A kegykép 

A kegyhely kialakulásában alapvető szerepe volt a könnyezés csodájának, amely miatt az egykori fatemplom helyén megépítették a mai bazilikát.
E csoda története 1696-ban kezdődött, amikor a Szent Liturgia közben az egyik pócsi gazda megriadva látta, hogy az ikonosztáz Istenszülő képén Mária szeméből könnyek folynak, az arcvonásai fájdalmat tükröznek. 
A templomi gyülekezet is csakhamar tudomást szerzett a csodás könnyezésről. Másnap nagy tömeg vonult a templomba.

A szomszédos Kálló római katolikus plébánosa egy tiszt haldokló gyermekét emelte a képhez; a gyermek megérintette a képet és meggyógyult. A boldog anya drágaköves gyűrűt helyezett a kép elé, ezzel nyitotta meg évszázadokra a pócsi Máriát hálásan tisztelők ma sem fogyatkozó sorát. 
A kép könnyezése megszakításokkal november 4.-től december 8.-ig tartott. I. Lipót osztrák császár és magyar király a történtek alapján az egri püspökhöz intézett rendeletével a könnyező Mária-képet Bécsbe vitette. Már a kép Bécsbe szállításakor, útközben is számos másolat készült a csodás képről. Egy ilyen másolat került az eredeti helyére Máriapócson is. 
 

Az új pócsi kép, az elsőhöz hasonlóan, először 1715-ben kezdett könnyezni. Augusztus 1.-én, 2.-án és 5.-én hullatott sűrű könnyeket. A történteket bizottság vizsgálta meg, és megállapította, hogy a templomot Mária csodás könnyei másodszor is megszentelt hellyé tették. 
A kép másodszor 1905. decemberében könnyezett, megszakításokkal szinte egy egész hónapon át. A könnyezés tényét egyházi és világi vegyes bizottság ellenőrizte és megállapította a könnyhullás valódiságát. 
1948-ban XII. Pius pápa a máriapócsi kegytemplomot bazilika rangra emelte. Így épült a nyírségi tájba a máriapócsi kegytemplom a híres Mária-képpel, erőteljesen meghatározva az itt élők életét, befolyásolva jelenüket és jövőjüket.

 

Az eredeti kép mérete 50x70 cm, temperával jávorfára festve készült. Fél alakban ábrázolja Máriát, aki bal karján tartja a Kisdedet. Fejük körül díszes dicsfény található, arcuk mellett az Isten Anyja (MT QU) és Jézus Krisztus (IS CS) szövegek görög betűs rövidítése olvasható. Mária bíbor színű felsőruhát visel, fején és jobb vállán látható két csillag, a harmadikat a Gyermek takarja. Jobb kezével Fiára mutat. Jézus jobb kezét áldásra emeli, baljában háromágú, liliomszerű virágot tart. A nyakában görög keresztet visel. A kép felső sarkaiban egy-egy kerub fej látható.

A képet a második világháború után restaurálták, s akkor derült ki, hogy Papp István annak idején nem új deszkát használt a festéshez, hanem egy igen régi, megkopott bizánci ikont festett át.

 

A most Máriapócson található másolatot is - amely kétszer könnyezett -, hasonló ékességek veszik körül. A legértékesebbek a szúette mankók, görbe botok, a gyógyulás beszédes bizonyítékai, a hátrahagyott emléktárgyak, melyekhez egy-egy megmentett élet, visszakapott egészség, megújult ember hálája és köszönete kapcsolódik.

Van azonban muzeális érték is és igazi ezüst, arany ékszer a képen és a külön tablókban is. Nyakékek, karkötők, karikagyűrűk, aranyláncok és fülbevalók díszítik a képet. Ezt régebben szeggel rakták fel és megrongálták vele a kép fatábláját, később egy kartonra selymet terítenek és mintegy ruhát varrtak a képnek. Erre tűzték fel az ékszereket. Így azonban a képből csak kevés volt látható.

 

2003-ban Máripócs, Magyarország legismertebb kegyhelyeként, felvételt nyert az Európai Máriás Hálózat-ba, mint az a hely, ahol Mária könnyei bűnbánatot ébresztenek, könnyeket fakasztanak, és megtérést eredményeznek.

 

A kegytemplom

 

A jelenlegi díszes barokk templom elődje egy egyszerű kis fatemplomocska volt. A Pócsra zarándokoló hívek egyre nagyobb száma szükségessé tette a kis fatemplom helyén egy nagyobb templom építését.
Még a mostani kegykép könnyezése előtt, 1701-ben Mészáros Mátyás pócsi lakos engedélyt kapott I. Lipót császártól, hogy a birodalom területén adományokat gyűjthessen a pócsi templom felépítésére, mivel ezt a pócsi hívek a maguk erejéből nem tehették meg. A császár a török felett Zentánál aratott fényes győzelmét (1697) a pócsi Mária közbenjárásának tulajdonította, s ezért hálából igen melegen ajánlotta az adományokat gyűjtő Mészáros Mátyást minden illetékes hatóság figyelmébe. Az akkori, üresen álló munkácsi püspöki szék püspöki helynöke Hodermárszky János József pedig a későbbi VI. Károly császártól kérte a templomépítés engedélyezését, és egyben a görög szertartású bazilita szerzetesek Pócson való letelepedését, hogy a nagyszámú zarándoksereget lelkileg elláthassák. A császár a kérelmet véleményezésre elküldte Telekessy egri római katolikus püspöknek, aki nem nagyon pártfogolta az ügyet, mert Pócsra ferences barátokat akart telepíteni. Végülis a baziliták telepedtek le Pócson.

 

A templom építését Bizánczy Gennadius György kezdte meg saját megtakarított pénzéből. Ő munkácsi apostoli vikárius volt, s a bazilita szerzetesek fő elöljárója. Olsavszky István Simeon és Blazsovszky György Gábor felújították a már omladozásnak indult falakat. Utána Olsavszky Mihály Mánuel püspök folytatta a templomépítést, és elkezdte a mai kolostor építését is. A munka két éven át zavartalanul folyt, amikor Egerből panasszal fordultak a királyhoz, és kérték az építkezés megszüntetését. A kényszerű szünet után azonban sikerült a munkálatokat folytatni és 1756-ban befejezni. A két torony azonban csak 1856-ban készülhetett el.
A templom berendezése hosszú ideig tartott. Az igen díszes képállvány, ikonosztázion 1785-88 között épült. Ennek képei azonban 1896-ban újakra lettek cserélve. A szentélyben a 18. században épült meg a főoltár, amelynek márványtömbje gróf Forgách Pál ajándéka. Az ekkor készült nagyon szép baldachint sajnos lebontották.

 

Szép barokk alkotás a két mellékoltár és a szószék.  
Hálásan emlékezünk meg a templom nagy jótevőjéról, Károlyi Ferenc grófról, aki nagy összeggel járult hozzá az építkezés teljes befejezéséhez és egész pócsi birtokát, közel 1.000 holdnyi földet a templomnak ajándékozta.
1943-ban kezdték meg a pécsi ferencesek az új kegyoltár kialakítását. A kegykép ugyanis az ikonosztáz királyi ajtaja fölött volt, s a kép megcsókolása - az értetés - a nagy tömeg miatt igen nehéz feladat volt. Ezért az északi mellékhajóban lévő mellékoltárt át alakították úgy, hogy a kegykép, amely erre az oltárra került, a falba vágott két új ajtón kívülről, a templomudvarról is megközelíthető legyen.
A templom művészi képekkel való kifestését két festőművész, Boksay József és Petrasovszky Emmánuel végezte. A templom teljes, külső-belső felújítása után a megáldásra és a kegykép áthelyezésére 1946. szeptember 8-án, az első könnyezés 250. évfordulóján került sor negyedmilliónyi zarándok jelenlétében. Két év múlva XII. Pius pápa a máriapócsi kegytemplomnak a basilica minor címet adományozta.

 

Máriapócs a történelmi Magyarországnak 300 éve egyik leghíresebb búcsújáróhelye. A kegyhelyet kisebb-nagyobb csoportokban az egész év folyamán látogatják, nagy búcsúja azonban háromszor szokott lenni: júliusban Szent Illés napján (július 20.), Nagyboldogasszony napján (augusztus 15.) és Kisboldogasszony napján (szeptember 8.).

A magyar görög katolikusok 1987-ben a kisasszonynapi búcsúkor Máriapócson ünnepelték a Hajdúdorogi Egyházmegye fennállásának, 1999-ben pedig a Miskolci Apostoli Exarchátus fennállásának 75. évfordulóját.
Máriapócs történelmének kiemelkedő napja 1991. augusztus 18., amikor a Magyarországot meglátogató II. János Pál pápa bizánci szertartású Szent Liturgiát végzett magyar nyelven a kegykép előtt.
Ennek emlékére készítették el a bazilika új bronzkapuját.

Az eredeti kép mérete 50x70 cm, temperával jávorfára festve készült. Fél alakban ábrázolja Máriát, aki bal karján tartja a Kisdedet. Fejük körül díszes dicsfény található, arcuk mellett az Isten Anyja (MT QU) és Jézus Krisztus (IS CS) szövegek görög betűs rövidítése olvasható. Mária bíbor színű felsőruhát visel, fején és jobb vállán látható két csillag, a harmadikat a Gyermek takarja. Jobb kezével Fiára mutat. Jézus jobb kezét áldásra emeli, baljában háromágú, liliomszerű virágot tart. A nyakában görög keresztet visel. A kép felső sarkaiban egy-egy kerub látható.

A képet a második világháború után restaurálták, s akkor derült ki, hogy Papp István annak idején nem új deszkát használt a festéshez, hanem egy igen régi, megkopott bizánci ikont festett át.

Az első könnyezés idején a szomszédos Kálló római katolikus plébánosa egy tiszt haldokló gyermekét emelte a képhez. A gyermek megérintette a könnyező képet és meggyógyult. A boldog anya drágaköves nyakéket helyezett az ikon elé, és ezzel nyitotta meg évszázadokra a pócsi Istenszülőt hálásan tisztelők ma sem fogyatkozó sorát. Már az első könnyező képet is gazdag adományokkal ékesítették főúri családok, nemes emberek, de akadt a szegények között is, aki utolsó pénzecskéjét is a Szűz Anya lába elé rakta.

A most Máriapócson található másolatot is - amely kétszer könnyezett -, hasonló ékességek veszik körül. A legértékesebbek a szúette mankók, görbe botok, a gyógyulás beszédes bizonyítékai, a hátrahagyott emléktárgyak, melyekhez egy-egy megmentett élet, visszakapott egészség, megújult ember hálája és köszönete kapcsolódik.

Van azonban muzeális érték is és igazi ezüst, arany ékszer a képen és a külön tablókban is. Nyakékek, karkötők, karikagyűrűk, aranyláncok és fülbevalók díszítik a képet. Ezt régebben szeggel rakták fel és megrongálták vele a kép fatábláját, jelenleg egy kartonra selymet terítenek és mintegy ruhát varrnak a képnek. erre tűzik fel az ékszereket. Így azonban a képből csak kevés látható. Idegeneknek ez sok nehézséget okoz, mert keresik a templom csodálatosan szép képei között a könnyező ikont. A templomban imádkozók tekintete azonban hamar útbaigazít.

 

Keresztelő Szent János kút

A Szabadidő Park területén az Önkormányzat termál kutat fúratott, a Keresztelő Szent János nevét viselő termálkútból 1000 méter mélyből jövő, gyógyító hatású víz 52 C fokos, amire alapozva elkészült a "Máriapócs Fürdőváros" koncepció.

Elkészültek a megvalósítási tanulmányok a strand és termálfürdőre, valamint a kapcsolódó szállás és kiszolgáló létesítményekre vonatkozó engedélyes tervdokumentáció.

Megfelelő külső forrás -pályázat, befektető- elérése esetén ezzel az új létesítménnyel gazdagodna településünk. A beruházással kapcsolatos érdeklődés esetén kérjük forduljanak a Polgármesteri Hivatal munkatársaihoz.

 

 

II. János Pál pápa máriapócsi zarándoklatának emlékhelye

Máriapócson három évszázad óta találkoznak magyarok, ruszinok, románok, szlovákok, cigányok, kat

olikusok és más egyéb egyházakhoz tartozók. Ez az évszázados örökség akkor érte el csúcspontját, amikor 1991. aug. 18-án II. János Pál pápa végezte a Szent Liturgiát, a hazánkból és a hatá

rokon túlról érkezett, sokféle nemzetiségű és vallású százezrekkel együtt.

Az eseményre több mint 300000 ember látogatott el a Kárpát-medence egész területéről. Máriapócs az egység és az összetartozás jelképe és forrása lett, a hívek olyan békességben és örömben voltak együtt, mintha nem is választanának el minket nyelvi nehézségek és országhatárok.

A görög katolikus Szent Liturgia szentbeszédének középpontjában a család és a házastársi szeretet, valamint a kisebbségi jogok tiszteletben tartása állt. 
A jelenlévő zarándokok hatalmas tömege, a várakozás és előkészület órái, a szertartás emelkedett szépsége, az egy szájjal és egy szívvel zengő ének magával ragadó sodrása meggyőzött mindenkit, hogy a kegyelem napja volt ez az augusztusi vasárnap.

Mindezt megkoronázta a Szentatya felejthetetlen derűje és jósága. Egész látogatása során talán egyetlen szentmisén sem volt olyan boldog, és derűs a pápa, mint Máriapócson. 
Ennek emlékére készítették el a bazilika új bronzkapuját, valamint létesítettek emlékparkot a zarándoklat színhelyén, amely közepén hatalmas, fából készült Krisztus-szobor áll.

 

Máriapócsi Fatemplom

A kegyhely legújabb épített értéke a közelmúltban épített fatemplom. Ma már nincsenek a Máriapócsihoz hasonló fatemplomok Magyarországon. Számos adományozó nagylelkűségét testesíti meg a templom, a hívek segítsége mellett Emberi Méltóság Tanácsa vállalta az egyik legfontosabb szerepet.
Az épület annak az egykor a településen állt ruszin stílusú fatemplomnak az utódja, amely otthont adott az 1696-os és 1715-ös könnyezéseknek. A templom az új barokk épület állítása dején semmisülhetett meg. A most elkészült helyiségbe belépve kicsit az időben is visszaléphet a látogató: milyen lehetett az ország egyik legelmaradottabb zugában, a zavaros török időkben egy egyszerű szegényes templomban a könnyezés tanújává válni.
A fatemplom szentélyében a könnyező ikon egy korai másolata is helyet kapott, míg az ikonosztáz képei az Istenszülő-ikon stílusának megfelelően készültek el.
A szerény, békét árasztó faépület 17. századi hangulatát magunk mögött hagyva, a kegytemplom ajtaján belépve, az túldíszített barokk térben a kegyhely egész más arca mutatkozik meg. Az Istenszülő-arc azonban mindkét helyen ugyanazzal a mosollyal várja a betérőt.

 

 

 

 

 

Lelkigyakorlatos- és Zarándokház

 

 

Elérhetőség: 

4326 Máriapócs, Kossuth tér 17.
Tel./Fax: (42) 585-020  
E-mail:  pocsizarandokhaz@gmail.com
www.mariapocsi-zarandokhaz.hu

 Igazgató: Orosz István atya 

 Munkatársak:

A Máriapócsi Lelkigyakorlatos- és Zarándokház Közép-Európa egyik leglátogatottabb zarándokhelyén, a kegytemplommal szemben épült föl. Ebben a csendes, megszentelt környezetben ideális körülmények várják a lelki megújulást, szellemi felfrissülést és pihenést keresőket. 
A zarándokház biztosítja a kegyhelyre érkező zarándokok ellátását, szükség esetén segítséget nyújt további programjuk megszervezésében. Lelkigyakorlatokat, konferenciákat, továbbképzéseket szervez. Helyet ad más szervezetek és intézmények bibliai értéket hordozó programjainak és rendezvényeinek. 
Rendelkezésre áll 151 személy befogadására alkalmas előadóterem, a szükséges technikai eszközökkel, egy 30 fős tanácsterem és egy kápolna. 
121 fő számára tudnak szállást biztosítani. 41 személynek 19 kétágyas, és egy háromágyas fürdőszobás szobában, és 80 főnek két nagy alapterületű, igényesen kialakított, közös zuhanyzós ifjúsági és zarándokszálláson. 
Egyidejűleg 80 fő számára van étkezési lehetőség (külön igény szerint összeállított menüvel is). Konyhánk 300 adagos, szállóvendégeink mellett a csak étkezésre jelentkező zarándokokat is fogadni tudjuk. 
Az épülethez zárt parkoló is tartozik. Az autóbusszal vagy személygépkocsival érkezőknek a Zarándokház jó kiindulópont Szatmár és Bereg csodálatos érintetlen természeti szépségeinek bebarangolásához.
Zarándokházunk megközelíthető vonattal és autóbusszal Nyíregyháza, Debrecen és Mátészalka felől.

 

 

Római Katolikus Templom

 

Elérhetőség:

4326 Máriapócs, Kossuth tér 2.
Levelezési cím: 
Római Katolikus Plébánia Hivatal 
H - 4327 Pócspetri, Iskola u. 21.
Tel/fax: (42) 385-729
Templomlátogatás előzetes bejelentése:  
Plébánia Hivatal Pócspetri, 
Tel/fax: (42) 385-729

A Máriapócsi római katolikus templom (a kistemplom) a Város legrégibb műemlék épülete.

Gótikus eredetű, sokszögű záródással ellátott keletelt  téglatemplom. Gótikus eredetre utalnak a szentély támpilllérei, déli csúcsíves ablakai, valamint a torony nyugati elfalazott ablakai, amelyek kialakítása 14. szd. első felére vall.  
A templom hajójának déli falán található az un. Köpenyes Mária freskótöredék a XV. szd-ból: főpapok, királyok, férfiak, nők, gyermekek folyamodnak Máriához. Ez a töredékeiben is megható kép beszédes bizonysága a máriapócsi nép ősi Mária tiszteletének.
A templom új, liturgikus terének liturgikus felszerelését az 1980-as években Kocsis József tervei alapján városunk kiváló fafaragó mestere: Juhász Mihály készítette el. 
A templom hajójának déli falán található vászonra festett, 150x94 cm-es Madonna-kegykép, latin idézetekkel, barokk keretben, olajkép. A szentély diadalívén egy 74x55 cm-es olajfestmény látható: Mária a szentekkel. 

A toronyban két harang lakik: 1845-ben öntött 80 kg-os, 1925-ben öntött 40 kg-os.
A hófehér templombelső a Szűzanya szeplőtelen tisztaságát sugallja.
A templom külső felújítása 1990-ben, a Szentatya máriapócsi látogatása előtt történt.

Téged dicsér az ég, és Téged áld a föld! Neked hoz virágot a róna és a völgy! Hófehér Mária, Szeplőtelen Anya! Égi tisztaságnak tündöklő csillaga! /Népének/ 

A római katolikus templom védőszentje: Szeplőtelen Szűz Mária
Templom búcsú ünnepe: december 8. 
A legutóbbi népszámlálás szerint: a máriapócsi római katolikus hívek létszáma: 643.

Nyitva tartás, Istentiszteletek: 

Szentmisék idején: 
Vasárnap és ünnepeken: délelőtt 9.15-kor
Péntek délután: 3.00 órakor (nyáron 4.00-kor)
Előzetes bejelentésre bármikor megtekinthető a templom. (Nyáron, napközben a ráccsal elzárt főajtón át is megtekinthető a templom.)

 

Felépült a máriapócsi Családvár 

 

Többéves előkészítő munka, hosszú tervezések és számtalan terv-változat után az elmúlt másfél évben jelentősen átalakult a máriapócsi kegytemplom környezete. A 2015-ben átadott Emmanuel-ház, a mögötte lévő Noé bárkája játszótér és a Nemzetiségek háza után a Máriapócsi Lelkigyakorlatos- és Zarándokház melletti korábbi üres telekrészen felépült a Családvár zarándokközpont is. Az új épület a templomépítést 1731-ben elindító Bizánczy György püspök után a Bizánczy-ház nevet is kapja. A projekt anyagi hátterét biztosító ÉAOP-2.1.1/A.I-12-2012-0121 azonosítószámú pályázat két másik építési elemeként korábban elkészült az egyedi fafaragású elemekből készült Noé bárkája játszótér és a II. János Pál pápa téren álló Csodák tornya.

A Családvár terveit Salamin Ferenc építészmérnök készítette. A tervező a téren felépült másik épületnek, az Emmánuel-háznak a boltozatos-teraszos homlokzatát folytatta a tér nyugati lezárásaként. Az épület földszinti nagy terme helyet ad majd kiállításoknak, konferenciáknak és egyéb kulturális rendezvényeknek is. Itt fog megnyílni február 21-én az ikonkiállítás. Az emeleten szálláshelyek készültek összesen 28 vendég részére. Az épület szívében, az emeleten egy téglaboltozatú kápolna épült. A kulcsátadás után megkezdődött az épület bútorozása és használata.

A 2015 tavaszi közbeszerzésére 36 vállalkozás jelentkezett, amelyek közül a megadott határidőre 19 cég nyújtott be ajánlatot. A Hajdúdorogi Főegyházmegye a legkedvezőbb ajánlatot tevő Rózsaép Kft-vel 2015. május 5-én kötött szerződést nettó 209,2 millió forint értékben.

A munkálatok műszaki ellenőrzését az Art-Vital Kft. végezte Cserpák Zoltán vezetésével. Egyházunk részéről az építési munkálatokat Sztupa András építészmérnök irányította. Ezúttal is köszönöm minden közreműködő segítségét.

A kivitelezés közben számos előre nem látható feladatot kellett megoldani. Az épület átadása rendkívül elhúzódott, igen megnehezítve a kegyhely napi életét és a zarándokok fogadását. Végül kisebb minőségi hibákkal, a késedelem miatt 16 millió forintos kötbér levonásával vettük át az épülete. Mivel azonban a homlokzat festése a decemberi fagyokban teljesen tönkrement, a vállalkozó február végén ismét be fogja állványozni a házat, hogy a javítást elvégezze. Várhatóan 2016 áprilisára fog teljes egészében befejeződni a hibák javítása.

A görögkatolikusság bölcsője egy gondosan megtervezett és igényesen megépített épület révén egy magas színvonalú, komplex szolgáltatásokat nyújtó, egész évben nyitva tartó ifjúsági és családbarát zarándokhellyel gazdagodott, növelve a szálláshelyek számát is.

Tervezzük az új ház és a régi zarándokház emeleti szintjeinek összekapcsolását is, hogy a most megépített lift szolgálhassa a régi épületet is. A Családvár megáldása és ünnepélyes átadása tavasszal lesz.

Hajós Bence főmérnök

 

 

 Házaspárok útja

 

 

Mi is ez az út?Az országban harmadikként Óbudavár és Horvátnádalja települések után Máriapócson is elkészült a Házaspárok útja.

 

Ez egy sétaút, mely 15 állomást érint. A kapunál kezdődik és egy szép Szent Család ikonnál ér véget.

A 15 állomás a házasság fontos eseményeit, feladatait, nehézségeit és korszakait jeleníti meg.

Ösztönzést ad arra, hogy a párok életük egyes mérföldkövein elgondolkodjanak és beszélgessenek egymással. A házaspárok útját a schönstatti családok imái és áldozatai alapozzák meg azzal a céllal, hogy akik ezt az utat végigjárják, kapcsolatukban megújuljanak, és házasságukban megerősödjenek.

A táblákon elhelyezett népi motívumok és szentírási idézetek Ozsvári Imri grafikus művésznő tervei.

A kerámiákat Bangó Aliz keramikus, a famunkát Sibinger Miklós fafaragó művész készítette. Az út végén a Szent Család ikonjának színterve Küzmös Enikő iparművész, a vízvágás a Krizoljet KFT. és Gergely József mátészalkai tanár munkája a bejárati címtáblával együtt.

 

 

 

 

Emmánuel Zarándok Központ

 

 

Rabócsi Ring

 Elérhetőség: 
RabócsiRing Kft.
4326 Máriapócs, Bogáti út
Iroda: 
4400 Nyíregyháza, Pásztor u. 22.
Tel.: (42) 727-272 
Fax: (42) 727-273
E-mail: ring@rabocsiring.hu
www.rabocsiring.hu 
Az országos ismeretségű Máriapó csi RabócsiRing-et évente többször felkeresik az autóssport szerelmesei. 1996. november 23-án egy meghívásos rallycross versennyel nyitották meg a létesítményt.

A következő évek rallycross versenyei, hó-jég ralija alapozta meg a profi minősítést. Mára az ország legmodernebb és leglátogatottabb magyar rallycross pályája az A.M.G. RabócsiRing. A rallycross versenyek mellett motoros, sőt 2003-tól a sportkomplexum bővítésével gokart országos bajnoki versenyek kerülnek megrendezésre.

A versenyekre és az azt követő egyéb programokra nem ritkán 10000 néző is kilátogat.
A gokart pálya:
•    12.000 m2 alapterületű, 850 m hosszú
•    aszfaltborítású
•    a pálya szélessége 10-12 m
•    személyre szóló időmérés szektoridővel 
•    lámpás rajtolás
Nyitva tartás: 
•    Hétfő: Szünnap
•    Kedd-péntek: 11.00-21.00
•    Szombat-vasárnap: 9.00-21.00

Szabadidő Park-Horgász tavak

 
A Pápa tértől nem messze található a 13 Ha-os Szabadidő Park, azon belül 3,5 hektáros csónakázó és horgásztó várja a pihenni vágyókat. A tavakat egy természetes vízfolyás választja el, és egyben biztosítja a víz utánpótlást is. A terület az Önkormányzat tulajdona.

 

 

A park a település szabadidős tevékenységeinek, ünnepnapjainak színtere, ahová nemcsak az itt lakók, hanem a környező településen élők is szívesen ellátogatnak.
A horgászás feltételeiről a Máriapócsi Horgász Egyesület tagsága gondoskodik. A horgászsás feltételeiről a civil szervezetek link alatt találhatók további információk.