Az új rendezési terv biztosítja a település szerkezeti, terület felhasználási, gazdasági fejlődéséhez és változásához a szabályozási hátteret.

 

  • A megváltozott társadalmi, gazdasági viszonyok, a kiforrottabb régiópolitika együttesen hozzá járultak a terület felhasználás módosításához, átalakításához.

 

1.2 Magasabb szintű, figyelembe vett tervek

 

  1. Országos Területrendezési Terv: a közigazgatási területre érvényes szerkezeti elemek, az alábbiak:
    • Területfelhasználás: vegyes területfelhasználású térség - 82,39 %
    • Országos ökológiai hálózat: a Máriapócsi főfolyás mindkét oldalán, a Hortobágyi Nemzeti Park ajánlásával egybe esően. (a T-1 szerkezeti terv szerint)
    • Vízminőségvédelmi terület: kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi terület övezete (a T-1 szerkezeti terv szerint)

 

 

  1. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területrendezési Terve (készülő)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

II. fejezet

 

TERVEZÉSI TERÜLET

2.1 Település térségi elhelyezkedése

 

Máriapócs Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Közép-Nyírségben, Nyíregyházától keletre, mintegy 34 km távolságra található város.

A település közigazgatási területe:         2209 ha

ebből belterület:           232 ha

 

A város igazgatási területének szomszédai:

- Északon:                   Ófehértó

- Keleten:                    Nyírgyulaj

- Délkeleten:                Nyírbátor, Nyírbogát

- Délen:                       Kisléta

- Délnyugaton:  Kállósemjén

- Nyugaton:                 Pócspetri

 

2.2 Közigazgatási határok

 

A település közigazgatási területének határa nem változik, tehát a külterület határa változatlan vonalvezetésű marad.

 

Máriapócs belterületének határvonalán korrekciót, belterületbe vonást terveztünk, a távlati fejlesztésekhez szükséges területek, terület-felhasználási változással, az igazgatási területi változásával kerültek kijelölésre a 3.2 fejezet szerint.

 

A belterületi határ módosítása a szükséges földmérési munkarészek és az illetékes földhivatalnál lefolytatott eljárás után következik be.

 

2.3 Településszerkezet, települést alakító tényezők

 

A település szerkezetét befolyásoló elemek a közutak.

-         Közutak: A 4927-es út a belterületet hosszában szeli keresztül. Erre merőlegesen csatlakozik Pócspetri felől a 4928-as út.

-         Vízfelületek: A település keleti oldalán található a Máriapócsi főfolyás

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

III. fejezet

 

TERÜLETFELHASZNÁLÁS

 

Máriapócs város kül- és belterületének terület felhasználását a T-1 összevont terv tartalmazza.

 

3.1 Beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek

 

A település építésre szánt meglévő területei:

 

-         Kisvárosias lakóterület (Szőlő-Béke-Petri utcák között)

-         Kertvárosias lakóterület

-         Falusias lakóterület

-         Központi vegyes (a Kegytemplom tömbje)

-         Településközponti vegyes

-         A vasútállomás környéke – ipari- gazdasági terület besorolású

-         A volt TSZ Major – ipari- gazdasági terület besorolású

 

Tervezett beépítésre szánt területek:

-         Tervezett ipari-gazdasági terület a 4927-es út mindkét oldalán, a Kislétai elágazástól északra, a 4911-es út északi oldalán

-         Tervezett ipari-gazdasági terület a TSZ Majortól keletre, a bekötő út keleti oldalán.

-         Tervezett üdülőházas terület a Pápa tér és a tervezett kemping területe között

-         Tervezett falusias lakóterület, a Petri út déli oldalán a közigazgatási és a belterület határa között (a vízművel szemben)

-         Tervezett hétvégi házas terület a 098/35 hrsz. alatti tó déli és keleti oldalán.

 

3.2 Beépítésre szánt területek

 

Építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint a beépítésre szánt területek a következő terület felhasználási egységek.

 

3.2.1 Lakóterületek

 

A település belterületének jelentős hányada lakóépületek elhelyezésére szolgáló lakóterület.

 

Kisvárosias lakóterület:

 

Lk jelű lakóterület

A településközponthoz közvetlenül kapcsolódó, kisvárosias jellegű lakó funkciójú épületek elhelyezésére szolgáló terület.

Szintterület-sűrűség: 0,8

 

Kertvárosias lakóterület

 

Lke jelű lakóterület

Földszintes, családiházas lakóterület a város északi területein.

Szintterület-sűrűség: 0,4

Falusias lakóterület

 

Lf jelű lakóterület

Jellemzően nagytelkes, mező- és erdőgazdálkodásra alkalmas területek.

Szintterület-sűrűség: 0,3

 

3.2.2 Vegyes terület

 

Településközpont vegyes terület

 

Vk jelű központi vegyes terület

Máriapócson a Kossuth Lajos tér-Báthori István-Petri utcák által közrezárt területen található. Jellemzően igazgatási, oktatási, egyházi épületek, valamint lakóépületek elhelyezésére szolgál.

Szintterület sűrűség: 1,7

 

Vt jelű településközponti vegyes terület

Máriapócson a Kossuth Lajos utca és Ady Endre utcák között, valamint az Idősek Otthonának területe.

Szintterület sűrűség: 1,7

 

3.2.3 Gazdasági terület

 

Ipari-gazdasági terület

 

Gip jelű ipari-gazdasági terület

Ebbe a terület-felhasználásba tartoznak a környezetükre nem jelentős mértékű zavaró hatást kifejtő területek.

Szintterület-sűrűség: 1,2

 

3.2.4 Üdülő terület

 

Üdülőházas terület

 

Üü jelű üdülőházas terület

Ebbe a terület-felhasználásba tartoznak a Pápa tér és a tervezett fürdő közötti területek.

Szintterület-sűrűség: 1,0

 

Hétvégi házas terület

 

Üh jelű hétvégi házas terület

Ebbe a terület-felhasználásba tartoznak a pihenőtavak mellett kialakított területek.

Szintterület-sűrűség: 0,2

 

3.2.5 Különleges terület

 

Azok a területek, amelyek a rajtuk elhelyezkedő építmények különlegessége miatt a fenti területektől eltérő terület-felhasználásúak.

 

Máriapócson a különleges területek:

Kü-t jelű          Temető területe

Kü-s jelű          Sportpálya területe

Kü-r jelű          Rekultivált terület

Kü-f jelű          Tervezett fürdő területe

Kü-ü jelű         Üzemanyag töltő területe

Kü-k jelű         Kemping területe

 

A beépítésre szánt területek építési használatának megengedett felső határértékei:

 

A településszerkezeti tervbe a terület-felhasználási egységekre meghatározandó:

Általános használat szerinti terület

Sajátos használat szerinti terület

Megengedett legnagyobb szintterület sűrűség

Közüzemi közművesítettség mértéke

Lakóterület

Kisvárosias       Lk-1

0,8

teljes

Kertvárosias     Lke-1

0,4

teljes

Falusias             Lf-1

0,3

teljes

Vegyes terület

Településközponti

Vegyes                   Vt

 

1,7

 

teljes

Központi

Vegyes                  Vk

 

1,7

 

teljes

Üdülő terület

Üdülő házas

terület                   Üü

 

1,0

 

teljes

Hétvégi házas

terület                   Vk

 

0,2

 

teljes

Gazdasági terület

Ipari                 Gip-1

1,2

teljes

Különleges terület

Kü-t (temető)

Kü-s (sportpálya)

Kü-r (rekult. terület)

Kü-f (tervezett fürdő)

Kü-ü (benzinkút)

Kü-k (kemping)

0,2

0,2

0,2

1,0

0,6

0,2

közművesítetlen

teljes közmű

közművesítetlen

teljes közmű

teljes közmű

teljes közmű

 

3.3 Beépítésre nem szánt területek

 

Használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint a beépítésre nem szánt területek a következő terület felhasználási egységek.

 

3.3.1 Közlekedési és közműterület

 

Máriapócson a szárazföldi közlekedés útterületen és vasútterületen történik (a 4911. számú, valamint a 4927. és 4928. számú). A települést országos mellékutak érintik, valamint a belterületen országos mellékút halad keresztül, továbbá helyi gyűjtő és lakóutcákon történik a közúti közlekedés. Közlekedési területként jelentős méretű közforgalmú parkolók lettek kijelölve.

 

A város külterületét a Nyíregyháza-Mátészalka vasútvonal szeli keresztül, melynek területét külön színnel ábrázoltuk. A terven jelöltük a tervezett M3-as autópálya Ófehértói lehajtójához vezető elkerülő út tervezett nyomvonalát.

 

A vonalas közművezetékeket a közmű alátámasztó szakági munkarész tartalmazza. A T-1 jelű közigazgatási terület szerkezeti tervén ábrázoltuk regionális szempontból meghatározó közműveket. A hírközlés szempontjából meghatározó regionális közműveket is a fenti terven ábrázoltuk.

 

3.3.2 Zöldterület

 

Máriapócs zöldterületi rendszerébe azok a közterületek tartoznak, amelyek állandó növényzettel fedettek. Ide soroljuk a közparkokat, díszparkokat, játszótereket.

 

3.3.3 Erdőterület

 

Külterületen az Ófehértó felé vezető 4927-es út két oldalán, a Bogáti út déli végénél, a település délnyugati sarka és a közigazgatási határ között, valamint a külterület déli határa mentén elszórva. A gazdasági erdőterületeket E, a védelmi erdősterületeket Ev jellel ábrázoltuk. Továbbá a major, az utak, kisebb vízfolyások melletti erdősávokat, erdőfoltok területeit is jelöltük.

 

3.3.4 Mezőgazdasági terület

 

M jelű általános mezőgazdasági terület

Intenzív hasznosítású mezőgazdasági terület. Kiváló termőhelyi adottságú földek, melyeket meg kell őrizni az intenzív, korszerű technológiájú és a környezetvédelem követelményeinek megfelelő termelés számára. Intenzív hasznosítás során a szántóföldi zöldség és növénytermesztés megőrzése, fejlesztése a cél.

Mgy jelű általános, extenzív mezőgazdasági terület

Nem intenzív hasznosítású, jellemzően mezőgazdasági terület.

Mgy-v jelű általános, extenzív mezőgazdasági terület - védett

Nem intenzív hasznosítású, jellemzően mezőgazdasági terület korlátozott hasznosítással.

Mz jelű kertes mezőgazdasági terület

A külterületen található volt zártkertek: Zártkert 1, Zártkert 2

jelű mezőgazdasági ültetvény – gyümölcsös kertek

Külterületi, nagykiterjedésű, egységes szerkezetű, ültetvény rendszer.

 

3.3.5 Vízgazdálkodási terület

 

  • Máriapócsi főfolyás
  • Máriapócsi horgásztavak

 

3.4 Területfelhasználási változások

 

Máriapócs igazgatási területén a következő terület-felhasználási változásokat jelöltük a Településfejlesztési koncepcióval összhangban az alábbiak szerint:

 

  • Az Ady Endre utca és a „Névtelen” út között tömbfeltáró jelleggel, a József Attila út meghosszabbításával a tömbön keresztül új telektömbök kerülnek kialakításra.

Terület mérete: 11,7 ha 

  • A Monostor köz kiépítése, csatlakozási pontjainak kialakítása a Kossuth térhez és az új kialakítandó közterülethez-közparkhoz.

Terület mérete: n.a 

 

  • Tömbfeltáró út kiépítése a Dózsa György és Bercsényi utcák által közrefogott tömbben.

Terület mérete: 12,6 ha 

 

  • A Pócspetri felé vezető út déli oldalának belterületbe vonása és beépíthetősége.

Terület mérete: 3,2 ha 

 

  • Települési központ fejlesztését tervezzük, a Kossuth tér és környékének tekintetében.

Terület mérete: 11,5 ha 

 

  • Gazdasági, ipari területfejlesztést tervezünk a Nagykálló-Nyírbátor összekötő út és az Ófehértói út csomópontjánál.

Terület mérete: 6,0 ha

  • Gazdasági, ipari területfejlesztést tervezünk a Bogáti út keleti oldalán.

Terület mérete: 13,0 ha 

 

  • Üdülő terület kialakítása és fejlesztése céljából a belterületbe vonás történik a Fürdő utca mindkét oldalán.

Terület mérete: 8,4 ha 

 

  • Fürdő és kemping terület kialakítása a Fürdő utca végén.

Terület mérete: 3,4 ha

  • Hétvégi házas terület kialakítása a Fürdő utca végén (a tó körül).

Terület mérete: 1,5 ha

 

3.5 Területelhasználást befolyásoló tényezők

 

Máriapócs igazgatási területén a tervezett új terület-felhasználást, beépítést az alábbi tényezők befolyásolják:

 

¨      un. féloldalas beépítések gazdaságos közmű felhasználása – a Petri úton

¨      erdőtársulások tömbszerű elhelyezkedése – a belterülettől északra zárja le a terjeszkedés egyik lehetséges irányát

¨      a távlati terület-felhasználási változással érintett gazdasági területeken – gazdasági tevékenységek fejlődésének területigény biztosítása

¨      műemlékvédelem, helyi értékek védelme, mely növeli a területfelhasználás értékét – a Monostor-köz megnyitásával kialakított építési telkeken; illetve a „Kegytemplom” hatása a Kossuth tér környékére

¨      A külterület déli részén teljes hosszában - 100 m szélességű védősávban - végighaladó szénhidrogén vezeték – kizárja a terület építési célú hasznosítását, folytonos településszerkezet kialakítását

 

3.6 Infrastruktúra fejlesztése

 

Közlekedés fejlesztése:

 

  • Úthálózat fejlesztése: Az autópálya lehajtó megnövekedett forgalmának elvezetésére a Keleti elkerülő út kiépítése szükséges, mely a 4927 sz ök út É-i és D-i külterületi bevezető szakaszát köti össze, a Máriapócsi főfolyás K-i oldalán. Az autópálya Nyírbátor felől szintén ezen az úton megközelíthető meg, ezért a 4911 sz útig ki kell építeni a megfelelő kapacitást. Jelenleg a 4927 sz út és a Bogáti út is eléri a 4911 sz utat. A rendezési tervben így helyet kell biztosítani. A 4927 sz. úton Ófehértó felé illetve a 4911 sz út felé a vasútállomáshoz is kerékpárút építése szükséges. Ezeket össze kell kapcsolni a Petri úti kerékpárúttal. A szerkezeti terv, valamint a közlekedésfejlesztési javaslat is tartalmazza a magasabb rangú fejlesztési terveket.

 

Energia közmű fejlesztése:

 

-         Elektromos energia ellátás: A belváros területén 4 db újabb TR állomás telepítését javasoljuk a bővítési igények kielégítésére. Egyed nagyobb igényeket külön TR-okkal kielégíteni. Az újonnan kialakítandó utak mentén 0,4 KV-os kábelhálózatot kell telepíteni.

 

-         Közvilágítás: az ipari területen az igénynek megfelelő ipari világítást kell létesíteni. Az új utcákon a légkábeles 0,4 kV-os hálózat oszlopain energiatakarékos fényforrásokat kell elhelyezni. A meglévő utcai világítás korszerűsítésére az áramszolgáltató programjai szerint történik.

 

-         Telefonellátás: a Matáv folyamatosan bővíti és korszerűsíti a település telefonhálózatát, melyet ki kell bővíteni az új utcákra és az ipari területekre is. A rádiótelefonos hálózat is jól kiépített melyeket a Westel, a Pannon és a Vodafone tovább korszerűsít.

 

-         Kábel TV hálózat: városi kábel TV hálózat, városi TV megvalósított, a városi élet és információáramlás megoldott.

 

Viziközművek fejlesztése:

 

  • Vízellátás: A vízmű kapacitását növelni kell a távlati lakos számnak megfelelően, illetve a szolgáltatott ivóvíz minőségét is javítani kell. Öblítő-tisztítóaknák kialakítása kötelező, mert a hálózat állapota rontja a vízminőséget. A hálózatot, a vízművet és a magas tárolót a tervlapon feltüntettük. Az új lakótömbök, intézményi területek, gazdasági területek feltárásához szükség szerint gerinchálózatot kell bővíteni. A Városban az Önkormányzat kezelésében 1 db hévízkút van.
  • Szennyvízcsatornázás: A csatornahálózat kiépítettsége teljes, bővítés csak az új lakótömbök, intézményi területek, gazdasági területek feltárása esetén kell. Az új szakaszok gravitációsan vagy átemelővel kapcsolódhatnak a jelenlegi rendszerhez. A szennyvíztisztító telepre érkező szennyvízmennyiség növekedése miatt, a kapacitást bővíteni szükséges.

 

 

3.7 Védett, védelemre tervezett és védő területek

 

A szerkezeti terv leíró és rajzi munkarésze feltünteti az országos védelem alatt álló, műemlék objektumokat. Ezek védelmek, továbbá a helyi védett és védelemre javasolt objektumok fontos szabályozása a további munkarészekben fog megtörténni.

 

A település külterületén folyó gazdálkodás a Hortobágyi Nemzeti Park szabályozása alatt áll. A településrendezés során a természetvédelem érdekeit messzemenően figyelembe kell venni. A zöldfelületi rendszer fejlesztésének kapcsán a településen az alábbi célokat kell megvalósítani:

 

  • A zöldterületek kondicionáló, esztétikai és használati értékének növelése
  • Az utcai zöldsávokban fasorok telepítése őshonos fajokból
  • Utcakép rendezése
  • A mezőgazdasági üzemek, a temető megfelelő lehatárolása, fásítása
  • A roncsolt felületek rekultivációja
  • A település idős fáinak védelme (fás legelők, régi temető területén)